2012. november hónap bejegyzései

Kérdések, melyek nem maradnak válasz nélkül

Munkaügyi cikkeink kapcsán folyamatosan érkeznek be hozzánk olvasói kérdések. Jelen összeállításunkban arra vállalkoztunk, hogy néhány olyan kérdésre választ adjunk, amelyek széles körben érdekesek lehetnek.

 

1. A “próbamunka” vagy “próbanap” problémája

Olvasói levél:

?Tisztelt Hoffmann Gábor!

Szakfordítóként számos céggel kerültem kapcsolatba, melyek a személyes interjúk előtt próbafordítást kértek tőlem, nem egyszer több oldalnyi anyag fordítását – ami komplett anyagnak minősült, majd nem hívtak be interjúra. Az egyik fordítócég 3 oldalas EU-s joganyag fordítását kérte, amit le is fordítottam neki, majd visszaküldte az általam elkészített anyagot, melyben az egyes – EU által meghatározott – jogi terminusok helyére szinonimákat javított ki, amelyeket köztudottan a Bizottság megtilt, és ragaszkodik a saját terminusokhoz. Mást nem javított bele, a nyelvtani mondataim is kiválóak voltak. Azzal az indokkal utasítottak vissza, hogy nem vagyok konzekvens. A héten megkeresett egy fordítócég, mely 6 oldalnyi (!) komplett anyagot adott ki, mire visszaírtam nekik, hogy a tapasztalatom szerint 1/2-1 oldalnál nem szokott a próbamunka több lenni. Kérdésem az lenne, hogy a Munka Törvénykönyve melyik paragrafusa rendelkezik a próbamunkákra vonatkozóan, mit köt ki arról, és azért jár-e pénz. Az a helyzet, hogy e szövegek lefordítása minimum 1 napot vesz igénybe, plusz utánanézni a háttéranyagnak. Többször az volt az érzésem már, hogy a fordításom teljes mértékben jó volt, viszont nem akartak fizetni.

Üdvözlettel: Melinda?

Válaszunk:

Nagyon sok munkáltató esik bele abba a hibába, hogy az új munkavállalókat úgynevezett “próbamunka” elkészítésére vagy “próbanap(ok)” elvégzésére kötelezi, a munkavállalók felvételét ilyen követelményekhez köti.

Érdemes leszögezni: egyik sem jogi kategória.

A próbamunka egy munkadarab elkészítését, a jelen esetben egy fordítási feladat elvégzését jelenti. Természetesen a jövőbeli munkáltatónak joga van megbizonyosodni a jelentkezők képességeiről, erre a célra azonban a próbamunka intézményét csak megfelelő keretek között alkalmazhatja.

A levélíró jól érzékelte: a cég, amelyhez pályázott, rosszhiszeműen járt el akkor, amikor ?éles? anyagot várt el tőle, ráadásul komolyabb terjedelemben.

A pályázók tesztelése bevett gyakorlat új munkaerő felvételénél. Tesztelésnél azonban csupán a munka imitálása történhet, tényleges munkavégzés nem. A munka imitálása azt jelenti, hogy a pályázót a valóságban előforduló feladatok elé állítjuk, a valósághoz hasonló feladatokat oldatunk meg vele, a valós helyzetnek megfelelő szituációkban figyeljük meg viselkedését, teljesítményét, produktumát.

Nem etikus ugyanakkor ?éles?, valós feladatok megoldását a pályázókra bízni, ezzel pedig gyakorlatilag ingyenes munkaerőnek nézni a munkavállalókat. Az a munkaadó, amelyik ilyet csinál, esetleg működési modelljét is a pályázók teljesítményére alapozza ellenszolgáltatás nélkül, egyrészt feketén foglalkoztat, másrészt csalást követ el. Aki álláskeresőként ilyen helyzetbe kerül, nyugodtan forduljon panaszával egyrészt a Munkaügyi Felügyelethez, másrészt a csalás ügyében tegyen feljelentést a rendőrségen.

Egy ?általános? próbamunka vagy próbafeladat általában egy banális feladat megoldása, illetve 2-3 óra terjedelmű szimulációs gyakorlat lehet. Például egy marketinges pozícióra jelentkező pályázóktól azt kértük, hogy egy ismert termék karácsonyi promóciós anyagát készítsék el számunkra. A feladat fiktív, ugyanakkor a pályázók kreativitásának felmérésére kiválóan alkalmas.

