Munkaerő kölcsönzés kategória bejegyzései

2015 munkaerő kölcsönzés és közvetítés évösszegzője

munkaerő-kölcsönzésA vállalkozások számára a december rendszerint az év végi hajrá időszaka. Számos szektorban az év végi utómunkák, valamint az ünnepek általi extra feladatokkal több munka keletkezik. A termelés ilyenkor csúcsra jár, és nem ritka, hogy a cég jelentős éves bevételét generálja az év utolsó hónapja. Mindez évről évre egyre nagyobb bővülést jelent a foglalkoztatásban is. Idén még tovább bővült a fiatalok foglalkoztatása iránti igény a cégek részéről.

A KSH legfrissebb közlése szerint a legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél 2.927.000 munkavállaló állt alkalmazásban, ami közel 6 000 fős növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az előző évhez viszonyítva ez 89 000 fős növekedés. Szokatlan ez a bővülés, egészen 2009-ig kell visszamenni a statisztikában ahhoz, hogy hasonló példát találjunk, akkor a létszám 2.667.000 főről 2.669.000 főre emelkedett. Ez a növekedés a munkaerő kölcsönzés és munkaerő közvetítés piacán érzékelhető a leginkább.

Jelenleg Magyarország legkedvezőbb, legköltséghatékonyabb és legrugalmasabb foglalkoztatási formája a diákmunka, amely rövid, vagy akár hosszútávra is adhat megoldást. A kereslet és kínálat ebben az időszakban találkozik igazán! Sok a lelkes munkakedvű diák és sok az elvégzendő feladat. Rugalmasságából adódóan a diákmunka az, ami az év végi munkaerőhiányt a legjobban ki tudja szolgálni és a leginkább kedvező a cégek számára. Voltaképpen pont ez a diákmunkaerő egyik lényege: meghatározott időszakban, akár nagyobb létszámban azonnal mozgósítható plusz munkaerő, igen kedvezményes foglalkoztatási keretek között.

Diák foglalkoztatása esetében csak a valóban ledolgozott munkaórák után kell fizetnie a munkáltatónak, minimális az adminisztrációs teher és munkáltatói járulékot sem kell fizetni. 100.000 forintra vetítve egy főállású munkavállaló foglalkoztatása esetében a béren felüli költség 96 ezer forint, míg egy diák munkavállaló esetében csak 49.500 forint, így 46 600 forintot tud spórolni a vállalkozás diák foglalkoztatás esetében. Tehát a felnőttek kifizetésének 48%-át takarítja meg, vagyis fele annyiba kerül diákot foglalkoztatni!

Az euDIÁKOK Iskolaszövetkezetnek közel 60 000 fős adatbázisa van, melyből az azonnal mozgósítható diákok létszáma is nagyon magas, még a vizsgaidőszakban is. E mellett 2015. június 20-tól (a 2015. évi LXXIV. törvény nyomán) az úgynevezett passzív jogviszonnyal rendelkező 25 év alatti diákok a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagokkal azonos feltételek mellett végezhetnek munkát az iskolaszövetkezetben, így a vizsgaidőszaki terheltség sem akadály sok fiatal számára.

A diákoknak is különösen jó a decemberi plusz munkalehetőség! Ezt a összeget a legtöbben a januári fizetéssel kapják meg, de nem ritka a karácsony előtti kifizetés sem, aminek köszönhető a diák még 24-e előtt megkapja a decemberben ledolgozott munkaórák után a bérét, így még be tud vásárolni karácsony előtt. Ezért motiváltabbak is ebben időszakban a fiatalok, sokan szívesen vállalnak akár egy-két napos munkákat is, amivel 10-20 ezer forinttal bővítik a pénztárcájukat.

A feszített tempójú, terheltebb időszak mindig stresszel jár a cégek életében. A diákokat azonban a lendület, a pozitív hozzáállás és a lelkesedés jellemzi, ami külön energiával tudja feltölteni az ilyenkor egyébként feszült dolgozói légkört. A főállású dolgozók is nagyon hálásak szoktak lenni, hogy nem őket éri plusz teherként az év végi, ünnepi hajtás által generálódott plusz munka.

A diákmunkán felül az egyszerűsített foglalkoztatási forma és a szociális szövetkezetek térhódítása figyelhető meg a munkaerő piacon. ?Sokkal több projektet pályáznak meg, és vállalnak el a vállalkozók, így a meglévő állományon felül szükségük van a projektek idejére erősítésre. Ilyenkor szokták igénybe venni az egyszerűsített foglalkoztatást. Az idei évben az euJOBS az euCSOPORT tagja ezen a területen is jelentősen bővült. Újraterveztük a közvetítési üzletágunkat. Most már egyszerre tudunk nagyon gyorsnak lenni és profi, szakmai tudással kielégíteni a megrendeléseket.? ? meséli Pataki Zoltán az euCSOPORT elnöke.

Nemzetközi munkalehetőségek témakörében az idei évben sokszor olvashattunk a sajtóban a hatalmas méretű elvándorlásról. Egyre több népszerű célország van és nem csak a fiatalokra jellemző, hogy elhagyják Magyarországot, a jobb fizetés, élhetőbb körülmények miatt. ?Nálunk, az euJOBS nemzetközi részlegénél próbáljuk a munkavállalókat a lehető legközelebb hozni a célországhoz és a jövőbeli munkáltatóhoz, mondhatni mentoráljuk őket. Tiszta, világos feltételekkel utazik ki minden közvetített munkavállalónk, tudják, hogy milyen szállásra érkeznek, hogyan lesznek a fizetések és ennek köszönhetően 1-2 kivétellel a 100%-a kint is marad.? ? tudhattuk meg Pataki Zoltántól.

A jövő leghatékonyabb stratégiai lépései a toborzásban

A Trend FM aktuális adásában Gyovai Melinda, az euCSOPORT marketing vezetője ismertette, hogy milyen stratégiai lépéseket készítettek elő az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy a munkavállalók felé irányuló kommunikációjuk hatékonyabb és a mai trendekhez illeszkedő legyen.

Az euCSOPORT részben diákoknak, részben felnőtteknek kínál hazai és külföldi munkalehetőségeket. A cégcsoport felismerte a közösségi média és egyéb modern, a hagyományostól eltérő módszerek szükségességét, hogy felkeltsék az aktív és főként a passzív álláskeresők figyelmét. Ez napjainkban a diákok esetében létfontosságú, de a felnőtt célközönség esetén is elengedhetetlen.

A fiatal álláskeresők, most frissdiplomások és pályára lépők nagy része az Y generáció tagjai. Sokat hallani a generációról, akik a legtöbb, modernitásra vágyó vállalat célcsoportja. Tudni kell róluk, hogy viselkedésüket állandó online jelenlét jellemzi. Az Y generáció a fogyasztói társadalom alakítója és húzórétege, akik tökéletesen eligazodva a legújabb trendek között, a legpergőbb ritmusban élik az életüket. Egy, a 2008-ban az Economist Intelligence Unit által készített tanulmány szerint, melyet a Genesys támogatott, a nemzedék kereskedelmi megszólítására a legalkalmasabb, kedvenc programjaik szponzorálása, a vírusmarketing és a peer-to-peer ajánlások. Figyelmük középpontjába kedvenc tevékenységeik reklámjait helyezik, így a kirakatokon át, személyes találkozások során, video- és chat-üzeneteken keresztül könnyedén elérhetők.

