Adók/járulékok kategória bejegyzései

Elkezdték kiadni a várva várt Rehabilitációs kártyát

Minden munkáltató tudja, hogy a rehabilitációs hozzájárulás nagyon nagy terheket ró a munkaadókra. Már elegendő egy 25 fős kis brigád, és máris közel egy millió forint a teher, melyet meg kell fizetnie az állam felé.

A kormányzat ezen a terhen úgy kíván enyhíteni, hogy kedvezményt ad, amennyiben csökkentett munkaképességű munkavállalókat alkalmaz a munkáltató. Ennek természetesen meg vannak a külön szabályai, keretei. A kedvezmény igénybevételére szintén külön szabályok, rendelkezések vonatkoznak.

Az állam már régóta próbálja enyhíteni a munkáltatókra kirótt terheket különböző kedvezmények megadásával. Ez kezdődött a pályakezdőknek adott Start-kártya kiadásával, mely különböző, százalékos mértékű kedvezményeket adott az egy alkalmazott után megfizetendő Nyugdíj, TB, és munkaadói, illetve később munkaerő-piaci járulék összegéből. Ez összességében 27%-ot tett ki. A kedvezmény mértéke 7-17% között mozog.

Később bővült a Start kártyák kiadásának köre a gyermekgondozásról visszatérőknek, a családtag ápolását végzőknek, és az 50 év feletti munkanélkülieknek kiadott kártyákkal, ezen felül az ösztöndíjas foglalkoztatás is ebbe a körbe tartozik.

2012. január 01-től a fent említett kártyák köre kibővült az úgynevezett Rehabilitációs kártyával. Az eddig életben lévő Nyugdíj, TB, és munkaerő-piaci járulék körét felváltotta egyetlen adó, a ?SZOCHO?, azaz a Szociális Hozzájárulás adó. Ennek mértéke teljes egészében megegyezik az eddig megfizetendő terhek mértékével. Természetesen a Start-kártyák kedvezményei ugyanolyan mértékben figyelembe vehetőek, mint 2012. január 01. előtt, vagyis a SZOCHO szintén 27% mértékű.

A Rehabilitációs kártya egyedülállóan a teljes járulékfizetési kötelezettségre ad mentesítést, azaz a munkáltatókat terhelő 27% -os SZOCHO-t egyáltalán nem kell megfizetni.

A teljes járulékmentességet biztosító kártyát csak és kizárólag a munkavállaló válthatja ki. Ezt azonban csak azok kérhetik, akiknek rehabilitációval vagy tartós foglalkozási rehabilitációval helyre állítható a foglalkoztathatósága, vagy 2011. december 31-én részesült  III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban. .

Ezzel a munkáltatók teljes egészében tisztában voltak. Ösztönözték a csökkentett munkavállalókat a kártya igénylésére. Érdekessége, hogy a kártyák igénylését már év elején az állam által küldött igénylőlapokon is meg lehetett tenni, de mivel a munkavállalók nem voltak azzal tisztában, hogy ez miért is jó nekik, nem foglalkoztak vele érdemben. Amennyiben alkalmazásban álltak, a munkáltatójuk segítségét kérték a nyilatkozat kitöltéséhez, ha nem álltak alkalmazásban és nem tudtak segítséget kérni sehonnan, akkor legtöbbször nem is igényelték a Rehabilitációs kártyát. Ha a későbbiekben elhelyezkedtek és munkába álltak, a munkáltató kérésére igényelték csak meg.

Azon munkáltatók, akik már eddig is alkalmaztak csökkentett munkaképességű munkavállalókat, nagyon várták a kártya kiadását, és felkészültek az önellenőrzésekre, abban a tudatban, hogy a kártya kiadásának dátuma 2012. január 01. lesz. Ezzel szemben a most rohamosan postázásra kerülő kártyák – az igénylés dátumától függetlenül ? csak 2012. április 19-től érvényesek.

Egyik érdekessége, hogy ez tulajdonképpen nem is ?kártya?, hanem egy igazolás, amely tartalmazza a tulajdonosának adatait, a kártya kezdeti időpontját és lejártát.

Másik érdekessége, hogy ?visszavonásig? érvényes. Ez azért figyelemreméltó, mert a munkáltatók nem biztos, hogy értesülni fognak a kártya visszavonásáról. Valószínűleg ez csak akkor válik majd láthatóvá a munkáltatók számára, amikor a 08-as bevallás beadásra kerül, azzal a meghatározással, hogy a munkavállaló rendelkezik ezen kártyával, de a NAV nyilvántartásában már szerepelni fog a visszavonás, és hibajelentésben értesítik majd a foglalkoztatót.

Amire még nagyon érdemes odafigyelni, hogy tulajdonképpen két ellenőrzési pont jött létre. Az egyik a NYUFIG, hiszen náluk és általuk lehet megigényelni a Rehabilitációs kártyát, a másik a NAV, mely a kibocsájtója és kezelője a kártyának, hiszen a NAV-hoz érkezik a 08-as bevallás, és a kötelezettségek megfizetése. Ezen felül a kártya visszavonásáról is a NAV fog rendelkezni.

Végső soron a Rehabilitációs kártya szinte egyedülálló a foglalkoztatás terültén abból a szempontból, hogy mind a két fél számára előnyős.

A munkáltatók ezzel tulajdonképpen dupla kedvezményt kaptak arra, hogy csökkentett munkaképességű munkavállalókat alkalmazzanak.

Egyrészről a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésénél ad kedvezményt, másrészről pedig a munkáltatókat terhelő bér után fizetendő terhekre ad mentességet.

A csökkentett munkaképességű munkavállalók tekintetében azért ideális, ha rendelkeznek a kártyával, mert sokkal nagyobb esélyük van elhelyezkedni.

