Aktív élet, biztos pénz a senioroknak – Nyugdíjtöbblet

Európában és világszerte egyre jobban kitolódik a várható élettartam, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre hosszabb időt töltünk majd nyugdíjasként, még relatív jó egészségi állapotban. Ez a felismerés adta az ötletet a nyugdíjasokat az aktív munkavállalók világába visszavezető kezdeményezések elindulásához. Persze a folyamatot némiképp felgyorsította a különösen a magyar munkaerőpiacot sújtó munkaerőhiány.

A kérdésre a legmegnyugtatóbb választ a nyugdíjasok szövetkezeti formában történő foglalkoztatása jelenti. A diákok és a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásában csaknem másfél évtizedes tapasztalattal rendelkező euCSOPORT szolgáltatási palettája a közelmúltban új színfolttal, ezzel együtt új célcsoporttal bővült. A Nyugdíjtöbblet Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet azok számára nyújt munkavállalási lehetőséget és keresetet, akik öregségi vagy korkedvezményes nyugdíjban részesülnek és regisztrálnak a szövetkezet adatbázisába.

Hogy ki milyen céllal kíván munkát vállalni, az egyénenként változó. Akadnak, akik jövedelemkiegészítés céljából, mások inkább több évtizedes szakmai tapasztalatuk megosztása miatt, megint mások pedig az inspiráló, fiatalos munkahelyi környezet miatt vágynak vissza a munkahelyre. A Nyugdíjtöbblet Szövetkezetnél mindegy, hogy ki milyen motivációval jelentkezik, minden esetben igyekeznek az egyén elvárásaihoz és lehetőségeihez illeszkedő munkalehetőséget találni.

A szövetkezeti tagság megbízhatóvá és rugalmassá teszi a nyugdíj utáni munkavégzést. Azt ugyanis, hogy alkalmanként vagy rendszeresen, napi 4–6 vagy akár 8 órában kíván-e a nyugdíjas korú dolgozni, az érintett maga dönti el. Az így keresett munkabért pedig kizárólag 15%-os szja terheli, más levonás nem.

A konstrukciót nagy érdeklődés előzte meg, mind az érintett nyugdíjasok, mind a munkaadók részéről. Ezért a Nyugdíjtöbblet idén is részt vesz a december 8–9-én tartandó Nyugdíjas Expón, ahol a szervezet tanácsadói készséggel válaszolnak a témával kapcsolatos kérdésekre.

Ha többet szeretnének tudni a nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségeiről, keressék fel a Nyugdíjtöbblet Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet standját az expón vagy látogassanak el honlapjukra! https://nyugdijtobblet.hu

Visszatérhetnek a nyugdíjasok a munkaerőpiacra

Több ízben foglalkoztunk már műsorunkban is a munkaerőpiacon évek óta tapasztalható munkaerőhiánnyal; a jelenség olykor komplett szektorok működését lehetetleníti el. Az okokra számos magyarázat létezik, de ennél talán fontosabb, hogy megoldást – lehetőleg azonnali – megoldást találjunk a problémára. Ilyen lehet a nyár óta gomba módra szaporodó nyugdíjas szövetkezetek (nyugdíjszövetkezet) modellje. A Trend FM Monitor délután című adásában Pataki Zoltán, a nyugdíjtöbblet elnöke nyilatkozott.

Mik ezek a nyugdíjas szövetkezetek? Definiáljuk a fogalmat!

A fogalmat most tanuljuk. Leginkább úgy lehetne meghatározni, hogy ez egy olyan legális munkalehetőség a nyugdíjasok részére, amelynél az aktív korúak foglalkoztatásánál kedvezőbb az adózás, miközben nincsenek adminisztrációs terhek. Az így munkát vállaló időseknek nem kell a nyugdíjukat feladni és választani, a munkával megkereshető pénz és az időskorúaknak járó járadék között. A kezdeményezés ezt a kettőt együttesen teszi lehetővé.

A nyugdíjasok is sokfélék. Mindenki élhet ezzel a lehetőséggel?

A nyugdíjszövetkezeti tagság fontos kitétele, hogy azt kizárólag az öregségi nyugdíjban részesülők vehetik igénybe. A korkedvezménnyel nyugdíjazottak illetve a rokkantnyugdíjjal rendelkezők számára ez a lehetőség – még – nem adott.

Miért éri, érheti meg egy nyugdíjasnak újra munkába állni?

Természetesen az anyagiakért… A nyugdíjszövetkezeteknél a nyugdíj mellett legális keresethez juthat a regisztrált tagunk. Ez különösen azért is fontos, mert az idősebbek közül eddig is szép számmal dolgoztak szolgálati idejük letelte után, de az esetek többségében az így megkeresett fizetést számlára kapták. Ahhoz, hogy valamilyen társasági formában számlázhassanak sok esetben könyvelőt kellett alkalmazni, és a megkapott fizetés után még adóztak is. A most útjára induló konstrukció ezen kíván változtatni, mert a nyugdíjszövetkezeti tagok lényegesen kevesebb adminisztrációval és kiadással számolhatnak, hiszen ezek a költségek mind a szövetkezetet terhelik.

Nézzük a gyakorlati oldalról! Hogyan lehet egy nyugdíjas szövetkezeti tag? Hasonló lesz ez a diákszövetkezeti taggá válás folyamatához?

Igen, abban már nagy gyakorlatunk van és itt is hasonlóan egyszerű módszerre törekszünk. Mindössze arra van szükség, hogy az érdeklődő regisztráljon a nyugdijtobblet.hu weboldalon, a többit: az adóbevallás elkészítését, a munkavállaló NAV-hoz történő bejelentését pedig már a nyugdíjszövetkezetünk végzi. Mi pedig garantáljuk azt, hogy az így újra munkába álló nyugdíjas a ledolgozott munkaórák után valóban meg is kapja a munkabérét.

A diákmunkánál megvannak az aktuális, sőt szezonális slágerek. Ezt is úgy kell elképzelni, hogy többféle munkából választhat majd az érdeklődő?

