2012. augusztus hónap bejegyzései

A vasárnapi munkavégzés szabályai

Az idén júliusban életbe lépett új Mt. jelentősen átírta a vasárnapi foglalkoztatás szabályait. A már elfogadott törvény utolsó pillanatban történt módosítása során a taxatív felsorolás egy új elemmel bővült: a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatók is jogosulttá váltak arra, hogy vasárnap rendes munkaidőben munkavállalókat foglalkoztassanak.

Itt érdemes tisztázni a ?vasárnap rendes munkaidőben foglakoztatás? fogalmát. A ?rendes munkaidő? azt jelenti, hogy nem rendkívüli munkaidőben, tehát nem túlórában történik a foglalkoztatás. Az új törvény alapján a túlóra pótléka 100%, ugyanakkor azon munkáltatók számára, akik a törvény felsorolása alapján nem rendelhetnek el vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzést, vasárnapra a rendkívüli munkaidő (túlóra) elrendelése is tilos. Erre való jogosultság esetén a vasárnapra elrendelt túlmunka (túlóra) esetén a munkáltató egyrészt 100% pótlékot köteles fizetni, másrészt pedig figyelemmel kell lennie a munkavállalók számára elrendelhető túlórák maximális számára is, amely naptári évenként és munkavállalónként maximum 250 óra lehet.

Mindezen tényezőket a munkaügyi felügyelet is kiemelten vizsgálja, és a szabályok megszegőit komoly büntetéssel sújtja. Érdemes tehát tisztában lenni azzal, hogy kik is azok, akik az új szabályok fényében jogosultak vasárnap foglalkoztatni, és milyen feltételekkel tehetik ezt meg.

Az új Mt. 101. § (1) bekezdése tartalmazza azt a taxatíve felsorolást, amely a jogosultak körét meghatározza. E felsorolás a következő:

101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

b) az idényjellegű,

c) a megszakítás nélküli,

d) a több műszakos tevékenység keretében,

e) a készenléti jellegű munkakörben,

f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához ? a szolgáltatás jellegéből eredően ? e napon szükséges munkavégzés esetén,

h) külföldön történő munkavégzés során, valamint

i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

Érdemes kielemezni ezt a felsorolást, mert könnyen félreértés áldozatai lehetünk. A törvény – bár különböző helyeken – tételesen elmagyarázza a fenti fogalmakat.

Ennek megfelelően a 102. § (3) bekezdése szerint egy munkáltató vagy munkakör akkor minősül rendeltetése folytán e napon is működőnek, ha

a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

A ?b)? pont egyértelmű, azonban a következő pontok – különösen az i) pont – fényében az a) pont alapján igen kevés munkáltatót vagy munkakört tudunk csak megnevezni, hiszen e feltételnek a különböző vallási tárgyú munkakörökön kívül szinte senki sem felel meg.

A 90. § c) pontja alapján idényjellegűnek az a munkakör tekinthető, amely munkaszervezéstől függetlenül az év egy adott időszakához köthető. Ilyen például a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, vagy például a fesztiválszezon.

Egy munkáltató tevékenysége a 90. § a) pontja alapján akkor megszakítás nélküli, ha

naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

a) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy

b) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

Itt tehát többes feltételnek kell megfelelni: egyrészt a tevékenység szünetelésének időtartama vagy célja, másrészt pedig a tevékenység jellege is számít. A ?társadalmi közszükséglet? fogalma a közösségi közlekedést, a közműszolgáltatást, az egészségügyet vagy más, hasonló szolgáltatásokat takarja, de mint később látni fogjuk, az eddig evidenciának számító éttermek, benzinkutak és virágüzletek nem társadalmi közszükségletet elégítenek ki.

A 90. § b) pontja választ ad arra a kérdésre, hogy mely munkáltató végez több műszakos tevékenységet: ?a munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartalma eléri a 80 órát?. E körben tehát azt kell megvizsgálni, a foglalkoztató adott telephelyen foglalkoztatott munkavállalói hetente 80 órán keresztül dolgoznak-e az adott helyen. Ez hétfőtől vasárnapig napi körülbelül 11,5 óra működést feltételez.

A 91. § ad választ a készenléti jellegű munkakör mibenlétére: Készenléti jellegű a munkakör, ha

a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt ? hosszabb időszak alapulvételével ? a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

b) a munkavégzés ? különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel ? a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Ebbe a körbe jellegzetesen a különféle őrök és portások, illetve a hiba- és zavarelhárítók tartoznak.

A kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetén a hangsúly a ?kizárólag? szón van: az így foglalkoztatott munkavállaló sem pénteken, sem más egyéb napon nem foglalkoztatható az adott munkáltatónál. Ha mégis foglalkoztatják, akkor a munkáltató – vasárnapi foglalkoztatásra való jogosultsága hiányában – bírságra számíthat, illetve pótlék megfizetésére is köteles.

Külföldre történő szolgáltatást jellemzően olyan call-centerek nyújtanak, amelyek fő feladata, hogy egy másik országból érkező hívásokat kezeljenek, vagy másik országban oldjanak meg feladatokat, így nekik munkájuk jellegénél fogva kell e másik ország időbeosztásához alkalmazkodniuk.

Végül pedig vizsgáljuk meg, kik azok, akik a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartoznak. A 2005. évi CLXIV törvény 1. §-a ide sorolja a kereskedelmi, a kereskedelmet kiszolgáló és a turisztikai szolgáltató tevékenységeket is. Ez a törvény viszonylag pontosan meghatározza mindazok körét, akikre vonatkozik, így nem érdemes a szabály ?kreatív? értelmezésével önhatalmúlag alkalmazni szabályait. A 2. § 13. pontja a kiskereskedelmi tevékenység alá sorolja a vendéglátást is, így e pont értelmében gyakorlatilag mindenki, aki pénzért bármit is árul – akár virágboltot, benzinkutat vagy éttermet üzemeltet -, e törvény hatálya alá tartozik, és mint ilyen, vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztathat munkavállalókat.

Azonban az Mt. 140. § (1) bekezdése értelmében az előző felsorolás d), e) és i) pontjai alá tartozó munkáltatók csak 50% bérpótlék fizetése mellett foglalkoztathatnak vasárnap is: tehát a több műszakos, a készenléti és a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatók 50% pótlékot kötelesek fizetni, amennyiben vasárnap, rendes munkaidőben munkavállalót foglalkoztatnak. Ebből a szempontból tehát a ruhaüzletek, az élelmiszerboltok és a korábban pótlékmentességet élvező benzinkutak, virágüzletek és éttermek a továbbiakban 50% pótlék fizetésére kötelezettek.

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre.

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Kérdéseit hozzászólásban, vagy az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre elküldve teheti fel.

 

Rádióriport – Vasárnapi munkavégzés

Tisztelt Partnereink!

E heti műsorunkban a vasárnapi foglalkoztatás július 1. óta érvényben lévő változásairól és hatósági előírásairól beszélgetett Hoffmann Gábor, az EU-Csoport munkajogi és HR tanácsadója Kristóf Gábor műsorvezetővel.

– Miben változtak a vasárnapi foglalkoztatás szabályai?
– Szigorításnak vagy enyhítésnek minősülnek az új előírások?
– Milyen tevékenységet folytató cégekre vonatkoznak a szabályok?
– Változtatnak-e a pótlékolás szabályain az általános munkarend előírásai?
– Hogyan szabályozzák a vasárnapi munkavállalást az új Munka törvénykönyvében?
– Akadnak-e kivételes esetek, amikor nem kell a pótlékokat figyelembe vennünk?
– Melyek azok a konkrét kivételek, amelyek a törvényben is meg vannak határozva, és hol vannak a határok?
– Hogyan vonatkoznak a túlóra szabályai a vasárnapi munka esetén?

A riport itt érhető el: http://www.eucsoport.hu/mediadir/gazdasagi_radio/eujobs_20120827.mp3

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Délutáni Monitor című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között, Budapesten az FM 105.9-es, Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Hallgassák műsorunkat élőben, szóljanak hozzá, keressék az aktuális adásokat honlapunkon!

Milyen lehetőségek állnak külföldön a magyar vállalkozások előtt

Egy 2012. márciusában publikált felmérés alapján a magyar vállalkozásokra egyre inkább jellemző a “nemzetköziesedés” folyamata. Mit is jelent ez pontosan és milyen lehetőségekkel, esélyekkel indulnak neki a magyar cégek a külföldi megbízásoknak?

