2012. augusztus hónap bejegyzései

A vasárnapi munkavégzés szabályai

Az idén júliusban életbe lépett új Mt. jelentősen átírta a vasárnapi foglalkoztatás szabályait. A már elfogadott törvény utolsó pillanatban történt módosítása során a taxatív felsorolás egy új elemmel bővült: a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatók is jogosulttá váltak arra, hogy vasárnap rendes munkaidőben munkavállalókat foglalkoztassanak.

Itt érdemes tisztázni a ?vasárnap rendes munkaidőben foglakoztatás? fogalmát. A ?rendes munkaidő? azt jelenti, hogy nem rendkívüli munkaidőben, tehát nem túlórában történik a foglalkoztatás. Az új törvény alapján a túlóra pótléka 100%, ugyanakkor azon munkáltatók számára, akik a törvény felsorolása alapján nem rendelhetnek el vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzést, vasárnapra a rendkívüli munkaidő (túlóra) elrendelése is tilos. Erre való jogosultság esetén a vasárnapra elrendelt túlmunka (túlóra) esetén a munkáltató egyrészt 100% pótlékot köteles fizetni, másrészt pedig figyelemmel kell lennie a munkavállalók számára elrendelhető túlórák maximális számára is, amely naptári évenként és munkavállalónként maximum 250 óra lehet.

Mindezen tényezőket a munkaügyi felügyelet is kiemelten vizsgálja, és a szabályok megszegőit komoly büntetéssel sújtja. Érdemes tehát tisztában lenni azzal, hogy kik is azok, akik az új szabályok fényében jogosultak vasárnap foglalkoztatni, és milyen feltételekkel tehetik ezt meg.

Az új Mt. 101. § (1) bekezdése tartalmazza azt a taxatíve felsorolást, amely a jogosultak körét meghatározza. E felsorolás a következő:

101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

b) az idényjellegű,

c) a megszakítás nélküli,

d) a több műszakos tevékenység keretében,

e) a készenléti jellegű munkakörben,

f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához ? a szolgáltatás jellegéből eredően ? e napon szükséges munkavégzés esetén,

h) külföldön történő munkavégzés során, valamint

i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

Érdemes kielemezni ezt a felsorolást, mert könnyen félreértés áldozatai lehetünk. A törvény – bár különböző helyeken – tételesen elmagyarázza a fenti fogalmakat.

Ennek megfelelően a 102. § (3) bekezdése szerint egy munkáltató vagy munkakör akkor minősül rendeltetése folytán e napon is működőnek, ha

a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

A ?b)? pont egyértelmű, azonban a következő pontok – különösen az i) pont – fényében az a) pont alapján igen kevés munkáltatót vagy munkakört tudunk csak megnevezni, hiszen e feltételnek a különböző vallási tárgyú munkakörökön kívül szinte senki sem felel meg.

A 90. § c) pontja alapján idényjellegűnek az a munkakör tekinthető, amely munkaszervezéstől függetlenül az év egy adott időszakához köthető. Ilyen például a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, vagy például a fesztiválszezon.

Egy munkáltató tevékenysége a 90. § a) pontja alapján akkor megszakítás nélküli, ha

naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

a) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy

b) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

Itt tehát többes feltételnek kell megfelelni: egyrészt a tevékenység szünetelésének időtartama vagy célja, másrészt pedig a tevékenység jellege is számít. A ?társadalmi közszükséglet? fogalma a közösségi közlekedést, a közműszolgáltatást, az egészségügyet vagy más, hasonló szolgáltatásokat takarja, de mint később látni fogjuk, az eddig evidenciának számító éttermek, benzinkutak és virágüzletek nem társadalmi közszükségletet elégítenek ki.

A 90. § b) pontja választ ad arra a kérdésre, hogy mely munkáltató végez több műszakos tevékenységet: ?a munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartalma eléri a 80 órát?. E körben tehát azt kell megvizsgálni, a foglalkoztató adott telephelyen foglalkoztatott munkavállalói hetente 80 órán keresztül dolgoznak-e az adott helyen. Ez hétfőtől vasárnapig napi körülbelül 11,5 óra működést feltételez.

