Bár már 2008. január 1-jétől módosult a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, melybe belefoglalták a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényezők pontos fogalmát is. Ám hiába a törvényi szabályozás, a munkaadók csekély hányada méri fel és javítja szervezetét ebből a szempontból, pedig a veszélyek következményeként a dolgozók tömegénél jelentkezik a stressz, munkabaleset, és pszichoszomatikus megbetegedések.

Napjaink társadalmában a stressz hatást kiváltó tényezők, az úgynevezett stresszorok állandóan és magas fokon jelen vannak, mind a munkahelyi, szociális, társadalmi, és családi környezetünkben is. A stressz forrása az egyénben, a környezetben, illetve a kettő közötti kapcsolatban keresendő, így a stressz a környezeti ingerek hatására kiváltott lelki feszültséget jelenti. A fokozott igénybevételnek kitett dolgozók rendszeres orvosi vizsgálata önmagában nem elég, ennél többet kell tennünk.

Stressz források a munkahelyeken:

• Különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján végzett munka,
• Döntés kényszer (hiányos információ alapján, nehezen áttekinthető, vagy bonyolult, új helyzetekben döntést kell hozniuk)
• Zavaró ingerek környezetében végzett munka (zaj, vibráció, rezgés)
• Egymást gyorsan követő probléma sorozatok elhárítása
• Különösen nagy felelősség  (humán erőforrás, családi háttér, anyagi értékekért való felelősség)
• Egyszerű, de monoton cselekvést igénylő munka
• Különösen nagy odafigyelést, vagy türelmet igénylő munka (fogyatékosokkal, gyermekkorúakkal, betegekkel, stb. foglalkozók)

A munkakörnyezet befolyásolja az érzékszervek működését, a dolgozók közérzetét, hangulatát. A nem megfelelő környezet elégedetlenséget, fizikai és pszichés fáradságérzetet okoz, a munkahelytől való szabadulás vágyát kelti. Mindemellett egyes környezeti tényezők (zaj, vibráció, szélsőséges hőmérséklet), az emberi egészséget károsan befolyásolják.

Egy Magyarországon készült felmérés szerint minden ötödik felnőtt az idült stressz állapotában van.  A prevenció fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nehezíti a dolgot, hogy társadalmunk közgondolkozásában még nem épült be a stressz elleni védelem, ennek több oka van, az egyik, hogy ez a problémakör még nincs teljesen feltérképezve, illetve számos tévhit is övezi. A stressz ugyanis nem betegség. A stresszhez vezető út, az ismétlődő kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez. Nagyon nehéz meghúzni a határvonalat, ami már kockázati tényezőként érzékelhető.

A stressz jelei a vállalati szervezetekben

A stressz okozta fizikai tünetek, mint a heves szívdobogás érzet, emésztési zavarok, alvás zavarok, fejfájás, jobbára csak önmagunk számára figyelmeztetőek, de a stressz által kiváltott érzelmi, szellemi, viselkedésbeli reakciók mások által is jól érzékelhetőek. A stressz rövidtávon jelentkező legjellemzőbb tünetei: a kollégák lehangoltsága, fáradtság, szorongás, türelmetlenség, labilitás, ezek mind intő jelek lehetnek egy vezető számára.

Hosszú távon egyre gyakoribbá válnak a számolási hibák, koncentrációs zavarok lépnek fel, érdektelenség jelei figyelhetők meg a kollektíván belül. Viselkedésbeli disszonanciák, szaporodó konfliktusok, antiszociális megnyilvánulások, túlreagálás, fokozott érzékenység mutatja a stressz káros, romboló hatását.

Kimutathatóvá válik a teljesítményromlás, rossz hangulat, bizalomhiány, erős fluktuáció alakulhat ki. Végül kiégés, egészségkárosító magatartás, pszichoszomatikus betegségek jelzik a folyamatot. Megnő a táppénzes napok száma, csökken a termelékenység.

Nagyon fontos a stressz felismerése a szervezeten belül

A munkával összefüggésben általában akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse vagy kezelje. A feladatok által kiváltott izgalmi állapot bizonyos szintig teljesítménynövelő hatású, azonban bizonyos szint után nagy fokban rontja a teljesítményt, ez pedig kedvezőtlen a munkavállaló és a szervezet számára is.

Mit tehetünk?

A munkahelyen kiemelt szerepe van a vezetőnek a teljesítményt és hatékonyságot támogató légkör, az optimális feladatmegosztás megteremtésében. Az érzelmileg intelligens vezetés ott kezdődik, hogy a vezető teljes valójában jelen van a munkatársak között, ráhangolódik kollégáira, megérti problémáikat, és napi helyzeteiket. A jó vezető megbízik másokban, empatikus, jó kapcsolatteremtő, megnyugtató, és ami nagyon fontos, megbecsüli és inspirálja beosztottjait.

Ha a vezető igazán elkötelezett, akkor társas tudatosságának és készségeinek mindegyikét alkalmazza munkahelyén. Eredményességének egyik fokmérője, hogy milyen állapotba képes hozni kollégáit. Természetesen nem minden esetben lehet elkerülni a distresszt, azonban az, hogy képesek vagyunk e megküzdeni vele, nagymértékben rajtunk múlik. Az eredményes stressz kezelésnél mindenképpen először önmagunkkal kell kezdenünk, működésünket kell megismernünk és megértenünk. Amikor képessé válunk felismerni a stresszre utaló jeleket önmagunkon, be tudjuk majd azonosítani a stresszorokat is, és külső szemszögből is rá tudunk tekinteni a problémánkra. Így felmérhetővé válik, hogy elkerülhetjük -e a stresszort, vagy alkalmazkodunk kell hozzá, vagy lehetőségünk adódik  a megváltoztatására.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy napjainkban a stressz kezelését be kell iktatni a napi feladatok közé, hiszen akár cégünk jövőjét is nagyban befolyásolhatja, a működést károsíthatja az elhatalmasodott stressz. Most az  utolsó negyedév megkezdésével még fokozottabban kell odafigyelni a kollégákra, hiszen ebben az időszakban már eleve fáradtabbak a munkavállalók, illetve egyre több a fertőző betegség, a stressz legjellemzőbb ismérve pedig, hogy az immunrendszert gyengíti le, így a veszély még fokozottabb.

Előzze meg Ön is a kollégák tömeges megbetegedését jókedvvel, pozitív motivációkkal!

Nagy Szilvia