Vitakérdés már csak az lehet, hogy a munkáltatók milyen keretek és szabályok között vehetik igénybe a Rehabilitációs kártya kedvezmény. Egyik oldalról nézve a jogszabály értelmezhető úgy, hogy a Rehabilitációs kártya kedvezmény figyelembe vehető meglévő vagy akár évek óta alkalmazott csökkentett munkaképességű munkavállaló esetében, a másik értelmezés szerint a csökkentett munkaképességű munkavállalónak már a munkába lépés előtt rendelkeznie kell Rehabilitációs kártyával.

Abban, hogy a munkáltatók miként alkalmazzák, mindenképpen munkahelyi jogász segítségét, vagy NAV állásfoglalást érdemes kérni.

Üdvözlettel:

Dencsik Andrea
Munkaügyi előadó, Bér- és társadalombiztosítási szakelőadó

EU-JOBS Kft.

Tisztelt Partnereink!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy elindult az EU-CSOPORT önálló munkaügyi adása a Gazdasági Rádió ?Délutáni Monitor? című műsorában.

Hetente frissülő érdekes témákkal, aktualitásokkal várjuk a kedves Hallgatókat minden hétfőn 16:30 és 17 óra között, Budapesten az FM 105.9-es,
Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián.

Hallgassák műsorunkat élőben, szóljanak hozzá a műsorhoz, keressék az aktuális adásokat honlapunkon! http://www.munkaugy.co.hu/gazdasagi-radio-interjuk/

Ellenőrzés, bírságok, kötelezettségek

Szigorodnak az adóhatóság által végzett ellenőrzések is.

Az eljárásban az adóhatósági ellenőr mellett részt vesz a vám és pénzügyőr is, bár ellenőrzési jogkört nem kap, ha ellenállás, vagy konfliktus alakul ki, különböző önvédelmi eszközökkel ellátva joga lesz intézkedni.

Cég alapítás:

2012-től a NAV adóregisztrációs eljárást folytat, az intézkedés 1 nap, ha további vizsgálatra van szükség, akkor 8 nap az eljárás menete. A NAV megtagadhatja az adószám kiadását, ezzel a cég létrejöttét megakadályozhatja.

Elutasítási okok:

Az 50 % feletti tulajdonjoggal rendelkező vezető tisztségviselőt vizsgálják, amennyiben tagja olyan cégnek, ahol 15-30 milliós adótartozás áll fen, vagy olyan cég tagja volt, amelynek adószámát felfüggesztették, vagy a céget felszámolták.

Ha a vezető tisztségviselőnek, mint magánszemélynek 15 milliós adótartozása van.

Egy kivétel van, ha a cégnek azért van tartozása, mert bizonyíthatóan a megrendelői nem teljesítették a fizetési kötelezettségüket.

Fokozott adóhatósági eljárás:

Vezető tisztségviselő váltása esetén a NAV kérdőívet küld a munkáltatónak, amelyben az alábbi adatok megadása kötelező:

Munkavállalók adatai, tevékenység, annak helye, eszközpark, pénzalap. A NAV vizsgálja az adatok valóságát. Amennyiben eltérést vagy bármilyen kockázati tényezőt talál, a céget fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja, maximum egy évig. Ennek következménye a gyakoribb ÁFA bevallás, gyakoribb összesítő nyilatkozat megtétele, illetve minden bevallás mellé könyvvizsgálói jelentés készítése, illetve az Áfa bevallásnál az összes bizonylat másolatát is be kell nyújtani a NAV-nak.

Amennyiben a felügyelet ideje alatt vétséget követ el a cég, a NAV-nak joga van az adószám törléséhez.

Adószám felfüggesztése:

Felfüggeszthető a cég adószáma, amennyiben nincs levélszekrény, ha a székhelyen nem található meg a cég, illetve ha címzett ismeretlen indokkal megy vissza a hivatalos levél. A felfüggesztés után 15 nappal törlik az adószámot.

Több mint egy éve fennálló adótartozás esetén a tartozás megfizetéséig függesztik fel az adószámot.

Törlik az adószámot, ha nem valós a székhely, nincs képviselő, vagy nem valós személy a képviselő.

A NAV feketelistája mellett jövőre az Önkormányzatok is közzéteszik a magánszemély tartozását, 1.000-10.000 ezer forint között tartozást is.

Az elektronikus kereskedelmet is ellenőrzés alá vonják jövőre, ha a kiszállított csomagban nincs nyugta, számla, akkor bírságot szabnak ki a cégre.

Szankciók, bírságok:

Alap esetben a bírság a szóban forgó összeg 50 %-a. Adócsalás esetében az adóhiány 200%-a.

Mulasztási bírság:

–          Az éves beszámoló beküldésének elmulasztása: 500.000.-Ft

A cég kap egy felszólító levelet is, amennyiben 30 napon belül nem tesz eleget a bevallási kötelezettségének, további 1.000.000.-Ft bírsággal sújtható, abban az esetben, ha ezután sem történik meg a bevallás benyújtása, törlésre kerül az adószám.

–          Transzferhiány esetében a bírság összege 2-4 millió forintig terjed.

–          A Tevékenység felfüggesztését, mint szankciót 2012-ben megszűntetik, helyette bírságot szabnak ki, magányszemély esetén 200 ezer, vállalkozás esetén 500 ezer Forint a mértéke.

–          Irat megőrzési kötelezettség elmulasztása esetén a magányszemély 200.000.- Ft, a vállalkozás 500.000.-Ft összegű bírsággal sújtható iratonként.

Béren kívüli és egyéb juttatások:

Az üzleti ajándék és a reprezentációs ajándék is adókötelessé válik. Kivéve a nonprofit szervezetek, a minimálbér 25 %-ig adómentes, a feletti rész adóköteles.

Az üzletpolitikai ajándékok, rendezvények költségei a minimálbér 25 %-ig adómentesen adhatóak.

A cafetéria elemei is jelentősen módosulnak:

Az internet utalvány és az üdülési csekk megszűnik, mint juttatási forma.

Új elemként létre jön a Széchenyi Pihenő Kártya:

Három alszámlára utalhat a munkáltató összesen évi 450 ezer forint összeg határig.