Az általános munkaerő-piaci kommunikációs trendeket és az Y generáció igényeit figyelembe véve az euCSOPORT az alábbi stratégiai lépéseket készítette elő az elmúlt hónapokban:

– Színes, interaktív közösségi média platformok: Átfogó stratégiát készítettek a Facebook és más közösségi média profiljaik kezeléséhez, hogy a jelenleg meglévő 23 ezer fős követői adatbázisukat élőn tartsák és az eddiginél nagyobb mértékben növelni és aktivizálni tudják. Az álláshirdetéseken kívül hasznos, vidám és érdekes információkkal látják el követőiket és minden eddigihez képest rövidebb információáramlást és reakcióidőt biztosítanak nekik az őket érdeklő, munkaerő-piaci, valamint a konkrét állásaikkal kapcsolatos információk vonatkozásában.

“Annak érdekében, hogy felkészültek, naprakészek legyünk és a megfelelő stílusban tudjuk kivitelezni ezeket a feladatokat, egy olyan fiatal kreatív csapatot állítottunk hadrendbe házon belül, akik nem csak tudják és szeretik, de kiváló színvonalon értik és művelik a közösségi média valamennyi csínját-bínját.” – mesélte Gyovai Melinda.

– Mobil applikáció: A legmodernebb vizuális és tartalmi igényeknek megfelelő mobilapplikáció fejlesztését hónapokkal ezelőtt megkezdték, a tesztelés zajlik, hamarosan bevezetésre kerül, első körben a diák munkavállalóikat, majd később a felnőtteket kiszolgálva. “Sok titkot nem szeretnék elárulni az applikációról mielőtt az megérkezne, de annyit elárulhatok, hogy a munkaszervezést mind a munkavállalók, mind az euCSOPORT és a munkáltatók oldaláról nagyban megkönnyíti majd az applikáció használata, csak úgy, mint a gyakorta előforduló aktuális információk, hirtelen jött változások közvetítését is felgyorsítja majd, biztosítva majd egyfajta gyors visszajelzési lehetőséget is. Számos előnyt dolgoztunk, dolgoztattunk bele az applikációba és már nagyon várjuk, hogy bemutathassuk az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet tagjainak.” – mondta az euCSOPORT marketing vezetője.

– Szakmai perspektíva és a nemzetközi trendek azonnali lekövetése: Rengeteg nemzetközi trendet és benchmarkot figyelembe véve, legutóbb a kölni Zukunft Personal szakkiállításon kaptak újabb megerősítést arra, hogy a hagyományos álláshirdetések ideje végleg lejárt. Bővebben a kiállításon tapasztaltakról itt olvashatnak. Erre reagálva az euCSOPORT már a kiállítást követő héten felállított házon belül egy csapatot, akik az elkövetkezendő hetekben kreatív, érdekes formában videó álláshirdetéseket forgattak. Első körben főként a nemzetközi állásajánlataikhoz tesztelik a magyar közönség reakcióját. “Láttunk már itthon is néhány hasonló kezdeményezést, de mi úgy döntöttünk, hogy egy erre dedikált team-mel, külön előkészítéssel, kreatív ötletekkel, megfelelő helyszínnel és saját statisztákkal a mai igényeket kiszolgáló mindössze 1-2 perces videó álláshirdetésekkel jelenünk meg a piacon. Az első ilyen videós álláshirdetésünk forgatása már lezajlott november közepén, a vágást és az utómunkákat követően már a hónap végén terjedni fog az interneten a szuper ausztriai és németországi vendéglátós állásokat népszerűsítő videónk.” – tudhattuk meg Gyovai Melindától.

Amennyiben szeretne az Ön cége is profi, az aktuális trendeket követő HR szolgáltatóval együttműködni, döntsön az euCSOPORT mellett.

Bátran foglalkoztassunk megváltozott munkaképességű kollégát!

megvaltozottÉvek óta nem volt hasonló példa ilyen mértékű áttörésre: A vállalkozások egyre inkább nyitnak a társadalmi felelősségvállalás felé, melynek kardinális részét teszi ki a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. A Gazdasági Rádió stúdiójában Pataki Tímea a Nézz Más Szemmel Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője és stratégiai-rehabilitációs tanácsadója, valamint Pataki Zoltán az euCSOPORT elnöke beszélgetett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról Érczfalvi András műsorvezetővel.

A törvény kimondja, a munkaadó 25 fő felett rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni, melynek összege 964.500,- forint/év/fő. Amennyiben ezt nem szeretné kifizetni a cég, akkor a saját vállalkozásában megváltozott munkaképességű alkalmazásával ezt le tudja csökkenteni. Ezáltal nem csak  CSR-ban, vagyis a társadalmi felelősségvállalásban vesznek részt, hanem egy hosszú távú fenntartható fejlődést segítenek elő társadalmi szinten, melyhez a Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek és a hivatalok komoly együttműködési alapot biztosítanak.

A megváltozott munkaképességűek több tényező mentén is eltérnek az egészségesnek tekintett társaiktól. A jog a következők mentén határozza meg, kit tekint fogyatékos személynek: “az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;” (A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény)
“A saját cégcsoportunknál is alkalmazunk megváltozott munkaképességűeket. A kollégák nagyon jó érzik magukat nálunk, besegítenek a pénzügy, bérszámfejtés, elszámolás, valamint a recepción, ügyfélszolgálaton felmerülő adminisztratív feladatok elvégzésébe.” – mesélte Pataki Zoltán.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása jót tesz a szervezet összes dolgozójának, egymásra is teljesen más szemmel néznek, egymás elfogadására rendkívül pozitív hatással van, a megváltozott munkaképességűek életében pedig látványos életminőség javulást jelent, hogy hasznos tagjaként a kollektívának minden nap számítanak a munkájukra. Önbizalmuk napról napra nő és ennek köszönhetően a szakértői tapasztalatok szerint egyre összetettebb feladatokat is képesek ellátni.

Pataki Tímea szerint a megváltozott munkaképességűek motivációja abszolút pozitív, az önértékelésük azonban nem a legmegfelelőbb, viszont egy jó munkahely elnyerésével sokkal lojálisabbak, sokkal dolgosabbá válthatnak. Mindazonáltal a kiválasztásuk egy hosszabb folyamat, többkörös, a beilleszkedésüket kontaktus-hipotézissel, mentorálással, konfliktuskezelés feloldásával és később utógondozással is nyomon kell követni.

“Azt gondolom, hogy nem beszélni kell róla, hanem tenni és tenni érte. Mi az euCSOPORT-nál saját jó példával próbálunk elöl járni, így adott esetben a partnereknek be tudjuk mutatni, hogy nálunk ez hogyan történik és működik és erre buzdítok más vállalkozásokat is, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. “- nyilatkozta Pataki Zoltán.

