2012. április hónap bejegyzései

A munkavállalók motivációja a kis- és középvállalkozásokban

A munkavállalók a vállalkozások erőforrásai, csakúgy, mint az anyagi erőforrások, a pénz, a gépek és az energia. Azonban az emberi erőforrások egy lényeges ponton különböznek az egyéb erőforrásoktól: lelke van, érez, gondolkodik, önálló akarattal bír. Ezért speciális bánásmódot igényel és érdemel.

Sok vállalkozó elfeledkezik erről a tényről, és egyfajta pénzbedobó automatának tekinti a munkavállalóit: jobb esetben úgy gondolkodnak, hogy ha több pénzt ?dobnak bele?, akkor magasabb teljesítményt is kapnak. Rosszabb esetben kevesebb pénzért szeretnének magasabb teljesítményt. Mindkét alapállás hibás:

  • attól, hogy több pénzt adunk a munkavállalóknak, még nem fognak magasabb teljesítményt nyújtani
  • ha pedig kevesebb pénzt kapnak, akkor egészen biztosan alacsonyabb lesz a teljesítményük.

Ennek oka, hogy a pénz úgynevezett ?higiénés tényező?: nagyobb mennyiség nem okoz teljesítményjavulást, a kisebb mennyiség viszont a teljesítmény romlását okozza.

Pszichológiai kutatások szerint a munkavállalók motiválására használható eszközök két csoportba oszthatók: az úgynevezett ?motivációs tényezők?, és a ?higiénés tényezők? csoportjába. A ?motivációs tényezők? azok, amelyek használata a teljesítmény javulását okozza, elmaradásuk azonban nem jár együtt közvetlenül a teljesítmény romlásával. A ?higiénés tényezők? alkalmazásával nem lesz jobb, de elmaradásukkal kimutathatóan csökken a munkavállalók teljesítménye. Érdekes módon a pénz ez utóbbi kategóriába esik: attól, ha többet adunk, nem lesz hatékonyabb a munkavégzés.

De miért is van szükség a gyakorlatban a munkavállalók motiválására? Képzeljünk el egy 40 fős gyárat, ahol nem figyelnek a munkavállalók elégedettségére. Egy zsarnok művezető sanyargatja az alkalmazottakat, egyre magasabb teljesítményt kipréselve belőlük. A munkavállalók egy idő után nem tűrik ezt tovább, és bosszút fognak állni a maguk módján: ha a cég sem törődik velük, akkor ők miért törődjenek a munkaadóval? Miért kezeljék a gépeket, eszközöket, alapanyagokat, késztermékeket óvatosan, körültekintően? Miért dolgozzanak alaposan? Egyáltalán: miért dolgozzanak? A munkavállalók életében ilyen esetekben mindig eljön az a pont, amikor -bármennyit is kapnak – nem mennek be többé. A munkaadónak ilyen esetben alapanyag- és energiaköltségeinek, a selejt arányának növekedésével, esetleg szabotázzsal, szándékos munkalassítással vagy károkozással kell számolnia: versenyképessége romlik, és végül akár csődbe is mehet.

A munkavállalók motiválása tehát nem feltétlenül pénzkérdés. A munkaadók előtt számos lehetőség áll a munkavégzés hatékonyságának növelésére, és ezek nem is feltétlenül kerülnek pénzbe.

Azonban mielőtt egy ilyen program megvalósításába belevágunk, érdemes leszögezni: jobb munkára motiválni csak azt lehet, aki képes, és hajlandó is többet/jobban dolgozni. A nem megfelelően kiválasztott munkaerő esetén erőfeszítéseink hiábavalóak lehetnek: esetlegesen túlképzett munkavállalóink nem lesznek hajlandóak, esetlegesen alulképzett munkavállalóink pedig nem lesznek képesek jobban teljesíteni. A nagyobb hatékonyság kezdő lépése tehát a megfelelő kiválasztással kezdődik.

