Szigorodnak az adóhatóság által végzett ellenőrzések is.

Az eljárásban az adóhatósági ellenőr mellett részt vesz a vám és pénzügyőr is, bár ellenőrzési jogkört nem kap, ha ellenállás, vagy konfliktus alakul ki, különböző önvédelmi eszközökkel ellátva joga lesz intézkedni.

Cég alapítás:

2012-től a NAV adóregisztrációs eljárást folytat, az intézkedés 1 nap, ha további vizsgálatra van szükség, akkor 8 nap az eljárás menete. A NAV megtagadhatja az adószám kiadását, ezzel a cég létrejöttét megakadályozhatja.

Elutasítási okok:

Az 50 % feletti tulajdonjoggal rendelkező vezető tisztségviselőt vizsgálják, amennyiben tagja olyan cégnek, ahol 15-30 milliós adótartozás áll fen, vagy olyan cég tagja volt, amelynek adószámát felfüggesztették, vagy a céget felszámolták.

Ha a vezető tisztségviselőnek, mint magánszemélynek 15 milliós adótartozása van.

Egy kivétel van, ha a cégnek azért van tartozása, mert bizonyíthatóan a megrendelői nem teljesítették a fizetési kötelezettségüket.

Fokozott adóhatósági eljárás:

Vezető tisztségviselő váltása esetén a NAV kérdőívet küld a munkáltatónak, amelyben az alábbi adatok megadása kötelező:

Munkavállalók adatai, tevékenység, annak helye, eszközpark, pénzalap. A NAV vizsgálja az adatok valóságát. Amennyiben eltérést vagy bármilyen kockázati tényezőt talál, a céget fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja, maximum egy évig. Ennek következménye a gyakoribb ÁFA bevallás, gyakoribb összesítő nyilatkozat megtétele, illetve minden bevallás mellé könyvvizsgálói jelentés készítése, illetve az Áfa bevallásnál az összes bizonylat másolatát is be kell nyújtani a NAV-nak.

Amennyiben a felügyelet ideje alatt vétséget követ el a cég, a NAV-nak joga van az adószám törléséhez.

Adószám felfüggesztése:

Felfüggeszthető a cég adószáma, amennyiben nincs levélszekrény, ha a székhelyen nem található meg a cég, illetve ha címzett ismeretlen indokkal megy vissza a hivatalos levél. A felfüggesztés után 15 nappal törlik az adószámot.

Több mint egy éve fennálló adótartozás esetén a tartozás megfizetéséig függesztik fel az adószámot.

Törlik az adószámot, ha nem valós a székhely, nincs képviselő, vagy nem valós személy a képviselő.

A NAV feketelistája mellett jövőre az Önkormányzatok is közzéteszik a magánszemély tartozását, 1.000-10.000 ezer forint között tartozást is.

Az elektronikus kereskedelmet is ellenőrzés alá vonják jövőre, ha a kiszállított csomagban nincs nyugta, számla, akkor bírságot szabnak ki a cégre.

Szankciók, bírságok:

Alap esetben a bírság a szóban forgó összeg 50 %-a. Adócsalás esetében az adóhiány 200%-a.

Mulasztási bírság:

–          Az éves beszámoló beküldésének elmulasztása: 500.000.-Ft

A cég kap egy felszólító levelet is, amennyiben 30 napon belül nem tesz eleget a bevallási kötelezettségének, további 1.000.000.-Ft bírsággal sújtható, abban az esetben, ha ezután sem történik meg a bevallás benyújtása, törlésre kerül az adószám.

–          Transzferhiány esetében a bírság összege 2-4 millió forintig terjed.

–          A Tevékenység felfüggesztését, mint szankciót 2012-ben megszűntetik, helyette bírságot szabnak ki, magányszemély esetén 200 ezer, vállalkozás esetén 500 ezer Forint a mértéke.

–          Irat megőrzési kötelezettség elmulasztása esetén a magányszemély 200.000.- Ft, a vállalkozás 500.000.-Ft összegű bírsággal sújtható iratonként.

