2015. szeptember hónap bejegyzései

Teret nyertek a gazdaságban a szociális szövetkezetek

A szociális gazdaságban a szövetkezeti formák között is speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, melyek abból a célból szerveződtek, hogy segítséget adjanak a hátrányos helyzetű kistérségeknek, valamint segítsék az ott élőket szociális helyzetük javításában. Az elmúlt években egyre több szociális szövetkezet kezdte meg működését hazánkban is, melynek oka többek között az, hogy számos Európai Uniós forrás irányul erre a tevékenységi körre.

A szociális szövetkezeti foglalkoztatási forma teljesen eltér a hagyományos foglalkoztatási formáktól. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn.[1] A szociális szövetkezeti foglalkoztatásra így nem vonatkoznak az általános szabályok. Ez tehát egy nagyon rugalmas foglalkoztatási forma, a szociális szövetkezetben dolgozók munkaidejét jogszabály nem korlátozza. Egyetlen dolgot kell figyelembe venni, miszerint a dolgozó havi bére nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegét. Mindazonáltal a szociális szövetkezetet, a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után (2015-ben) havi 6.930.- Ft egészségbiztosítási járulék terheli, melyet a foglalkoztatás első évében az állam 100%-kal, 2. évében 75%-kal, 3. évében 50%-kal és 4. évében 25%-kal támogat. A tag a tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

A szociális szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás a foglalkoztató számára jelenleg a legolcsóbb az összes foglalkoztatási forma közül. Példa egy mindennapi jelenségre; ha nincs szükség a dolgozó munkájára adott napon, akkor fizetés nélkül hazaküldhető. Nem jár neki fizetett távollét, például szabadság sem, a munkáltató, a dolgozót csak a ledolgozott órák köteles kifizetni.

A szociális szövetkezetek tökéletes megvalósítási formáját a gyakorlatban példázza az euCSOPORT szakmai partnerének, az Erőforrás Szociális Szövetkezetnek a tevékenysége. Az Erőforrás Szociális Szövetkezet egy európai uniós forrásnak köszönhetően hívta életre a ‘Mobil Inkubátorház’ projektjét, melynek célja, hogy tanácsadóik eljussanak a hátrányos helyzetű kistérségekbe és az ott élő pályakezdőket vagy munkanélkülieket segítsék integrálni a munka világába. Ezen kívül tanácsadóik segítenek az ezen kistérségekben működő vállalkozásoknak is abban, hogy felkészülten fogadják az integrálandó dolgozókat. Tanácsadóik munkajogi, vállalkozás menedzsment, pénzügy, marketing, kontrolling, HR területen segítik fejlődni ezeket a vállalkozásokat.

“A Mobil Inkubátorház lehetőséget ad arra, hogy az álláskeresőkhöz helybe menjünk, nekik személyre szabott tanácsokat adjunk például önéletrajzíráshoz, önmenedzseléshez, egy állásinterjú szimuláció segítségével a szükséges tapasztalatszerzéshez. Ilyen esetekben a vállalkozások vezetőit is fel kell készíteni a hátrányos helyzetben élők fogadására. Tréningjeink, személyes tanácsadásunk révén a cégek sokkal könnyebben alkalmazkodnaj az új helyzethez és gyorsabban tudják integrálni az új kollégát.” – mesélte Sinka Lea, az Erőforrás Szociális Szövetkezet pszichológus tanácsadója.

Üdvözlettel:

Rumpf Nikoletta
marketing munkatárs
euCSOPORT

Rádióriport – Teret nyertek a gazdaságban a szociális szövetkezetek

1718492_xxl-1900x1279A szociális gazdaságban a szövetkezeti formák között is speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, melyek abból a célból szerveződtek, hogy segítséget adjanak a hátrányos helyzetű kistérségeknek, valamint segítsék az ott élőket szociális helyzetük javításában. Az elmúlt években egyre több szociális szövetkezet kezdte meg működését hazánkban is, melynek oka többek között az, hogy számos Európai Uniós forrás irányul erre a tevékenységi körre.

– Miben tér el ez a forma a hagyományos foglalkoztatási formáktól?

– Kiket lehet foglalkoztatni szövetkezeti formában? Milyen szabályok vonatkoznak rájuk?

– Milyen állami kedvezményekben lehet részesülni ezt alkalmazva?

– Egy gyakorlati példát vizsgálunk! Bemutatjuk a Mobil Inkubátorház projektet!