Az elképzelésünk ez. Már előrehaladott tárgyalásokat folytattunk nagy multinacionális vállalatokkal, akik nyitottak arra, hogy nyugdíjasokat foglalkoztassanak. A képet azért mindenképpen árnyalja majd az, hogy a most munkába álló időseket hogyan tudják a vállalatok a saját rendszerükbe integrálni. Nagyon valószínű ugyanis, hogy a nyugdíjasok elsősorban nem a teljes munkaidős állások iránt mutatnak majd fokozott érdeklődést, hanem a 4-6 órás foglalkoztatás iránt. A kompromisszumos megoldás érdekében tehát mind a vállalatok, mind az érintettek részéről közös gondolkodásra lesz szükség.

Hogyan reagált a kezdeményezésre a munkaadói oldal?

Nagy az érdeklődés, amit a felvezetőben vázolt munkaerőhiány indokol. Elsőként a multik éreztek rá ennek ízére, de már egyetemekkel is tárgyalunk a nyugdíjas szövetkezeten belüli foglalkoztatásról. Úgy hiszem, mivel az idősebb, tapasztalt munkavállalók hatékonyan láthatják el a rá bízott feladatukat, számos, most esetleg még fel sem térképezett munkalehetőség közül választhatnak majd a jövőben.

Mikor indul a program?

Szeptember 1-jén startol az euCSOPORT programja, a nyugdíjas szövetkezetünk már bejegyzés alatt áll. Magyarán, már csak a hivatalokon múlik, hogy mikor kapjuk meg a működéshez szükséges engedélyeket.

Az idősek tudnak erről a lehetőségről? Egyáltalán hogyan tervezik elérni őket, hol és hogyan népszerűsítik majd a kezdeményezést?
A személyes jelenlétre helyezzük a hangsúlyt, azaz igyekszünk minden idősekkel foglalkozó szervezetet, civil tömörülést megkeresni. Természetesen, mivel az idősek már jól bánnak az internettel, ott is találkozhatnak velünk. Akiknek pedig útba esik az irodánk, és szívesen jelentkeznének/érdeklődnének személyesen, ügyfélszolgálatunkon őket is szívesen látjuk.

Címünk: 1137 Budapest, Katona József utca 15.

A versenytilalmi megállapodások

A napjainkra jellemző munkaerőhiányos időkben a cégeket egyre jobban aggasztja, hogy a munkavállalóikat a konkurenciájuk elcsábítja, ezért ezt szeretnék valamilyen jogi eszközzel megakadályozni. Erről szól a versenytilalmi megállapodás. A versenytilalmi megállapodást azonban nagyon könnyű elrontani: könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a megkötésekor jogszerű megállapodás az érvényesítésekor válik jogszerűtlenné.

Ennek egyik példája, amikor a felek megállapodnak, hogy a versenytilalom ellenértékeként a havi fizetésen felül havonta rendszeresen kap egy bizonyos juttatást a munkavállaló. A munkavállaló munkabérén felül kapott (a hosszú kifutásra számítva) egy csekélyebb összegű ellenértéket a versenytilalomért. Cserébe a munkavállaló vállalta, hogy munkaviszonya megszűnését követő 2 évig nem helyezkedik el konkurenciánál. A példában ismertetett megállapodás jogszerű, hiszen az évek során juttatandó összeg bőven meghaladja a két évi tilalomért járó minimális ellenértéket. Mindazonáltal, ha munkaviszony idő előtt szűnik meg, és a munkatárs 8 hónap múlva felmond, hogy másik, hasonló profilú, de jobban fizető céghez menjen, akkor a munkavállaló az eltelt 8 hónap alatt alig 1 havi átlagkeresetét kapja meg versenytilalom címén, így mindössze két hónap elteltével minden további nélkül elhelyezkedhet a konkurenciánál. A munkáltató ebben az esetben hiába ragaszkodik a teljes két éves tilalomhoz, annak ellenértékét nem fizette meg, és hiába szerette volna ezt megfizetni, a munkavállaló ezt – az eredeti megállapodás szerint – már nem volt köteles elfogadni.

Egy másik esetben a munkavállaló akkor vált jogosulttá a versenytilalom ellenértékére, ha az abban foglaltakat betartotta. A megállapodás alapján pedig – ha megszegi a tilalmat – kötbér fizetésére köteles. Azonban a megállapodás szerinti ellenértékre a munkavállaló utólag lett volna jogosult, csak akkor, ha betartotta a megállapodásban foglaltakat. Ha nem tartotta be, akkor nem lesz rá jogosult. Azonban ha nem lesz jogosult az ellenértékre, akkor vele szemben kötbér igénnyel sem lehet fellépni, mert hiányzik a jogügylet ellentételezése: a munkavállalót gyakorlatilag a megállapodás ingyenes szolgáltatásra kötelezte, ami nem jogszerű. A munkavállaló ezt a megállapodást is mindenféle külön kockázat nélkül megszegheti, hiszen a megállapodás a gyakorlatban nem minősül versenytilalmi megállapodásnak.

Egy újabb példa, amikor a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésekor szeretne a munkaadó versenytilalmi megállapodást kötni. Erre azonban a munkavállaló nem kötelezhető, a munkaviszony végeztével pedig már kényszerítő ereje sincs a munkáltatónak. Ezzel szemben a munkaviszony elejével, amikor a versenytilalmi megállapodás megkötésétől teheti függővé a munkaviszony létesítését. Ebben az esetben, ha a munkavállaló aláírja a megállapodást, akkor az a munkáltató számára kidobott pénz, hiszen a munkavállaló biztosan megtartja a megállapodást (nem tilalmas helyen szándékozik dolgozni), ha pedig nem írja alá, akkor pedig szinte biztosan tilalmas helyen kíván elhelyezkedni.

Amennyiben a munkavállalóval a munkaviszony közben kívánunk ilyen megállapodást kötni, de erre nem hajlandó, akkor erre hivatkozva a munkaviszonyt megszüntetni, a munkavállalót hátrányosan megkülönböztetni nem szabad.

De akkor mi is a versenytilalmi megállapodás?

Versenytilalmi megállapodás aláírásával a munkavállaló vállalja, hogy bizonyos

  • munkakörökben, és/vagy
  • cégeknél, iparágakban és/vagy
  • földrajzi területen

nem fog elhelyezkedni, maximum két évig. A korlátozás nem lehetetlenítheti el teljesen a munkavállalót, tehát egy könyvelőt nem tilthatunk el attól, hogy könyvelőként dolgozzon, csak attól, hogy a számunkra konkurens vállalkozásoknál dolgozzon könyvelőként.