A 91. § ad választ a készenléti jellegű munkakör mibenlétére: Készenléti jellegű a munkakör, ha

a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt ? hosszabb időszak alapulvételével ? a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

b) a munkavégzés ? különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel ? a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Ebbe a körbe jellegzetesen a különféle őrök és portások, illetve a hiba- és zavarelhárítók tartoznak.

A kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetén a hangsúly a ?kizárólag? szón van: az így foglalkoztatott munkavállaló sem pénteken, sem más egyéb napon nem foglalkoztatható az adott munkáltatónál. Ha mégis foglalkoztatják, akkor a munkáltató – vasárnapi foglalkoztatásra való jogosultsága hiányában – bírságra számíthat, illetve pótlék megfizetésére is köteles.

Külföldre történő szolgáltatást jellemzően olyan call-centerek nyújtanak, amelyek fő feladata, hogy egy másik országból érkező hívásokat kezeljenek, vagy másik országban oldjanak meg feladatokat, így nekik munkájuk jellegénél fogva kell e másik ország időbeosztásához alkalmazkodniuk.

Végül pedig vizsgáljuk meg, kik azok, akik a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartoznak. A 2005. évi CLXIV törvény 1. §-a ide sorolja a kereskedelmi, a kereskedelmet kiszolgáló és a turisztikai szolgáltató tevékenységeket is. Ez a törvény viszonylag pontosan meghatározza mindazok körét, akikre vonatkozik, így nem érdemes a szabály ?kreatív? értelmezésével önhatalmúlag alkalmazni szabályait. A 2. § 13. pontja a kiskereskedelmi tevékenység alá sorolja a vendéglátást is, így e pont értelmében gyakorlatilag mindenki, aki pénzért bármit is árul – akár virágboltot, benzinkutat vagy éttermet üzemeltet -, e törvény hatálya alá tartozik, és mint ilyen, vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztathat munkavállalókat.

Azonban az Mt. 140. § (1) bekezdése értelmében az előző felsorolás d), e) és i) pontjai alá tartozó munkáltatók csak 50% bérpótlék fizetése mellett foglalkoztathatnak vasárnap is: tehát a több műszakos, a készenléti és a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatók 50% pótlékot kötelesek fizetni, amennyiben vasárnap, rendes munkaidőben munkavállalót foglalkoztatnak. Ebből a szempontból tehát a ruhaüzletek, az élelmiszerboltok és a korábban pótlékmentességet élvező benzinkutak, virágüzletek és éttermek a továbbiakban 50% pótlék fizetésére kötelezettek.

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre.

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Kérdéseit hozzászólásban, vagy az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre elküldve teheti fel.

 

Rádióriport – Vasárnapi munkavégzés

Tisztelt Partnereink!

E heti műsorunkban a vasárnapi foglalkoztatás július 1. óta érvényben lévő változásairól és hatósági előírásairól beszélgetett Hoffmann Gábor, az EU-Csoport munkajogi és HR tanácsadója Kristóf Gábor műsorvezetővel.

– Miben változtak a vasárnapi foglalkoztatás szabályai?
– Szigorításnak vagy enyhítésnek minősülnek az új előírások?
– Milyen tevékenységet folytató cégekre vonatkoznak a szabályok?
– Változtatnak-e a pótlékolás szabályain az általános munkarend előírásai?
– Hogyan szabályozzák a vasárnapi munkavállalást az új Munka törvénykönyvében?
– Akadnak-e kivételes esetek, amikor nem kell a pótlékokat figyelembe vennünk?
– Melyek azok a konkrét kivételek, amelyek a törvényben is meg vannak határozva, és hol vannak a határok?
– Hogyan vonatkoznak a túlóra szabályai a vasárnapi munka esetén?

A riport itt érhető el: http://www.eucsoport.hu/mediadir/gazdasagi_radio/eujobs_20120827.mp3

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Délutáni Monitor című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között, Budapesten az FM 105.9-es, Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Hallgassák műsorunkat élőben, szóljanak hozzá, keressék az aktuális adásokat honlapunkon!

Milyen lehetőségek állnak külföldön a magyar vállalkozások előtt

Egy 2012. márciusában publikált felmérés alapján a magyar vállalkozásokra egyre inkább jellemző a „nemzetköziesedés” folyamata. Mit is jelent ez pontosan és milyen lehetőségekkel, esélyekkel indulnak neki a magyar cégek a külföldi megbízásoknak?