1,  Szálláshely szolgáltatásra felhasználható éves összeg 225.000.-Ft, csak szállás igénybevételére használható fel.

2, Vendéglátás alszámla a melegkonyhás vendéglátóhelyek, ideértve a munkáltatónál üzemelő konyhát is, összesen évi 150 ezer forint értékhatárig.

3, Szabadidő alszámla: szabadidő-eltöltés, rekreáció, egészségmegőrző szolgáltatások, együttesen 75 ezer forintig adható.

Étkezési utalvány helyett Erzsébet utalvány, vagy kártya formájában havi 5 ezer forint juttatható a munkavállalóknak, amennyiben a munkáltató telephelyén működik étkeztető hely, akkor havi 12.500.-Ft adható.

A Munka Törvénykönyvét érintő változásokról a januári számunkban olvashatnak.

Nagy Szilvia

Munkaügyi vezető
EU-DiákOK Iskolaszövetkezet

Elérhetőségeink:
eucsoport@eucsoport.hu

EU-CSOPORT

 

2012-ben várható változások

Számos változást hoz a 2012-es év

A munkaüggyel, bérrel foglalkozók már megszokhatták, hogy minden év eleje számos változást hoz a cégek életébe, az ekkor szokásos teendők mellett most rengeteg tanulnivalója is akad a szakembereknek.

Jelen számunkban megpróbáltuk összefoglalni röviden a változásokat, melyek érintik a cégeket és a munkavállalókat is. Bízunk benne, hogy segítségükre lehetünk.

A munkavállalókat érintő változások:

Személyi Jövedelemadó 2012-ben: Az adójóváírás eltörlésre kerül, a bruttó bért továbbra is 16% adó terheli, az adóalap kiegészítés (szuperbruttó) sávos eltolással ugyan, de megmarad.

Azon személyek esetében, akiknek a jövedelme az évi 2.224.000.- Ft-ot nem haladja meg, megszűnik az adóalap kiegészítés, az e feletti jövedelmekre továbbra is számolni kell a 27% adóalap kiegészítést. Ez röviden azt jelenti, hogy ugyan elvben megmarad az egykulcsos adórendszer, de gyakorlatilag a havi 185.333.- Ft alatti jövedelmekre a személyi jövedelemadó mértéke 16%, az e feletti jövedelmekre (különbözetre) 20,3 % a fizetendő adó mértéke.

A családi kedvezmény igénybe vétele kedvezően változik:

Az a személy is igénybe veheti a gyermekek után járó kedvezményt, aki jogosult családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe.

Az a külföldi állampolgár is igénybe veheti a családi kedvezményt, aki Magyarországon családi pótlékra jogosult.

A biztosítottakat járulékok változása is érinti:

A nyugdíjjárulék továbbra is 10%, a felső határ várhatóan: 7.942.200.-/év (21.700.-/nap).

Az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék mértéke: 8,5%.

Jövőre minden jogviszonyban meg kell fizetni a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (kivéve az egyházi személy és a nyugdíjas munkavállaló esetében).

A munkáltatókat érintő változások:

A foglalkoztatókat terhelő Társadalombiztosítási járulék megszűnik! Helyettem azonban lesz Szociális Hozzájárulási Adó, melynek mértéke ugyanakkora, mint a Tb járuléké volt: 27%.

Az adójóváírás eltörlésének hatására a munkavállalók nettó bére csökkeni fog, ezért a jogalkotók a nettó bérek megőrzésének érdekében az alábbi törvénymódosítást fogadták el:

2011. évi XCIX. törvény az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról. Ezek alapján módosult az 1992. évi XXII törvény (továbbiakban: Mt.) 17 § (1) bekezdés c pontja, illetve a Munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3 § (1) bekezdés t ponttal egészült ki. Ezek alapján a 300 ezer Ft alatti bruttó jövedelmeket meg kell növelni annyival, hogy a nettó munkabér a 2011-es értékét megőrizze, a meghatározott mértékig beszámíthatóak a béren kívüli juttatások is. A munkáltatók terheinek csökkentése érdekében a már említett Szociális Hozzájárulási Adó csökkenthető az emelés mértékével, meghatározott összeghatárig (ez még nincs pontosan meghatározva).

Amennyiben a munkáltató nem hajtja végre a béremelést, a munkaügyi felügyelet bírságot szabhat ki, illetve a szóban forgó munkáltató két évig nem indulhat közbeszerzési eljáráson.

A gazdasági törvény az alábbi változásokat tartalmazza:

A vezető tisztségviselő továbbra is foglalkoztatható munkaviszonyban vagy megbízással. Azonban az ügyvezető, aki megbízott, 2012-től társas vállalkozónak minősül. Eddig a megbízását 0.-Ft-ért végezhette, társas vállalkozóként azonban a szabályok szerinti járulékokat meg kell fizetnie. A járulék megfizetésénél vizsgálni kell, hogy a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül, nyugdíjas, aki rendelkezik 36 órás jogviszonnyal, vagy nincs egyéb jogviszonya. Az, hogy ki minősül nyugdíjasnak, jövőre egy bonyolultabb, hosszabb kérdést vet fel, hiszen az a szabályozás is változik. Tehát a szakembereknek nagyon alaposan körül kell járni egy- egy témakört, hogy a megfelelő döntést tudják meghozni.

A biztosítottak köréből kikerül a segítő családtag, célszerű szerződéses jogviszonyban foglakoztatni 2012-től.

Bejelentési kötelezettségek változásai:

Az adózás rendjéről szóló törvény is alaposan megváltozik:

A társaságoknak be kell jelenteni azon tagját, akinek 50 % feletti a tulajdon része.

A külföldi tulajdonú cég magyar fióktelepének címét, az üzletvezetés helyét is be kell jelenteni.

A kapcsolt vállalkozási viszony keletkezését és megszűnését is be kell jelenteni.

A cég állandó meghatalmazottja, képviselője felelőssége eltörlődik, a mulasztási bírság ezentúl nem a képviselőt, hanem az adózót terheli, az adózó polgári peres úton követelheti vissza a meghatalmazottól a  kiszabott bírságot.