Az euCSOPORT ezen tevékenysége piaci viszonylatban unikumnak számít. Segíti a megfelelő, munkavégzésre alkalmas megváltozott munkaképességű állomány közvetítését, amivel a cég nem csupán teljesíti a törvényben előírt kötelezettségeit, de adót is optimalizál ezzel a döntéssel.

Üdvözlettel:

Rumpf Nikoletta
marketing munkatárs
euCSOPORT

Megéri atipikus foglalkoztatási formát választani

MunkavállalókKevesen ismerik és alkalmazzák az atipikus foglalkoztatási formákat Magyarországon. Annak ellenére, hogy számos kedvezménnyel jár, és az Unió is támogatja Magyarországon ezek a foglalkoztatási formák még mindig nem eléggé ismertek és elterjedtek. ? derült ki egy uniós szintű felmérésből. Ezen foglalkoztatási formák ismertetése, népszerűsítése céljából a Gazdasági Rádió műsorában Fekete-Kőrösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője beszélgetett Érczfalvi Andrással.

Atipikus foglalkoztatási formának tekintünk minden olyan munkaviszonyt, amely a hagyományos munkajogi foglalkoztatásból eltér. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a hagyományos munkajogviszonyon túlmutató, rugalmas munkavégzési formák sorolhatóak ide. Az eltérés megmutatkozhat a szerződés jellegében, a munkavégzés helyében vagy a munkaidő hosszában, a beosztásban. Az atipikus foglalkoztatás szinte minden típusát alacsonyabb mértékben veszik igénybe Magyarországon, mint az Unió más országaiban, azonban az évek során egy lassú terjeszkedés már hazánkban is megfigyelhető.

Az atipikus foglalkoztatás egyik legnépszerűbb formája a munkaerő-kölcsönzés. Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói jogokat közösen gyakorolja a kölcsönző (mint pl. az euCSOPORT) és a munkát biztosító cég. A munkavállaló ilyen esetben a kölcsönző cég állományába kerül, a bért onnan kapja, de a munkavégzés az Munkáltató érdekében, az ő cégénél történik. A kölcsönző cég feladata, hogy felkutassa a megfelelő munkavállalókat, és a megbízó munkáltató helyett ellássa a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó valamennyi adminisztratív és pénzügyi feladatot.

kivalasztasHazánkban egyenlőre főleg a pénzügyi és bank szektor választja ezt a megoldást. A pénzügyi cégek zavartalan működése és az ügyfélszolgálatok minőségbiztosítási elvárásainak maradéktalan teljesítése állandó kihívást jelenthet. Ezek a cégek ugyan nagy, saját HR osztállyal rendelkező vállalatok, mégis a meglévő állomány napi HR feladatainak ellátása olyan leterheltséget jelent, ahová adott esetben a toborzási, munkaerő kiválasztási feladatok már nem, vagy csak nagy nehézségek árán férnek bele. Ilyenkor hatalmas segítség lehet egy munkaerő-kölcsönzésre szakosodott cég, mint pl. az euCSOPORT, amely a megbízónál rövidebb idő alatt, és így a cég számára mindig költséghatékony módon, garanciavállalás mellett tud teljesíteni. A tendenciák szerint, a kölcsönzési formát inkább a nagyvállalatok választják, mivel jobban ismerik ennek előnyeit, mint a kis- és középvállalkozások. A nagyvállalatok multinacionális szemléletből fakadóan tájékozottabbak és kifejezetten keresik a közvetítők munkáját és tanácsait, ha felmerül az igény új munkavállalóra. Mindazonáltal, ha sikerül meggyőzni egy kis és középvállalkozás vezetőit és döntéshozóit ezeknek az alkalmazási formáknak az előnyéről, akkor az egyértelmű haszon náluk is megmutatkozik. ?Call centerek esetében például tökéletes választás a munkaerő-kölcsönzés. A call centerekben dolgozók számára speciális elvárásrendszert dolgoztunk ki annak érdekében, hogy csökkentsük a fluktuációt és megbízóink mielőbb dolgozhassanak az elvárt létszámú és adottságú dolgozói állománnyal. Természetesen a call centeres pozíció csak egy példa volt, kölcsönöztünk már nagyobb létszámban betanított munkásokat is számos területen, de a fenti pozíciók bármelyike esetén nem csak kölcsönzésre, de munkaerő-közvetítésre is fel vagyunk készülve, ami szintén számos előnyt jelent a megbízó számára.? ? tudhattunk meg Fekete-Kőrösi Mártától.

A másik rendkívül előnyös atipikus foglalkoztatási forma a munkaerő közvetítés. Ebben az esetben, a cég, akinek munkaerőre van szüksége, megbíz egy munkaerő közvetítésre szakosodott vállalkozást, ahova gyakorlatilag kidelegálja a toborzás, felkeresés, interjúztatás és kiválasztás feladatköreit, vagyis szakmai hozzáértőre bízza a teljes folyamatot. Sok középvállalatnál, de nagyobbaknál is tapasztalható, hogy szakember hiánnyal küzdenek, ha például valaki távozik a cégtől és hosszú időn át nem találják a megfelelő jelöltet vagy éppen idejük, emberük sincs arra, hogy megtalálják az utódot. Ilyen pozíciók például a könyvelő, bérszámfejtő, kontroller, a legtöbb szakasszisztensi pozíció, marketinges, értékesítő, vagy bármilyen szakirányú végzettséghez kötött pozíció. Rossz megoldás ilyenkor, ha házon belül próbálják megoldani a felgyülemlett feladatok elvégzését akár a meglévő állomány további terhelésével, az adott pozícióhoz tartozó feladatok szétosztásával vagy egy végzettség nélküli kolléga megbízásával. Ritka esetben beválhat, de általában a szervezetben dolgozók és végül a cég maga is megsínyli egy ilyen rossz döntés következményeit.

palyazat?A munkaerő közvetítés általában úgy indul, hogy megbeszéljük a megbízónkkal az elvárásait, a követelményrendszerét. Ezeket mi szakmai szempontból sokszor kategorizáljuk, van, hogy specifikusabbá tesszük, de az elmondott igények alapján már pontos képünk lesz a cég ideális jövőbeli munkavállalójáról, így küldhetünk majd olyan jelölteket, aki tökéletesen megfelelőek az adott pozícióra.? ? meséli Fekete-Kőrösi Márta. Abban az esetben is tehát, ha csupán egy vagy két pozícióról van szó, érdemes szakértő segítséget kérni és külsős munkaerő-közvetítő cégre bízni a keresést, akik a megfelelő garanciával gyorsan és hatékonyan megoldják a problémát. Biztosan költséghatékonyabb lesz ez így a cégnek, mint az előbb említett megoldások bármelyike, érdemes tehát ezeket a lehetőségeket mérlegelni és a döntés előtt elvégezni a szükséges számításokat, kockázatelemzést. Az euCSOPORT a közvetítési szolgáltatás esetén 3 hónap garanciát ad, ami arról szól, hogy ha objektív okok miatt végül mégsem megfelelő a jelölt vagy a próbaidőn belül elmegy a cégtől, akkor díjmentesen pótolják egy új jelölt közvetítésével.