A próbanap(ok) intézménye ennél is bonyolultabb. Vannak munkakörök, ahol a szimulációs gyakorlatok nem kivitelezhetőek vagy nem célravezetőek. Ilyen helyzetekben valóban szükség lehet arra, hogy a jelöltek teljesítményét valós helyzetben vizsgáljuk. Ilyen lehet például a gyártó vagy javító foglalkozások esete. Mivel ilyen esetben is foglalkoztatás történik, ezért a jelöltnek az adott napi munkájáért természetesen ellenszolgáltatás, fizetés jár. Ugyanakkor senki nem dolgozhat bejelentés nélkül, hiszen az fekete foglalkoztatás. Erre nyújthat legális és kényelmes megoldást az egyszerűsített foglalkoztatás. Tehát a ?próbanapos? munkavállalóval egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítünk, és annak keretében tölt a cégnél 1-2 napot. Ennek célja azonban csupán a munkavállaló képességeinek felmérése a felvételi döntés meghozatala céljából, nem pedig az effektív és üzemszerű munkavégzés.

A Munka törvénykönyve erre a célra hozta létre a próbaidő intézményét. Ennek lényege, hogy a felvett munkavállalót 3 hónapig indokolás nélkül, azonnali hatállyal el lehet bocsájtani.

Pályázót ingyenes munkára kötelezni, vagy a felvételt ilyentől függővé tenni azonban nem lehet.

 

2. A pihenőidő dokumentálása

Olvasói levél:

?Tisztelt Hoffmann Gábor Csaba Úr!

Az önök weboldalán, a munkaugy.co.hu-n találtam egy cikket “Gyakori (és drága) félreértések a pihenőidőről” címmel.

A fenti cikkel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a pihenőidő kiadását szükséges-e feltétlenül dokumentálni valamilyen módon, vagy elég a munkavállalók tudtára adni, hogy mikor van az ő műszakjukban a szünet.

Tisztelettel: Zsuzsa?

Válaszunk:

A munkavállalók számára 6 óra munkavégzés után 20 perc, 9 óra munkavégzés után további 25 perc munkaközi szünet jár. Nem keverendő össze a munkaközi szünet (amire a levélíró gondolt) és a pihenőidő. Az előbbi ugyanis a munkanapon belüli, utóbbi pedig a munkanapok közötti.

A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaadónak ezzel kapcsolatban dokumentációs kötelezettsége nincsen, azonban köteles gondoskodni arról, hogy a szünetben valóban senki ne dolgozzon. Nem mondhatja azt egy munkavállaló, hogy nem kíván szünetre menni, mert nem fáradt vagy korábban szeretne hazamenni. A munkaközi szünet célja, hogy a munkavállaló enni-inni tudjon, néhány percet pihenjen, és a munkát újult erővel folytathassa a munkanap végéig. A szünet nélküli munkavégzés tehát a munkavállalók biztonságát és egészségét veszélyezteti.

A munkaadó kötelezettsége, hogy gondoskodjon arról, hogy munkavállalói a szünetet megtartsák. Egy esetleges baleset során ugyanis rá fognak kérdezni a munkavállalóknál, hogy kaptak-e munkaközi szünetet, és azt hogyan kapták meg.

A munkaközi szünetek összesített hossza az 1 órát nem haladhatja meg, és fizetés nem jár rá. A törvény megszabja, hogy legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni, és ennek a szünetnek legalább 20 percesnek kell lennie.

 

3, Az ünnepnapi munkavégzés

Olvasói levél:

?Tisztelt Hoffman Gábor Csaba!

A vasárnapi munkavégzés szabályai című rádióriporttal kapcsolatban szeretnék kérdést intézni Önhöz. Cikkében Ön a virágosokat és az éttermekben dolgozókat egyértelműen az Mt. 101. § (1) bekezdés i) pontja alá sorolja be, ellenben a régi MT szerint ezek a munkáltatók a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatók közé tartoztak, mivel tevékenységük igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján került sor. Ez a megfogalmazás alapvetően nem változott.
A kérdéseim a következők:

Amennyiben a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatóként vesszük pl. a virágüzleteket vagy éttermeket figyelembe, akkor igaz, hogy vasárnap pótlékfizetés mellett nyitva tarthatnak, de ezentúl munkaszüneti napon be kell zárniuk?
Vagy, amennyiben nyitva tarthatnak, mint rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató, akkor vasárnap miért kell pótlékot fizetni a munkavállalók részére?

Fentiekkel kapcsolatban várom megtisztelő válaszát.

Köszönettel, István?