A versenytilalmi megállapodásért a munkavállaló arányos ellenszolgáltatásra jogosult. Az ellenszolgáltatás akkor arányos, ha annak összege legalább a korlátozással érintett idő 1/3-ára jutó bérét eléri, tehát minél nagyobb a korlátozás, az ellenérték annál magasabb. Ebben a tekintetben az ellenértéket a munkavállaló utolsó, aktuális béréből kell kiszámolni.

A félreértések elkerülése érdekében a versenytilalmi megállapodást célszerű a munkaviszony elején megkötni, akár a munkaviszony létesítésének feltételéül szabni, ellenértékét pedig a munkaviszony lezárultával egy összegben kifizetni.

Hoffmann Gábor Csaba
euCSOPORT
Okl. közgazdász
Munkajogi szakokleveles tanácsadó
Menedzsment és emberi erőforrás tanácsadó

Helyzetek, amikor a munkavállaló nem felel az általa okozott károkért.

A munkavállaló az általa okozott károkért gondatlan károkozás esetén korlátozott, súlyosan gondatlan vagy szándékos károkozás esetén korlátlanul felel. Az Mt. azonban bevezette a Ptk.-ból ismert úgynevezett „elvárhatósági klauzulát”, miszerint a munkavállaló akkor köteles kártérítést fizetni, ha „nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható”. Ez felveti azt a problémakört miszerint hogyan döntsük el, hogy „kitől mikor mi várható el”? A válasz az adott helyzet körülményeinek mérlegelés során dönthető el.

Adás letöltése

Általános gyakorlat, hogy munkáltatók (akár munkaerő-hiány, akár a magas költségek okán) megfelelő képzettséggel nem rendelkező munkavállalókkal látnak el bizonyos – szakmai felkészültséget igénylő – feladatokat, pl. egy autószerelő műhelyben alkalmaznak valakit, aki „ért az autókhoz”, de nem rendelkezik autószerelő végzettséggel, vagy könyvelőirodában adatrögzítő pozícióban alkalmaznak szakképzettséggel nem rendelkező személyt, gyakorlatilag könyvelő pozícióban.

Az ilyen esetekben a munkavállaló belátási képessége (azaz az a tulajdonsága, hogy tetteinek vagy mulasztásának súlyát, következményét felismerje) korlátozott, hiszen az ehhez szükséges szakismeretekkel nem rendelkezik. Ez a jogszabályban említett „elvárhatóság” fokát adott esetben olyan mértékben csökkenti, hogy a keletkezett kárért a munkavállaló nem lesz felelőssé tehető.

Az ilyen okból bekövetkező hibák sokkal inkább rendszerhibának tekinthetők, mintsem a munkavállaló által elkövetett hibának, ezért az ebből eredő károk megtérítésére a munkavállaló nem lesz kötelezhető, a kárt a munkáltató viseli.

A szakképzettséggel nem rendelkező személyzet alkalmazása egy munkáltató számára egyszerű költség-haszon elemzés kérdése: amennyiben az ilyen módon elérhető megtakarítás meghaladja a potenciálisan bekövetkező károk költségét, akkor ez megéri, ha nem, akkor pedig célszerűbb szakképzett személyt alkalmazni.

Hoffmann Gábor Csaba
euCSOPORT
Okl. közgazdász
Munkajogi szakokleveles tanácsadó
Menedzsment és emberi erőforrás tanácsadó

A gamifikáció (játékosítás) motivációs eszköztára

A gamifikáció – vagy más néven játékosítás – a játékok és játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein, célja pedig, hogy az ott zajló folyamatokat érdekesebbé és eredményesebbé tegye. Kiválóan alkalmazható az oktatásban, az egészségügyben, kulturális területeken és a munkahelyi környezetben is – mindenütt minőségi javulást eredményezhet. A gamifikáció HR-ben alkalmazható motivációs eszköztáráról Fekete-Körösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.

Adás letöltése

Érczfalvi András: Honnan ered ez az új fajta látásmód a teljesítmény növelése kapcsán?

Fekete-Körösi Márta: Számos kutató úgy gondolja, hogy a „gemifikáció” eredete olyan korábbi kísérletekre vezethető vissza melyek megpróbáltak adaptálni játékos elemeket olyan környezetbe, melyet nem a játékosság jellemzett. Egy ilyen amerikai menedzsment trend a „fun at work”. Arra használják, hogy növeljék az ügyfelek hűségét és a dolgozók elhivatottságát.  A bizonyos cselekvéssel eltöltött időt a felhasználó könnyen elillanónak érezze. Ezt a hatást igyekezni kell olyan elemek beiktatásával elérni, amelyek fenntartják a figyelmet és előhozzák az emberekben lakozó versenyszellemet. A versenyszellemet a felhasználó jutalmazásával és az eredmények publikussá tételével fokozhatjuk

Érczfalvi András: Hogyan működik, mi alapján épül fel a rendszer?

Fekete-Körösi Márta: A játékosított rendszerek struktúráját a játékkutatásból vett modell segítségével három fő rétegben szemlélhetjük. Vizsgálhatjuk az adott rendszer érzelmi komponenseit, viselkedésbeli felépítését és az interfész kialakításához szükséges elemek és szabályok összességét. Egyenként lebontva ezeket a rétegeket, megfogalmazhatjuk a játékosított rendszer esztétikáját (a kiváltott élményt), dinamikáját (a cselekvési formák összességét) és mechanikáját (a játék elemeit).

A számítógépes játékoknál is megfigyelhető ez az immerzív (bevonó, benntartó) hatás. Az alábbi három jelentős tényezővel magyarázható:

  1. Optimális terhelés esetén a játékos helyzete ideális: a játék támasztotta kihívások, feladatok tökéletes egyensúlyban vannak a képességeivel, kompetenciáival, valamint a játék adta eszköztárral, mozgástérrel. Ilyenkor gyakorlatilag flow-hatásról beszélhetünk; a tevékenység tökéletes áramlatélményt nyújt az egyén számára, és a játék örömén túl sikerélményeket is ad.
  1. Ideális beszintezésnek nevezzük, amikor a játékban a célok rendszere ideálisan megalkotott konstrukció. Nagyon fontos, hogy minden komoly játéknak van egy elérendő, végső Nagy Célja, amelyet a játékos mindvégig szem előtt tart, és ez hajtja őt a nehézségeken át. Kell lennie mindig egy Nagy Történetnek, amelyben az egyén úgy érzi, hogy részese valami nagyobb dolognak, ami értelmet ad minden játékban véghezvitt cselekedetének. A Nagy Cél mellett a profi játékfejlesztők figyelnek arra is, hogy a játékos – a végső cél túlságosan távoli, sokszor elérhetetlennek tűnő mivolta miatt – ne hagyja abba a játékot. Ennek érdekében felosztják a Nagy Célt kisebb, hamarabb elérhető célokra, s ezekre építik a lehető legtöbb visszacsatolást, jutalmazó mechanizmust. Ezeket nevezzük szinteknek. Minél több szintre tagolódik a játék, annál több a kis cél, amely biztosítja a gyakori (szélsőséges esetben: folyamatos) pozitív élményeket.
  1. Az ideális jutalom-rendszer megadja mindazt a pozitív élményt, amit a hétköznapoktól sajnos nem igazán kapunk meg. Ez azt jelenti, hogy egyfelől minden apró teljesítés után, minden esetben pozitív visszacsatolás – vagyis jutalmazás – történik, másfelől mindig azonnal, vagyis rögtön a teljesítést követően. Harmadsorban: ezek a jutalmak arányosak a teljesítménnyel, tehát nem jönnek létre olyan (pozitív vagy negatív) aszimmetriák, amelyek a valós élethelyzetekre oly jellemzőek; így az egyén igazságérzete sem sérül.

András: Hogyan lehet ezt a HR területén alkalmazni?

Fekete-Körösi Márta: A gamifikált rendszerek rendkívül fontos szerepet töltenek be a visszajelzési és értékelési folyamatokban.

A HR-ben a gamifikáció két kulcsszava a részvétel és az aktivitás növelése. Kulcsa a hosszútávon fenntartahó motiváció elérése. A hosszútávú cél állomásokat lehet elérni a jutalmazás és a közösségi élmény eszköztárával. Mi az euCSOPORTnál egy Föld körüli utat szerveztünk a kollégáknak, természetesen csak virtuálisan. A dolgozóknak – a vezetők által előre meghatározott – célokat kell elérni, kiemelkedő tevékenységet folytatni. Ilyen lehet egy feladat határidő előtti elvégzése, minden nap pontsan beérkezni a munkakezdésnek megfelelően – de mindenki személyreszabottan kap célokat. A célok teljesítésért bizonyos számú kilómétert kapnak, amikkel egy idő után megkerülhető a föld. Kisebb állomások a bizonyos kontinensek, amiket egy hónap alatt kell elérni. Ezekhez hozzá is csatolunk hangulaterősítő elemeket, például az Ázsai kontinens havában az irodát is ennek megfelelően díszítjük fel.

Felhasznált forrás: http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-gamifikacio-jatekositas-motivacios-eszkoztara-az-oktatasban

Fekete-Körösi Márta
euCSOPORT
HR vezető

2016 a fejlődés és a változások éve

2016 a fejlődés és a változások éve volt. A tavaly elindult trendek idén tetőztek és kifejlődtek. A technológiai változások, az új attitűdök és felfogások a szervezeteken belül folyamatosan formálják a HR szakmát, így akár a teljes vállalkozást is. Az euCSOPORT elnöke, Pataki Zoltán a legfontosabb változásokat pontokba szedve értékeli a 2016-os évet.

Teljesítményértékelés

A szervezeten kívüli teljesítmény értékelések

Egyre kevésbé népszerű a benchmarking (A benchmarking olyan elemzési és tervezési eszköz, mely lehetővé teszi a vállalat összehasonlítását a versenytársak legjobbjaival, valamint más iparágakba tartozó vállalkozásokkal) A külső teljesítményértékelés úgy tűnik, hogy kevésbé népszerű. Kizárólag olyan felelős vállalatok végzik, akiknek a cége erős nemzetközi alapokon nyugszik. Kisebb, fejlődésben lévő vállalkozásoknál nem érdemes a konkurenciával folyamatosan összehasonlítani magunkat, mert sokszor a konkurencia viselkedése lehorgonyoz minket, pedig sokkal jobbat is ki tudnánk találni magunktól. 2016-ban az egyediség és az ötletesség uralkodott. Az a vállalat volt sikeres, aki valami újat tudott hozni a piacra.

A szervezeten belüli teljesítmény értékelések

Pár éve kezdődött a trend, miszerint a teljesítményértékelés fixen időszakos, és folyamatos visszajelzéseken egyaránt alapszik. A HR szakma tapasztalatai szerint az dolgozók számára az egyik legjobb motivációs erővel bír, ha munkájukról állandóan pontos és valós visszajelzést adunk. Ez fejleszti őket, amitől ők is motiváltakká válnak. Ezen felül érdemes bevezetni fix időszakonként egy összefoglaló értékelőt. Mi az euCSOPORT-nál is alkalmazunk ilyet negyedévente. Minden dolgozónk személyre szabott célokat kap, és negyedévente felülvizsgáljuk mit, és hogyan sikerült teljesíteni, átbeszéljük, ha nem sikerült, miért, hogyan lehetne a jövőben javítani rajta. Ez persze remek alkalom a munkavállalók megjutalmazására is, ilyenkor az elért célokat meg szoktuk jutalmazni, hogy még nagyobb dolgozói elégedettséget érjünk el. A szervezet egészét vizsgálva pedig a szervezetfejlesztésre is nagyon jó hatással van, ha folyamatos eredményeink vannak a munkavállalókról.

Individualizáció

Ehhez a témához szorosan kötődik a munkatársak személyre szabott kezelése. 2016-ban még több kutatás látott napvilágot, ami az X-Y-Z generációkat vizsgálja. Korábban is megvolt a munkahelyeken a fiatal versus idősebb kollégák kezelési módja, ám a generációs kimutatásoknak köszönhetően ez idénre sokkal finomabbra lett hangolva. Ezek a kutatások ugye attitűdalapúak, vagyis viselkedés-orientáltak. Az Y generációt jellemzi, hogy számukra nagyon fontos a munka-magánélet egyensúly. Az X generáció inkább már lassítani szeretne. Ezekkel az attitűd alapú elemzésekkel könnyebb felismerni és megjósolni az egyéni preferenciákat is.

