2012. június hónap bejegyzései

Gazdaságos foglalkoztatási megoldások nyárra: diákmunka

Avagy mi is az a diákmunka, és miért éri meg?

Itt a nyár, amikor diákok ezrei keresnek maguknak munkát, hogy tanulmányaikat, megélhetésüket, vagy csupán nyári szórakozásukat finanszírozzák. Sok munkaadó pedig nem is tudja, mekkora lehetőséget rejt számára a diákok jelentette nagy mennyiségű, kiváló minőségű és olcsó munkaerő.

A diákok nyári munkavállalási kedvével egy időben a munkaadók, vállalkozók akár egyszerre is szembesülhetnek a nyári szezonban azzal, hogy saját munkavállalóik hosszabb szabadságra mennek, és ezért számos esetben fontos munkák maradnak el, vagy szenvednek késedelmet. Bizonyos szezonális iparágakban (mint például a mezőgazdaság, turizmus, vendéglátás vagy a butikok) pedig pont a nyár hozza a munka dandárját.

Mindezekre a problémákra jelenthet kiváló megoldást a diákmunka, melynek lényege, hogy a munkáltató egy iskolaszövetkezeten keresztül – általában felsőoktatásban tanuló – hallgatókat foglalkoztat. Gyakorlatilag bármilyen tevékenységre lehet diákokat alkalmazni: a hostess munkáktól a számviteli szakemberekig, a joghallgatóktól a nyelvszakosokig diákok tízezrei keresik a munkalehetőségeket.

Szintén gyakran alkalmazott kiváló lehetőség a munkavállalók saját gyermekeit alkalmazni különféle munkakörökben: ilyenkor nyáron remek alkalom nyílhat például az olyan elmaradt  munkák elvégzésére, amelyekre év közben nincs idő, vagy egyszerűen túl egyszerűek ahhoz, hogy a teljes állású munkavállalók drága idejüket ezzel töltsék. Ilyenek például egyes irattározási, adatrögzítési, lefűzési vagy iratmegsemmisítési feladatok.

Sok munkáltató elköveti azt a hibát, hogy közvetlenül, iskolaszövetkezet bevonása nélkül alkalmaz diákokat, ugyanis nem értik, hogy miért van szükség annak bevonására, esetleg nem is hallottak még róla.

Az iskolaszövetkezet lényege, hogy a társadalombiztosítási törvény csak és kizárólag az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diákokat mentesíti a társadalombiztosítási járulék – újabb nevén szociális hozzájárulási adó – megfizetése alól, így ez a foglalkoztatási forma lényegesen olcsóbb, mint a diákokat közvetlenül alkalmazni. Mindezek mellett az iskolaszövetkezet olyan hozzáadott értéket is nyújt ügyfeleik számára, mint például a diákok szervezése, toborzása, az ügyfél által megadott szempontok szerinti kiválasztása annak érdekében, hogy csak azok a diákok kerüljenek ki az adott munkaadóhoz, akik valóban rendelkeznek mindazokkal a képességekkel és ismeretekkel, amelyek a munka elvégzéséhez feltétlenül szükségesek. A folyamatos kapcsolattartás – megbízókkal és a hallgatókkal egyaránt – valamint a szervezés, szintén az iskolaszövetkezet alaptevékenységei közé tartoznak. Mivel a felsőoktatásban részt vevők számára tanulmányaik folytatása élvez prioritást, ezért nyilvánvalóan nem tudnak a felnőttekre jellemző időbeosztásban munkát végezni: egy-egy munkahely diákokkal való lefedése komoly szervezőmunkát igényel, ez azonban általában ?alapdíjas szolgáltatás?, azaz az ügyfél számára a diákok munkájának ellenértékeként kifizetett összegben mindez benne van.

A diákok alkalmazása azonban nem csupán olcsó megoldás, de rendkívül rugalmas is. Diákokat olyan feltételek szerint lehet alkalmazni, amilyenek a ?rendes? munkavállalók esetén szóba sem jöhetnek. Például alkalmi munkákra, vagy időszakos projektekre is számíthatunk rájuk, nincsen velük szemben foglalkoztatási kötelezettség, tehát ha nincsenek munkára beosztva, akkor nem kell számukra állásidőt fizetni. Természetesen e lehetőséggel is csak az iskolaszövetkezet közreműködésével lehet élni.