Válaszunk:

Klasszikus joghézag, remélhetőleg helyre teszik. Ellentmondásos állásfoglalások születtek ebben a kérdésben. A probléma az, hogy az Mt. 101. § (1) i) pontja (amely a kereskedelmi törvényre hivatkozik) gyakorlatilag kiüresíti a 101. § (1) a) pontját, ugyanis minden, ami az a) pont alá tartozna, a konkrétabb megfogalmazású i) pont alá tartozik. Ugyanakkor ünnepnapon csak az a) pont alatti munkáltató foglalkoztathat. Így az a helyzet állt elő, hogy a törvény betűje alapján ünnepnapon semmilyen munkáltató nem lehet nyitva, amely pénzért árul bármit, vagy nyújt szolgáltatást. Tehát – ha betű szerint értelmezzük a jogszabályt – étterem, cukrászda, konditerem, benzinkút, vagy virágüzlet például nem tarthatna nyitva ünnepnapon. A törvényhozói szándék nyilvánvalóan nem erre irányult, és az egyes ellenőrző hatóságoktól egymásnak ellentmondó állásfoglalások tovább bonyolítják a helyzetet. Azt javaslom, hogy ha a korábbi szabályok szerint nyitva tarthatott ünnepnapon, akkor tartson nyitva továbbra is, azonban az 50% vasárnapi, és 100% ünnepnapi pótlékot mindenképpen fizesse meg.

 

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el az munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Rádióriport – Az elmúlt időszak hallgatói kérdései

Tisztelt Partnereink!

Adássorozatunk indulása óta számtalan kérdés és kérés érkezett hozzánk cégek képviselőitől vagy munkavállalóktól az egyes témákat követően.
Elérkezett az idő, hogy az elmúlt időszak kérdéseit összegyűjtve és néhányat kiválasztva egy teljes műsort szánjunk rá, hogy hallgatóink kérdéseit és a válaszokat széles körben is ismertté tegyük.

  • Egy telefonos beszámoló alapján annak jártunk utána, mi jelenti a próbamunka illetve a próbanap leggyakoribb problémáját.
  • Részletesen tértünk ki, hogyan kell jogszerűen dokumentálni a pihenőidőt.
  • Végül az ünnepnapi munkavégzés szabályairól esett szó egy joghézagnak köszönhetően kialakult helyzet miatt.

Hoffmann Gábor, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR tanácsadója válaszolt.

Az adás ide kattintva érhető el

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között, Budapesten az FM 105.9-es, Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon! Hallgassák élőben, szóljanak hozzá a műsorhoz, kérdezzenek tanácsadónktól!

SBE Consulting = A cégre szabott élmények és sikerprogramok szakértője

Sokak számára jelentettek-jelentenek lehetőséget az SBE Consulting Kft szolgáltatásai, melyek a Sport ? Bor ? Gasztronómia ? Egészség területén kínálnak különleges és kiemelkedően egyedi ? az extrémtől az exkluzívig ?, igény szerinti cégre szabott élményeket, programokat.

Az alábbiakban interjúnkat olvashatják Sibisanu Emil ügyvezetővel.

Sokáig egyesületként működtek. Miért is alakult meg akkor az SBE Consulting Kft, miért lett ebből a tevékenységből céges vállalkozási szolgáltatás?

Az egész a Sport és Borbarátok Egyesületében kezdődött 2006-ban, 6 évvel ezelőtt.

Ebben az elmúlt hat évben szervezett programjainkon kitűnő tapasztalatokat szereztek a különböző cégek vezetői, tulajdonosai. Az Ő felkérésükre és igényeik alapján hoztuk létre a vállalkozást, így 2011-ben megalakult SBE Consulting Kft..

A különböző programjainkon résztvevő cégvezetők, cégtulajdonosok közül sokan kérték, igényelték, hogy az egyesületnél jól bevált programokhoz hasonlóan, szervezzünk cégük üzleti partnerei és dolgozói számára is hasonló céges különleges programokat a jól bevált programelemekre építve.

Mitől más az SBE Consulting Kft, mint az ezen a területen tevékenykedő más cégek többsége?

Az SBE Consulting Kft minden olyan cégnek, vezetőnek, és csoportoknak kínál ÉLMÉNYT és MEGOLDÁST, akiknek egyedi és különleges – exkluzívtól az extrémig – helyeken céges ünnepi-alkalmi rendezvényekre, partner és üzletember találkozókra, ösztönző, ajándék vagy csapatépítő programokra termékbemutatókra, van szüksége.

Igény szerint mindenki személyre szabott különleges élményeket nyújtó programokat, ízeket kap, és esetenként ismert személyiségekkel is fokozzuk a hangulatot. Ezen meghívottjaink főleg ismert borászok, gasztronómusok, művészek, sportolók, stb.

MIKOR keresték-keresik Önöket?

Amikor valakinek NINCS ideje, ötlete, szakembere és tapasztalata különleges programok, rendezvények megszervezésére, akkor tőlünk szakértelmet, tapasztalatot, ötleteket és megbízhatóságot kapnak partnereink.

MIÉRT érdemes Önöket megkeresni?