Fekete-Kőrösi Márta egyik kedvenc példáját osztotta meg velünk, amit az asszisztensi pozíciók megítélése során rendszeresen tapasztal. ?Rengeteg cégnél látjuk, hogy nem vagy nagyon rosszul választanak asszisztenciát a cég legfontosabb emberei, a szakmai vezetők mellé. A vezetők ilyen esetekben túlterheltek, stresszesek és valójában csak részben tudnak a saját munkájukra, a stratégiailag fontos döntésekre koncentrálni. Sajnos ez visszatérő probléma a “praxisunkban”, pedig egy jó asszisztens, akár hosszú-hosszú éveken át több munkahelyen is elkísérheti főnökét, amennyiben sikerül kialakítaniuk a megfelelő munkafolyamatokat és az elengedhetetlenül szükséges bizalmat egymás között. Ehhez azonban az első lépés mindig a megfelelő szakmai felkészültség, hiszen pusztán szimpátia alapon nem lesz valaki profi pénzügyi, marketing vagy jogi asszisztens. Ezek a pozíciók ugyanis nem azonosak a titkárnői pozícióval, hiszen a megfelelő szakasszisztens átlátja a szakmai elvárásokat, feladatokat és azok előkészítésében, konkrét kivitelezésében nyújt segítséget főnökének vagy adott esetben egy egész osztálynak. Egy jó asszisztens segítségével szárnyalni képes egy értékesítési, pénzügyi vagy marketing osztály?

Szakmai tapasztalat, hogy a munkavállalók időnként megijednek attól, hogy egy kölcsönző cégen keresztül kerül sor a foglalkoztatásukra. Ez némileg érthető, ugyanakkor érdemes tudni, hogy Magyarországon léteznek azért az euCSOPORThoz hasonló, több éves múlttal és kitűnő referenciákkal rendelkező munkaerő-kölcsönző cégek, amelyek megfelelő védőhálót jelentenek a munkavállaló számára. Tudni kell ugyanis, hogy sok esetben egy cégnek csupán a munkaerő-kölcsönzési forma ad lehetőséget a létszámbővítésre, hiszen pl. létszámstop esetén a kölcsönzési összeg nem a bérköltségeknél jelentkezik. Ilyen esetekben a jól teljesítő munkaerő állandó állományba való átvételére később sokkal nagyobb esély van a kölcsönzött állományból, mint kívülről, amit a cégek meg is szoktak tenni amint erre lehetőségük nyílik. ?Bíztatnék minden munkavállalót tehát, ha felismeri, hogy kölcsönző, közvetítő cég állásajánlatát nézi éppen, tájékozódjon a cég múltjáról és referenciáiról. és ne szalassza el a munkalehetőséget csupán azért, mert mondjuk kölcsönzési konstrukcióról van szó.? ? nyilatkozta magabiztosan a HR vezető.

Üdvözlettel:
Rumpf Nikoletta
euCSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. munkaerő közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Az olcsó munkaerő ára

olcsó-munkaerőA közelmúltban komoly fogást könyvelhetett el a NAV: ezer NAV-os és rendőr csapott le egy kiterjedt, milliárdos bűnszervezetre, melynek egyik profilja a munkaerő-kölcsönzés volt. Működési modelljük lényege, hogy a tényleges foglalkoztatási költségeknél alacsonyabb áron vállalták munkavállalók kikölcsönzését, majd a közterheket és a számla ÁFA tartalmát ?elfelejtették? bevallani és befizetni.

Több cégvezetőben is felmerülhet a kérdés akár ettől az esettől függetlenül is: vajon olcsóbb-e a munkaerő-kölcsönzés, mint munkavállalókat saját állományban foglalkoztatni? Ha olcsóbb, mennyivel? Ha nem olcsóbb, akkor pedig miért jó?

Első körben le kell szögezni: a munkaerő-kölcsönzés nem olcsóbb, nem lehet olcsóbb, mint a munkavállalók ?hagyományos? foglalkoztatása. A munkavállalók után fizetendő közterhek, adók, járulékok a munkaerő-kölcsönzőket is sújtják, így ezen a kölcsönzéssel spórolni nem lehet.

A munkaerő-kölcsönzés tehát nem olcsóbb, ezzel szemben értéknövelt szolgáltatástól lévén szó: drágább, mint a ?hagyományos? foglalkoztatás. Amennyiben tehát egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás a saját foglalkoztatásnál kedvezőbb ajánlatot tesz, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy csalóról van szó.

De miért éri meg magasabb összeget fizetni a munkaerő-kölcsönzőnek, ha saját magunk olcsóbban foglalkoztathatunk?

A válasz egyszerű: a kölcsönzés ára egy összegben tartalmazza mindazokat a tételeket, amelyeket Önnek is ki kell fizetnie, csak más jogcímeken. Ha saját magunk foglalkoztatunk munkavállalókat, akkor szükségünk lesz bérszámfejtőre, bérszámfejtő programra, adóbevallásokat kell tennünk, figyelnünk kell a foglalkoztatás szabályosságára.

A munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönvevő vállalkozás tehát olyan értéknövelt szolgáltatáshoz jut, melyben benne van a bérszámfejtés, a munkavállalókkal kapcsolatos szinte valamennyi adminisztráció, valamint a szakértő HR, munkaügyi-munkajogi támogatás. Ez utóbbi magában foglalja a munkavállalók toborzását, szakszerű kiválasztását, és a foglalkoztatással összefüggő olyan jogi természetű támogatást, mint például a munkaszerződések szakszerű (és nem sablonokból) való elkészítését, a munkaköri leírások elkészítését, a munkaviszony során szükségszerűen előforduló nézeteltérések, fegyelmi ügyek jogszerű kezelését, illetve a munkaviszony végén az elbocsájtás illetve a munkaviszony megszüntetésének szakszerű lebonyolítását.

A munkaerő-kölcsönzés mindezek mellett egyéb, jogszabály által biztosított előnyökkel is jár. Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók csoportos elbocsájtása során a csoportos létszámleépítés szabályait nem kell alkalmazni: ezzel a piaci igényekre rugalmasan reagálni kívánó munkáltatók több hetes drága procedúrát takaríthatnak meg. További könnyebbség, hogy a munkavállalók felmondási ideje a saját munkavállalók 30 napjával szemben csupán 15 nap, mely a továbbiakban nem növekszik: akár 3 éves munkaviszony után is csupán 15 napos felmondási időt kell biztosítani a kölcsönzött munkavállalók elbocsájtásakor.

A munkaerő-kölcsönzés harmadik komoly előnye szintén a felmondáshoz, pontosabban annak indoklásához kapcsolódik. A törvény szerint ugyanis felmondási oknak számít a kikölcsönzés megszüntetése: a kikölcsönzött munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéséhez tehát nem szükséges olyan komoly indokokat felsorakoztatni, mint amilyenekkel a saját állományban levő munkavállalók munkaviszonyának megszüntetését körbe kell bástyázni.

Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a munkaerő-kölcsönzés olyan értéknövelt szolgáltatás, amely sokkal többet ad a vállalkozás számára, mint amennyivel a saját foglalkoztatásnál többe kerül.

Az olyan felelőtlen ajánlatok, melyek során a munkabér közterhekkel növelt összegénél kevesebb díjért vállalja valaki a munkavállalók kölcsönbeadását, bizonyosan csalárdak. Ilyen esetekben jó tisztában lenni azzal, hogy a hatóságok a munkaviszony fennállását automatikusan a kölcsönvevőnél állapítják meg, aki így szembesül a fekete foglalkoztatás minden negatív következményével: a súlyos munkaügyi bírság mellett adóhatósági elmarasztalásra, az elmaradt adók, járulékok, az ezekhez kapcsolódó bírságok és késedelmi kamatok megállapítására.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103

Csányi Eszter: eszter.csanyi@eucsoport.hu +36 20 282 0637

Business as usual – Szabadságszezonban is

SzabadságKözeledik a szabadságok szezonja, és ez sok vállalkozás számára olyan “kellemetlenség”, amelyet túl kell élnie. Néhány vállalkozás számára ez “uborkaszezon”, mások ilyenkor termelik meg éves bevételük legnagyobb részét. De a vállalkozások legtöbbje számára ez az időszak is olyan, mint a többi, eltekintve attól, hogy munkavállalói bérét (és azok terheit) úgy kell kifizetnie, hogy azért nem kap munkát cserébe, valamint attól, hogy megrendeléseit a szabadságok miatt kiesett kapacitások miatt lassabban tudja teljesíteni.

Először is, érdemes tisztáznunk, hogy mi célt szolgál a szabadság? A szabadság a munkavállaló regenerálódását szolgálja. E nélkül az év folyamán a munkavállaló teljesítménye folyamatosan romlana, a végén pedig nem lenne képes értékelhető teljesítményt nyújtani: elfárad, idegileg, fizikailag kimerül. A szabadság célja a munkavállaló munkavégző képességének helyreállítása. Munkáltatóként nem nehéz belátni, hogy a munkavállalók szellemi-testi frissessége mennyire fontos a vállalkozás eredményességének fenntartásához, a homogén és magas termelési színvonal fenntartásához. Fárad, kimerült és kiégett munkavállalókkal a legegyszerűbb termelési folyamatot végző vállalkozás sem képes versenyképes, a piacon eladható minőségű terméket vagy szolgáltatást előállítani.

Mindennek ellenére a munkaadók számára a szabadságolási időszak különböző megoldandó feladatokat, problémákat rejt. Milyen megoldásokkal csökkentheti a munkaadó a termeléskiesésből eredő káros hatásokat? A legkézenfekvőbb megoldás az üzem leállítása. Ez azonban nem minden esetben kivitelezhető. Ilyen esetekben célszerű atipikus, ideiglenes foglalkoztatási formákkal, diákmunkával, munkaerő kölcsönzésével, vagy a szabadságok tervezésével, okos szervezésével, a munkakörök ideiglenes szétosztásával, vagy ezek kombinációjával áthidalni a kieső munkaerő által okozott űrt.

Munkaadóként érdemes tisztában lenni azzal, hogy a szabadságot nem kiveszik a munkavállalók, hanem a munkáltató adja ki. Ez azt jelenti, hogy évente 7 munkanap szabadságot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles kiadni, a fennmaradó részt pedig a munkavállalóval egyeztetve, de a munkáltató a saját belátása szerint adja ki.

A 2012-es év egy ?érdekes? változást is hozott a szabadságokkal kapcsolatban.

A tavaly december 31-ig érvényes szabályok alapján a munkáltatónak lehetősége volt arra, hogy a munkavállalók által az időarányosan járó mértéken felül igénybevett szabadságra járó bért a munkaviszony év közbeni megszűnése/megszüntetése esetén a munkavállalótól visszavonja. Ez év január elsejétől hatályba léptek az új Munka törvénykönyve vonatkozó rendelkezései, melyek között ez a szabályozás explicite nem szerepel. A munkajoggal foglalkozó szakembereket is mélyen megosztja ez a változás: egyes munkajogászok szerint a ?túladott? szabadság visszavonására a továbbiakban nincsen lehetőség, egy másik iskola szerint viszont attól, hogy ez explicite nem szerepel többé a törvényben, még nem jelenti azt, hogy erre nincs a továbbiakban lehetőség.

A dolgok jelen állása szerint nem tisztem eldönteni, hogy melyik felfogás nyer majd, azonban javaslom, hogy munkáltatóként kellő körültekintéssel járjunk el, amennyiben a munkaviszony végén azt találjuk, hogy valamely munkavállalónk a neki járónál több szabadságot vett igénybe.

Az egyik módszer az ilyen ?balesetek? megelőzésére, egyfajta ?szorzótábla? alkalmazása, mellyel pontosan meghatározhatjuk, hogy adott napon a munkavállalónknak mennyi szabadságnap jár, és csak annyit adjunk ki neki, amennyi törvényesen megilleti. Azt azonban le kell szögeznem, hogy ez a megoldás HR szakmai szempontból messze nem ideális, ugyanis egyrészt extra odafigyelést igényel, másrészt megbontja a munkaadó és a munkavállaló között elengedhetetlen összhangot, és rugalmasságot. Akár ezzel párhuzamosan alkalmazató másik megoldás, hogy a munkavállalókkal leszámoláskor megegyezünk, hogy a törvényben rögzített mértéken felüli szabadságnapokra járó bért önként visszafizeti, illetve ? a korábbi szabályoknak megfelelően – kéri annak utolsó munkabéréből való levonását.

Hangsúlyozom azonban, hogy jelen állás szerint nincs egységes, kiforrott, és a bíróságok által ?szentesített? megoldás erre a problémára, amely kétségtelenül az új szabályozás egyik szűk keresztmetszete.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103

 

Foglalkoztatás máshogyan – Az atipikus foglalkoztatás előnyei

Munkaerő-kölcsönzésAz előző cikkekben áttekintettük, hogy milyen atipikus ? azaz nem tipikus, nem hagyományos – foglalkoztatási formákat teremtett meg az új Munka törvénykönyve.

Ezen foglalkoztatási formák között nem csupán a már régebbről ismerteket, hanem a korábbi ? akkor még büntetés terhe mellett folytatott – gyakorlat törvénybe emelése által jogszerűvé tett megoldásait is megtalálhatjuk.

Említettük a határozott idejű munkaviszonyt, a behívás alapján történő munkavégzést, valamint a munkakör több munkavállaló közötti megosztásának szabályait is. Ennek ellentéte, amikor egy munkavállaló több munkáltatóval köt munkaszerződést egy munkakör betöltésére. Beszéltünk még a munkáltató telephelyétől távoli munkavégzést lehetővé tevő távmunkáról, illetve a bedolgozói jogviszonyról is, valamint kitértünk arra, hogy jelentős egyszerűsítések történtek az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai terén.