Azonban nem csak a nyári időszakban van lehetőség diákok iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatására. Számos cég, köztük nagy nevű multik, vagy egészen kis vállalkozások is alkalmaznak diákokat a tanulmányi időszak alatt is. A diákmunka egy olyan hatékony és rugalmas eszköz, amellyel számtalan, a vállalkozások életében felmerülő munkaerő-problémát (költség)hatékonyan lehet kezelni, így azok olyan tetemes előnyre tehetnek szert, amely döntően befolyásolja versenyképességüket.


Üdvözlettel
:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Diákmunka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Rádióriport a diákmunkáról, annak feltételeiről és rugalmasságáról

Tisztelt Partnereink!

Aktuális adásunkban a diákmunkáról, annak feltételeiről és rugalmasságáról beszélgetett a műsorvezető, Érczfalvi András az EU-Csoport munkatársaival, Hoffmann Gáborral és Német Gáborral.

– Hogyan érinti a Munka Törvénykönyvének változása a diákmunkát?
– Miért éri meg nappali tagozatos diákokat foglalkoztatni?
– Miért fontos az iskolaszövetkezet közreműködése a munkaadó és a munkavállaló szempontjából egyaránt?
– Milyen szolgáltatásokat nyújthat egy iskolaszövetkezet?
– Mennyire népszerűek a nemzetközi munkalehetőségek?
– Hogyan változott a szakmai gyakorlat leigazolása, elszámolása?
– Milyen pozíciókban vállalnak munkát a diákok?
– Mit jelent a diákmunka rugalmassága?

Az adást itt érheti el: http://www.eucsoport.hu/mediadir/gazdasagi_radio/eujobs_20120625.mp3

A következő élő adást július 2-án, hétfőn 16.30-tól 17 óráig hallgathatják a Gazdasági Rádió Délutáni Monitor című műsorában, Budapesten az FM 105.9-es, Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián, vagy a www.gazdasagiradio.hu oldalon, a műsorról készült felvételt pedig keressék itt a honlapunkon!

Az új Mt. változásai: a munkaviszony megszüntetése és a munkavállaló kártérítési felelőssége

Az új Mt. változásai: a munkaviszony megszüntetése és a munkavállaló kártérítési felelőssége

Néhány hét múlva, 2012. július elsején hatályba lép az új Munka törvénykönyve, amely az 1992-es szabályozást váltja fel.

Az új törvény elsősorban a korábbi, mára már elhasználódott, toldott-foldott és számos ponton elavult szabályozást szedi újra rendbe, egyszerűsítve annak alkalmazását. Másik fontos ?erénye? az új törvénynek, hogy a rendszerváltás után kialakított szabályozással szemben, – mely a korábbi rendszer örökségét követve a verseny és a hatékony munkavégzés elősegítése helyett inkább a munkavállalók jogaira fektetett nagyobb hangsúlyt – inkább az ország versenyképességét, a foglalkoztatás hatékonyságának növelését helyezi a szabályozás középpontjába. A jelenleg is a Parlament előtt fekvő hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvény – mely a már elfogadott új Mt.-vel kapcsolatban is tartalmaz számos módosítást – tovább növeli a versenyképességet, és összességében egy igen kedvező, a munkahelyek megtartása és újak létrehozása szempontjából nagyon fontos szabályozást ad a következő évekre.

Az új Mt.-t a különböző munkavállalói szervezetek gyakran kárhoztatják amiatt, hogy olyan eddig megszokott kedvezményeket vesz el tőlük, mint például a délutáni pótlék, és emellett összességében hozza az eddiginél hátrányosabb helyzetbe a munkavállalókat. Azonban érdemes figyelembe venni, hogy a munkavállalói jogok túlzott érvényre juttatása olyan folyamatokat indított el, amelyek megakadályozták egy rugalmasabb munkaerőpiac kialakulását Magyarországon. A ma még hatályos, a munkavállalókat hangsúlyozottan védő ’92-es jogszabály egyik következménye például, hogy az állásukat elveszítő munkavállalók lényegesen nehezebben kaphatnak csak újra munkát, mert a munkáltatók kétszer is meggondolják, hogy a számukra kedvezőtlen, rugalmatlan feltételekkel alkalmazzanak-e valakit.

A munkavállalók jogainak központi szerepe nyilvánult meg abban is, hogy a ’92-es Mt.-ben a munkavállalók képviseleti és kollektív jogai jóformán minden egyéb szabályozás előtt kaptak helyet.

Az új, júliusban hatályba lépő törvény számos ponton másként szabályozza az eddig megszokott viszonyokat, illetve (újra) bevezet néhány olyan szabályt, amely eddig nem, vagy csak ’92 előtt volt.