Béren kívüli és egyéb juttatások:

Az üzleti ajándék és a reprezentációs ajándék is adókötelessé válik. Kivéve a nonprofit szervezetek, a minimálbér 25 %-ig adómentes, a feletti rész adóköteles.

Az üzletpolitikai ajándékok, rendezvények költségei a minimálbér 25 %-ig adómentesen adhatóak.

A cafetéria elemei is jelentősen módosulnak:

Az internet utalvány és az üdülési csekk megszűnik, mint juttatási forma.

Új elemként létre jön a Széchenyi Pihenő Kártya:

Három alszámlára utalhat a munkáltató összesen évi 450 ezer forint összeg határig.

1,  Szálláshely szolgáltatásra felhasználható éves összeg 225.000.-Ft, csak szállás igénybevételére használható fel.

2, Vendéglátás alszámla a melegkonyhás vendéglátóhelyek, ideértve a munkáltatónál üzemelő konyhát is, összesen évi 150 ezer forint értékhatárig.

3, Szabadidő alszámla: szabadidő-eltöltés, rekreáció, egészségmegőrző szolgáltatások, együttesen 75 ezer forintig adható.

Étkezési utalvány helyett Erzsébet utalvány, vagy kártya formájában havi 5 ezer forint juttatható a munkavállalóknak, amennyiben a munkáltató telephelyén működik étkeztető hely, akkor havi 12.500.-Ft adható.

A Munka Törvénykönyvét érintő változásokról a januári számunkban olvashatnak.

Nagy Szilvia

Munkaügyi vezető
EU-DiákOK Iskolaszövetkezet

Elérhetőségeink:
eucsoport@eucsoport.hu

EU-CSOPORT

 

Számos változást hoz a 2012-es év

A munkaüggyel, bérrel foglalkozók már megszokhatták, hogy minden év eleje számos változást hoz a cégek életébe, az ekkor szokásos teendők mellett most rengeteg tanulnivalója is akad a szakembereknek.

Jelen számunkban megpróbáltuk összefoglalni röviden a változásokat, melyek érintik a cégeket és a munkavállalókat is. Bízunk benne, hogy segítségükre lehetünk.

A munkavállalókat érintő változások:

Személyi Jövedelemadó 2012-ben: Az adójóváírás eltörlésre kerül, a bruttó bért továbbra is 16% adó terheli, az adóalap kiegészítés (szuperbruttó) sávos eltolással ugyan, de megmarad.

Azon személyek esetében, akiknek a jövedelme az évi 2.224.000.- Ft-ot nem haladja meg, megszűnik az adóalap kiegészítés, az e feletti jövedelmekre továbbra is számolni kell a 27% adóalap kiegészítést. Ez röviden azt jelenti, hogy ugyan elvben megmarad az egykulcsos adórendszer, de gyakorlatilag a havi 185.333.- Ft alatti jövedelmekre a személyi jövedelemadó mértéke 16%, az e feletti jövedelmekre (különbözetre) 20,3 % a fizetendő adó mértéke.

A családi kedvezmény igénybe vétele kedvezően változik:

Az a személy is igénybe veheti a gyermekek után járó kedvezményt, aki jogosult családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe.

Az a külföldi állampolgár is igénybe veheti a családi kedvezményt, aki Magyarországon családi pótlékra jogosult.

A biztosítottakat járulékok változása is érinti:

A nyugdíjjárulék továbbra is 10%, a felső határ várhatóan: 7.942.200.-/év (21.700.-/nap).

Az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék mértéke: 8,5%.

Jövőre minden jogviszonyban meg kell fizetni a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (kivéve az egyházi személy és a nyugdíjas munkavállaló esetében).

A munkáltatókat érintő változások:

A foglalkoztatókat terhelő Társadalombiztosítási járulék megszűnik! Helyettem azonban lesz Szociális Hozzájárulási Adó, melynek mértéke ugyanakkora, mint a Tb járuléké volt: 27%.