Képviselet végelszámolás esetén: A végelszámoló a képviselő, ő nyújt be minden bevallást, a felelősség őt terheli.

Az Iskolaszövetkezetek bejelentési kötelezettsége is nő:  Január 1-től a bejelentési kötelezettség kiterjed az iskolaszövetkezeti tag munkaviszonyának megszűnésére is. Határideje a megszűnést követő 8. nap.

Munkaerő kölcsönzés: A munkaerőt kölcsönbe vevőnek is be kell jelentenie 2012.01.01-től a nála foglalkoztatott kölcsönzött munkavállaló jogviszonyának keletkezését és megszűnését a NAV felé.

A bejelentés legkésőbb a munkába állást megelőző napon, a kijelentést a munkaviszony megszűnését követő napon kell megtenni.

Nagy Szilvia

Munkaügyi vezető
EU-DiákOK Iskolaszövetkezet

Elérhetőségeink:
eucsoport@eucsoport.hu

EU-CSOPORT

 

Módosult a Munka Törvénykönyve

Bizonyára Ön is értesült róla, hogy módosult a Munka Törvénykönyve.

A hatálybalépés több szakaszra oszlik, azonban az Iskolaszövetkezeteket érintő változások 2011.08.01-vel lépnek hatályba.

Jelen cikkünkben  a rájuk vonatkozó jogszabályokat részletezzük.

2011. évi CV. törvény

egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

21. § Az Mt. a 193/Z. §-t követően a következő alcímmel és 194?194/F. §-sal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 194. § megjelölése 194/G. §-ra változik:

 ?XII/A. FEJEZET

AZ ISKOLASZÖVETKEZET ÉS TAGJA KÖZÖTT FENNÁLLÓ MUNKAVISZONY SAJÁTOS SZABÁLYAI

 194. § (1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: szövetkezeti törvény) 55. § (1) bekezdése) pontjában foglaltak érdekében az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja egymással munkaviszonyt létesíthet abból a célból is, hogy az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében a tag a harmadik személynél munkát végezzen. Ez a munkavégzés a szövetkezeti törvény szerinti személyes közreműködésnek minősül.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt munkaviszony tekintetében e törvény szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

194/A. § (1) A munkaviszonyt határozott időre kell létesíteni. Ennek során a 79. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2) A munkaszerződésnek ? a 76. § (5)?(6) bekezdésében foglaltaktól eltérően ? tartalmaznia kell:

a) a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait,

b) a tag által vállalt feladatok körét,

c) a tag harmadik személynél történő munkavégzési kötelezettsége teljesítésének időtartamára járó személyi alapbérek legkisebb mértékét,

d) azt, hogy a felek a tag munkavégzési kötelezettsége teljesítéséről a 194/B. § alapján esetenként állapodnak meg, valamint

e) a felek kapcsolattartásának módját abban az időszakban, amikor a tag munkavégzési kötelessége szünetel.

(3) A munkaviszony kezdete ? ha a felek eltérően nem rendelkeznek ? a munkaszerződés megkötésének napja.

(4) Az alatt az id? alatt, amíg a tag az iskolaszövetkezet vagy harmadik személy részére munkát nem végez, a 151. §-tnem kell alkalmazni.

(5) A tag részére rendes szabadság nem jár, a munkavégzési kötelezettséggel nem járó idő azonban nem lehet kevesebb, mint a tagot a 130?132. § alapján megillető szabadság mértéke.

194/B. § (1) A harmadik személynél történő munkavégzési kötelesség teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és tagja a munkavégzési kötelesség megkezdését megelőzően írásban megállapodjanak:

a) a harmadik személyben,

b) a munkavégzési kötelesség teljesítése során betöltendő munkakörben,

c) a személyi alapbérben,

d) a munkavégzés helyében,

e) a harmadik személynél történő munkába lépés napjában, valamint

f) minden, bármely fél által szükségesnek tartott további kérdésben.

(2) Az iskolaszövetkezet a tagot a munkavégzési kötelesség megkezdésével egyidejűleg köteles tájékoztatni:

a) a munkavégzési kötelesség teljesítése során elvégzendő munkaköri feladat jellemzőiről (munkaköri leírás),

b) az irányadó munkarendről,

c) a bérfizetés napjáról,

d) a munkáltatói utasítást adó személyéről.

194/C. § (1) A fiatal munkavállaló felett munkáltatói jogkört csak az iskolaszövetkezettel munkaviszonyban álló személy gyakorolhat.

(2) Az (1) bekezdésbe nem tartozó esetben, valamint ha az utasítás adására baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében van szükség, a tag részére munkáltatói utasítást adhat a harmadik személy képviselője is.

(3) A munkaviszony létesítésével, megszüntetésével, valamint a kárfelelősséggel összefüggő munkáltatói jogokat kizárólag a szövetkezeti törvény 36. § (5) bekezdése szerinti szabályzatban erre feljogosított személy gyakorolhat. A munkáltatói jogok gyakorlására kijelölt személy az utasításadási jog kapcsán felmerült viták kérdésében, valamint az annak körébe nem tartozó egyéb kérdések tekintetében kapcsolatot tart, közvetít a harmadik személy és a tag között.

(4) A harmadik személy az iskolaszövetkezet képviselőjével, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójával az

(1)?(3) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében köteles együttműködni, így különösen lehetővé kell tennie számára a munkavégzés helyére történő belépést, és a tagot érintő ügyekben a kért tájékoztatást meg kell adnia.

194/D. § A tag munkavégzési kötelessége teljesítésének időtartama alatt a harmadik személy teljesíti azokat

a munkáltatói kötelezettségeket, amelyek

a) a munkavédelemre,

b) a nők, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,

c) a munkaidőre, pihenőidőre és ezek nyilvántartására, valamint

d) az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok betartására vonatkoznak.

194/E. § A munkaviszony a 86. § a)?c) pontjában meghatározott eseteken túlmenően megszűnik, a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában.