A munkáltatók és a munkavállalók közötti ?macska-egér játék? egyik fő színtere volt a munkavállaló hirtelen jött betegsége, vagy terhessége, amely általában a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésének közlése után derült ki. Az eddigi szabályozás például a munkavállaló terhességét objektív felmondási tilalomnak vette: a terhesség ténye a már közölt felmondást akkor is jogszerűtlenné tette, ha a terhesség tényéről a munkaadónak nem volt tudomása. Hasonlóképpen nem közölhette felmondását a munkaadó, ha munkavállalója keresőképtelen (beteg) állományban volt. Ez a helyzet áldatlan vitákhoz vezetett, amelyeket a munkaadó és a munkavállaló a bíróságon folytatott a teherbeesés illetőleg a keresőképtelen állományba kerülés időpontjának tisztázására.

A továbbiakban az új Mt. ennél lényegesen életszerűbben szabályozza például ezt a kérdést is: a munkavállaló terhessége vagy keresőképtelensége csak akkor lesz akadálya a munkáltatói rendes felmondásnak, amennyiben a munkavállaló együttműködési kötelezettségét teljesítve e tényről a munkáltatóját a felmondás közlése előtt igazoltan tájékoztatta. Mindezek mellett a munkavállaló keresőképtelensége az új Mt. szerint már nem fogja akadályát képezni a felmondás közlésének. Ez esetben a felmondási idő a keresőképtelenség végeztével, a munkavállaló újbóli munkába állásával kezdődik.

Szintén életszerűbben szabályozza az új Mt. a munkavállaló kárfelelősségét. Az eddigi szabályok szerint a munkavállaló (kollektív szerződés hiányában) maximum 1,5 havi átlag keresetével felelt az általa okozott károkért. Az új szabály szerint júliustól a munkavállaló 4 havi bérével fog felelni, amennyiben munkaköri kötelességei során ?nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható?. A felelősségi szabályok egy további szigorítást is tartalmaznak: eddig a munkavállaló csupán a szándékosan okozott kárt volt köteles 100%-ban megtéríteni, ezek után viszont a szándékosság mellett a súlyos gondatlanság is bekerült a munkavállaló korlátlan felelősségét megalapozó tényállások közé.

A munkavállaló kártérítési felelősségével függ össze egy teljesen új intézmény, a munkavállalói biztosíték is. Az új Mt. a pénz- és értékkezelők számára megengedi, hogy a munkaadó a munkaszerződés megkötését a munkavállaló által adott biztosíték megfizetéséhez kösse. Ez a biztosíték a szabály szerint nem haladhatja majd meg a munkavállaló 1 havi alapbérét, mely összeget a későbbiek során megvalósuló béremelés miatt ismételten megemelni nem lehet. Azonban a munkaadók e letét összegéhez nem nyúlhatnak: a letét összegéből csak a szokásos eljárással, a munkabérből való levonás általános szabályai szerint enyhíthetik kárukat. Ez az intézmény azonban különleges odafigyelést igényel a munkaadóktól: a letét összegét ugyanis elkülönített számlán kötelesek kezelni, a munkaviszony végeztével vagy a munkakör módosulásával azonnal és kamatostul vissza kell fizetni.

A megőrzési és leltárfelelősség szabályai nem változnak az eddigiekhez képest: a munkavállaló továbbra is korlátlan felelősséggel tartozik mindazokért az eszközökért, amelyeket jegyzéken átvett, kizárólagosan őrizetében tart vagy használ, azon készletekért, amelyről leltár felelősségi megállapodást írt alá, illetve az általa kezelt pénzeszközökért és értéktárgyakért.

A munkáltatói felmondás és a munkavállalói felelősség tehát azt mondhatjuk, hogy igazságosabban, életszerűbben lesznek szabályozva a jövőben.

Az új Mt. mindezek mellett számos változást hoz, melyek egy része még jelen pillanatban is a Parlament előtt van. A következő hetekben e változásokat igyekszünk tematikusan végigvenni.

 

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Tisztelt Partnereink!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy elindult az EU-CSOPORT önálló munkaügyi adása a Gazdasági Rádió ?Délutáni Monitor? című műsorában.

Hetente frissülő érdekes témákkal, aktualitásokkal várjuk a kedves Hallgatókat minden hétfőn 16:30 és 17 óra között, Budapesten az FM 105.9-es,
Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián.

