A közelmúltban komoly fogást könyvelhetett el a NAV: ezer NAV-os és rendőr csapott le egy kiterjedt, milliárdos bűnszervezetre, melynek egyik profilja a munkaerő-kölcsönzés volt. Működési modelljük lényege, hogy a tényleges foglalkoztatási költségeknél alacsonyabb áron vállalták munkavállalók kikölcsönzését, majd a közterheket és a számla ÁFA tartalmát ?elfelejtették? bevallani és befizetni.
Több cégvezetőben is felmerülhet a kérdés akár ettől az esettől függetlenül is: vajon olcsóbb-e a munkaerő-kölcsönzés, mint munkavállalókat saját állományban foglalkoztatni? Ha olcsóbb, mennyivel? Ha nem olcsóbb, akkor pedig miért jó?
Első körben le kell szögezni: a munkaerő-kölcsönzés nem olcsóbb, nem lehet olcsóbb, mint a munkavállalók ?hagyományos? foglalkoztatása. A munkavállalók után fizetendő közterhek, adók, járulékok a munkaerő-kölcsönzőket is sújtják, így ezen a kölcsönzéssel spórolni nem lehet.
A munkaerő-kölcsönzés tehát nem olcsóbb, ezzel szemben értéknövelt szolgáltatástól lévén szó: drágább, mint a ?hagyományos? foglalkoztatás. Amennyiben tehát egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás a saját foglalkoztatásnál kedvezőbb ajánlatot tesz, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy csalóról van szó.
De miért éri meg magasabb összeget fizetni a munkaerő-kölcsönzőnek, ha saját magunk olcsóbban foglalkoztathatunk?
A válasz egyszerű: a kölcsönzés ára egy összegben tartalmazza mindazokat a tételeket, amelyeket Önnek is ki kell fizetnie, csak más jogcímeken. Ha saját magunk foglalkoztatunk munkavállalókat, akkor szükségünk lesz bérszámfejtőre, bérszámfejtő programra, adóbevallásokat kell tennünk, figyelnünk kell a foglalkoztatás szabályosságára.
A munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönvevő vállalkozás tehát olyan értéknövelt szolgáltatáshoz jut, melyben benne van a bérszámfejtés, a munkavállalókkal kapcsolatos szinte valamennyi adminisztráció, valamint a szakértő HR, munkaügyi-munkajogi támogatás. Ez utóbbi magában foglalja a munkavállalók toborzását, szakszerű kiválasztását, és a foglalkoztatással összefüggő olyan jogi természetű támogatást, mint például a munkaszerződések szakszerű (és nem sablonokból) való elkészítését, a munkaköri leírások elkészítését, a munkaviszony során szükségszerűen előforduló nézeteltérések, fegyelmi ügyek jogszerű kezelését, illetve a munkaviszony végén az elbocsájtás illetve a munkaviszony megszüntetésének szakszerű lebonyolítását.
A munkaerő-kölcsönzés mindezek mellett egyéb, jogszabály által biztosított előnyökkel is jár. Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók csoportos elbocsájtása során a csoportos létszámleépítés szabályait nem kell alkalmazni: ezzel a piaci igényekre rugalmasan reagálni kívánó munkáltatók több hetes drága procedúrát takaríthatnak meg. További könnyebbség, hogy a munkavállalók felmondási ideje a saját munkavállalók 30 napjával szemben csupán 15 nap, mely a továbbiakban nem növekszik: akár 3 éves munkaviszony után is csupán 15 napos felmondási időt kell biztosítani a kölcsönzött munkavállalók elbocsájtásakor.
A munkaerő-kölcsönzés harmadik komoly előnye szintén a felmondáshoz, pontosabban annak indoklásához kapcsolódik. A törvény szerint ugyanis felmondási oknak számít a kikölcsönzés megszüntetése: a kikölcsönzött munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéséhez tehát nem szükséges olyan komoly indokokat felsorakoztatni, mint amilyenekkel a saját állományban levő munkavállalók munkaviszonyának megszüntetését körbe kell bástyázni.
Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a munkaerő-kölcsönzés olyan értéknövelt szolgáltatás, amely sokkal többet ad a vállalkozás számára, mint amennyivel a saját foglalkoztatásnál többe kerül.
Az olyan felelőtlen ajánlatok, melyek során a munkabér közterhekkel növelt összegénél kevesebb díjért vállalja valaki a munkavállalók kölcsönbeadását, bizonyosan csalárdak. Ilyen esetekben jó tisztában lenni azzal, hogy a hatóságok a munkaviszony fennállását automatikusan a kölcsönvevőnél állapítják meg, aki így szembesül a fekete foglalkoztatás minden negatív következményével: a súlyos munkaügyi bírság mellett adóhatósági elmarasztalásra, az elmaradt adók, járulékok, az ezekhez kapcsolódó bírságok és késedelmi kamatok megállapítására.
Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó
EU-CSOPORT
Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.
Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:
Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456
Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456
Csányi Eszter: eszter.csanyi@eucsoport.hu +36 20 282 0637
Heti adásunk első felében a cégek álláshirdetéseinek saját, online megjelenési lehetőségeiről folyt a beszélgetés.
Vállalatvezetőként legfontosabb feladatunk az irányítás. Az ?irányítás? szó azt jelenti, hogy ugyanúgy vezetjük cégünket, mint egy autót vagy egyéb járművet: ha elengedjük a kormányt, akkor letérünk az útról, és ki tudja hová jutunk, ha rángatjuk a kormányt, akkor előbb-utóbb kisodródunk, fejre állunk.
Aktuális műsorunkban a személyes és szervezeti célok közötti összefüggések és ellentétek esetét vizsgáltuk.
Sok vállalkozás szembesül azzal a problémával, hogy egyes szervezeti egységei, csoportjai teljesítménye nem éri el azt a szintet, amely a vállalkozás hatékony működéséhez szükséges, illetve amely a cég más részlegein amúgy megszokott.
Az ideális „csapat” összeállításához minden munkavállaló típusból szükséges választani, hogy megfelelő harmóniában és célokkal folyjon a munka, összetűzések nélkül. Amennyiben ez nem teljesül, a csoport tevékenysége a teljesítmény és a hatékonyság rovására megy, a szervezeti egység felbomlik.
Tisztességes cégeket is magukkal ránthatnak a csaló munkaerő-kölcsönzők –