A megfelelő, motiváló munkakörülmények megteremtése nem egy ?csekklista?, amin pontról-pontra végig tudunk menni, sokkal inkább egy átfogó gondolkodásmód, amelyet el kell sajátítanunk. Ha mégis el szeretnénk kezdeni valahol, akkor érdemes a korábban említett ?higiénés tényezőknél? kezdenünk: amíg azok nem teljesülnek, addig minden, a munkavállalók motivációjára fordított erőfeszítésünk hiábavaló lesz. De melyek ezek a ?higiénés tényezők?? A teljesség igénye nélkül:

  • Az ellenőrzés, a teljesítményre vonatkozó folyamatos visszajelzés: jól dolgozik-e a munkavállaló, hogyan kaphat segítséget a jobb munkához, egyszóval a munkavállalóra való odafigyelés
  • a személyes kapcsolatok: a munkavállalók barátkozása, emberi kapcsolataik építése családi napokkal, közös programok szervezésével
  • a munkakörülmények: tisztaság, kulturált munkakörülmények megteremtése. Amennyiben a munkaadó által megteremtett munkakörülmények jobban hasonlítanak egy disznóólhoz, mint egy munkahelyhez, akkor munkavállalói színvonala is a munkakörülményeikhez fog hasonlítani. Egy szép, tiszta és rendezett munkahelyen a munkavállalók szépen, tisztán és rendben fognak dolgozni, káoszban pedig a munkavégzés is kaotikus lesz. Nem nehéz belátni, melyik hatékonyabb.
  • Kompenzációs (fizetési) rendszer: azokat a célokat szolgálja-e a fizetési rendszer, amelyeket kitűztünk? Ha csapatmunkára van szükségünk, de az egyéni teljesítményt díjazzuk, akkor értelemszerűen, nem azt fogjuk kapni, amiért fizettünk. Ugyanez a helyzet akkor, ha pl. odafigyelést várunk munkavállalóinktól, de szigorúan csak a ledolgozott 8 órát fizetjük meg.

A ?higiénés tényezők? között tehát egyedül a kompenzációs rendszer az, amely pénzzel kapcsolatos, azonban ez is inkább a jelenleg is a munkavállalókra fordított anyagi erőforrásaink átcsoportosítását, mintsem bővítését jelenti.

Amennyiben ezeket a feltételeket teljesítettük, elkezdhetjük ?motiválni? is munkavállalóinkat: érdekes módon azonban a ?motivációs tényezők? között nem találunk olyat, amely anyagi erőforrásokat igényelne:

  • ?köszönöm?: a munkavállaló teljesítményének elismerése, a kifejtett erőfeszítés megköszönése. Ez mindenképpen ingyen van.
  • fejlődés, előmenetel: a munkavállalók személyes fejlődése a munkaadó versenyképességét is szolgálja. Egy mondás szerint ?annál, ha képzed a munkavállalóidat és elmennek, csak egy rosszabb van: ha nem képzed őket, és maradnak?. A munkavállalók fejlesztésébe fektetett összegek tehát tulajdonképpen a vállalkozás versenyképességébe való befektetésként értékelhetők 
  • a munka természete: amennyiben a munka megfelel a munkavállaló képességeinek és elvárásainak, akkor magasabb teljesítményt várhatunk. A kihívást jelentő feladatok és tevékenységek motiváló erővel bírnak
  • a felelősség: a munkavállalók kitüntetésként értékelik, ha felelősséget ruháznak rájuk. Amiért valaki felelős, azt a sajátjának érzi, és úgy is viszonyul hozzá. A felelősség – a hozzá járó hatáskörrel együtt – erősíti a munkavállalók motivációit
  • a teljesítés: ahol a munkavállalóknak lehetőségük van teljesíteni, ott jobban is fognak dolgozni.

Mindenképpen érdemes azonban szem előtt tartani a következőket: ?Sokkal biztosabban tudjuk az emberek motiváltságát és teljesítményét fokozni, ha olyan felszabadult, kihívásokkal és lehetőségekkel teli munkakörnyezetet alakítunk ki, amelyben az egyenek képességeiket hasznosítva, olyan értelmes munkát végeznek, amelyért maguk is érzik, hogy nagyra becsülik őket ? bár egy ilyen környezet létrehozása nehezebb és több időt vesz igénybe, mintha egész egyszerűen beindítjuk az ösztönzés gépezetét.?