Hallgassák műsorunkat élőben, szóljanak hozzá a műsorhoz, keressék az aktuális adásokat honlapunkon! http://www.munkaugy.co.hu/gazdasagi-radio-interjuk/

A munkaidő beosztásával és szervezésével kapcsolatos változások az új Mt. kapcsán

A munkaidő beosztásával és szervezésével kapcsolatos változások az új Mt. kapcsán

Július elsejével hatályba lép az új Munka Törvénykönyve. Jelenleg is a Parlament előtt fekszik (vagy éppen ezekben a pillanatokban fogadják el) a hatályba léptetéséről szóló önálló törvényt, amely számos ponton módosítja, kiegészíti, illetve pontosítja a már elfogadott, de életbe még nem lépett jogszabályt.

Az új Mt. legmarkánsabb változásai a folyamatban lévő módosításokkal együtt talán éppen a munkaidő megszervezésével és beosztásával kapcsolatos kérdések körül fedezhetők fel.

Jelentősen megváltozik például a ?műszak? fogalma. Az eddigi szabályok szerint műszaknak – és így több műszakos munkarendnek, illetve munkaidő beosztásnak – az volt tekinthető, ha ?a munkavállalók időszakonként rendszeresen egymást váltva végezték azonos tevékenységüket?. Sajnos a jogszabály nem adott egyértelmű választ az ?időszak?, valamint a ?rendszeresség? fogalmainak tartalmára, így a műszak – és így a műszakpótlékok – kérdése folyamatos nézeteltérések forrása volt a munkaadók, valamint a munkavállalók, a munkaügyi felügyelet és a bíróságok között.

Az új szabály az egész kérdéskört az alapjaiban megváltoztatja. A továbbiakban – mindamellett, hogy a vita eddigi értelmét adó ?délutáni műszakpótlék? kérdése kikerült a jogszabályból – több műszakról akkor beszélhetünk, ha a munkaadó tevékenysége hetente meghaladja a 80 órát. Ez, és csak ez a műszak egyedüli kritériuma, a munkavállalók tevékenységének eltérő vagy hasonló mivolta indifferens lesz.

A munkaadó több műszakos működése abból a szempontból lesz fontos, hogy a több műszakos munkarendben dolgozó munkaadó jogosulttá válik a vasárnap rendes munkaidőben történő foglalkoztatásra, és így 100%-os bérpótlék helyett csupán 50% bérpótlékot kell munkavállalóinak kifizetnie. Ugyanakkor a több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak este 6 és reggel 6 óra között 30% pótlékot kell majd fizetnie, míg a nem több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak csupán este 10 órától kell, és mindössze 15% bérpótlékot megfizetnie. (A pótlékszámítás szabályai szintén jelentősen megváltoznak majd, arról majd a következő cikkben lesz szó részletesebben.)

Ez azt jelenti, hogy egy cég, amelyik – a hagyományos értelmezés szerint – csupán 1 műszakban működik, nem oszthatja be munkavállalóit rendes munkavégzésre vasárnap, de például ha tevékenységét jellemzően éjszaka végzi (például egy szórakozóhely személyzete vagy egy pékség), akkor éjszaka kedvezőbb feltételekkel működhet.

A továbbiakban is megmarad az a főszabály, miszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje nem lehet rövidebb napi 4, és nem lehet hosszabb napi 12, illetve heti 48 óránál.

Lazulnak ugyanakkor a vasárnap rendes munkaidőben való üzemelés szabályai. Mint azt az előbb említettem, vasárnap rendes munkaidőben az eddigi rendkívül feszes szabályozás helyett már a több műszakos munkarendben működő munkaadó is jogosult lesz foglalkoztatni, és a legújabb módosítás szerint a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó munkaadók is beoszthatják munkavállalóikat vasárnapra.

Kevésbé ismert, hogy jelenleg is elválik egymástól a naptári- és a munkanap fogalma: továbbra is lesz lehetőség ugyanis arra, hogy a napi pihenőidőt az egyik napi munkaidő vége, és a következő napi munkaidő kezdete közötti 11 órában határozzák meg. Ugyanitt biztosít lehetőséget a szabály arra, hogy a több műszakos tevékenységet folytató munkáltató ?forróváltásban?, mindössze 8 óra pihenés után újra munkára ossza be a munkavállalóját. Ez esetben is tekintettel kell lenni azonban arra, hogy a munkaidő 12 óránál hosszabb nem lehet.

A munkavállalók beosztását a továbbiakban szintén 7 nappal korábban kell a munkavállalóval közölni, azonban a munkaadónak lehetősége lesz arra, hogy e beosztását 4 nappal korábban módosíthatja.