Az MFB 2011. év végén készített, és 2012. márciusában közzétett felmérése alapján Magyarországon az utóbbi két évtizedben jelentősen felgyorsult a hazai cégek nemzetközi piacra való törekvése. Jellemzően a 2005 után alapított cégek  motiváltabbak a nemzetközi terjeszkedésre, sok esetben a vállalatok már az induláskor rendelkeznek külföldi kapcsolatokkal. Ennek legfőbb oka, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta szinte velejárója a cégalapításnak, hogy a tulajdonosok „messzebb” látnak a piacon, akár a távolságot, akár az időbeli tényezőket tartják szem előtt. Másik oldalról viszont a csatlakozást megelőzően – akár már a ’90-es évek óta – működő vállalkozásokban is egyre nagyobb a motiváció, hiszen a gazdasági helyzet, valamint a belső piacon egyre kevésbé lehetséges terjeszkedés erre ösztönzi őket.

Ha a külföldi lehetőségeket vesszük szemügyre, tulajdonképpen bármilyen terület szóba jöhet a hazai cégek számára, akár termékeket, akár szolgáltatásokat vizsgálunk. Többször halhattunk már róla pl. nagy sportrendezvények előtt, hogy a beruházás egyik vagy másik fázisában magyar cégek is részt vettek a projektben – legyen szó a müncheni Allianz Arena székeiről, a poznani Miejski Stadion gyepszőnyegéről, vagy a londoni olimpiai építkezés egyes műveleteiről.

A cégek számára általában fontosabb szempont a termék vagy szolgáltatás versenyképessége, mint a nemzetközi terjeszkedés megfinanszírozása. Legtöbb esetben viszont nem rendelkeznek a megfelelő helyi (adott országbeli) piaci ismeretekkel, vagy szimplán a szállítási költségek miatt nem tudják versenyképes áron külföldre vinni a terméküket, és mindezek miatt nem érik el a várt eredményeket. Sok esetben viszont nem érdemes kishitűnek lenni, mert olyan egyedi termékről vagy szolgáltatásról van szó, amit külföldön nem hasznának – esetleg nem is ismernek -, nincs meg hozzá a megfelelő tapasztalat, vagy egyszerűen egy adott folyamathoz a magyar cég rendelkezik a „know-how”-val.

A felgyorsult és folyamatosan fejlődő információtechnológiának köszönhetően nincsenek kommunikációs gátak a kapcsolatfelvétel előtt, és a termékek, szolgáltatások áramlásának szabályozása is könnyen nyomon követhető. Az üzleti világban az angol nyelv elterjedése miatt nem okoz már gondot a nyelvi problémák áthidalása sem. Ha az adott ország anyanyelvét nem is beszéljük megfelelő szinten, az angol használata a legtöbb esetben tökéletes megoldást nyújt, hogy felvegyük a kapcsolatot.

Az internet segítségével számtalan lehetőség nyílik arra, hogy potenciális külföldi partnereket szerezzünk magunknak.

A weboldalakon sokszor már a közvetlen elérhetőségeket is megtaláljuk egy-egy cég illetékes munkatársához, illetve e mellett egyéb adatokat, kimutatásokat, fontos információkat tudhatunk meg a cégekről pár kattintás után. Mindezeket követően már nem okozhat gondot egy e-mail elküldése sem.

A személyes kapcsolatfelvétel miatt érdemes kiállításokat látogatni, akár az ország határain belül is, mivel sok külföldi cég itt keresi a kapcsolatot magyar vállalkozásokkal. Egy nemzetközi börze idegen országban történő látogatása alkalmával viszont nagyon sok helyi információra tehetünk szert. Ezek az utazások segíthetnek abban, hogy képet kapjunk, mi jellemzi az adott piacot, így a kishitűséget legyőzve, előzetes ismeretek és igények birtokában vághatunk bele a terjeszkedésbe.

Mindezek mellett számtalan olyan üzleti csoport, kamara létezik itthon és külföldön egyaránt, melyek lehetővé teszik számunkra a nemzetközi kapcsolatfelvételt, vagy egyszerűen maguktól viszik hírünket – és bemutatkozó anyagainkat – a nagyvilágban. Konkrét tervek és célok birtokában pedig akár pályázatíró cégek segítsége is igénybe vehető.