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

 

A jogellenes felmondás, és következményei

Amikor egy munkavállalóval munkaszerződést kötünk, szinte törvényszerű, hogy előbb vagy utóbb elváljunk tőle: vagy a munkavállaló mond fel, vagy mi, munkáltatók. Azonban a jogszabályok nem teszik könnyűvé ezt az elválást, számtalan ?banánhéj? és csapda rejtőzik a téma körül.

Idén július 1., azaz az új Munka Törvénykönyve hatálybalépésétől a munkaviszony megszüntetésének tényállásai is változnak, ahogy ezt korábbi cikkünkben már említettük.

De mi a helyzet akkor, ha a munkaviszonyt valamely fél jogellenesen szüntette meg?

A jelenleg hatályos Mt. 100 – 101. §§-ai szabályozzák a munkaviszony jogellenes megszüntetésének kérdéseit. Először tekintsük át, mi a helyzet a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése esetén.

A jelenlegi szabályozás szerint a jogellenesen elbocsátott munkavállalót a bíróság visszahelyezi eredeti munkakörébe. Ettől a bíróság csak akkor tekint el, ha a munkavállaló foglalkoztatása a munkáltatótól ?nem várható el?. Általában felelősségteljesebb, magasabb pozíciókban ez a helyzet fennáll. Nem tekinthet el a bíróság a munkavállaló eredeti munkakörbe való visszahelyezésétől, amennyiben az megvalósítja a ?rendeltetésellenes joggyakorlást?, az egyenlő bánásmód követelményeibe, vagy felmondási tilalomba (keresőképtelenség vagy terhesség esetén, illetve nyugdíj előtt álló munkavállaló esetén) ütközik. Amennyiben a munkavállaló, vagy a munkáltató kérésére a bíróság nem helyezi vissza a munkavállalót eredeti munkakörébe, akkor a törvény 2-12 havi átlagkereset megfizetésére kötelezi a munkáltatót. A bírósági gyakorlat alapesetben a munkavállaló 6-7 havi átlagkeresetét ítéli meg, az eset összes körülményeit mérlegelve (a munkavállaló vagy a munkáltató rosszhiszeműségét, felróható magatartását, esetleges tévedéseit) mérlegelve ezt növeli vagy csökkenti a jogszabály adta kereteken belül.

A munkáltatókat a munkaügyi perek elhúzódása miatt rendkívül hátrányosan érinti az a szabály, miszerint a munkavállaló munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg akkor, ha a bíróság nem helyezi vissza eredeti munkakörébe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy adott esetben a munkaadó a munkavállaló több évi elmaradt munkabérét köteles az ítélet alapján megfizetni, az azóta esedékes béremelésekkel és kamatokkal együtt, valamint minden, a munkáltatói rendes felmondás esetén járó juttatás – felmondási időre járó bér, végkielégítés – is. Adott esetben ez több milliós kötelezettséget ró a munkaadókra.

Júliustól az új Mt. hatálybalépése után e szabályok a munkaadók számára kedvezőbb irányban változnak. A munkavállalót – függetlenül attól, hogy ügyében a bíróság hány év elteltével hirdet ítéletet – maximum 12 havi átlagkereset illeti meg, szemben az eddigi szabályozással, amely ezt nem korlátozta. A munkavállaló az új szabályok szerint is jogosult felmondási időre járó juttatásaira illetve végkielégítésére, ha azok feltételei fennállnak, illetve a bíróság a régi szabályozásnak megfelelően helyreállítja a munkaviszonyt, ha annak megszüntetése az egyenlő bánásmód, vagy a felmondási tilalmak valamelyikébe ütközik.

A fentiek fényében tehát munkáltatóként a felmondást jól elő kell készítenünk, mert egy nem megfelelően alátámasztott, ezért később jogellenesnek minősített felmondás drága mulatság lehet.

