Gyakori (és drága) félreértések a pihenőidőről

Bár a pihenőidő ?intézménye? nem új keletű találmány, tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon sok félreértés van körülötte.

Legelőször is érdemes tisztázni a pihenőidő célját. Az ember, mint munkaerő olyan erőforrás, amely különleges kezelést, bánásmódot igényel: ugyanis igénybevétel hatására elfárad, és regenerálódásra van szüksége annak érdekében, hogy újra dolgozni tudjon. A pihenőidőnek (legyen szó akár munkaközi szünetről, akár két munkanap közötti pihenőidőről) pontosan ez a célja: fenntartani a munkavállalók munkaképességét. Ennél fogva tehát a pihenőidőn ?spórolni? nem kifizetődő: a fáradt munkavállaló termelékenysége, hatékonysága, munkájának színvonala elmarad a kipihent munkavállalóétól. Mindezek mellett a munkahelyi balesetek nagy számban szintén a munkavállaló fáradtságára vezethetők vissza, tehát amennyiben egy munkabaleset során fény derül arra, hogy a munkaadó nem biztosította a munkavállaló számára a szükséges pihenőidőt, a munkáltató komoly (börtön) büntetés elé is nézhet. A munkaügyi felügyelő büntetéséhez azonban nincs szükség balesetre, de az is éppen elég fájdalmas lehet.

A megfelelő pihenőidő kiadása tehát nem csupán termelési szempontból, hanem élet- és vagyonbiztonsági szempontból is a munkáltató elemi érdeke.

Az új Munka törvénykönyvével kis mértékben változtak a munkaközi szünet kiadásának szabályai. Az új szabály szerint a 6 órát meghaladó munkaidő esetén 20 perc, 9 órát meghaladó munkaidő (általában túlmunka, túlóra) esetén pedig további 25 perc munkaközi szünetet jár a munkavállaló számára, azonban összesen napi 1 óránál több szünet nem lehet. Ennek oka, hogy a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, és ezért erre fizetést sem kell adni. Így az egy órát meghaladó napi munkaközi szünet a munkavállaló szabadidejét csökkentené, ezért erről – a napi 60 percet elérő munkaközi szünetről – a munkavállalóval a munkaszerződésben kell megállapodni.

A törvény pontosan meghatározza azt is, hogy mennyi munka után kell szüneteket kiadni. Mivel a munkaközi szünet célja a munkavállaló regenerálódása, valamint étkezésére való lehetőség biztosítása, ezért a szüneteket nem lehet összevonni, illetve nem lehet őket túl korán, a munkaidő elején, vagy túl későn, a végén kiadni, hiszen ebben az esetben a szünet értelmét veszítené. A szabály szerint a munkaközi szünetet a munka megszakításával, legalább 3, és legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni.

A munkaközi szünet kiadásánál nagyon fontos, hogy a szünetet a munkaadó ?kiadja?, nem pedig a munkavállaló ?veszi ki?. Így a munkaadó nem hivatkozhat arra, hogy az adott munkavállaló nem ?akart? szünetre menni, hiszen munkáltatóként köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállalók a szünet alatt ne dolgozzanak.

Míg a munkaközi szünetet a Munka törvénykönyve szabályozza, a képernyő előtti munkavégzés során az óránkénti 10 perces szüneteket egy – mára már minden szempontból elavult – külön kormányrendelet szabályozza. Ez, a korszerű LCD monitorok előtti korból származó, ám máig hatályos rendelet előírja, hogy a képernyő előtt dolgozóknak óránként 10 perc ?szünetet? kell adni. Ez a szünet azonban nem munkaközi szünet, és nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ez idő alatt nem végezhet munkát, csupán azt jelenti, hogy képernyő előtti munkát nem végezhet – bármilyen másik jellegű munkát viszont igen. Tehát ez nem ?szünet?, hanem csupán a képernyő előtti munkavégzés megszakítása, adott esetben másmilyen tevékenységgel.

Tekintettel arra, hogy e 10 perces megszakítások is – a munkaközi szünethez hasonlóan – a munkavállaló regenerálódását szolgálják, ezért ezeket a szüneteket sem lehet összevonni vagy elhalasztani. Abban az esetben, ha munkaszervezési okokból a munkáltató nem tud másmilyen munkát adni a munkavállalónak – ez a helyzet például a call-centerekben – a képernyő előtti munkavégzés szünete egyben a munkavégzés megszakítását is jelentheti, azonban erre az időre a munkavállalónak – a munkaközi szünettel ellentétben – fizetés jár. Ez a szünet azonban összevonható a ?rendes?, napi munkaközi szünettel.

