A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közzétette új ellenőrzési statisztikáit. A számok elrettentőek: a munkaadók 61%-ánál találtak szabálysértést az ellenőrök, és csaknem 304 millió Ft bírságot szabtak ki.
A feketemunka régi problémája a magyar gazdaságnak. A komplex adminisztratív terhek és a magas közterhek mellett a vállalkozói kultúra is az ?oldjuk meg okosba?? módszer felé tereli a foglalkoztatókat.
A foglalkoztatás olyan komplex ismereteket követel, amelyekkel az ?átlag? vállalkozó nem rendelkezik minden esetben. Kemény munkaügyi, munkavédelmi, adózási és társadalombiztosítási szabályok övezik a munkavállalók foglalkoztatását. Akár egy véletlenül elkövetett kis hiba is elég arra, hogy a felügyelő büntessen.
Bizonyos esetekben az ellenőr mérlegelhet, de vannak esetek, amelyekben nincs helye mérlegelésnek: az ellenőrnek büntetnie kell. A legjellemzőbb szabálysértés, amelyben a büntetés kiszabása nem is mellőzhető, a feketefoglalkoztatás, azaz a munkavállaló munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatása. Szintén ?klasszikus? eset a bejelentettnél hosszabb munkaidőben foglalkoztatás, illetve a bejelentettnél magasabb bér kifizetése, amikor a bér egy részét ?zsebbe? fizetik a munkáltatók.
A feketefoglalkoztatás, illetve a zsebbe fizetés minden esetben komoly szankciók okául szolgál, és az ellenőrző hatóságok komoly apparátussal is rendelkeznek az ilyen ügyek felderítésére. Egyrészt elemezhetik az egyes cégek kapcsolati hálóját: kimutatták, hogy azok a cégek gyakrabban követnek el ilyen szabálytalanságot, amelyek partnereit ilyenért már elmarasztalták. Vannak kockázatos iparágak, mint az évek óta ?legfertőzöttebb? építőipar, feldolgozóipar vagy vagyonvédelem.
Azonban nincs feltétlenül szükség kockázatelemzésre ahhoz, hogy ellenőrzés alá vonják a cégünket: elég egy elégedetlen munkavállaló vagy rosszakaró, aki névtelen bejelentést tesz, amit a hatóság köteles kivizsgálni, és ha tippre mennek az ellenőrök, akkor általában azt is tudják, mit kell nézni.
Amennyiben a munkaadó ügyel arra, hogy hatékonyan foglalkoztasson, akkor több eséllyel kerüli el az ilyen kényes helyzeteket. De mitől is lesz ?hatékony? a foglalkoztatás?
Amennyiben munkáltatóként ügyelünk arra, hogy a ?megfelelő embert? foglalkoztassuk a ?megfelelő helyen? és a ?megfelelő módon?, akkor sokat spórolhatunk költségeinken. A ?megfelelő ember? kiválasztásában a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó vállalkozások komoly szakértelemre tettek szert, ilyen módon biztosak lehetünk abban, hogy mindig a legmegfelelőbb embert alkalmazzuk. Amennyiben élünk a törvény adta lehetőségekkel, és nem a ?szokásos? 8 órás teljes munkaidőben foglalkoztatunk munkavállalókat, akkor érdemes kihasználnunk az alkalmazható atipikus foglalkoztatási formákat, mint például a munkaerő-kölcsönzés, vagy a Magyarországon leghatékonyabb és legrugalmasabb foglalkoztatási formát, az iskolaszövetkezeti foglakoztatást, esetleg ? ha saját létszámuk engedi – az egyszerűsített foglalkoztatást.
Bármelyik megoldást is választjuk, a gondos adminisztráció és szakmai támogatás elengedhetetlen. Általában a könyvelőkre, bérszámfejtőkre bízzák a foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket, azonban a téma számos fontos aspektusát csak profi munkaügyi szakemberek képesek lekezelni, így sokat tehetünk vállalkozásunk hatékonyságáért és biztonságunkért, ha profi HR szolgáltatóra bízzuk munkavállalóink foglalkoztatását.
Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó
Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.
Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:
Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456
Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456
Csányi Eszter: eszter.csanyi@eucsoport.hu +36 20 282 0637
Bár munkáltatóként gyakrabban mondunk fel munkavállalóinknak, néha a fordítottja az, ami előfordul: a munkavállaló kopogtat az ajtón a felmondásával. Érdekes tény, hogy általában azok teszik ezt, akik a legjobb munkavállalónak számítanak, akik hátukon viszik a céget, akik a legfelkészültebbek, és éppen ezért legkelendőbbek a munkaerőpiacon.
Nem ritka eset, amikor egy munkavállaló adja be a felmondását, és általános tapasztalat, hogy általában a legjobban felkészült, legértékesebb dolgozók teszik mindezt. Milyen hatással lehet ez a cég életére, és hogyan előzhetjük meg, hogy a kulcsembereink elmenjenek, és más vállalkozását erősítsék? Érczfalvi András műsorvezető Hoffmann Gáborral, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR tanácsadójával beszélgetett a témáról.
Míg Magyarországon az úgynevezett ?Munkavállalói résztulajdonosi program? csupán néhány adóhatósági tájékoztatóban, 1-2 konferenciában és egy törvényben ki is merült, addig például az Egyesült Királyságban évente 30 milliárd angol font (10.680 Mrd Ft) forgalmat bonyolítanak le az ilyen cégek. (Összehasonlításként: a magyar GDP 2012-ben 28.276 Mrd Ft volt).
Álláskeresőként elképzelhető, hogy az interjúztató HR-es olyan kérdést tesz fel, amelyre nem vagyunk felkészülve, amelyek nem tartoznak a tárgyhoz, illetve amelyeknek akár a relevanciáját is megkérdőjelezzük. ?Hogy kerül a csizma az asztalra?? – kérdezhetjük olyan kérdések hallatán, hogy mi a kedvenc színünk, a kedvenc virágunk vagy autómárkánk, vagy akár, hogy miért kerek a csatornafedél?
Egyre többen tapasztalják, hogy egy állásinterjún szinte már bármit meg lehet kérdezni a jelentkezőktől. Mi az, ami csak aktuális „divat” a tanácsadó cégeknél, és vajon meddig mehetnek el a kérdezők?
A lakosság számára egy vállalat sikere nem feltétlenül az üzleti eredményein mérhető, vagy hogy milyen ütemben terjeszkedik, hanem azzal is, hogy miként szolgálja a közösséget. Így napjainkban a piacon meghatározó üzleti tevékenységet folytató cég számára szinte kötelesség a társadalmi szerepvállalás.
Német Gábor
Rövid szünet után ismét jelentkezünk rendszeres HR, munkaügyi műsorunkkal, melynek témája a vállalkozások társadalmi szerepvállalása.