194/F. § A munkavégzés során a tagnak okozott kárért a munkáltató és a harmadik személy a munkáltatói károkozásra vonatkozó szabályai alapján, egyetemlegesen felel.?

A Módtv.-vel megállapított XII/A. fejezet rendelkezései nem érintik a Módtv. hatálybalépésének időpontjában

az iskolaszövetkezet és tagja között fennálló munkaszerződéseket, valamint e szerződések alapján a harmadik személynél történő munkavégzést.?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

(2) Az Art. 16. §-a a következő (11)?(12) bekezdéssel egészül ki:

?(11) Az iskolaszövetkezetnek a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő,

az 1992. évi XXII. törvény 194/A. § (2) bekezdése szerint megkötött munkaszerződéssel létesített munkaviszony keretében személyesen közreműködő tagja esetében ? a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően ? a munkáltató iskolaszövetkezet az állami adóhatóság felé köteles a munkaszerződés megkötésének napján bejelenteni

a) a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát,

b) a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag munkavállaló esetében a diákigazolvány azonosító számát.

(12) Az iskolaszövetkezet munkáltató bejelentési kötelezettségét az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével azonos módon

a) elektronikus úton központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül vagy

b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesíti.?

lépés időpontját a következő cikkünkben közöljük.

Nagy Szilvia

Munkaügyi vezető
EU-DiákOK Iskolaszövetkezet

Elérhetőségeink:
eucsoport@eucsoport.hu

EU-CSOPORT

Új Munka Törvénykönyve 2011

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a munkaügyi módosító csomagot, amely a Munka törvénykönyvét is több ponton módosítja.

A Munka Törvénykönyvét érintő módosítások várhatóan 2011. augusztus elején lépnek hatályba.

Szabadságot érintő változások:

A szabadságot továbbra is kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A módosító javaslat szerint azonban kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer minimum tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

A javaslatban foglaltak szerint – a munkáltatói terhek csökkentése érdekében – a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra.

A gyermek, gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, és a felek megállapodnak, azt pénzben is meg lehet váltani. (Mt 136 § (1))

Szülési szabadság idején csak az első fél év lesz szabadságra jogosító időszak.

A gyermek ápolása miatti fizetés nélküli szabadság lejártának dátumáról a munkavállaló köteles 30 nappal a munkába állás előtt értesíteni a munkáltatót.

Túlmunka, felmondások

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A jövőben a munkáltató egyoldalúan előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés szabályai változatlanok.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg, a többlet óradíjat ki kell fizetni.

A vezető állású munkavállalók tekintetében emelkedik a védelmi szint: míg a hatályos szabályozás szerint munkaviszonyuk rendes felmondással történő megszüntetését a munkáltató nem köteles megindokolni, a törvényjavaslat e szabályt szűkíti: a vezető állású munkavállaló terhessége kezdetétől a szülési szabadság végéig a munkáltatót az általános szabályok szerint terheli indoklási kötelezettség.

Munkaidő átcsoportosítás: (Mt 117/C. §)

“Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról” című törvényjavaslatból kitűnik, hogy az eredetileg a gazdasági válság miatt bevezetett munkaidő csökkentések lehetőségét véglegesítenék. Abban a formában, hogy a rendes munkaidő mértékének (legalább heti 36 óra) átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók legyenek, úgy hogy a munkavállalók legfeljebb heti 44 órát dolgozhatnak, heti 40 órára járó bérért.

Ezzel a lehetőséggel legfeljebb egy évig lehet élni, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve a korábbi megállapodás lejártát követően csak egy év elteltével lehet ismét magasabb munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót. Részleges felmondási tilalom védi a munkavállalókat, a felemelt óraszám ideje alatt nem lehet gazdasági érdekekre hivatkozva felmondani a munkaviszonyát.

A kormány tervei szerint, akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet a munkaadó, abban az esetben, ha a munkáltatónál hatályos kollektív szerződésbe foglalják, ennek hiányában továbbra is a maximum 90 napos próbaidő érvényes.

Munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104 EK irányelv átvétele: A törvény ide vágó szabályai várhatóan 2011. december 1-től lépnek életbe.

Ezen uniós irányelv átültetése érdekében a javaslat kimondja, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind pedig részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében, a határozatlan idejű, illetve a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell.

A jövőben kölcsönbeadó nem csupán az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet lehet, hanem az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás is, amely a rá irányadó jog szerint kölcsönzést folytathat.

Továbbra is tilos a kölcsönzés, ha a munkáltatónál sztrájk van érvényben.

A terhes vagy szoptatós, ill. fiatal munkavállalónak minősülő kölcsönzött munkavállalók védelmének érdekében biztosítják számukra mindazon jogokat, amelyek a kölcsönbevevő e körbe tartozó munkavállalóit megilletik. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve is kibővítésre kerül: az új szabályozás főszabályként előírja, hogy ez az elv a kikölcsönzés első napjától, minden bérelem vonatkozásában érvényesítendő. Az új szabályozás kiterjeszti továbbá a kölcsönvevőnél hatályban levő kollektív szerződés és egyéb szabályzatok alkalmazhatóságát a kölcsönzött munkavállalókra is.

Mivel a jogszabályt cikkünk megjelenésével egy időben tárgyalja a parlament, és számos módosító indítványt nyújtottak be, a pontosítást illetve a hatályba lépés időpontját a következő cikkünkben közöljük.

Nagy Szilvia

Munkaügyi vezető
EU-DiákOK Iskolaszövetkezet

Elérhetőségeink:
eucsoport@eucsoport.hu

EU-CSOPORT

Adótörvények 2011.

Az APEH új neve: Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV)

2010. október 1-jével az elsőfokú adóhatósági feladatok ellátására visszaállt a korábbi megyei szervezeti struktúra, ezzel egyidejűleg a másodfokú adóhatósági feladatok elvégzésére a jelenlegi régiók területén felállításra kerülnek a regionális főigazgatóságok.