Érdemes tehát a szárnyainkat próbálgatni, akár európai, akár más kontinensen lévő ország felé irányuló terjeszkedés a cél, hiszen a „nemzetköziesedés” folyamata jelentős szerepet játszik a hazai KKV-k eredményeinek alakulásában.

 

Német Gábor
Marketing vezető

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre.

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

 

Rádióriport – Mennyire nyitottak a magyar cégek a nemzetközi porondon való megmérettetésre?

Tisztelt Partnereink!

Múlt heti beszélgetésünkben annak jártunk utána, hogy mennyire motiváltak a magyar fiatalok a külföldi munkavállalásban, most pedig azt vizsgáltuk, mennyire nyitottak a magyar cégek a nemzetközi porondon való megmérettetésre.

– Mi jellemzi 2012-ben a magyar cégek aktivitását a külföldi piacokon?
– Milyen lehetőségek állnak külföldön a magyar vállalkozások előtt?
– Mely területek jöhetnek szóba, ha nemzetközi piacokon szeretnénk bővülni?
– Vannak-e képzeletbeli határok, amelyek a távolság miatt szabnak gátat a terjeszkedési terveknek?
– Milyen akadályok gördülhetnek a cégek elé, ami miatt meg sem próbálják a nemzetközi terjeszkedést?
– Miért könnyebb vagy nehezebb a dolgunk, ha magyar vállalkozásként próbálunk piacot szerezni külföldön?
– Hogyan tudunk eljutni a külföldi potenciális partnerekhez?

Virágh Beáta, a BudaSign Reklám Kft. ügyvezetője nyilatkozott a témával kapcsolatban, a stúdióban pedig Német Gábor, az EU-Csoport marketing vezetője beszélgetett a műsorvezetővel, Érczfalvi Andrással.

Az adás itt érhető el: http://www.eucsoport.hu/mediadir/gazdasagi_radio/eujobs_20120813.mp3

Hetente frissülő érdekes munkaügyi és munkajogi témákkal, aktualitásokkal várjuk a kedves Hallgatókat Budapesten az FM 105.9-es, Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon.

Hallgassák műsorunkat élőben, szóljanak hozzá a műsorhoz, keressék az aktuális adásokat honlapunkon!

Nemzetközi munkalehetőségek – mi a tendencia 2012 nyarán a munkavállalók előtt?

2011. május 1. óta már Németország és Ausztria is megnyitotta kapuit a magyar munkavállalók előtt. A korábban engedélyhez kötött munkavállalás folyamata így jelentősen egyszerűbbé vált ebben a két országban is. Mi a helyzet az azóta eltelt bő egy évben? Változott-e az emberek külföldi munkavállalási kedve, illetve a magyar munkavállalókat is érintő  nemzetközi kínálat?

Magyarországon az utóbbi időben jelentősen nőtt a külföldi munkákat keresők száma. Több forrásból is értesülhettünk róla, hogy a mai középiskolások és az egyetemisták inkább nemzetközi vizeken képzelik el a karrierépítést, mint itthon. Sőt, ez a motiváció a felső-, de sok esetben már a középfokú tanulmányaik kiválasztásában is dominál. Ez a változás az elmúlt évben az EU-Jobs Kft. nemzetközi üzletágában is érezhető volt. A jelentkezők száma is jelentősen nőtt, illetve a pályázók átlagéletkora is arra utal, hogy a fiatalok érzik magukban a kellő motivációt.

Hozzájárul ehhez, hogy a külföldi cégek is inkább a húszas, harmincas korosztályt látják szívesen a csapatukban. Egyes országokban különösen érezhető a fiatalok iránti érdeklődés, hiszen Nyugat-Európa bizonyos területein annál nagyobb kedvezményekre jogosultak a cégek, minél fiatalabb munkavállalót alkalmaznak. Sok esetben azonban maga a meghirdetett pozíció indokolja, hogy a fiatalabb korosztály számára hirdessék, hiszen olyan fizikai munkát kell végezni, amit az idősebbek hosszú távon, napi 8 órában nem tudnának. Mindezek mellett sajnos még mindig igaz, hogy a Kelet-Európából érkezők sokszor jóval alacsonyabb fizetésért is elvállalják azt a munkát, amire a saját hazájukból már nem találnak maguknak jelentkezőket. A meghirdetett bér azonban még mindig motiváló a közép-kelet-európai munkavállalók számára, hisz a saját országukban kapott bértől jóval magasabb fizetést kapnak.