Mert profi és már kitapasztalt, költséghatékony ÉLMÉNYT és MEGOLDÁST kínálunk, az Ötlettől a Megvalósításig, teljeskörű és testreszabott kiszolgálással.

Kik keresték-keresik a szolgáltatásaikat?

A kisebb 50-100 fős cégektől, üzleti köröktől kezdve a több 100 – több 1000 fős nagy nemzetközi multinacionális cégekig mindenki a szolgáltatási körünkbe tartozik.

Sokan voltak partnereink az eddig eltelt időszakban, mert nemcsak egy sima szolgáltatást kaptak, hanem ÉLMÉNYT és MEGOLDÁST kaptak az adott problémahelyzetre, vagy az elvárt igényeik megvalósítására.

Mitől jók ezen a területen?

A szakmai tapasztalat és a maximális elkötelezettség, valamint az, hogy mindannyian szeretjük azt, amit csinálunk garancia arra, hogy a legjobb szolgáltatást és biztonságot nyújtjuk, minden megrendelőnknek, partnerünknek, hiszen minden munkatársunk, akikkel együtt dolgozunk, a maga szakterületén széles körben ismert és elismert szaktekintély, kiválóság.

Mikor és Milyen alkalmakra kérték eddig a programjaikat?

Három-négy fő iránya volt eddig a megkereséseinknek.
Az első területe a megkereséseknek kétirányú.
Leginkább akkor, amikor a megbízónk új kapcsolatait, üzleti és partnerkörét akarta bővíteni, valamint amikor a már meglévő külső kapcsolatait szándékozott megerősíteni, így ügyfeleit, üzlettársait akarta különleges élményekben részesíteni.

Erre alakítottuk ki az Üzleti konferenciák, üzletember és Partnertalálkozók, partneri képzések, termékbemutatók programkínálatunkat, melyet a leggyakrabban kérnek tőlünk mind a megelégedett visszatérő, mind az új megrendelőink egyaránt, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben a piacépítés az üzleti működés egyik legfontosabb eleme!

Ilyenek például a Tematikus bor-gasztronómiai estjeink, a Wellnesses bortúráink, a Szüreti programjaink különböző borvidékekre pincészetekhez, ahol az üzleti megbeszéléseket mindig kiegészítjük a különleges borok és ínyencségnek számító ételek kínálatával, melyeknek illata, aromája, zamata ellenállhatatlan minden kulináris élményekre fogékony ember számára.

A Tematikus networkinges kirándulásokon a hasonló érdekeltségű vállalati körökből, több cég egyidejű partnertalálkozója révén – a különböző egyedi és különleges elemekből összeállítva – igazi élménydús sikerprogramot tudunk létrehozni.

A második fő iránya a megkereséseknek, amikor a megrendelőnk a humánerőforrás területén a jobb hatékonyság, eredményesség érdekében, a munkatársait, a vállalat dolgozóit akarta motiválni, valamint jobb kapcsolatot akart a vállalaton belül a munkatársak és/vagy a részegységek-részterületek között.

Erre lettek kialakítva az Ösztönző és Motivációs, Incentív, valamint Csapatépítő programjaink, melyeknek az élménygazdagsága mindenkit rabul ejtett és maximális megelégedettséget eredményezett mind a megbízók, mind a résztvevők körében.

Az eddigi visszajelzések alapján az egyedi kikapcsolódást és felfrissülést, közösség építést és összetartozást erősítő programok jelentősen növelték – programjainkat követően – az adott vállalat közösségének együttműködő tevékenységeit, hatékonyságát a mindennapi munkában.

Ezeknek a céloknak az elérésére a legalkalmasabbnak a különböző Sportesemények, a versenyek – borgasztronómiai körítéssel – megrendezései bizonyultak. Ilyen például a síkupa, teniszkupa, vitorlás kupa (Balatonon, Adrián).

A megkereséseink harmadik területe, amikor a megrendelőink a már meglévő kiemelt ügyfél és VIP partnerkörét szándékozik megajándékozni.

Ezeknek az egyedi igényeknek a kiszolgálására állítottunk össze különböző EXKLUZÍV PROGRAMjainkat, melyek teljeskörű és testreszabott lehetőségeket kínáltak minden eddigi és kínálnak minden eljövendő megbízónk részére!

Hogyan lehet Önöket megtalálni, elérni az érdeklődőknek?

Minden kedves leendő partnerünket az alábbi elérhetőségen tudjuk fogadni.

 

SBE Consulting Kft.

Cím:                1137 Budapest, Katona J. u. 15.

Telefon:          +36-70-3800-597

E-mail:            info@sbeconsulting.hu

 

Köszönöm az interjút, további sikereket kívánok munkájukhoz!

Üdvözlettel:

Német Gábor
Marketing vezető

EU-CSOPORT