Az adás ide kattintva érhető el

A stúdióban Gyovai Melinda, az euCSOPORT marketing vezetője és Sinka Lea, az Erőforrás Szociális Szövetkezet csoportvezetője és pszichológus tanácsadója beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.
Munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában kéthetente hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Bátran foglalkoztassunk megváltozott munkaképességű kollégát!

megvaltozottÉvek óta nem volt hasonló példa ilyen mértékű áttörésre: A vállalkozások egyre inkább nyitnak a társadalmi felelősségvállalás felé, melynek kardinális részét teszi ki a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. A Gazdasági Rádió stúdiójában Pataki Tímea a Nézz Más Szemmel Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője és stratégiai-rehabilitációs tanácsadója, valamint Pataki Zoltán az euCSOPORT elnöke beszélgetett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról Érczfalvi András műsorvezetővel.

A törvény kimondja, a munkaadó 25 fő felett rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni, melynek összege 964.500,- forint/év/fő. Amennyiben ezt nem szeretné kifizetni a cég, akkor a saját vállalkozásában megváltozott munkaképességű alkalmazásával ezt le tudja csökkenteni. Ezáltal nem csak  CSR-ban, vagyis a társadalmi felelősségvállalásban vesznek részt, hanem egy hosszú távú fenntartható fejlődést segítenek elő társadalmi szinten, melyhez a Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek és a hivatalok komoly együttműködési alapot biztosítanak.

A megváltozott munkaképességűek több tényező mentén is eltérnek az egészségesnek tekintett társaiktól. A jog a következők mentén határozza meg, kit tekint fogyatékos személynek: “az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;” (A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény)
“A saját cégcsoportunknál is alkalmazunk megváltozott munkaképességűeket. A kollégák nagyon jó érzik magukat nálunk, besegítenek a pénzügy, bérszámfejtés, elszámolás, valamint a recepción, ügyfélszolgálaton felmerülő adminisztratív feladatok elvégzésébe.” – mesélte Pataki Zoltán.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása jót tesz a szervezet összes dolgozójának, egymásra is teljesen más szemmel néznek, egymás elfogadására rendkívül pozitív hatással van, a megváltozott munkaképességűek életében pedig látványos életminőség javulást jelent, hogy hasznos tagjaként a kollektívának minden nap számítanak a munkájukra. Önbizalmuk napról napra nő és ennek köszönhetően a szakértői tapasztalatok szerint egyre összetettebb feladatokat is képesek ellátni.

Pataki Tímea szerint a megváltozott munkaképességűek motivációja abszolút pozitív, az önértékelésük azonban nem a legmegfelelőbb, viszont egy jó munkahely elnyerésével sokkal lojálisabbak, sokkal dolgosabbá válthatnak. Mindazonáltal a kiválasztásuk egy hosszabb folyamat, többkörös, a beilleszkedésüket kontaktus-hipotézissel, mentorálással, konfliktuskezelés feloldásával és később utógondozással is nyomon kell követni.

“Azt gondolom, hogy nem beszélni kell róla, hanem tenni és tenni érte. Mi az euCSOPORT-nál saját jó példával próbálunk elöl járni, így adott esetben a partnereknek be tudjuk mutatni, hogy nálunk ez hogyan történik és működik és erre buzdítok más vállalkozásokat is, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. “- nyilatkozta Pataki Zoltán.

Az euCSOPORT ezen tevékenysége piaci viszonylatban unikumnak számít. Segíti a megfelelő, munkavégzésre alkalmas megváltozott munkaképességű állomány közvetítését, amivel a cég nem csupán teljesíti a törvényben előírt kötelezettségeit, de adót is optimalizál ezzel a döntéssel.

Üdvözlettel:

Rumpf Nikoletta
marketing munkatárs
euCSOPORT

Passzív féléves diákok újra a munkaerőpiacon

photo_full2015 június 19-től minden nappali tagozatos, passzív jogviszonyú felsőoktatási hallgató vállalhat diákmunkát iskolaszövetkezeteken keresztül a 2015. június 9.-én előterjesztett törvényjavaslat alapján (2015. évi LXXIV. törvény). Jelenleg mintegy 130 ezer nappali tagozatos fiatal dolgozik iskolaszövetkezeteken keresztül, a megszavazott törvénymódosítással pedig újabb 25.000 diák kap lehetőséget arra, hogy legálisan, ellenőrizhetően, biztonságos munkát végezhessen. A Gazdasági Rádió aktuális adásában Érczfalvi András beszélgetett a témáról Fekete-Kőrösi Márta, HR vezetővel.