Jellemzően még mindig magasan kvalifikált pozíciókra (orvos, mérnök, gyógyszerész, stb.) és a jól képzett szakmunkásokra van a legnagyobb igény – főleg a hozzánk közeli nyugati országokban, német nyelvterületen -, de nagy az igény a magyar munkaerőre az egyszerűbb munkák esetén is. Ilyenek pl. a képzettséget nem igénylő összeszerelési feladatok, egyéb kertészeti, gyári munkák. E mellett sok lehetőség rejlik még az idegenforgalomban (éttermekben, hajókon, szállodákban), ezek a vállalkozások szintén szívesen foglalkoztatnak nyelveket jól beszélő magyar munkaerőt – rövidebb szezonális, vagy akár hosszabb távra is. De az idegennyelv ismerete nem csak a magasabb beosztásban lévőket érinti. A szakmunkásoktól és az egyszerűbb kertészeti munkákat ellátóktól jellemzően ugyanúgy megkövetelik, hogy megfelelő – legalább alapszintű – nyelvtudással rendelkezzenek, akkor is, ha csoportosan, szintén magyarokkal együtt végzik a munkát.

Az EU-Jobs Kft. munkatársai saját tapasztalataikból kiindulva is meg tudják erősíteni, hogy ezek azok a területek, ami iránt a legtöbbször érdeklődnek a pályázók. Sajnos azonban nem mindenki kapja meg a lehetőséget, hogy nemzetközi területen tegye próbára magát. A legnagyobb gondot még mindig a nem megfelelő szintű nyelvtudás jelenti, sokan ugyanis – néha túlzottan – „felülértékelik”

saját nyelvismeretüket, és sokszor irreális elvárásokkal pályáznak meg egy-egy pozíciót. De nagyon sok esetben fordul elő az is, hogy nincs meg a kellő motiváció, ezért a kiválasztást követően, a biztos munkahely tudatában, az utolsó pillanatban mégis visszakozik az utazás elől. Ahogy egy – már fél éve Németországban dolgozó – munkavállalónk említi: „ha 99%-ig vagy biztos abban, hogy te külföldön akarsz dolgozni, akkor maradj még otthon, és csak akkor indulj el, ha már 100% lesz!”

Mindezek mellett fontos azt is megemlíteni, hogy tőlünk nyugatra sincs „kolbászból a kerítés”. Csak kitartó és kemény munkával lehet jól érvényesülni, hosszú távú munkalehetőséget nyerni, és ehhez a nyelv- és szakmai tudás mellett bizony szükség van jelentős mennyiségű önbizalomra és nagy szorgalomra is.

Német Gábor
Marketing vezető

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre.

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Tájékoztató az új Munka törvénykönyvének változásairól

Tisztelt Partnereink!

Az EU-Diákok Iskolaszövetkezet július 25-én és 26-án délelőtt tartotta tájékoztató előadásait az új Munka törvénykönyvének változásairól.

Hoffmann Gábor, az EU-Csoport munkajogi és HR tanácsadója előadásaiban általánosan számolt be a legfőbb módosításokról, illetve kihangsúlyozta, hogy a diákmunkát érintően milyen jelentős változások történtek a július 1-jével életbe lépő törvényben. A jelen lévők konkrétan a saját cégükben felmerülő egyes problémákra, munkafolyamatokra irányuló kérdéseket tehettek fel az előadónak.

Az EU-Csoport és munkatársai a módosított Munka törvénykönyvének előírásai szellemében a továbbiakban is a legális foglalkoztatás mellett teszik le voksukat.

 

Rádióriport – Nemzetközi munkalehetőségek – mi a tendencia 2012 nyarán a munkavállalók előtt?