A jövőben az APEH (NAV) hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben:

  • első fokon az igazgatóságok,
  • az igazgatóságok által első fokon hozott döntések tekintetében a főigazgatóságok,
  • a főigazgatóságok által első fokon hozott döntések tekintetében az APEH elnöke jár el másodfokon.

2011. január 1-jétől az új kormányhivatal átveszi az APEH és a Vámhivatal feladatait, általános jogutód lesz. Az összeolvadás célja:

  • a működéssel járó költségek csökkentése,
  • közös informatikai rendszer és törzsadat-állomány kialakítása és működtetése,
  • egyablakos ügyintézési rendszer működtetése,
  • valamint a folyószámlák egyesítése.

Az adóhatóság és a vámhatóság pénzforgalmi rendszere még nem kerül teljesen egyesítésre, várhatóan 2012-re valósul csak meg. Emiatt az egymás közötti elszámolásra a régi szabályok érvényesek, a jóváírás napja a megfizetés napja.

Járulékváltozások 2011-ben:

  • Az Egyéni nyugdíjjárulék mértéke 10%-ra módosul a jelenlegi 9,5%-ról
  • Az ígéretekkel szemben továbbra is marad a NYENYI adatszolgáltatás
  • Nyugdíjjárulék plafon: napi 21.000.- Ft ? éves 7.665.000.- Ft  (ez még csak javaslat)
  • Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege: 5.100.- Ft
  • Járulékalap a tárgyhó első napján érvényes minimálbér (78.000.- Ft), vagy a garantált bérminimum lesz (94.000.- Ft).

Az Adózás rendje

Áfa-bejelentkezés: újonnan alakuló cégeknek ezentúl nyilatkoznia kell arról is, ha az áfatörvény általános szabályai alá akar bejelentkezni, nem csak a különleges vagy eltérő szabályok alkalmazásáról.

Adóigazolások kiadásának határideje újra 8 nap lesz. Az együttes adóigazolás megmarad, de egyszeres illetéket kell csak ezentúl fizetni.

Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 12 havi működést feltételezve kell minden adónemben az adóalapot és a fizetési kötelezettséget megállapítani.

Az önellenőrzés csak akkor minősül megkezdettnek, ha az adózó az önellenőrzési bevallást legkésőbb az értesítés kézhezvétele előtti napon benyújtotta az adóhatósághoz, a folyamatban lévő önellenőrzések lezárására a továbbiakban nincs lehetőség.

Más adatbázisokban szereplő adatokat az adóhatóság a végrehajtáshoz is felhasználhatja, egyes adatokat ingyenesen beszerezheti. Illetve a nyomozóhatósági (ebben a NAV fegyveres szerve is bele tartozik) megkeresésekhez nincs szükség ügyészi jóváhagyásra január 1-től.

Az adó- és a vámhatóság kiutalás kérésekor megnézi a másik szervezet folyószámláját is, és ha ott az adózónak tartozása van, akkor annak összegét a kiutaláskor visszatartja.

Mulasztási bírság változások: az adózó 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható, ha közzétett beszámolója részben vagy egészben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, illetve ha a beszámolóját nem nyújtotta be.

Nem róható ki bírság ezentúl azon személy, illetve közvetlen felettese részére, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése. Nem sújtható továbbá mulasztási bírsággal az adózó azon alkalmazottja, aki közvetlen vezetője annak a személynek, aki a nyugta-, illetve számlaadást elmulasztja.

Ügyfélkapu létesítés: az adószámot követő 8 napon belül kötelező létesíteni, vagy meghatalmazottat kell bejelenteni, aki már rendelkezik ügyfélkapuval.

A törzsadatokról az APEH ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót.

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó csak ezen keresztül bonyolíthatja le a pénzforgalmát az adóhatósággal, csekken a jövőben már nem.

Az adótúlfizetést csak akkor fogja visszautalni a hatóság, ha minden bevallás benyújtásra került.

Adóváltozások 2011.

Egy vallomással kezdeném e havi számunk bevezetőjét, aktuális számunk elkészítése nem kis fejtörést okozott, hiszen szerettük volna az összes magánszemélyt és a vállalatot érintő változást a teljesség igényével belesűríteni a decemberi számba, de mindenre kiterjedően nem állt módunkban részletes tájékoztatást adni. Ezért jelen számunk a személyi jövedelem adó, illetve a járulékok és egészségügyi hozzájárulás változásairól szól, a januári számban fogjuk részletezni az Art. (adózás rendje) illetve az új APEH (NAV) szabályozását. Így mindent érintve tudunk tájékoztatást adni Önöknek.

Személyi Jövedelem Adó:

2011. január 1-jétől az SZJA mértéke 16 százalék, az adóalap kiegészítés továbbra is 27 százalék. Az egykulcsos adó bevezetésével 2011-es jövedelmek bevallásánál a magánszemélyeknek lehetősége nyílik egy egyszerűsített adóbevallásra, az úgynevezett adónyilatkozat tételére, azonban ezt csak azok a magánszemélyek tehetik meg, akiknek sem visszaigényelhető, sem fizetendő adójuk nem keletkezett. Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóságok elnevezésű adójogi kategória. Adómentes jövedelem 2011-től a nyugdíj, az ösztöndíjak többsége, a felszolgálói díj, a borravaló, a gyes, a szociális gondozói díj, és a munkáltató által nyújtott vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, évi 180 ezer forintig. A hallgatói munkadíj adókötelessé válik.

Összevont adóalapba tartozó jövedelmeket érintő változások:

Ingatlan bérbeadás és szálláshely-szolgáltatás esetén a tevékenység megkezdését megelőző három éven túl beszerzett épület után is érvényesíthető az értékcsökkenési leírás. Ezt az új szabályt már a 2010-es adóévre is alkalmazni lehet.

Megszűnik a vállalkozói kivét és a személyes közreműködői díj-kiegészítési kötelezettség, szintén a 2010-es adóévre már alkalmazható.