Gyakori kérdés a ?cigaretta-szünetek? problémája. Az Alaptörvény III. cikkelye tiltja az embertelen és megalázó bánásmódot, valamint a Munka törvénykönyve kimondja, hogy mindenkit egészségi állapotának, illetve testi fejlettségének megfelelően kell foglalkoztatni. Mindezekből levezethető, hogy például ?egészségügyi szünetek? – azaz ivás, valamint a mosdó elintézésére minden munkavállalónak joga van, akár a munkaközi szüneten kívül is. Nem lehet egy munkavállalónak megtiltani két szünet között félidőben, hogy a szünetig ?bírja ki?, hiszen ez embertelen, valamint egészségtelen is. Ugyanakkor a cigaretta nem olyan tényező, mint az előbb felsoroltak. Elismerve, hogy a nikotin hiánya sokaknál komoly problémákat okozhat két szünet közötti időtartamban is, a dohányzás nem alkotmányos alapjog, és a munkáltató nem köteles a dohányzás lehetőségét a munkavállalók számára szüneteken kívül biztosítani, így két szünet között a munkavállalóknak ki kell bírniuk cigaretta nélkül is.

Szintén gyakran felmerülő probléma az adható szünetek maximális hossza, illetve időbeosztása. Mint azt korábban írtam, a munkaközi szünet egyrészt nem része a munkaidőnek – tehát nem jár rá fizetés -, másrészt a kiadott szünetnek el kell érnie a 20 percet. Mindezek mellett a munkáltató dönthet úgy is, hogy a kötelező 20 perces szünet mellett – termelési vagy HR megfontolások alapján – további szüneteket biztosít. Azonban ebben az esetben sem lehet a szünetek együttes hossza több, mint 1 óra, és legalább egy 20 perces szünetnek kell lennie, a további – napi 60 percen felüli – szünetekre pedig a munkavállalóknak fizetés jár, és ez a munkaidejükbe beleszámít.

Összegezve tehát a munkaközi szünetek szabályai a következők:

  • Minimum 3 és maximum 6 óra munkavégzést követően 20 perc szünet. A munkaidőnek nem része, fizetés nem jár rá, össze nem vonható, részletekben ki nem adható. A szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.
  • 9 órát meghaladó munkavégzés esetén (az előző szünetet követően legalább 3 óra múlva) további 25 perc (tehát összesen 20 + 25 perc) szünet. A munkaidőnek ez sem része, fizetés nem jár rá (de adható). Ezt a szünetet is a munkavégzés megszakításával kell kiadni.
  • A munkaközi szünetek teljes hossza munkanaponként nem haladhatja meg a 60 percet. A 60 percet meghaladó munkaközi szünetről a munkavállalóval a munkaszerződésben meg kell állapodni.
  • Amennyiben a munkavégzés során – bármilyen okból – további szünetek szükségesek, azok a munkaidő részét képezik, és fizetést kell rájuk adni.
  • Képernyő előtti munkavégzés esetén óránként 10 perc olyan munkavégzést kell beiktatni, amely nem jár a képernyő nézésével. Ez nem minősül munkaközi szünetnek, csupán a képernyő előtti munkavégzést kell megszakítani, a munkavégzést nem. Ezeket a megszakításokat sem lehet összevonni (tehát mondjuk 2 óránként 20 percet, vagy 3 óránként 30 percet kiadni), azonban az esedékes ?rendes? munkaközi szünettel összevonható. Amennyiben munkaszervezési okokból másmilyen munka a munkavállalók számára nem biztosítható, ez a munkaadó kockázata.
  • Egészségügyi szünetek: a munkavállalók számára a munkaközi szüneteken kívül is biztosítani kell a munka egészségügyi szempontból történő megszakításának lehetőségét.
  • Cigaretta szünet: mivel a dohányzás nem ?egészségügyi ok?, ezért ilyen jogcímen a munkavállalóknak szünet nem jár.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre.

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

9 hozzászólás a(z) “Gyakori (és drága) félreértések a pihenőidőről” bejegyzéshez

  1. Kiss Anett

    Tisztelt Hoffmann Gábor Csaba!
    Érdeklődöm, hogy üzletünket, ahol egy személyben a tulajdonos az eladó (8 órás munkaviszonyban), muszáj-e bezárni az ebédszünet idejére? A mi esetünkben ez 1 óra lenne, mivel a nyitva tartás 8-17 óráig tart.
    Köszönöm válaszát!

    Válasz
  2. Heretic

    Nagyon bőven ki van fejtve minden és érthetően van fogalmazva! Azonban volna egy-két kérdésem amennyiben lehetséges! Napi 8 órát dolgozom 3 műszakban és minden műszakban pontosan a műszak felénél van 20 perc szünet valamint a munkavégzés körülményeire való tekintettel címen csak váltásban mehetünk szünetre, tehát előbb én megyek ki majd ha visszaértem szünetről akkor mehet a kolléga szünetre. Nem tudom ez mennyire jogszerű eljárás. Másik kérdésem túlórával kapcsolatos lenne. Az éjjeles műszak mindig vasárnappal kezdődik amit egyébként semmi nem indokol, pl gépek üzemképes állapotba helyezése, mert ez kb 10 percet vesz igénybe. Ezt túlóraként fizetik ki. Eddig ez rendben is van. Azonban péntek után szombat éjjel kötelező túlóra majd vasárnap szintén kötelező túlóra délutános műszakban. Szerintem ezt nem tehetnék meg, mert ugye hol a 2 pihenőnap? Arról ne is beszéljünk, hogy a következő héten ugyanúgy szombaton kötelező túlóra majd vasárnap délelőtt szintén. Mindez a vevői igények maradéktalan kielégítése címen. Mennyire jogellenes magatartás ez a munkáltató részéről?
    Válaszukat előre is köszönöm!

