Számos változást hoz a 2012-es év
A munkaüggyel, bérrel foglalkozók már megszokhatták, hogy minden év eleje számos változást hoz a cégek életébe, az ekkor szokásos teendők mellett most rengeteg tanulnivalója is akad a szakembereknek.
Jelen számunkban megpróbáltuk összefoglalni röviden a változásokat, melyek érintik a cégeket és a munkavállalókat is. Bízunk benne, hogy segítségükre lehetünk.
A munkavállalókat érintő változások:
Személyi Jövedelemadó 2012-ben: Az adójóváírás eltörlésre kerül, a bruttó bért továbbra is 16% adó terheli, az adóalap kiegészítés (szuperbruttó) sávos eltolással ugyan, de megmarad.
Azon személyek esetében, akiknek a jövedelme az évi 2.224.000.- Ft-ot nem haladja meg, megszűnik az adóalap kiegészítés, az e feletti jövedelmekre továbbra is számolni kell a 27% adóalap kiegészítést. Ez röviden azt jelenti, hogy ugyan elvben megmarad az egykulcsos adórendszer, de gyakorlatilag a havi 185.333.- Ft alatti jövedelmekre a személyi jövedelemadó mértéke 16%, az e feletti jövedelmekre (különbözetre) 20,3 % a fizetendő adó mértéke.
A családi kedvezmény igénybe vétele kedvezően változik:
Az a személy is igénybe veheti a gyermekek után járó kedvezményt, aki jogosult családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe.
Az a külföldi állampolgár is igénybe veheti a családi kedvezményt, aki Magyarországon családi pótlékra jogosult.
A biztosítottakat járulékok változása is érinti:
A nyugdíjjárulék továbbra is 10%, a felső határ várhatóan: 7.942.200.-/év (21.700.-/nap).
Az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék mértéke: 8,5%.
Jövőre minden jogviszonyban meg kell fizetni a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (kivéve az egyházi személy és a nyugdíjas munkavállaló esetében).
A munkáltatókat érintő változások:
A foglalkoztatókat terhelő Társadalombiztosítási járulék megszűnik! Helyettem azonban lesz Szociális Hozzájárulási Adó, melynek mértéke ugyanakkora, mint a Tb járuléké volt: 27%.
Az adójóváírás eltörlésének hatására a munkavállalók nettó bére csökkeni fog, ezért a jogalkotók a nettó bérek megőrzésének érdekében az alábbi törvénymódosítást fogadták el:
2011. évi XCIX. törvény az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról. Ezek alapján módosult az 1992. évi XXII törvény (továbbiakban: Mt.) 17 § (1) bekezdés c pontja, illetve a Munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3 § (1) bekezdés t ponttal egészült ki. Ezek alapján a 300 ezer Ft alatti bruttó jövedelmeket meg kell növelni annyival, hogy a nettó munkabér a 2011-es értékét megőrizze, a meghatározott mértékig beszámíthatóak a béren kívüli juttatások is. A munkáltatók terheinek csökkentése érdekében a már említett Szociális Hozzájárulási Adó csökkenthető az emelés mértékével, meghatározott összeghatárig (ez még nincs pontosan meghatározva).
Amennyiben a munkáltató nem hajtja végre a béremelést, a munkaügyi felügyelet bírságot szabhat ki, illetve a szóban forgó munkáltató két évig nem indulhat közbeszerzési eljáráson.
A gazdasági törvény az alábbi változásokat tartalmazza:
A vezető tisztségviselő továbbra is foglalkoztatható munkaviszonyban vagy megbízással. Azonban az ügyvezető, aki megbízott, 2012-től társas vállalkozónak minősül. Eddig a megbízását 0.-Ft-ért végezhette, társas vállalkozóként azonban a szabályok szerinti járulékokat meg kell fizetnie. A járulék megfizetésénél vizsgálni kell, hogy a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül, nyugdíjas, aki rendelkezik 36 órás jogviszonnyal, vagy nincs egyéb jogviszonya. Az, hogy ki minősül nyugdíjasnak, jövőre egy bonyolultabb, hosszabb kérdést vet fel, hiszen az a szabályozás is változik. Tehát a szakembereknek nagyon alaposan körül kell járni egy- egy témakört, hogy a megfelelő döntést tudják meghozni.
A biztosítottak köréből kikerül a segítő családtag, célszerű szerződéses jogviszonyban foglakoztatni 2012-től.
Bejelentési kötelezettségek változásai:
Az adózás rendjéről szóló törvény is alaposan megváltozik:
A társaságoknak be kell jelenteni azon tagját, akinek 50 % feletti a tulajdon része.
A külföldi tulajdonú cég magyar fióktelepének címét, az üzletvezetés helyét is be kell jelenteni.
A kapcsolt vállalkozási viszony keletkezését és megszűnését is be kell jelenteni.
A cég állandó meghatalmazottja, képviselője felelőssége eltörlődik, a mulasztási bírság ezentúl nem a képviselőt, hanem az adózót terheli, az adózó polgári peres úton követelheti vissza a meghatalmazottól a kiszabott bírságot.
Képviselet végelszámolás esetén: A végelszámoló a képviselő, ő nyújt be minden bevallást, a felelősség őt terheli.
Az Iskolaszövetkezetek bejelentési kötelezettsége is nő: Január 1-től a bejelentési kötelezettség kiterjed az iskolaszövetkezeti tag munkaviszonyának megszűnésére is. Határideje a megszűnést követő 8. nap.
Munkaerő kölcsönzés: A munkaerőt kölcsönbe vevőnek is be kell jelentenie 2012.01.01-től a nála foglalkoztatott kölcsönzött munkavállaló jogviszonyának keletkezését és megszűnését a NAV felé.
A bejelentés legkésőbb a munkába állást megelőző napon, a kijelentést a munkaviszony megszűnését követő napon kell megtenni.
Nagy Szilvia
Munkaügyi vezető
EU-DiákOK Iskolaszövetkezet
Elérhetőségeink:
eucsoport@eucsoport.hu