Az atipikus foglakoztatási formák közül azonban a legfajsúlyosabbak a munkaerő-kölcsönzésre valamint a diákmunkára, azaz az iskolaszövetkezeti munkavégzésre irányulók.

Mindkét foglalkoztatási formában közös vonás, hogy az erre jogosított vállalkozás (munkaerő-kölcsönző vagy iskolaszövetkezet) biztosítja az ügyfele gazdásági tevékenységének folytatásához szükséges munkaerőt.

A két foglalkoztatási forma közötti alapvető különbség, hogy a jogszabályok értelmében diákokat járulék, azaz szociális hozzájárulási adómentesen lehet foglalkoztatni, azonban egyebekben tulajdonképpen megegyeznek. Mindkét esetben a munkaerőt a szolgáltató (kölcsönbeadó, vagy iskolaszövetkezet) tartja állományban és végzi el utána az adminisztratív teendőket, azonban a munkavállalók munkájukat a szolgáltatást igénybe vevő szervezeti rendjébe illeszkedve, az ügyfél utasításai alapján, és az ügyfél kockázatára végzik. Ebben tehát alapvetően különböznek például a bérmunkától: bérmunka esetén ugyanis a bérmunkát vállaló szakmailag is felkészült a vállalt munkafolyamatok elvégzésére, azonban a munkaerő-kölcsönzők vagy az iskolaszövetkezetek általában nem rendelkeznek az ehhez szükséges szakmai háttérrel. Az ő szakmájuk a foglalkoztatás, ezért szolgáltatásaik igénybevevője teljes egészében szakmai tevékenységére koncentrálhat.

Mind a munkaerő-kölcsönzés, mind pedig az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás általában együtt jár a kihelyezett munkavállalók gondos kiválasztásával, illetve diákmunka esetén a munkaerő akár napi szintű megszervezésével is, jelentős terheket véve le ezzel a tényleges foglalkoztató válláról.

Mindkét foglalkoztatási forma rendkívüli előnye, hogy a jogszabályok olyan jogosítványokkal látták el a kölcsönbeadókat illetve az iskolaszövetkezeteket, amelyek lehetővé teszik a foglalkoztatók gyors és hatékony reagálását a piaci viszonyokra: mindkét esetben gyorsan, és az általános szabályokhoz képest ?fájdalommentesen? történhet a munkavállalók leépítése. Ezen felül ráadásul a diákmunka esetében foglalkoztatási kötelezettségről sem beszélhetünk, ugyanis a diák számára csak a tényleges munkavégzés időtartamára jár fizetés, azon kívül nem.

Nappali tagozatos diákok iskolaszövetkezeten történő foglalkoztatása esetén tehát:

  • Csak a ténylegesen ledolgozott munkaórák után kell fizetnie
  • Nincs szabadság, betegállomány, fizetett ünnep
  • Egy adott szolgáltatás költségszámlájaként jelentkezik a könyvelésében
  • Rugalmas, költséghatékony, kevesebb adminisztrációval jár
  • Munkáltatói járulék mértéke: 0 Ft!

Munkaerő-kölcsönzés előnyei:

  • Rugalmasan alakítható, költséghatékony megoldás
  • Időszakos vagy hosszú távú feladatok esetén is alkalmazható
  • Költséghatékony: nem a megrendelőt terheli a hirdetés, toborzás, kiválasztás költsége
  • A potenciális jelöltet a munkaerő-kölcsönző cég választja ki, és ők veszik állományba
  • Munkavállalók tartós betegsége, szabadságolási időszak, GYES, vagy megüresedett pozíció esetén is igényelhető
  • Szezonális ingadozás áthidalására is kitűnő megoldás (pl. havi zárások, akciók, kiemelkedő projektek esetén)
  • A szolgáltatásról ÁFÁ-s számlát állít ki a munkaerő-kölcsönző cég, így ez a tétel nem növeli tovább bérköltségeit

Összehasonlító táblázat

 

Kölcsönzés

Diákmunka

Bér-bérszámfejtés (saját állományba vétel)

Munkavállalók toborzása, kiválasztása

ok-icon

ok-icon

del-icon

Beléptetés, kiléptetés, ezzel kapcsolatos adminisztráció

ok-icon

ok-icon

ok-icon

Adatszolgáltatások NAV, OEP, KSH, Munkaügyi Hivatal felé

ok-icon

ok-icon

ok-icon

Foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció (igazolások kiadása, munkaszerződések karbantartása, stb?)

ok-icon

ok-icon

ok-icon

Rugalmas elbocsájtás lehetősége

ok-icon

Felmondási idő: 15 nap, amely végig ledolgoztatható

ok-icon

del-icon

Felmondási idő 30 napról indul és emelkedik

Csoportos létszámleépítés szabályrendszere alóli mentesülés

ok-icon

Munkaerő-kölcsönzés esetén nem kell alkalmazni a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat

ok-icon

 

del-icon

 ?Hagyományos? foglalkoztatás esetén, ha az állományi létszámot 10%-kal csökkentik, rendkívül bonyolult és hosszadalmas (kb 60 napos) procedúra árán lehet az elbocsájtásokat lebonyolítani

Elbocsájtások indokolási kötelezettsége alóli mentesülés

ok-icon

Munkaerő-kölcsönzés esetén az elbocsájtás indoka a törvény szerint a kikölcsönzés megszűnése (egyszerűen nem kéri tovább az adott embert)

ok-icon

 

del-icon

 ?Hagyományos? foglalkoztatás esetén a munkavállalók elbocsájtását részletesen meg kell indokolni, mely ellen a munkavállaló keresettel élhet

Munkavégzés hiányában a bérfizetés alóli mentesülés

del-icon

ok-icon

del-icon

A foglalkoztatás során elkövetett adminisztratív hibákért a munkaügyi bírság, és egyéb következményei más céget (a kölcsönbeadót vagy az iskolaszövetkezetet terhelnek

ok-icon

ok-icon

del-icon

 

Érdemes tehát meggondolni ezen atipikus foglalkoztatási formák alkalmazását, hiszen számos előnyt jelentenek.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103

 

Rugalmatlan, drága foglalkoztatás?

Használja ki az új Munka Törvénykönyv rugalmas foglalkoztatási lehetőségeit!

Az atipikus munkaviszonyok I. rész.

rugalmas foglalkoztatás

Dolgoztatni 8-tól 4-ig, esetleg 2 vagy 3 műszakban, régi, jól bevált rendszer.

Azonban a folyton változó világban a vállalkozások egyre nagyobb hányadának ez nem elég: a rugalmasság a hatékonyság kulcsa lett, azonban a nem megfelelően értelmezett ?rugalmasságot? a felügyelet gyakran vaskos büntetésekkel honorálja.

Nézzük, milyen legális lehetőségek vannak a tipikustól eltérő, rugalmas foglalkoztatásra!

Először is: mit nevezünk atipikus foglalkoztatásnak? Általában elmondhatjuk, hogy ?atipikus? minden, ami nem tipikus. Tehát a teljes munkaidőben, határozatlan idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatást tipikusnak vesszük, akkor minden, ami nem ez, atipikusnak nevezhető. Vegyük ezeket sorra!