A szakmák átalakulása

Bizonyos szakmák egyre specifikusabbak lesznek, bizonyosak pedig pár éven belül teljesen eltűnnek a piacról. A HR és a marketing pont két olyan szakma, ami egyre inkább szerteágazik, és különböző specifikációi jelennek meg a piacokon. Ezek főleg az informatikával fuzionálnak.

Egyre nagyobb igény a diákmunkára

Évről évre egyre több cég ismeri fel a diákmunkák előnyeit. Ez idén a tetőponton volt. A költséghatékonyság, a rugalmasság, a taníthatóság, a hosszútávú befektetés mind jellemi. Rengeteg megrendelést kaptunk, akár bolti kisegítő pozíciókban több ezer létszámban, akár egy-egy fős létszámban komoly szakmai, felelős pozíciókra is, amiket diákokkal, gyakornokkal kívánnak betölteni a mind a kis mind a nagy, akár multi vállalatok. A diákmunka 2017-ben csak még népszerűbb lesz.

A technológia fejlődése

A technológia, a tudomány folyamatos fejlődését kézzel fogva kíséri a piac fejlődése is, a két szektor egymást formálja igényeivel. Idén az online oktatás térhódítását éltük. Az e-learning legnagyobb előnye rugalmasságában rejlik, szervezeti szinten pedig nagyon költséghatékony. Az euCSOPORT kiemelten fontosnak tartja a kollégái folyamatos képzését. A oktatás fontosságát kiaknázva jött létre az euCSOPORT új tagja, az euAKADÉMIA.
A technológia másik irányvonala az applikációk minden szférában való megjelenése. Az euCSOPORT applikációja tavaly év végén debütált, és idén év végére több mint kétezer aktív felhasználója lett. Azt látjuk, hogy a telefonokat, a call centereket lassan felváltja az online kommunikáció. 2017-ben az új kommunikációs csatornák kiaknázása nagy kihívás lesz.

A HR-t kiszolgáló szolgáltatások

A technológia fejlődésével egyre szélesebb körben nő a HR-t kiszolgáló szolgáltatások köre. Idén is részt vettünk magyarország legnagyobb HR konferenciáján, a Personal Hungary-n és ott is ezt láttuk, hogy rengeteg specializálják a szolgálatatásaikat a HR-re. Legyen ez továbbképzések biztosítása, adatbáziskezelők, fejlesztők.

Egyre elterjedtebb az egyszerűségre törekvés

HR egyik tipikus jellemzője, hogy a dolgokat túl bonyolultan kezelik. A tendencia az, hogy az élet egyszerűbb. Fókuszban kell tartani a legsürgetőbb üzleti igényeket, törekedni a specikifus problémamegoldásra. A HR egyik fontos feladata felismerni mi is igazából a probléma! Van erre egy idézet amit sokszor használunk: „A probléma nem a probléma, a probléma a hozzáállásod a problémához.”

A szervezet környezete, az iroda környezete: Vissza az irodában!

Szinte teljesen megszűnni látszanak az egy fő / egy iroda felosztások. A Google, a Microsoft Office irodái már évek óta azt a hitvallást követik, hogy a csapat egy légtérben, egymástól nem elszeparálva dolgozzon. Ez erős kohéziós erőt fejt ki a csapatmunkára is. Ezen felül egyre inkább előtérbe kerülnek az irodán belüli pihenő szobák, kreatív-ötletelő sarkok, sok színnek dekorációval és kényelmes kanapékkal. Ezekre épül az a változási irány is, hogy a legtöbb tárgyalás már nem külsős helyszínen, kávézókban zajlanak, vagy egy étteremben ebéd közben, hanem a vállalatok szívesebben látják egymást vendégül saját munkahelyükön. Ilyenkor a partner jobban átveheti a vállalat atmoszféráját, személyesen láthatja, megismerheti a dolgozókat, betekintést nyerhet a vállalat valódi, mindennapos működésébe.

Pataki Zoltán
elnök
euCSOPORT

A minimálbéremelés hatásai

Mint az már ismert, a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók megállapodtak a 2017. évi minimálbérről és garantált bérminimumról. A minimálbér összege 15, a garantált bérminimum összege 25%-kal fog emelkedni 2017-ben.

Így tehát a minimálbér várható összege 111.000.- Ft-ról 127.500.- Ft-ra (órabér esetén 639 Ft/óráról várhatóan 733 Ft/órára), a garantált bérminimum összege pedig 129.000.- Ft-ról 161.250.- Ft-ra (órabér alkalmazása esetén 742 Ft/óráról várhatóan 927 Ft/órára) fog emelkedni.

A minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán az első praktikus kérdés, hogy kinek jár az egyik, és kinek a másik. Hüvelyujj-szabályként elmondható, hogy a minimálbér annak jár, aki olyan munkakört tölt be, mely a 8 általánoson kívül semmilyen egyéb végzettséget, szakképzettséget nem igényel. Ezen munkaköröket a FEOR a 9. osztályban listázza (szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások). Általában elmondható, hogy minden, ami 8 általánosnál magasabb végzettséget igényel jellemzően a FEOR 1-8 osztályaiba tartozó munkakörök a magasabb kategóriába tartoznak.

A jelentős mértékű béremelést az tette szükségessé, hogy gyakorlatilag elfogytak a munkavállalók a magyar munkaerő-piacról, aki tehette, külföldre ment. A magyar bérek még így sem versenyképesek, de a kormány célja valószínűleg az, hogy emelje a magyar keresetek versenyképességét.

A munkáltatók tehát elég szorult helyzetbe kerültek:

  1. Egyrészt kevés számú elérhető munkaerőért kell versenyezniük a munkaerő-piacon, tehát nehéz a munkaerő beszerzése,
  2. másrészt pedig ez a munkaerő egyre drágább lesz.

A munkáltatóknak tehát az eddigieknél sokkal hatékonyabban kell gazdálkodniuk az emberi erőforrásaikkal, illetve egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük nehezen megszerzett dolgozóik jólétére, motiválására és megtartására.

A hatékonyság emelése és a dolgozók jóléte kéz a kézben jár: egy rosszul szervezett, nem hatékony munkahelyen senki nem érzi jól magát, és ezt a helyzetet főleg a legversenyképesebb munkavállalók tolerálják a legnehezebben, tehát ők hagyják el leghamarabb a céget. A vállalkozásoknak tehát párhuzamosan kell erőfeszítéseket tenniük a hatékonyabb toborzás, illetve a hatékonyabb megtartás érdekében, valamint emelniük a munkavégzés hatékonyságát.