Amennyiben munkavállalónk szünteti meg jogellenesen munkaviszonyát, akkor a következőkre számíthatunk.

A jelenleg hatályos szabályozás a munkaviszony munkavállaló általi jogellenes megszüntetésekor a felmondási időre (vagy határozott idejű szerződés esetén – amennyiben ez rövidebb – a hátralevő időre) járó átlagbér megfizetését rendeli. A munkáltató az Mt. általános kártérítési szabályainak megfelelően követelheti még egyéb kárainak megtérítését is: ez esetben – amennyiben a szándékosság megáll – a bíróság akár a felmondás által okozott teljes kárt is megtéríttetheti a munkavállalóval.

Az új törvény a munkavállaló általi jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályain lényegesen nem változtatnak, csupán a munkavállaló által fizetendő kártérítés összegét maximálják egy évi távolléti díjának megfelelően.

Tanulságként levonható, hogy munkáltatóként érdemes a felmondást minden esetben többször meggondolni és megalapozni, lebonyolításához pedig érdemes szakértőt igénybe venni még akkor is, ha számunkra kézenfekvőnek tűnik a dolog.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

 

Sikeres adománygyűjtés a rászoruló gyermekeknek

A Fashionline szervezésében – Berki Ági vezetésével – az EU-Csoport immáron sokadik alkalommal vett részt rászorulók számára szervezett adománygyűjtésben.

Nyírparasznyai Óvoda – Nagy az öröm

2012 áprilisának első felében a Nyírparasznyai Napközi Otthonos Óvoda és Iskola, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központja – Mátészalka és Nagydobos számára, a nehéz sorban élő fiatalok megsegítésére zajlott a már használt és megunt ruhaneműk, játékok, ajándékok, és egyéb hasznos adományok gyűjtése.

A kampányban a Fashionline és az EU-Csoport mellett közreműködött a BitPont Computer, valamint Nagy Pál webdesigner. A komoly munkában segítségünkre voltak az I. Számú Általános Iskola – Százhalombatta tanulói, dolgozói, és több magánszemély is.

Az előzetes egyeztetést követően április 13-án szállítottuk el a március utolsó hetétől összegyűlt ruhákat, játékokat, édességet a Mátészalkán és környékén működő intézményeknek. Meggyőződésünk, hogy ebben a karitatív munkában a személyes gyűjtés, illetve továbbítás a legeredményesebb módszer.

Nyírparasznya óvoda

Első utunk a Nyírparasznyai Óvodába vezetett, ahol a gyerekek és az óvónők óriási szeretettel fogadtak bennünket.

A kisgyermekek műsorral és ajándék rajzokkal készültek.

Nagyon megható volt számunkra az a szeretet, amit ott kaptunk.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjának mátészalkai intézménye

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjának mátészalkai intézményébe mentünk tovább, ahol mintegy kétszáz gyermek él együtt, kisebbek és nagyobbak egyaránt.

Kedvesség és öröm fogadta itt is a kis csapatunkat és az ajándékokat.

Végül a már fent említett Gyermekvédelmi Központ nagydobosi házában jártunk. A gyerekek és az őket gondozó hölgyek szeretete itt is nagy hatással volt ránk. A sikeres szervezés és lebonyolítás után jóleső érzés töltött el bennünket, hogy a kampányban résztvevők által felajánlott adományok valóban a megfelelő helyekre, a megfelelő gyermekekhez kerültek.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjának nagydobosi háza 2.

Ezt az érzést valóban csak az ilyen munkában résztvevők tapasztalhatják meg.

A gyűjtés során ismét meggyőződtünk az emberek segítőkészségéről és jó szándékáról, aminek eredményeképpen sikerült az illetékeseknek eljuttatni jelentős mennyiségű adományt.

A fenti élmények mindnyájunkat megerősítettek abban, hogy az ilyen és ehhez hasonló karitatív tevékenységeket a lehetőségekhez mérten a továbbiakban is folytatni kell.

 

Üdvözlettel:

Berki Ágnes
Fashionline

Német Gábor
Marketing vezető

EU-CSOPORT