A korábbi munkaügyi terület után most egy kicsit könnyedebb témáról folyt a beszélgetés. A nemzetközi munkavállalás lehetőségeiről Sümeghy Lilla, az EU-JOBS Kft. nemzetközi toborzással és kiválasztással foglalkozó munkatársa nyilatkozott, a stúdióban pedig Német Gábor, az EU-CSOPORT marketing vezetője volt Érczfalvi András vendége.

– Kik keresik Magyarországon a külföldi munkákat?
– Mi változott a jelentkezők tekintetében az utóbbi években?
– Milyen korosztály jelentkezésére nyitottak a külföldi megbízók?
– Melyek azok az országok, ahol kiemelten nyitottak a magyar munkavállalókra?
– Melyek a legnépszerűbb munkakörök a jelentkezők szempontjából, illetve mit ajánlanak a külföldi cégek a magyar munkaerőnek?
– Van-e különbség a nemek vagy a korosztály arányait tekintve a jelentkezők között?
– Jól mérik-e fel a saját adottságikat a pályázók, reálisak-e az elvárásaik?
– Mi az, ami miatt mégis itthon maradnak a jelentkezők?
– Mi a legnehezebb lépés az interjúk során a munkavállalók számára, amit abszolválniuk kell a kiválasztás során?
– Milyen szükséges előképzettségeket igényelnek a külföldi pozíciók?

Az adás itt érhető el: http://www.eucsoport.hu/mediadir/gazdasagi_radio/eujobs_20120806.mp3

Hallgassák élő adásunkat hétfőnként 16.30 és 17 óra között a Gazdasági Rádió Délutáni Monitor című műsorában, Budapesten az FM 105.9-es, Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Egyenlő bánásmód: gumicsont, avagy miért büntet a munkaügyi felügyelő?

A munkáltatók legnagyobb része fölösleges tehertételnek érzi az egyenlő bánásmód szabályait. Holott az ?egyenlő munkáért egyenlő bért? elve nagyon fontos eszköz a szervezeten belüli béke szempontjából: azonos pozícióban dolgozó munkavállalók közötti indokolatlan különbségtétel rendkívül káros erjedési folyamatokat indíthat el egy vállalkozásban. Ugyanakkor a téma reflektorfénybe kerülésével a hatóságok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a témának: a munkaügyi felügyelet mellett a 2005-ben létrehozott Egyenlő Bánásmód Hatóság is vizsgálja e szabályok betartását, és a munkavállalók a munkaügyi bíróságokon is joggal kereshetnek elégtételt, ha azt tapasztalják, hogy indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerültek egy másik munkavállalóval szemben.

De mit jelent, hogy ?indokolatlan? különbségtétel? Milyen különbségtétel nevezhető indokoltnak? Alapvetően a munkavállalókkal szemben semmilyen szubjektív, a munkával vagy a munkavállaló munkavégzési képességével össze nem függő különbségtétel nem alkalmazható. Nem mondhatjuk például, hogy titkárnői (!) feladatokat csak 25 év alatti dekoratív hölgy láthat el: semmivel sem lehet megindokolni ugyanis, hogy egy ?kevésbé szép?, esetleg 40 év körüli férfi ne tudna ugyanolyan jól levelet írni, iktatni, elvégezni a banki utalásokat, felvenni a telefont vagy kávét főzni.

Objektív különbségtétel ugyanakkor alkalmazható. Gondoljunk csak bele, ha például cégünk tinilányoknak készít divatruházatot, akkor a kollekció bemutatásához – a fenti példánál maradva – indokolható módon nem pocakos negyvenes férfiakat fogunk modellként szerződtetni. Tehát a munka jellegéből adódó objektív különbségtétel igenis alkalmazható mind a munkavállalókkal szemben, mind pedig az álláshirdetésekben.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. § (3) bekezdése tételes felsorolást ad arra nézve, hogy mely tényezőket figyelembe véve tehetünk objektív módon különbséget munkavállalóink között, akár kiválasztási döntéseink során, akár álláshirdetés feladásakor, vagy a bérezéskor.

E tényezők a következők:

  • az elvégzett munka természete
  • minősége
  • mennyisége
  • a munkakörülmények
  • a szükséges szakképzettség
  • fizikai vagy szellemi erőfeszítés
  • tapasztalat
  • felelősség
  • munkaerő-piaci viszonyok

Nem sértjük tehát az egyenlő bánásmódot akkor, ha munkavállalóink közötti különbséget e tényezők valamelyikével életszerűen meg tudjuk indokolni.