Az adójóváírás eltörlésének hatására a munkavállalók nettó bére csökkeni fog, ezért a jogalkotók a nettó bérek megőrzésének érdekében az alábbi törvénymódosítást fogadták el:

2011. évi XCIX. törvény az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról. Ezek alapján módosult az 1992. évi XXII törvény (továbbiakban: Mt.) 17 § (1) bekezdés c pontja, illetve a Munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3 § (1) bekezdés t ponttal egészült ki. Ezek alapján a 300 ezer Ft alatti bruttó jövedelmeket meg kell növelni annyival, hogy a nettó munkabér a 2011-es értékét megőrizze, a meghatározott mértékig beszámíthatóak a béren kívüli juttatások is. A munkáltatók terheinek csökkentése érdekében a már említett Szociális Hozzájárulási Adó csökkenthető az emelés mértékével, meghatározott összeghatárig (ez még nincs pontosan meghatározva).

Amennyiben a munkáltató nem hajtja végre a béremelést, a munkaügyi felügyelet bírságot szabhat ki, illetve a szóban forgó munkáltató két évig nem indulhat közbeszerzési eljáráson.

A gazdasági törvény az alábbi változásokat tartalmazza:

A vezető tisztségviselő továbbra is foglalkoztatható munkaviszonyban vagy megbízással. Azonban az ügyvezető, aki megbízott, 2012-től társas vállalkozónak minősül. Eddig a megbízását 0.-Ft-ért végezhette, társas vállalkozóként azonban a szabályok szerinti járulékokat meg kell fizetnie. A járulék megfizetésénél vizsgálni kell, hogy a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül, nyugdíjas, aki rendelkezik 36 órás jogviszonnyal, vagy nincs egyéb jogviszonya. Az, hogy ki minősül nyugdíjasnak, jövőre egy bonyolultabb, hosszabb kérdést vet fel, hiszen az a szabályozás is változik. Tehát a szakembereknek nagyon alaposan körül kell járni egy- egy témakört, hogy a megfelelő döntést tudják meghozni.

A biztosítottak köréből kikerül a segítő családtag, célszerű szerződéses jogviszonyban foglakoztatni 2012-től.

Bejelentési kötelezettségek változásai:

Az adózás rendjéről szóló törvény is alaposan megváltozik:

A társaságoknak be kell jelenteni azon tagját, akinek 50 % feletti a tulajdon része.

A külföldi tulajdonú cég magyar fióktelepének címét, az üzletvezetés helyét is be kell jelenteni.

A kapcsolt vállalkozási viszony keletkezését és megszűnését is be kell jelenteni.

A cég állandó meghatalmazottja, képviselője felelőssége eltörlődik, a mulasztási bírság ezentúl nem a képviselőt, hanem az adózót terheli, az adózó polgári peres úton követelheti vissza a meghatalmazottól a  kiszabott bírságot.

Képviselet végelszámolás esetén: A végelszámoló a képviselő, ő nyújt be minden bevallást, a felelősség őt terheli.

Az Iskolaszövetkezetek bejelentési kötelezettsége is nő:  Január 1-től a bejelentési kötelezettség kiterjed az iskolaszövetkezeti tag munkaviszonyának megszűnésére is. Határideje a megszűnést követő 8. nap.

Munkaerő kölcsönzés: A munkaerőt kölcsönbe vevőnek is be kell jelentenie 2012.01.01-től a nála foglalkoztatott kölcsönzött munkavállaló jogviszonyának keletkezését és megszűnését a NAV felé.

A bejelentés legkésőbb a munkába állást megelőző napon, a kijelentést a munkaviszony megszűnését követő napon kell megtenni.

Nagy Szilvia

Munkaügyi vezető
EU-DiákOK Iskolaszövetkezet

Elérhetőségeink:
eucsoport@eucsoport.hu

EU-CSOPORT