2010. december hónap bejegyzései

Adóváltozások 2011.

Egy vallomással kezdeném e havi számunk bevezetőjét, aktuális számunk elkészítése nem kis fejtörést okozott, hiszen szerettük volna az összes magánszemélyt és a vállalatot érintő változást a teljesség igényével belesűríteni a decemberi számba, de mindenre kiterjedően nem állt módunkban részletes tájékoztatást adni. Ezért jelen számunk a személyi jövedelem adó, illetve a járulékok és egészségügyi hozzájárulás változásairól szól, a januári számban fogjuk részletezni az Art. (adózás rendje) illetve az új APEH (NAV) szabályozását. Így mindent érintve tudunk tájékoztatást adni Önöknek.

Személyi Jövedelem Adó:

2011. január 1-jétől az SZJA mértéke 16 százalék, az adóalap kiegészítés továbbra is 27 százalék. Az egykulcsos adó bevezetésével 2011-es jövedelmek bevallásánál a magánszemélyeknek lehetősége nyílik egy egyszerűsített adóbevallásra, az úgynevezett adónyilatkozat tételére, azonban ezt csak azok a magánszemélyek tehetik meg, akiknek sem visszaigényelhető, sem fizetendő adójuk nem keletkezett. Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóságok elnevezésű adójogi kategória. Adómentes jövedelem 2011-től a nyugdíj, az ösztöndíjak többsége, a felszolgálói díj, a borravaló, a gyes, a szociális gondozói díj, és a munkáltató által nyújtott vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, évi 180 ezer forintig. A hallgatói munkadíj adókötelessé válik.

Összevont adóalapba tartozó jövedelmeket érintő változások:

Ingatlan bérbeadás és szálláshely-szolgáltatás esetén a tevékenység megkezdését megelőző három éven túl beszerzett épület után is érvényesíthető az értékcsökkenési leírás. Ezt az új szabályt már a 2010-es adóévre is alkalmazni lehet.

Megszűnik a vállalkozói kivét és a személyes közreműködői díj-kiegészítési kötelezettség, szintén a 2010-es adóévre már alkalmazható.

Adójóváírás:

Az adójóváírás a bér 16 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 12.100.- forint, jogosultsági határ 2.750.000.- forint, csökkentett mértékben 3.960.000.- forintig vehető igénybe.

Családi kedvezmény:

Az eddigi szabályokkal szemben 2011-től a családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti és nem az adóalap után fizetendő adót, és már egy gyermektől érvényesíthető.

A kedvezmény mértéke: egy és kettő eltartott esetén havonta, eltartottanként 62.500.-Ft.

Három és minden további eltartott esetén havonta, eltartottanként: 206.250.-Ft

Adókedvezmények:

  • súlyosan fogyatékos magánszemélyt megillető kedvezmény,
  • mezőgazdasági őstermelő adókedvezménye,
  • lakáscélú hitel, tandíj, felnőttképzési díj kedvezménye.

Adóelőleg változásai:

Nem kell nyilatkozni a jövedelem várható nagyságáról és az adóterhet nem viselő járandóság összegéről. A munkáltató a magánszemély nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapításánál figyelembe veheti az adójóváírást, a családi kedvezményt, a súlyosan fogyatékos magánszemélyt megillető kedvezményeket.

Fontos változás, hogy az önálló tevékenység adóelőlegénél valamennyi bevételre azonos jövedelemszámítási módot kell alkalmazni. Továbbra is megmarad azonban a lehetőség, hogy a 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén, az év végi bevallásban át lehet térni a tételes költségelszámolásra.

A kifizetőt terhelő adó:

Jelentős változások történtek a természetbeni juttatásnak minősülő jövedelmek terén is. Az új rendelkezésekből kikerült ez a kifejezés, a kifizetőt terhelő adó mellett adott juttatásként nevesítik az új szabályok. Az adó alapja a juttatás piaci értékének 1,19-szerese, az adó mértéke pedig 16 százalék.

Az ily módon adható juttatásokat az SZJA tv 70,71 § tartalmazza, az a juttatás, mely ezen paragrafusokban nem szerepel, a magánszemély jogviszony szerinti összevonás alá eső jövedelme lesz.

Megváltozott a hivatali, üzleti út fogalma: nem tekinthető üzleti útnak az olyan utazás, amely valós tartalma alapján csak látszólagosan hivatali, üzleti, vagyis az utazásra vonatkozó dokumentumok, útvonal, tartózkodási idő, szakmai és szabadidőprogram aránya azt támasztják alá, hogy az valójában nem hivatali üzleti út.

Reprezentációval és üzleti ajándékkal kapcsolatos új szabályok alapján, amennyiben az esemény csak látszólagosan felel meg a fogalomnak, akkor nem lehet szó reprezentációról. Az üzleti ajándéknak csak az a juttatás tekinthető, melynek egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Az ezt az összeget meghaladó érték után mindkét fél 16 százalék SZJA-t, és 27 százalék EHO-t fizet.
A  társasági adó alanyai által nyújtott reprezentációs és üzleti ajándék továbbra is adómentes és a társasági adóban az adózás előtti eredményt növeli.

Béren kívüli juttatások:

Az SZJA tv 71 § sorolja fel a béren kívüli juttatásokat.

E juttatások 2011-től a kifizetőt terhelő 19,04 százalékos személyi jövedelemadó kötelezettség mellett nyújthatók (16% személyi jövedelemadó, amelynek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese), járulék vagy százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nélkül. Továbbá új elemként kedvezményes adózású béren kívüli juttatások körébe kerül a korábban korlátlanul adómentes internethasználat havi 5 ezer forintig.