A toborzás mára egy külön szakmává fejlődött: a megfelelő munkavállalók felkutatása speciális szakértelmet kíván. Ezen a területen a vállalkozásoknak – amennyiben méretük okán nem tartanak fent saját ezzel foglalkozó részleget – célszerű külső szolgáltatót bevonniuk.

A megszerzett munkavállalók megtartása és munkájuk hatékonyságának emelése azonban összetett probléma, melynek érdekében számos lépést kell megtenni.

Korábban egy vállalatok hatékonyságának növelésével foglalkozó mérnök mondta, hogy „attól még egy vállalkozás sem lett hatékonyabb, hogy betartja az Mt.-t”. Ez a hozzáállás talán igaz volt addig, amíg a vállalkozások hatékonysága a munkavállalók rovására volt emelhető, azonban a mai helyzetben mindez már túlhaladottá vált. A munkavállalók jogainak betartása megtartásuk alfája: minden lépés, amit egy jogaiban sértett munkavállaló motiválása, elégedettségének növelése érdekében tesz egy vállalkozás, gyakorlatilag kidobott pénz.

A hatékony foglalkoztatás kiindulópontja tehát az, hogy a munkavállalók jogait a munkáltató ne sértse. Ha a felek közötti együttműködés keretei jogszerűek, akkor lehet különböző lépéseket tenni a helyzet további javításáért: vállalati légkör és munkavállalói elégedettség felmérésével, új (Magyarországon új) vezetési módszerek bevezetésével, tudományos alapokon megtervezett, a külső és belső bérfeszültségeket kizáró bérezési rendszerek bevezetésével, feszesebb gazdálkodással. A munkaszervezés hatékonyságának folyamatos felülvizsgálatával és növelésével pedig mindennek a fedezete is megteremthető. Az ebbe az irányba tett lépések azonban komolyabb vezetői felkészültséget igényelnek a 2017-es évben.

Az adás ide kattintva érhető el

A lelkesedés hiánya

A munkaerőpiacot napjainkban a gyors fluktuáció, és az egyre nagyobb szakemberhiány jellemzi. Ezek válaszreakciókra késztetik a HR szakmát: más megközelítések kellenek a felvételben, az álláskeresésben. Ebben nagy szerepe van a közösségi médiának is.
A Hay Group statisztikája szerint tavalyhoz képest 10%-kal többen váltottak munkahelyet a jobb munkakörülmények, a magasabb fizetés és a rugalmasabb időbeosztás reményében. Itthon jelenleg 50 ezer betöltetlen állás van és 20% fluktuáció. A problémát tetőzi, hogy nem csak sok betöltetlen pozíció van, de sok álláskereső is. A kettő azért nem találkozik, mert más szektorban van hiány, és más szektorban vannak az elhelyezkedni vágyók.

 

„Tapasztalataink szerint a HR és a média területén szeretnének sokan elhelyezkedni, viszont kevés a jól edukált, szakmai tapasztalattal és kiemelkedő készségekkel rendelkező jelölt. A partnereink részéről folyamatos az igény, tehát a hiány, az IT területeken végzettekre, valamint a pénzügyi szakemberekre, mint bérszámfejtő, könyvelő.” – mondta Fekete-Körösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője.

Az önéletrajzokkal formailag már nincs annyi hiba, mint korábban, hiszen az internet tele van sablonokkal, tanácsokkal, hogyan írjunk jó CV-t, a trendek viszont folyamatosan változnak. A lényeg, hogy az önéletrajz mindig az adott pozícióra készüljön, még ha formailag sablonnal is dolgozunk, a tartalmat mindig pozícióspecifikusan készítsük el. „Fontos pozíciók esetén érdemes a jelölteknek utána nézni a közösségi média platformokon, sok esetben ezt a partnerek külön kérik is, hogy teljes körűen ismerjük meg a pályázót, ezért minden álláskeresőnek ajánlom, hogy annyira tartsa rendben a nyilvános profilját, amennyire minőségi munkahelyre vágyik. Mi ezt „Nagymama-szabálynak” hívjuk. Csak olyan tartalmat tegyél ki – szoktuk javasolni – amint a vasárnapi ebéd alatt a nagymamád előtt is szívesen felvállalnál.” – tanácsolta az euCSOPORT HR vezetője.

Az online állásportálok segíthetik az álláskeresést, mert hatalmas a választék az állásokból, sokan hirdetnek. Itt jelöltként arra érdemes figyelni, hogy megtaláljuk azt a pozíciót, amit igazán szívesen végeznénk hosszútávon. Munkáltatóként az euCSOPORT tapasztalata az, hogy érdemes kisebb portálokon is hirdetni, mivel sokszor ők specializálódnak bizonyos területekre.

A fluktuáció gyökere az elköteleződés hiánya! Ebből kifolyólag sokkal alaposabb kiválasztási folyamat szükséges, mint korábban. Az egyik kulcs a hosszútávú megtartáshoz a motiváció. Mi az euCSOPORTnál profi HR szakemberek segítségével az interjúk során egyedileg kidolgozott eszközökkel tárjuk fel a jelöltek valódi motivációt.

A már felvett jelölt esetében különösen fontos a munkáltatói visszajelzés, melynek hiánya felgyorsítja a lelkesedés vesztését. Ez nem csak az Y generációra jellemző, hanem meghatározó az X generációnál is. A munkahelyeken nagyon sokat tehetünk azért, hogy a motiváció, a lelkes hozzáállás sokáig fennmaradjon. Tapasztalatunk szerint ugyan pozíciófüggő, de az állandó visszacsatoláson felül az új feladatok is jótékony hatással vannak a lelkesedés fenntartására, valamint az, ha hagyjuk a dolgozónak, hogy megossza a véleményét, ötletét az őt érintő feladatokkal kapcsolatban.

Az adás ide kattintva érhető el

HR szolgáltatások beszerzése

Iskolaszövetkezet vagy munkaerő-kölcsönző vállalkozás szolgáltatásainak igénybevétele a napi munkaerő-igény kielégítése érdekében ma már egyre inkább olyan bevett eljárás, mellyel a nagyvállalatok mellett a kisebb vállalkozások is élnek.