A magyar Iskolaszövetkezetek a hallgatóknak a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó gyakorlati munkatapasztalat-szerzési, kapcsolatteremtési, legális pénzkereseti lehetőséget biztosítanak. Aktív foglalkoztatáspolitikai katalizátorként működnek és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítésében is egyre nagyobb szerepet játszanak.

Az új szabályozás értelmében a levelezős, estis hallgatók azonban továbbra sem foglalkoztathatóak iskolaszövetkezeti tagként, ez a lehetőség továbbra is csak a nappali tagozatosok számára adott. Amennyiben a nappalis diák hallgatói jogviszonya szünetel ? azaz passzív – és még nem töltötte be a 25. életévét úgy mostantól bármikor vállalhat munkát Iskolaszövetkezeten keresztül.

A törvénymódosítás előtt azok a nappalisok, akik passzíváltatták a félévüket nem vállalhattak diákmunkát, pedig sokan szerettek volna.

“A passzívosoknak abban az adott félévben egyáltalán nem kell bejárni a főiskolára, egyetemre, így ugyanúgy tudnak dolgozni mint bármely más főállású munkavállaló abban az adott félévben és erre elég nagy igény is van. A diákmunkásokat egyébként is szeretik a munkáltatók, így pedig még inkább népszerű lesz hiszen a adó és egyéb kedvezményekkel és előnyökkel együtt tudják a diákot akár heti 30-40 órában foglalkoztatni, amit korábban nagyon nehéz volt megoldani. Ezek a lehetőségek most nyitva állnak.” – mondta Fekete-Kőrösi Márta

A fiatalok a passzív félév alatt tehát rugalmasabban, a nagyobb munkaóra szám igényű pozíciókra is elhelyezkedhetnek. A hosszú távú foglalkozatás alatt a diákok nem csupán pénzt tudnak keresni, de szakmai tapasztalatot is gyűjthetnek és a tanulmányaikat folytatva több ötletük lesz arra vonatkozóan, hogy mit is szeretnének csinálni a jövőben. A fenti pontok okán vált aktuálissá a törvénymódosítás. Mostantól ennek köszönhetően, minden passzívos diáknak lehetősége nyílik munkát találni így, akár a karrierpályáját elkezdeni.

Az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet immáron 11 éve az ország legnépszerűbb diákszövetkezeteinek egyike. Ügyfelei számára professzionális szolgáltatást nyújt, költséghatékony megoldással és egyedülálló adatbázissal. Cégre szabott díjaik kedvezőek, melyeket a szerződő partnerrel – a tevékenység kritériumainak megfelelően – közösen alakítanak ki személyre szabott igények alapján.

Üdvözlettel:

Fekete-Kőrösi Márta
HR vezető
euCSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzés ill. Munkaerő közvetítés, valamint diákmunka szolgáltatással kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Email: ertekesites@eucsoport.hu
Telefon: + 36 20 409 55 94

Rádióriport – Passzív féléves diákok újra a munkaerőpiacon

Student-Work-Placements2015 június 19-től minden nappali tagozatos, passzív jogviszonyú felsőoktatási hallgató vállalhat diákmunkát iskolaszövetkezeteken keresztül a 2015. június 9.-én előterjesztett törvényjavaslat alapján (2015. évi LXXIV. törvény). Jelenleg mintegy 130 ezer nappali tagozatos fiatal dolgozik iskolaszövetkezeteken keresztül, a megszavazott törvénymódosítással pedig újabb 25.000 diák kap lehetőséget arra, hogy legálisan, ellenőrizhetően, biztonságos munkát végezhessen. A Gazdasági Rádió adásában Érczfalvi András beszélgetett a témáról Fekete-Kőrösi Márta, HR vezetővel.

– Mik az előzmények? Minek okán történt a törvénymódosítás?

– Miért hatalmas lehetőség ez most a diákoknak?

– Mennyivel előnyösebb passzív félévét töltő diákot alkalmazni cégek számára?

– Milyen helyzetekben tudja egy vállalkozás leginkább kihasználni a diákok adta foglalkoztatási lehetőségeket?

Az adás ide kattintva érhető el

A stúdióban Fekete-Kőrösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.
Munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában kéthetente hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!