Egy, az adminisztráció csökkentése érdekében hozott rendkívül életszerű újítása az új törvény munkaidő nyilvántartást egyszerűsítését célzó azon szabálya, hogy ezentúl nem kell elkülönült munkaidő beosztást (tervet) és a (megtörtént) munkaidőről vezetett nyilvántartást egyszerre, elkülönítetten vezetni: az új szabály szerint a munkaadó a munkaidő nyilvántartási kötelezettségének a munkaidő beosztás hónap végén való leigazolásával, és a közben történt változások naprakész feltüntetésével is teljesítheti.

A rugalmas munkavégzés érdekében a munkaadók számára üdvözlendő változás a munkaidő beosztásának új (jelenleg elfogadásra váró) szabálya, mely szerint ezentúl a munkaidő munkaidőkeret hiányában is beosztható egyenlőtlenül. A munkaidőkeret intézménye eddig is a munkaadók rendelkezésére állt, azonban annak adminisztrálása, követése jelentős terhet rótt a vállalkozásokra, amennyiben a munkaidőt egyenlőtlenül (nem minden nap egyformán) kívánták beosztani. A munkaidő azonban munkaidő keret hiányában eddig nem volt egyenlőtlenül beosztható. Az új szabály azonban lehetővé teszi a munkaidő egyenlőtlen beosztását munkaidőkeret, és az ahhoz tartozó adminisztráció nélkül is.

Mindent összevetve a július elsejétől élő új Munka Törvénykönyve jelentős, és kedvező változásokat hoz a munkaadók számára a munkaidő beosztásával, annak nyilvántartásával és az ehhez kapcsolódó adminisztrációval összefüggésben is.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Tisztelt Partnereink!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy elindult az EU-CSOPORT önálló munkaügyi adása a Gazdasági Rádió ?Délutáni Monitor? című műsorában.

Hetente frissülő érdekes témákkal, aktualitásokkal várjuk a kedves Hallgatókat minden hétfőn 16:30 és 17 óra között, Budapesten az FM 105.9-es,
Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián.

Hallgassák műsorunkat élőben, szóljanak hozzá a műsorhoz, keressék az aktuális adásokat honlapunkon! http://www.munkaugy.co.hu/gazdasagi-radio-interjuk/

Rádióriport – A Munka Törvénykönyvének július 1-től életbe lépő változásai.

Folytatódik a múlt heti adás a Munka Törvénykönyvének július 1-től életbe lépő változásaival.

– Hogyan alakul át a műszakrendszer?
– Ki jár jól az új törvénnyel?
– Hogyan változik a műszakok pótlékai, illetve a vasárnapi munkavégzés bérezése?
– Mely esetekben lehet kevesebb műszakpótlékot adni?
– Mennyi lesz a minimális és a maximális munkaidő?
– Melyek a pihenőidő komoly változásai?
– Mi várható a munkaügyi ellenőrzéseken?
– Melyek a szabadságolás lényeges változtatásai?

Több aktuális változást érintve Hoffmann Gábor, az EU-Csoport munkajogi és HR tanácsadója válaszol a kérdésekre.

Az adás itt érhető el

Hallgassanak minket élőben a Gazdasági Rádió ? Délutáni Monitor című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között, Budapesten az FM 105.9-es, Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián!

Rádióriport – Életbe lép az új Munka Törvénykönyve

2012. július 1-jén életbe lép az új Munka Törvénykönyve.

Aktuális adásunkban Hoffmann Gábor, az EU-CSOPORT Munkajogi és HR tanácsadója erről beszélgetett a Gazdasági Rádió műsorvezetőjével, Érczfalvi Andrással.

Az adást itt érik el

A téma folytatása következik június 18-án, hétfőn 16:30 és 17 óra között a Gazdasági Rádióban, Budapesten az FM 105.9-es, Balassagyarmaton az FM 95.7-es,
valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon.

Rádióriport – nyári diákmunka

A szezon kezdetével egyre inkább aktuális a nyári diákmunka.

– Hogyan oldjuk meg alkalmi foglalkoztatással a nyári szabadságolásokat?
– Milyen pozíciókban foglalkoztathatunk diákokat?
– Milyen bérre számíthatnak a diákok?
– Mennyire motiváltak a diákok a munkavállalásra?

A témával kapcsolatban Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője és Német Gábor, az EU-Csoport marketing vezetője beszélt.

Az adást itt érhetik el

Hallgassák élő adásunkat hétfőnként 16.30 és 17 óra között a Gazdasági Rádió Délutáni Monitor című műsorában, Budapesten az FM 105.9-es,
Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!