    Válasz
  3. Nagy György

    Érdeklődve olvastam a cikket, de nem találtam arról szóló leírást benne, hogy mi a helyzet a ki nem fizetett szünetek ledolgozásával? Így meg szeretném kérdezni, hogy a naponta a munkavállalónak járó szüneteket milyen módon lehet ledolgoztatnia a cégnek? Megengedett, hogy 3 műszakos munkarend mellett a dolgozóknak egy-egy napon 4 órával korábban be kell jönniük, vagy tovább bent kell maradniuk ledolgozás címén, illetve 4 műszakos munkarend mellett (2 nap 12 óra, 2 nap szünet) az egyik szabadnapjukon kell bemenni ledolgozni? Válaszukat előre is köszönöm.

    Válasz
  4. Érdeklődő

    Nagyon jó a cikk.
    Az a kérdésem, hogy mi a helyzet a napon végzett munka esetén kötelező pihenőkkel? Ivóvíz biztosítása pl. szabad területen végzett munka esetén, illetve pihenők nagy meleg esetén?

    Üdvözlettel

    Válasz
  5. Hoffmann Gábor

    @Heretic: “Napi 8 órát dolgozom 3 műszakban és minden műszakban pontosan a műszak felénél van 20 perc szünet valamint a munkavégzés körülményeire való tekintettel címen csak váltásban mehetünk szünetre, tehát előbb én megyek ki majd ha visszaértem szünetről akkor mehet a kolléga szünetre. Nem tudom ez mennyire jogszerű eljárás” Ez teljesen jogszerű eljárás. A munkaadó a szünetet szervezheti úgy, hogy az a technológiai kívánalmaknak megfeleljen, ha megtartja a cikkben írt szabályokat.

    “Az éjjeles műszak mindig vasárnappal kezdődik amit egyébként semmi nem indokol. Ezt túlóraként fizetik ki” A munkaidő szervezése a munkáltató szuverén joga. A hétfőn reggel 06:00-ig tartó műszak kezdődhet vasárnap 22:00-kor. Ebben az esetben a munkáltató még gáláns is: nem kellene ezt túlóraként elszámolni.

    “Azonban péntek után szombat éjjel kötelező túlóra majd vasárnap szintén kötelező túlóra délutános műszakban. Szerintem ezt nem tehetnék meg, mert ugye hol a 2 pihenőnap? Arról ne is beszéljünk, hogy a következő héten ugyanúgy szombaton kötelező túlóra majd vasárnap délelőtt szintén. Mindez a vevői igények maradéktalan kielégítése címen. Mennyire jogellenes magatartás ez a munkáltató részéről?” Éves szinten 250 óra túlórát a munkáltató bármikor elrendelhet. Azonban a munkaidő-pihenőidő szabályait nem sértheti meg. Amennyiben nincs meg a 2 pihenőnap, vagy a legalább 40 óra pihenőidő, akkor a munkáltató szabályt sért.

    @Nagy György: A munkáltató ilyen eljárása teljesen jogszerű. 3 műszakos munkavégzés esetén a váltások miatt nem tudja a munkaadó ledolgoztatni a kötelező szüneteket, így a munkaidő tulajdonképpen nem 8 óra, hanem a szünetek hosszával rövidebb. Ezeket a kieső időket a munkáltató -munkaidő-keret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén- “összegyűjtheti”, és ledolgoztathatja. A heti pihenőidő szabályait azonban így sem szegheti meg.

    Hoffmann Gábor

    Válasz
  6. Nagyné Tulok Katalin

    Érdeklőnék,hogy a 4 órás “heti 20 óra” munkarendben dolgozóknak is van munkaközi szünet és azt a 20 percet le kell dolgozniuk? Nálunk most jelentették be,hogy a 4 órásoknak is van és le kell dolgoznunk 7 óra 20-tól 11 óra 40-ig kell dolgoznunk! Válaszát előre is köszönöm.

    Válasz
  7. Nagyné Kata

    Még egy kérdésem lenne. Rehabilitációs foglalkoztató üzemben dolgozom “egészségkárosodott személy” nehéz végigülnöm a varrógép mellett a 4 órát, közben fel kell állnom, járkálnom a gerincem miatt. Milyen szünet jár ezen munkahelyeken?

    Válasz
  8. Rehab.

    A Rehabilitációs foglalkoztatókban a 4 órásoknak is le kell dolgozni a 20 perc munkaközi szünetet?
    Védőital biztosítása kötelességük lenne kánikulában?

    Válasz
  9. Hegedűs Gábor

    Amennyiben a napi 8 órás munkaidőm 12 órán túlra átcsúszik, jár-e a 3. munkaközi szünet, ki kell-e vegyem (inkább mennék már haza….), vagy az a cégemnek ki kell azt fizetnie? Válaszát előre is köszönöm!

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.