A határozott idejű munkaviszony

A legelső atipikus foglalkoztatási lehetőség a határozott idejű munkaviszony. Ennek lényege, hogy a munkavállalót csak adott projekt erejéig, az adott munka befejezéséig vagy adott kolléga hiányzásának idejére vesszük fel. A határozott időt a törvény szerint naptárilag, vagy más alkalmas módon határozzuk meg. Ez utóbbi azt jelenti, hogy például egy adott munkavállalónk hiányzásának idejére veszünk fel valakit akkor is, ha nem tudjuk pontosan megmondani, meddig is fog az adott kolléga hiányozni. Ennek legtipikusabb esete az, amikor gyesen lévő kolléganőt pótolunk: nem fogjuk tudni pontosan megmondani, meddig lesz gyesen az adott kolléga, de azért körülbelül meg tudjuk becsülni hiányzásának idejét. A munkaviszony várható hosszát azonban ez esetben is meg kell határozni. Tehát kolléganőnk elmegy gyesre, tervei szerint 1,5 évre, és erre az időre szeretnénk valakit felvenni. Így az őt pótoló munkavállalóval olyan munkaszerződést kötünk, amely az adott kolléganő hiányzásának idejére, előreláthatóan 1,5 évre szól. Aztán ha a 1,5 évből 2 lesz, majd a kolléganő újra gyesre megy, akkor ez a szerződésünk akár 5 évig is élhet, a kolléganő újbóli munkába állásakor automatikusan megszűnik. Hasonlóképpen járhatunk el például projektmunkák esetében is.

A határozott idejű munkaviszony tehát a határozott idő lejártával automatikusan, mindenféle külön egyesség vagy indokolás nélkül megszűnik. Viszont ebben a munkaviszonyban is kiköthetünk maximum 3 hónapig terjedő próbaidőt, illetve bizonyos feltételek fennállása esetén ezt a munkaviszonyt is felmondhatjuk. Természetes, hogy a munkavállaló bizonyos magatartásai esetén a munkáltatónak rendkívüli ? azaz most már azonnali hatályúnak nevezett – felmondásra van lehetősége az általános szabályok szerint. Rendes ? azaz újabban jelző nélküli – felmondásra is lehetőség van: a munkáltató például a munkavállaló képességeire, vagy elháríthatatlan külső okra hivatkozva mondhatja fel az ilyen munkaviszonyt.

A munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonynál előírtakkal szemben határozott idejű munkaviszonyának felmondását köteles megindokolni, és indoklásában csak olyan körülményt jelölhet meg, mely számára a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné, vagy aránytalanul sérelmessé tenné. A felmondási időt ilyenkor is az általános szabályok szerint kell számolni azzal, hogy az nem nyúlhat túl a munkaviszony végén.

A munkáltató az általánostól eltérően indokolás nélkül is megszűntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, ebben az esetben azonban a hátralevő időre, de maximum 1 évre járó bért ki kell fizetnie.

Figyelni kell azonban arra, hogy az új Mt. nem tartalmazza a régi törvény azon kitételét, miszerint a határozott idő letelte után, ha a munkavállaló közvetlen felettese tudtával akár egy napot is tovább dolgozott, akkor azt a munkaviszonyt határozatlan időtartamúnak kell tekinteni.

E szabály hiányában a későbbi joggyakorlat fogja eldönteni, hogy a hatóságok és a bíróságok hogyan fogják értelmezni ezt a helyzetet, de adott esetben az sem elképzelhetetlen, hogy a munkaügyi felügyelő munkaszerződés nélküli foglalkoztatásként, tehát magyarul fekete munkaként fogja értékelni az adott szituációt.

Munkavégzés behívás alapján

Atipikus foglalkoztatásA munkáltatók rugalmas foglalkoztatási igényeinek kielégítéséhez néha elengedhetetlenül szükséges, hogy munkavállalóikat a felmerült, és gyorsan változó igényeknek megfelelően tudják foglalkoztatni. A ?hagyományos? keretek között erre azonban nem mindig van lehetőség.

Az általános szabályok szerint a munkavállalók beosztását hét nappal korábban, legalább egy hétre előre közölni kell. Ezen előre nem látható okok miatt a munkáltató 4 nappal korábban módosíthat, azonban nagyon sokszor ez a 4 nap is sok: nagyon gyakran még ez sem elegendő a munkaerőigények pontos meghatározásához. Az új törvény ezért szentesítette azt a korábban is létező, ám jogellenes munkáltatói gyakorlatot, hogy a munkavállalókat a munkaadó úgynevezett ?behívás szerint? foglalkoztathatja. Ezért régebben a munkaügyi felügyelők büntethettek, azonban az új szabályok már erre is lehetőséget biztosítanak.

A behívás szerinti munkavégzés lényege, hogy a munkáltató a legfeljebb napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót ? amennyiben munkaszerződése behívás szerinti munkavégzésre szól – mindössze a konkrét munka előtt 3 nappal korábban értesíti, és a munkavállaló munkavégzési kötelezettségének ilyen módon tesz eleget.

Ilyen esetekben a munkavállaló maximum 4 havi munkaidőkeretben foglalkoztatható, ami azt jelenti, hogy e 4 hónap átlagában kell a munkavállalónak a munkaszerződése szerinti munkaórákat ledolgoznia ? adott esetben tehát maximum a napi 6 munkaórát. Természetesen erre a munkaviszonyra is vonatkoznak azok a szabályok, miszerint a munkavállaló napi munkaideje maximum 12, heti munkaideje pedig maximum 48 óra lehet ? a napi 6 órának tehát átlagban kell kijönnie. A gyakorlatban, ha egyik nap nem dolgozik, a másik nap pedig 12 órát dolgozik, akkor az átlag 6 óra lesz, a 4 hónapos keret végén ennek kell kijönnie.

A könnyebbség tehát a behívás szerinti munkavégzés és a ?rendes? munkaidőkeretes foglakoztatás között az, hogy míg az utóbbi esetben 1 héttel, addig az előbbiben csupán 3 nappal korábban kell a munkavállalóval beosztását közölni.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103

 

Munkaerő-kölcsönzés: Kinek és miért jó?

A munkaerő-kölcsönzés a nyugati gazdaságokban bevett, rugalmas foglalkoztatási forma. A kölcsönzés közgazdasági és munkaerő-piaci értelmét a rugalmassága adja. A konstrukció mind a munkavállalónak, mind a kölcsönbeadónak, mind pedig a kölcsönvevőnek előnyös, így közgazdaságilag talán a legelőnyösebb foglalkoztatási formának nevezhetjük. Vizsgáljuk meg, kinek miért jó ?üzlet? a kölcsönzés, és milyen ?árat? fizet mindezért.