A természetbeni étkeztetéssel kapcsolatban 2011?től a törvény nem tesz különbséget a hideg- illetve meleg étkezési utalványok között, havi 18 ezer forintig, akár megosztva is adható.

Új juttatásként megjelenik a Széchenyi Pihenő Kártya, a részletes szabályok kidolgozása még folyamatban van. Bankkártya lesz, mely maximum évi 300 ezer forint értékig feltölthető, kizárólag szállással igénybe vett pihenésre használható fel, a jelenlegi üdülési csekkel szemben.

Nagy Szilvia

Járulékok és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség változásai 2011.

Magánnyugdíj pénztárakat érintő változások

2010. november 1-től a magánnyugdíj pénztári tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a tagdíj mértéke 0 százalék. November 1-től megszűnt a pályakezdők magánnyugdíj pénztárba való belépésének kötelezettsége. A bérszámfejtésben dolgozók figyelmét szeretném felhívni, hogy mivel a változtatás úgy szól, hogy a kifizetés napja az irányadó, ezért a visszamenőleges kifizetéseknél a következőkre kell figyelni.

Példák:

a, Munkaviszonyból származó jövedelmek esetén, ha visszamenőleges kifizetés történik, pl.: bírói ítélet alapján, akkor a 2010. szeptember 30-ig esedékes munkabérből tagdíjat is kell vonni, az október 1-jét követően viszont a tagdíj mértéke 0%.

b,  A nem munkaviszonyból származó jövedelmek esetén: ha olyan szerződése van valakinek pl., hogy minden félévben történik elszámolás részére, akkor  ha  a kifizetés november 1-jét követően történik, hiába esik bele júliustól a tevékenység végzése, amiért a díjazást kapja, mivel a kifizetés nov. 1.  utáni, egyáltalán nem kell tagdíjat vonni.

A jelenlegi pénztártagok számára 2011.12.31-ig lesz lehetőség az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésbe.

2011. január 1-jétől a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A nyugdíjjárulék felső határa napi 21 ezer forint, éves összege: 7. 665.000.- Ft

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege: 5.100.-Ft

Alapelvek változásai a Társadalombiztosításban:

Az új 883/2004/EK Eu rendelettel összhangban a Tbj. hatály kiterjed a külföldi foglalkoztatókra.

Ha a biztosított a Magyar Köztársaság területén végzi a munkát, illetve ha a közösségi rendelet hatálya alá tartozó munkavállaló a munkát a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a közösségi rendelet hatálya alá tartozik.

Tehát minden Eu állampolgár, bárhol is dolgozik, csak egy országban lesz biztosított. Ha pl. egy állampolgár magyarországi lakhellyel rendelkezik, de munkát Bécsben végez, állampolgárságtól függetlenül, a bécsi munkáltatójának a magyar tb szabályok alapján kell a járulékokat levonni és megfizetni, és fordítva is igaz.

Ezzel párhuzamosan módosult a biztosítottak köre is:

Biztosított az a személy, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a közösségi rendelet alapján a Tbj, hatálya alá tartozik.

Kötelezettség teljesítésére kötelezett kör meghatározása:

A külföldi vállalkozás a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8 és 9 §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti.

Ha saját maga teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az adóhatóságnál, és kérelmezni a foglalkoztatóként történő nyilvántartásba vételét.

Ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a bejelentést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy teljesíti a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget. Viseli emellett a mulasztás miatti jogkövetkezményeket, ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.

Külföldi foglalkoztató kötelezettségei: A be nem jegyzett külföldi foglalkoztató javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot fizet és az egyéni járulékokat levonja.

Ha a magyarországi foglalkoztatásra kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték.

Munkaerő-kölcsönzés esetén, ha a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, e foglalkoztatással összefüggésben bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulékok megállapításának és megfizetésének kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, ahová a munkavállalót kirendelték, illetve a belföldi bejegyzett kölcsönvevőt terheli.

Start program

A Start programok Eu-s alapokból kerülnek finanszírozásra. Mivel ezek a keretek lassan elfogynak a Start Plusz illetve Start Extra kártyát az igénylő legkésőbb 2011. december 31-éig válthatja ki, ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg a járulékkedvezmény.

A Start Régió kedvezmény 2011.01.01. előtt kötött megállapodásokra vehető igénybe.

A Start Extra kártya kiváltásánál az eddigi 6 hónap helyett elég a 3 hónap időtartamú álláskeresőként nyilvántartás 2011. január 1-jétől.

Egy új Start  kedvezményt vezetnek be, a gyermeknevelésből visszatérők segítésére. Ha a munkáltató a gyermekét otthon nevelő személy helyett foglalkoztat egy másik személyt helyettesítés címén, nyilván döntés elé kerül, amikor a kismama újra munkába állna, hogy az új vagy a régi munkavállalót tartsa meg állományában, amennyiben nincs szüksége mindkét munkavállalóra. Az új kártya lehetőséget ad a kismama és az új kolléga megtartására is, ha azokat 4-4 órában foglalkoztatja a munkáltató, akkor mindkét dolgozóra 27% járulékterhek helyett 20% járulékot kell fizetnie 1 évig.

Legközelebb az Adózás rendjéről és a NAV működéséről, illetve az addig elfogadott új szabályokról tájékoztatjuk Önöket.

Nagy Szilvia