Az MFB 2011. év végén készített, és 2012. márciusában közzétett felmérése alapján Magyarországon az utóbbi két évtizedben jelentősen felgyorsult a hazai cégek nemzetközi piacra való törekvése. Jellemzően a 2005 után alapított cégek  motiváltabbak a nemzetközi terjeszkedésre, sok esetben a vállalatok már az induláskor rendelkeznek külföldi kapcsolatokkal. Ennek legfőbb oka, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta szinte velejárója a cégalapításnak, hogy a tulajdonosok “messzebb” látnak a piacon, akár a távolságot, akár az időbeli tényezőket tartják szem előtt. Másik oldalról viszont a csatlakozást megelőzően – akár már a ’90-es évek óta – működő vállalkozásokban is egyre nagyobb a motiváció, hiszen a gazdasági helyzet, valamint a belső piacon egyre kevésbé lehetséges terjeszkedés erre ösztönzi őket.

Ha a külföldi lehetőségeket vesszük szemügyre, tulajdonképpen bármilyen terület szóba jöhet a hazai cégek számára, akár termékeket, akár szolgáltatásokat vizsgálunk. Többször halhattunk már róla pl. nagy sportrendezvények előtt, hogy a beruházás egyik vagy másik fázisában magyar cégek is részt vettek a projektben – legyen szó a müncheni Allianz Arena székeiről, a poznani Miejski Stadion gyepszőnyegéről, vagy a londoni olimpiai építkezés egyes műveleteiről.

A cégek számára általában fontosabb szempont a termék vagy szolgáltatás versenyképessége, mint a nemzetközi terjeszkedés megfinanszírozása. Legtöbb esetben viszont nem rendelkeznek a megfelelő helyi (adott országbeli) piaci ismeretekkel, vagy szimplán a szállítási költségek miatt nem tudják versenyképes áron külföldre vinni a terméküket, és mindezek miatt nem érik el a várt eredményeket. Sok esetben viszont nem érdemes kishitűnek lenni, mert olyan egyedi termékről vagy szolgáltatásról van szó, amit külföldön nem hasznának – esetleg nem is ismernek -, nincs meg hozzá a megfelelő tapasztalat, vagy egyszerűen egy adott folyamathoz a magyar cég rendelkezik a “know-how”-val.

A felgyorsult és folyamatosan fejlődő információtechnológiának köszönhetően nincsenek kommunikációs gátak a kapcsolatfelvétel előtt, és a termékek, szolgáltatások áramlásának szabályozása is könnyen nyomon követhető. Az üzleti világban az angol nyelv elterjedése miatt nem okoz már gondot a nyelvi problémák áthidalása sem. Ha az adott ország anyanyelvét nem is beszéljük megfelelő szinten, az angol használata a legtöbb esetben tökéletes megoldást nyújt, hogy felvegyük a kapcsolatot.

Az internet segítségével számtalan lehetőség nyílik arra, hogy potenciális külföldi partnereket szerezzünk magunknak.

A weboldalakon sokszor már a közvetlen elérhetőségeket is megtaláljuk egy-egy cég illetékes munkatársához, illetve e mellett egyéb adatokat, kimutatásokat, fontos információkat tudhatunk meg a cégekről pár kattintás után. Mindezeket követően már nem okozhat gondot egy e-mail elküldése sem.

A személyes kapcsolatfelvétel miatt érdemes kiállításokat látogatni, akár az ország határain belül is, mivel sok külföldi cég itt keresi a kapcsolatot magyar vállalkozásokkal. Egy nemzetközi börze idegen országban történő látogatása alkalmával viszont nagyon sok helyi információra tehetünk szert. Ezek az utazások segíthetnek abban, hogy képet kapjunk, mi jellemzi az adott piacot, így a kishitűséget legyőzve, előzetes ismeretek és igények birtokában vághatunk bele a terjeszkedésbe.

Mindezek mellett számtalan olyan üzleti csoport, kamara létezik itthon és külföldön egyaránt, melyek lehetővé teszik számunkra a nemzetközi kapcsolatfelvételt, vagy egyszerűen maguktól viszik hírünket – és bemutatkozó anyagainkat – a nagyvilágban. Konkrét tervek és célok birtokában pedig akár pályázatíró cégek segítsége is igénybe vehető.

Érdemes tehát a szárnyainkat próbálgatni, akár európai, akár más kontinensen lévő ország felé irányuló terjeszkedés a cél, hiszen a “nemzetköziesedés” folyamata jelentős szerepet játszik a hazai KKV-k eredményeinek alakulásában.

 

Német Gábor
Marketing vezető

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre.

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456