Adójóváírás:

Az adójóváírás a bér 16 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 12.100.- forint, jogosultsági határ 2.750.000.- forint, csökkentett mértékben 3.960.000.- forintig vehető igénybe.

Családi kedvezmény:

Az eddigi szabályokkal szemben 2011-től a családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti és nem az adóalap után fizetendő adót, és már egy gyermektől érvényesíthető.

A kedvezmény mértéke: egy és kettő eltartott esetén havonta, eltartottanként 62.500.-Ft.

Három és minden további eltartott esetén havonta, eltartottanként: 206.250.-Ft

Adókedvezmények:

  • súlyosan fogyatékos magánszemélyt megillető kedvezmény,
  • mezőgazdasági őstermelő adókedvezménye,
  • lakáscélú hitel, tandíj, felnőttképzési díj kedvezménye.

Adóelőleg változásai:

Nem kell nyilatkozni a jövedelem várható nagyságáról és az adóterhet nem viselő járandóság összegéről. A munkáltató a magánszemély nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapításánál figyelembe veheti az adójóváírást, a családi kedvezményt, a súlyosan fogyatékos magánszemélyt megillető kedvezményeket.

Fontos változás, hogy az önálló tevékenység adóelőlegénél valamennyi bevételre azonos jövedelemszámítási módot kell alkalmazni. Továbbra is megmarad azonban a lehetőség, hogy a 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén, az év végi bevallásban át lehet térni a tételes költségelszámolásra.

A kifizetőt terhelő adó:

Jelentős változások történtek a természetbeni juttatásnak minősülő jövedelmek terén is. Az új rendelkezésekből kikerült ez a kifejezés, a kifizetőt terhelő adó mellett adott juttatásként nevesítik az új szabályok. Az adó alapja a juttatás piaci értékének 1,19-szerese, az adó mértéke pedig 16 százalék.

Az ily módon adható juttatásokat az SZJA tv 70,71 § tartalmazza, az a juttatás, mely ezen paragrafusokban nem szerepel, a magánszemély jogviszony szerinti összevonás alá eső jövedelme lesz.

Megváltozott a hivatali, üzleti út fogalma: nem tekinthető üzleti útnak az olyan utazás, amely valós tartalma alapján csak látszólagosan hivatali, üzleti, vagyis az utazásra vonatkozó dokumentumok, útvonal, tartózkodási idő, szakmai és szabadidőprogram aránya azt támasztják alá, hogy az valójában nem hivatali üzleti út.

Reprezentációval és üzleti ajándékkal kapcsolatos új szabályok alapján, amennyiben az esemény csak látszólagosan felel meg a fogalomnak, akkor nem lehet szó reprezentációról. Az üzleti ajándéknak csak az a juttatás tekinthető, melynek egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Az ezt az összeget meghaladó érték után mindkét fél 16 százalék SZJA-t, és 27 százalék EHO-t fizet.
A  társasági adó alanyai által nyújtott reprezentációs és üzleti ajándék továbbra is adómentes és a társasági adóban az adózás előtti eredményt növeli.

Béren kívüli juttatások:

Az SZJA tv 71 § sorolja fel a béren kívüli juttatásokat.

E juttatások 2011-től a kifizetőt terhelő 19,04 százalékos személyi jövedelemadó kötelezettség mellett nyújthatók (16% személyi jövedelemadó, amelynek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese), járulék vagy százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nélkül. Továbbá új elemként kedvezményes adózású béren kívüli juttatások körébe kerül a korábban korlátlanul adómentes internethasználat havi 5 ezer forintig.

A természetbeni étkeztetéssel kapcsolatban 2011?től a törvény nem tesz különbséget a hideg- illetve meleg étkezési utalványok között, havi 18 ezer forintig, akár megosztva is adható.

Új juttatásként megjelenik a Széchenyi Pihenő Kártya, a részletes szabályok kidolgozása még folyamatban van. Bankkártya lesz, mely maximum évi 300 ezer forint értékig feltölthető, kizárólag szállással igénybe vett pihenésre használható fel, a jelenlegi üdülési csekkel szemben.

Nagy Szilvia

Járulékok és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség változásai 2011.

Magánnyugdíj pénztárakat érintő változások

2010. november 1-től a magánnyugdíj pénztári tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a tagdíj mértéke 0 százalék. November 1-től megszűnt a pályakezdők magánnyugdíj pénztárba való belépésének kötelezettsége. A bérszámfejtésben dolgozók figyelmét szeretném felhívni, hogy mivel a változtatás úgy szól, hogy a kifizetés napja az irányadó, ezért a visszamenőleges kifizetéseknél a következőkre kell figyelni.

Példák:

a, Munkaviszonyból származó jövedelmek esetén, ha visszamenőleges kifizetés történik, pl.: bírói ítélet alapján, akkor a 2010. szeptember 30-ig esedékes munkabérből tagdíjat is kell vonni, az október 1-jét követően viszont a tagdíj mértéke 0%.

b,  A nem munkaviszonyból származó jövedelmek esetén: ha olyan szerződése van valakinek pl., hogy minden félévben történik elszámolás részére, akkor  ha  a kifizetés november 1-jét követően történik, hiába esik bele júliustól a tevékenység végzése, amiért a díjazást kapja, mivel a kifizetés nov. 1.  utáni, egyáltalán nem kell tagdíjat vonni.

A jelenlegi pénztártagok számára 2011.12.31-ig lesz lehetőség az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésbe.

2011. január 1-jétől a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A nyugdíjjárulék felső határa napi 21 ezer forint, éves összege: 7. 665.000.- Ft

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege: 5.100.-Ft

Alapelvek változásai a Társadalombiztosításban:

Az új 883/2004/EK Eu rendelettel összhangban a Tbj. hatály kiterjed a külföldi foglalkoztatókra.

Ha a biztosított a Magyar Köztársaság területén végzi a munkát, illetve ha a közösségi rendelet hatálya alá tartozó munkavállaló a munkát a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a közösségi rendelet hatálya alá tartozik.