Amennyiben az előző (kissé lesarkított) példánknál maradunk, a tinilányoknak készített divatruházat bemutatására a munka természetére való hivatkozással kereshetünk kifejezetten 20 év alatti lányokat: ilyenkor tehát nem sérül a munkavállalók egyenlő bánásmódhoz való joga, ha a másik nemet, illetve az egyéb korosztályt a feladott álláshirdetésből eleve kizárjuk.

Akkor sem sértjük meg, ha az elvégzett munka mennyisége vagy minősége alapján fizetünk egyik munkavállalónknak többet, ebben az esetben azonban objektív mérésekkel (termelési naplókkal, selejtszázalék-kimutatásokkal, teljesítmény kimutatásokkal, stb.) kell alátámasztanunk döntésünket: ha nem tudjuk ilyen objektív eszközökkel alátámasztani különbségtételünket, akkor munkavállalónk ismét jogosan kereshet elégtételt a munkaügyi felügyeletnél, a bíróságnál vagy az EBH-nál.

A munkakörülmények alapján történő különbségtétel során értelemszerűen joggal adunk magasabb pénzt a különleges körülmények között (pl. ha magasban, föld alatt, hidegben, melegben, zajban, vibrációnak kitéve) kell a munkát végezni.

Szükséges szakképzettségre vagy tapasztalatra való hivatkozás során célszerűen akkor járunk el, ha e követelményeket az egyes munkavállalók munkaköri leírásában rögzítjük: ez esetben az egyes munkakörök között teszünk olyan különbséget, amely például a fizetésbeli eltéréseket indokolhatja.

A munkaerő-piaci viszonyok alapján történő különbségtétel során az azonos cégnél, azonos munkakörben, de eltérő földrajzi helyen (pl. Budapest belvárosában és Ózdon) történő munkavégzés, a munkaerő költségeinek eltérő szintje alapján tehetünk különbséget: amíg a pesti munkavállalónknak órákat kell villamosoznia minden nap a tízezer forintos bérletével, addig Ózdon egyik körülmény sem merülhet fel.

Szóval, mint láthatjuk, objektív, a munkával és a munkavégzéssel összefüggő körülményekre való tekintettel igenis tehetünk különbséget munkavállalóink között.

Szigorúan tilos azonban a különbségtétel minden olyan okból, amely nincs összefüggésben sem a munkával, sem pedig annak elvégzésével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az adott körülményen változtatva a munkában vagy a munkavégzés eredményében változás nem történne, akkor a különbségtétel jogszerűtlen. Különösen ilyenek a faj, nem, vallás, politikai vagy szakszervezeti hovatartozás, szexuális orientáció, bőrszín vagy életkor alapján történő, a munka természetével nem indokolható különbségtételek.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre.

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

 

Rádióriport – Egyenlő bánásmód

Tisztelt Partnereink!

E heti műsorunkban Hoffmann Gábor, az EU-Csoport munkajogi és HR tanácsadója az egyenlő bánásmódról beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel. A témával kapcsolatban nyilatkozott Illés László, a Legal Rest Zrt. call-center vezetője is.

– Hogyan kell jól és pontosan betartani az egyenlő bánásmód szabályozását?
– Hogyan tegyünk közzé munkahirdetést az előírásoknak is eleget téve?
– Ki és hogyan ellenőrizheti az egyenlő bánásmód feltételeit?
– Hány hatóságnak, milyen felügyeleteknek kell megfelelni az előírásokkal?
– Milyen tényezőket kell figyelembe venni az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok megtartása során?
– Hol követik el a cégek a legtöbb hibát?
– Melyek a legtipikusabb, legsúlyosabb hibák, és milyen büntetési tételre lehet számítani?

A hallgatói hozzászólásokkal tarkított beszélgetést itt találják:
http://www.eucsoport.hu/mediadir/gazdasagi_radio/eujobs_20120730.mp3

Hallgassanak minket élőben hétfőnként 16.30 és 17 óra között a Gazdasági Rádió Délutáni Monitor című műsorában, Budapesten az FM 105.9-es, Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!