Sok vállalkozás követi el azonban azt a hibát, hogy a szolgáltatás beszerzése, illetve a szerződéskötés során nincsenek teljesen tisztában e szolgáltatások mibenlétével, és jogi különlegességeivel. Számtalan esetben előfordul, hogy a szolgáltatások igénybe vevői olyan jellemzőket tulajdonítanak akár a munkaerő-kölcsönzésnek, akár az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásnak, mely tulajdonságokkal a fenti szolgáltatások nem rendelkeznek, ugyanakkor ezzel párhuzamosan, a szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket nem használják ki.

Általánosan bevett rossz gyakorlat, hogy a potenciális igénybe vevők, vagy pályáztatók a saját szerződésmintájukkal kívánják ezen szolgáltatásokat igénybe venni, jogi csapatuk, illetve beszerzőik ugyanakkor nem kellően tájékozottak e területen. Sok esetben a fent említett humán szolgáltatásokat olyan feltételek mellett, olyan szerződések használatával kívánják igénybe venni, mintha csupán valamilyen commodity lenne, márpedig három tonna barnakőszén leszállítása, vagy 30 szabad akarattal rendelkező, független emberi lény munkavégzésre való kiállítása sem szervezési, logisztikai, sem pedig jogi szempontból nem hasonlítható össze. Emberi erőforrások beszerzése ugyanakkor nem hasonlítható semmilyen más szolgáltatás beszerzéséhez sem, hiszen alapjaiban különbözik például bármilyen építési, szerelési, vagy egyéb szolgáltatástól.

Munkaerő beszerzése – függetlenül annak jogi formájától – tehát nem egy olyan commodity vagy szolgáltatás, melynek beszerzése egy átlagos felkészültségű jogász vagy beszerző számára rutinfeladat volna, melyek a megszokott feltételek szerinti pályáztatással és szerződésmintákkal elintézhető lenne.

De melyek a fő különbségek a HR szolgáltatások és az áruk között?

Munkaerő (munkaórák) beszerzése nem hasonlítható az árubeszerzéshez, mert:

  • a munkaerő lényegében szubjektív, önálló és szabad akarattal rendelkező emberi lényeket takar, akik nem kényszeríthetők munkára: ha nem akarnak, vagy valami miatt nem tudnak, akkor nem dolgoznak, az iskolaszövetkezet vagy munkaerő-kölcsönző legjobb szándéka ellenére sem,
  • a munkaerő nem áll a közvetítő ügynökség „raktáraiban” arra várva, hogy kiszállítsák, tehát „leszállítása” komoly szervezési tevékenységet igényel, az „azonnali szállítás” lehetősége erősen korlátozott,
  • a munkaerőnek a minősége nem homogén, tehát a munkavállalók személyiségükben rejlő különbségek okán nem egyenértékűek egymással, mint pl. egy mázsa cukor egy másik mázsa cukorral, és
  • a munkaerő elérhetősége sem homogén: míg a mázsa cukornak tökéletesen mindegy, hogy milyen nap melyik órájában szállítják le, addig a munkaerő elérhetősége például december 24-én este 6 órakor erősen korlátozott. De korlátozott pl. aratáskor, szüretkor, disznóvágáskor, és számtalan egyéb alkalommal is.

Sem a munkaerő-kölcsönzők, sem pedig az iskolaszövetkezetek nem rendelkeznek korlátlan hatalommal az általuk szervezett munkaerő felett. Ebből eredően alapvetően téves minden olyan elvárás és  szerződéses kikötés, mely a megszabott létszám kiállításának, vagy munkaórák teljesítésének elmulasztása esetén az áruk leszállításánál megszokott pontosságot és feltételeket kívánja megszabni vagy alapul venni.

A munkaerő beszerzése nem hasonlítható a szolgáltatások beszerzéséhez sem, ugyanis a munkaerő-kölcsönző vagy iskolaszövetkezet nem vállal, és nem is vállalhat felelősséget

  • egy adott munkafolyamat elvégzéséért,
  • a munka eredményéért, vagy
  • szakszerűségéért, tekintettel arra, hogy a munkavégzés minden esetben az igénybe vevő ügyfél szervezeti keretei között, az ügyfél utasítása szerint és ellenőrzése alatt, az ügyfél szabályai szerint, az ügyfél eszközeivel, az ügyfél hasznára, és így kockázatára történik.

A munkaerő-kölcsönzők vagy iskolaszövetkezetek nem értenek ügyfeleik tevékenységéhez, nem ismerik annak szabályait, és nem avatkoznak, nem avatkozhatnak be annak belügyeibe. Magyarán nincs ráhatásuk a munkafolyamatokra, nem figyelmeztethetnek a szakszerűtlen utasításokra, és nem várható tőlük „szakszerű” teljesítés olyan értelemben, mint például egy csőszerelő vállalkozástól, valamint nem szabhatják meg a munkavégzés feltételeit. Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amikor az iskolaszövetkezet szabná meg az igénybe vevő bank számára a banküzemi technológiát vagy a ruházati üzletben az egyes ruhadarabok elrendezését, esetleg a munkaerő-kölcsönző szabná meg a készülő elektronikai termékekben az alkatrészek beépítésének módját, és egyből láthatjuk, hogy ez miért is van így. Ennek oka pedig az, hogy míg egy csőszerelő vállalkozás munkavállalója a saját munkáltatója szervezeti keretei között végzi munkáját akkor is, ha azt az ügyfél területén végzi.

Mindez nem jelenti azt, hogy a munkaerő-kölcsönzőkkel vagy iskolaszövetkezetekkel szemben ne lehetne elvárásokat támasztani. Egy HR szolgáltató cégtől elvárható, hogy

  • eredményesen és hatékonyan kutassa fel a potenciális munkaerőt (toborzás),
  • megfelelő szakmai módszerekkel folytassa le a munkaerő kiválasztását,
  • az adott foglalkoztatási formának megfelelő jogi feltételek szerint teremtse meg a foglalkoztatás adminisztratív feltételeit,
  • az adott foglalkoztatási formára jellemző rugalmasság mellett gondoskodjon a munkaerővel kapcsolatos logisztikai, vezénylési feladatok ellátásáról,
  • megfelelő módon számoljon el a dolgozókkal, gondoskodjon juttatásaik kifizetésről.