Tehát minden Eu állampolgár, bárhol is dolgozik, csak egy országban lesz biztosított. Ha pl. egy állampolgár magyarországi lakhellyel rendelkezik, de munkát Bécsben végez, állampolgárságtól függetlenül, a bécsi munkáltatójának a magyar tb szabályok alapján kell a járulékokat levonni és megfizetni, és fordítva is igaz.

Ezzel párhuzamosan módosult a biztosítottak köre is:

Biztosított az a személy, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a közösségi rendelet alapján a Tbj, hatálya alá tartozik.

Kötelezettség teljesítésére kötelezett kör meghatározása:

A külföldi vállalkozás a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8 és 9 §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti.

Ha saját maga teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az adóhatóságnál, és kérelmezni a foglalkoztatóként történő nyilvántartásba vételét.

Ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a bejelentést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy teljesíti a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget. Viseli emellett a mulasztás miatti jogkövetkezményeket, ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.

Külföldi foglalkoztató kötelezettségei: A be nem jegyzett külföldi foglalkoztató javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot fizet és az egyéni járulékokat levonja.

Ha a magyarországi foglalkoztatásra kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték.

Munkaerő-kölcsönzés esetén, ha a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, e foglalkoztatással összefüggésben bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulékok megállapításának és megfizetésének kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, ahová a munkavállalót kirendelték, illetve a belföldi bejegyzett kölcsönvevőt terheli.

Start program

A Start programok Eu-s alapokból kerülnek finanszírozásra. Mivel ezek a keretek lassan elfogynak a Start Plusz illetve Start Extra kártyát az igénylő legkésőbb 2011. december 31-éig válthatja ki, ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg a járulékkedvezmény.

A Start Régió kedvezmény 2011.01.01. előtt kötött megállapodásokra vehető igénybe.

A Start Extra kártya kiváltásánál az eddigi 6 hónap helyett elég a 3 hónap időtartamú álláskeresőként nyilvántartás 2011. január 1-jétől.

Egy új Start  kedvezményt vezetnek be, a gyermeknevelésből visszatérők segítésére. Ha a munkáltató a gyermekét otthon nevelő személy helyett foglalkoztat egy másik személyt helyettesítés címén, nyilván döntés elé kerül, amikor a kismama újra munkába állna, hogy az új vagy a régi munkavállalót tartsa meg állományában, amennyiben nincs szüksége mindkét munkavállalóra. Az új kártya lehetőséget ad a kismama és az új kolléga megtartására is, ha azokat 4-4 órában foglalkoztatja a munkáltató, akkor mindkét dolgozóra 27% járulékterhek helyett 20% járulékot kell fizetnie 1 évig.

Legközelebb az Adózás rendjéről és a NAV működéséről, illetve az addig elfogadott új szabályokról tájékoztatjuk Önöket.

Nagy Szilvia

Változó járulék és adószabályok

A most beterjesztett adócsomagban a kormány több társadalombiztosítási szabály módosítását javasolta: pl. megszűnik a főállású vállalkozókra irányuló, a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés. Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum lép életbe. Az EVA adózóknál is a járulékalap a minimálbér összege lesz, módosul a járulékalapot képező jövedelmek felsorolása. A hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár, ezáltal társadalombiztosítási jogosultságot is teremt.

Megváltozik a minimálbér fogalma, jön az egykulcsos adó.

A minimálbér 2011-től a teljes munkaidőben, munkaviszonyban foglalkoztatottak kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, illetve ha a főállású vállalkozó főtevékenysége megkívánja a legalább középfokú szakképzetséget, akkor a minimálbér a garantált bérminimum összegét fogja jelenteni. A pontos összeg még nem ismert.

A magánszemélyeknek a javaslat szerint az egykulcsos adózásról szóló előzetes bejelentéseknek megfelelően valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (kamatjövedelem, árfolyamnyereség, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, osztalék) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék.)

Az adójóváírás egyelőre megmarad, azonban mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet majd érvényesíteni.

A tervek szerint a szuperbruttót 2013-ban kivezetik az adórendszerből, így valójában akkor válik tisztán 16 százalékossá az SZJA.

Az adócsomag rendelkezik arról is, hogy 2013-tól a társasági adó 10 százalékra csökken.

Új családi kedvezmények

A beterjesztett javaslat alapján a családokat már az első gyermek vállalásától kezdve is támogatják, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezetnek be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Eddig 3 gyerektől lehetett igénybe venni és csak havi 4000 forinttal mérsékelte a befizetendő adót, az új szabályozás azonban igen bőkezűvé teszi a kedvezményt. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

Elbúcsúzhatunk továbbá az APEH-től is, 2011-től jön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rövidített nevén a NAV.

Egyszerűbb adóbevallás

A munkáltatói adó megállapítása mellett az adózóknak a jövőben további három lehetőségük lenne az adó bevallására: 1) adónyilatkozat tétele, 2) adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített adóbevallás, 3) normál adóbevallás. Az adónyilatkozat alkalmazására akkor lenne lehetőség, ha az adózó jövedelmét kizárólag egyazon munkáltatótól szerezte, vagy olyan más kifizetőktől, akik az adóelőleget előzetesen levonták és az így szerzett jövedelem kifizetésenként nem érte el a 100 ezer Ft-ot, továbbá ahol a munkáltató és más kifizetők által előlegként levont adó és a tényleges kötelezettség közötti különbség kevesebb, mint 1.000 Ft. Az egyszerűsített bevallás pedig lényegében az adóhatósági adó megállapítás új formája lenne, amely már adókedvezmények utólagos alkalmazására, illetve adó visszaigénylésére is alkalmas lenne. Ugyan az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás tartalma még nem ismert, de nagy valószínűséggel már a 2010-es jövedelmek bevallására is alkalmazhatók lennének.

Kíváncsian várjuk az új szabályok elfogadását, bár igen kicsi a valószínűsége, hogy bármilyen akadály gördülne a jogszabályt benyújtók elé.

Nagy Szilvia