A munkavállaló, amennyiben munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásnál regisztrál, tulajdonképpen egy olyan ?szolgáltatást? vesz igénybe, amelyet sehol máshol nem kaphat meg: profi üzletkötők fognak azon dolgozni, hogy neki munkát találjanak. A munkaerő-kölcsönző cég üzleti kapcsolatai révén számos iparágban számos munkaadóval tart kapcsolatot, és naprakész információi vannak arról, hogy hol milyen munkaerőt keresnek. Ilyenformán gyakorlatilag leveszik a munkavállaló válláról a munkakereséssel kapcsolatos gondok nagy részét, és saját jól felfogott gazdasági érdekeik mentén igyekszenek minél magasabb bérért és minél hosszabb időre elhelyezni a munkavállalót.

A kölcsönvevőknek is jó üzlet a munkaerő-kölcsönzés. Az új Mt. hatálybalépése előtti utolsó pillanatban megjelent módosításai révén olyan rugalmas és versenyképes foglalkoztatási megoldásokat képesek nyújtani a munkaerő-kölcsönző cégek, amelyekre a vállalkozók, munkaadók saját maguk nem képesek. A teljesség igénye nélkül felsorolnám mindazokat a jogi és gazdasági előnyöket, amelyek munkaerő-kölcsönzés igénybevételéből fakadnak. Egyrészt a munkaerő-kölcsönző cégek abban érdekeltek, hogy ügyfeleik maximálisan elégedettek legyenek, és a kölcsönzött munkavállalókat minél hosszabb ideig alkalmazzák. Ezért saját jól felfogott érdekükből kellő alapossággal végzik a munkavállalók kiválasztását, és gondoskodnak arról, hogy partnerükhöz a megfelelő módon kiválasztott, az adott feladat elvégzésére legalkalmasabb munkavállalót megtalálják, és őt adják kölcsön. Egy nem megfelelően kiválasztott munkavállaló kihelyezése során az ügyfél nem lesz elégedett, ilyen hibákat a piac nem tolerál, tehát a munkaerő-kölcsönzők gondosan ügyelnek munkavállalóik minőségére, úgynevezett ?illeszkedésére?, akár a szervezethez, akár az adott feladathoz. A foglalkoztatók általában nem rendelkeznek olyan szaktudással, és azokkal a kapacitásokkal, amelyek a megfelelő munkavállaló megtalálásához szükségesek, így önmaguk nem, vagy csak nagyon drágán képesek az optimális eredmény elérésére.

A gondosan kiválasztott munkavállaló foglalkoztatása során a kölcsönbeadó vállalkozás felel mindazon előírások betartásáért, amelyek a munkavállaló bejelentésével, bérszámfejtésével, munkabérének kifizetésével, illetve a foglalkoztatás egyéb adminisztrációs teendőivel kapcsolatosak. Mivel ezek az előírások egyre bonyolultabbak, ezért a kölcsönző cégek ügyfelei jelentős kockázattól kímélik meg magukat akkor, amikor a foglalkoztatással járó adminisztrációt ?profi foglalkoztatókra?, azaz munkaerő-kölcsönzőkre bízzák.

Az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a megfelelő munkavállaló kiválasztása mellett a munkaerő-kölcsönzők olyan jogi lehetőségekkel is rendelkeznek, amelyek az ügyfeleik rugalmasságát, hatékony működését alapvetően elősegítik. Ilyen lehetőség például az, hogy a kölcsönzött munkavállalókat gyakorlatilag az általánoshoz képest fele annyi idő alatt, mindössze 15 napon belül elbocsáthatják, ha ügyfelük többet nem tart rájuk igényt, mondjuk azért, mert megrendelései, piaca beszűkültek, vagy szezonalitás miatt nem lenne gazdaságos a továbbfoglalkoztatásuk. Ennek kapcsán a kölcsönzőket nem terhelik például a csoportos létszámleépítés szabályai, illetve a munkavállalók foglakoztatásának megszüntetéséhez elegendő indok az, hogy őket a kölcsönbevevő a továbbiakban nem kívánja foglalkoztatni. A kölcsönbevevő ilyen módon megmenekül a leépítés okozta adminisztrációs és jogi akadályoktól és terhektől, a bizonyítás kényszerű tehertételétől.

A munkaerő-kölcsönzés mindezek miatt tehát az ország gazdasága szempontjából is a leghasznosabb, legproduktívabb és leghatékonyabb foglalkoztatási forma. A munkavállalóknak gyors elhelyezkedést, a foglalkoztatóknak a változó piaci igényekhez való gyors alkalmazkodási lehetőséget kínál akár pro, akár kontra. A profi apparátussal gyorsan és hatékonyan lebonyolított felvétellel és a megfelelő jogi eszközökkel lehetővé tett gyors és fájdalommentes leépítéssel olyan rugalmasságra tehetnek szert a kölcsönző cégek ügyfelei, amelynek igénybevétele nélkül jelentős hátrányt szenvedhetnének.

Mind a munkavállalóknak, mind pedig a munkaadóknak extra garanciát jelent, ha a munkaerő-kölcsönző, amellyel akár munkavállalóként, akár ügyfélként polgári jogi szerződést kötnek, valamelyik nagy magyarországi érdekképviseleti csoport, például az MMOSZ tagja. Az ilyen szervezetben való tagság garancia a megbízhatóságra, a korrektségre, és a szakmai hozzáértésre.

Az EU-JOBS Munkaerő-közvetítő és Szolgáltató Kft. a Magyarországi Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének, az MMOSZ-nek alapító tagja, több száz fős kölcsönzötti létszámával és kiterjedt, a vállalkozói szféra teljes keresztmetszetét átfogó ügyfélkörével és sok éves tapasztalatával garancia arra, hogy ügyfeleit nem érhetik kellemetlen meglepetések.

 

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Rádióriport – Kinek és miért jó a munkaerő-kölcsönzés

Tisztelt Partnereink!

Legújabb adásunkból kiderül, kinek és miért jó a munkaerő-kölcsönzés

– Fontos-e a munkavállalók lojalitása, vagy könnyen helyettesíthetők a munkatársak?
– Hiba-e, ha a folyamatokat az emberekhez igazítjuk, és nem fordítva?
– Miben változott a munkaerő-kölcsönzés az új Mt.-ben?
– Hogyan érintette a változás a kölcsönbe vevő cégeket?
– Miért jó a munkavállalónak, ha munkaerő-kölcsönző céget keres?
– Miben más, ha munkaerő-kölcsönző céget bízunk meg a munkatársak foglalkoztatására?
– Egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során kit terhel a felelősség a kölcsönzött munkatársak esetében?
– Gyorsabb a kiválasztás, ha közvetítő céget bízunk meg a toborzással?
– Jogosak-e a kölcsönző cégekkel szembeni előítéletek?
– Milyen garanciát vállal magára a közvetítő cég?
– Hogyan hat a munkaerő-kölcsönzés az ország gazdaságára?

A kérdésekre Hoffmann Gábor, az EU-Csoport munkajogi és HR tanácsadója válaszolt.

Az adás itt érhető el: http://www.eucsoport.hu/mediadir/gazdasagi_radio/eujobs_20120709.mp3

Hallgassanak minket élőben a Gazdasági Rádió ? Délutáni Monitor című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között, Budapesten az FM 105.9-es, Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián, vagy a www.gazdasagiradio.hu oldalon!