Az adás ide kattintva érhető el

Az online oktatás szerepe a vállalati szférában

Az élethosszig tartó tanulás és az önképzés a hagyományos oktatásban megszerzett papírok után, napjainkban nem valami extra, hanem a szellemi frissesség és a munkára való alkalmasság, a rugalmasság záloga. Az online oktatás erre ad lehetőséget, jellegéből fakadóan rengeteg időt takarít meg a tanulóknak és az oktatóknak is. Az online oktatás térhódításáról beszélget Kircsi Levente, a Dobedu.com oktatási igazgatója, és Pataki Zoltán, az euCSOPORT elnöke.

A technológia, a tudomány folyamatos fejlődését kézzel fogva kíséri a piac fejlődése is, a két szektor egymást formálja igényeivel. Az állandó képzés és oktatások szerepe így a dolgozók számára nélkülözhetetlen. Az e-learning legnagyobb előnye rugalmasságában rejlik, mivel a tanulók időtől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, saját tanulási igényeikre tudnak fókuszálni. A munkahelyi kötelezettségek és a tanulmányi feladatok jól összeegyeztethetővé válnak.

Szervezeti szinten az e-learning által elért költséghatékonyságot sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az informatikai módszereknek köszönhetően az egyszeri beruházással kifejlesztett tréninganyagokat akár a szervezet minden dolgozója használhatja. Az oktatást pedig annyiszor tudja megismételni, ahányszor az egyéni igényeinek szükséges, szemben a tantermi tréninggel. A tréningen használt videofelvétel vagy akár egy online tréninganyag annyiszor játszható le, ahányszor azt a résztvevő igényli. Hazánkban azonban ez a tanulási technika még gyerekcipőben jár. „Az online oktatás lassan 25 éve került köztudatba hazánkban, azonban amikor egy vállalat beruház egy online oktatásba, az még mindig IT terület szintjén gondolnak rá, mintha vennének egy CRM rendszert, pedig ez ennél sokkal összetettebb.” – meséli Kircsi Levente, a Dobedu.com oktatási igazgatója.

Az online tananyag tartalmának kialakításakor fontos figyelembe venni, hogy pontosan kik és milyen célra használják majd az anyagot. Az online oktatás teljesen igazodik a rohanó életünkhöz, hiszen pont ez a lényege, hogy maximum 3 perc alatt választ ad a tudáshiányra. Az online oktatást hallgatók 90% nem hallgatja végig a képzést, ha ennyi idő alatt nem kap választ a kérdésére, ezért is nagyon fontos a tartalom pontos összeállítása. A dobedu.com alapítói 3 kulcs szempont köré építik a tartalmakat, az egyik így az idő rövidsége. A másik a vizualitás. A dobedu.com oktató videóin emberek beszélnek, mégis különböző effektekkel, prezentációkkal és képi tartalmakkal van színezve az oktatófilm. A harmadik az oktatások által nyújtott azonnal használható tudás, ami megadja a pluszt, az aha-élményt.

Az euCSOPORT kiemelten fontosnak tartja a kollégái folyamatos képzését. „A munkatársaink különböző szintű végzettséggel rendelkeznek, és a megszerzett szaktudásukon felül, úgy gondoljuk, nélkülözhetetlen, hogy állandóan frissen is tartsuk a tudásukat, tovább képezzük őket, úgy ahogy a technológia fejlődik, és ahogy a piaci is halad előre. Folyamatban lévő oktatás nálunk jelenleg egy excel képzés. – meséli Pataki Zoltán, az euCSOPORT elnöke. – Itt egy előzetes szintfelmérő alapján volt meghatározva, hogy kinek milyen szinten áll a tudása, és ehhez mérten terveztük meg az oktatást, valamint figyelembe vettük, hogy a munkakörén belül ki-mit tud a leginkább hasznosítani. Az oktatás nagyon jó irányvonalnak bizonyult, a munkatársak egytől-egyig lelkesen fogadták, így tervben van további oktatások kialakítása is.”

Az online oktatás természetesen nem helyettesítheti az személyes oktatást, de tökéletesen kielégítheti számos szegmens tanulási igényét, akiknek nincs idejük utazni és fix időpontokban személyesen részt venni a tanórákon.

Az online oktatás felépítését tekintve fontos, hogy ne mindent adjon oda egyszerre. A leckék rövidek, egy fókuszúak, és lépcsőzetesen, legtöbbször egymásra építve tanítanak, így sokkal maradandóbb tudás szerezhető. Az oktatás a megfelelő időben adja át a megfelelő tartalmat. Az euCSOPORT a dobedu.com-mal együttműködve elkészített új kollégái számára egy kezdőcsomagot, amivel gyorsan és egyszerűen be lehet illeszkedni. „A videóválogatáson a vezetőség bemutatja a részlegeket, a folyamatainkat és ismertetik a szervezet értékeit, vízióját, misszióját. Ez azért fontos, mert rengeteg időt és energiát takarít meg számunkra, az új kolléga pedig már az első napján „találkozhat” minden vezetővel, és a több napos, akár hetes, általános, a szervezetre irányuló betanulást pár óra alatt megtarthatjuk. Korábban ppt-s előadással ismertettük ezeket az információkat, most sokkal színesebb, életszerűbb és modernebb a betanításunk.” – mondta Pataki Zoltán.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az iskolarendszer alig készít fel a munkaerő piacra. A legtöbben, akik elhagyják az iskolapadot, a munkaerőpiacon teljesen új viszonyokkal találkoznak. Az euAKADÉMIA egy teljesen piacújító kezdeményezés, mely ezt a rég óta jelen lévő űrt hivatott betölteni az online oktatás fegyverzetét kihasználva. Az euAKADÉMIA célja olyan tartalmakat létrehozni, amivel már a munkába állás előtt tanítja a diákokat, pályakezdőket, a fiatal felnőtteket. „Felkészítjük őket arra, hogy milyen munkaerőpiaci kihívásokkal néznek majd szembe, hogyan kommunikáljanak, mit csináljanak egy állásinterjún.” – mondta az alapító, Pataki Zoltán. – A vállalattól érkező tananyagot átforgatjuk egy oktató anyaggá a leendő munkavállalók számára, úgy hogy számukra ez fogyasztható legyen.” Az euCSOPORT nagy kihívásai közé tartozik edukálni a munkavállalókat és a megrendelőiket az egymással szembeni megfelelő, és hatékony kommunikációra, ezt segíti elő a szervezet új tagja, az euAKADÉMIA.

Az adás ide kattintva érhető el