2014. január hónap bejegyzései

Foglalkoztassunk olcsón: Munkaszervezés

Atipikus foglalkoztatásBár a foglalkoztatás terhei Európában nálunk a legmagasabbak, még ebben a kellemetlen vállalkozói környezetben is vannak lehetőségek a költségek kordában tartására.

Az előző cikkünkben említett adókedvezmények mellett a munkaszervezésben illetve a megfelelő jogi formák megtalálásában további lehetőségek vannak.

A ?tipikus? foglalkoztatás a napi 8, heti 40 órában való teljes munkaidős munkavégzés. Amennyiben munkavállalónkkal ilyen szerződést kötünk, akkor őt ilyen keretek között kell foglalkoztatnunk akkor is, ha éppen nem tudunk neki megfelelő munkát adni, ha pedig több munkánk van, akkor számára túlórát kell elrendelni. Ez a nem túl rugalmas módszer éppen ezért rendkívül drága is, hiszen a munkavállalónak akkor is fizetnünk kell, ha nincs munka, és adott esetben akkor is túlórát kell fizetnünk számára, ha előtte elvégzendő munka hiányában 2 hétig állásidőn volt.

Az egyik legnépszerűbb módszer a munkaidőkeret alkalmazása. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkavállaló szerződés szerinti munkaidejét a munkaidőkeret átlagában kell teljesítenie, illetve a szükséges pihenőidőknek is a keret átlagában kell kijönnie. A törvény azt mondja, hogy a munkaidő csak munkaidőkeret alkalmazásával osztható be ?nem egyenletesen?, tehát ha rugalmasan szeretnénk a munkavállalók munkaidejét megszervezni, akkor munkaidőkeretet kell alkalmaznunk. Ehhez nem szükséges semmilyen megegyezés, szerződésmódosítás a munkavállalókkal, a munkaadó egyszerűen csak elrendeli, és akár 4 hónapon keresztül is ?logisztikázhat? a munkaidővel. Ennek során csupán annyi megkötéssel kell számolni, hogy a munkavállalók napi munkaideje 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet, elegendő 6 naponként 1 pihenőnapot kiadni. Mivel a munkavállalót heti 2 nap pihenőidő illeti meg, illetve heti átlag 40 óránál többet nem dolgozhat, ezért a munkaidőkeret során ki nem adott pihenőnapokat, illetve a 40 órás átlagot meghaladó munkaidő miatt felmerült ?csúszó-napokat? a munkaidőkeret végéig, akár egybevontan is ki lehet adni. A munkaidőkeret így egy igazán elterjed és rugalmas foglalkoztatási forma.

Amennyiben rugalmas foglalkoztatási lehetőségekről beszélünk, akkor nem kerülhetjük meg az egyszerűsített foglalkoztatást. Ennek lényege, hogy a ?rendes? állományi létszámtól függő mennyiségben egyszerűsített foglalkoztatás illetve alkalmi munka keretében foglalkoztathatunk munkavállalókat: ilyenkor a munkavállalók előzetes bejelentésével és az 500 illetve 1000 Ft. közteher utólagos megfizetésével eleget tehetünk mindenféle adminisztrációs kötelezettségünknek. A bejelentést telefonon, ügyfélkapun, sőt, most már okos telefonos applikáció segítségével is megtehetjük:  http://www.vg.hu/vallalatok/infokommunikacio/mobilalkalmazassal-is-be-lehet-jelenteni-az-egyszerusitett-foglalkoztatast-419694

Az egyszerűsített foglakoztatás egy vonzó lehetőség, azonban nem minden esetben megfelelő. A törvény azonban további ésszerűsítési lehetőségekkel is szolgál. Ezek az úgynevezett ?atipikus? foglalkoztatási formák.

Ilyen többek között a különböző részmunkaidős megoldások, a munkavégzés behívás alapján illetve a munkakör megosztása, a határozott időre kötött munkaszerződések, a diákmunka illetve a munkaerő-kölcsönzés. Ezek bizonyos körben akár egymással is vegyíthetők, így megfelelő munkaügyi felkészültséggel komoly összegeket spórolhatunk a foglalkoztatás költségein.

A legegyszerűbb megoldás, ha egy-egy munkavállalót határozott időre veszünk fel: egy kiesett kolléga helyettesítésére, vagy egy projekt idejére. A határozott idő végével a munkaviszony automatikusan, minden külön értesítés nélkül megszűnik. A határozott időt ?naptárilag, vagy más alkalmas módon? is meghatározhatjuk: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy akár egy olyan projektre is felvehetünk így egy munkavállalót, hogy pontosan tudnánk, meddig tart az adott munka. Ilyen esetekben a munkaviszony végeként egy közelítőleges dátumot kell megadni, pl.: ?xy projekt végéig vagy XY munkavállaló szülési szabadsága idejére, előreláthatólag 2015.05.03. napjáig.? Az ilyen módon meghatározott ?határozott idő? az esemény bekövetkeztekor, és nem az adott dátum eljövetekor ér véget, a közölt dátum csupán ?tájékoztató jellegű?.

A törvény újítása az úgynevezett ?behívás szerinti munkavégzés?, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót a munkavégzés előtt 3 nappal értesítjük, hogy mikor kell munkára megjelennie.

A munkakörmegosztás lényege, hogy adott állásra egyszerre több munkavállalóval kötünk munkaszerződést: a tényleges munkaidő-beosztást pedig a munkavállalók maguk közt intézik. Ideális lehet pl. bizonyos adminisztratív feladatoknál kismamák vagy megváltozott munkaképességűek alkalmazására, akik után adókedvezmény jár!

Ennek fordítottja az egy munkavállaló több munkáltató: az egy helyen működő különböző munkáltatók bizonyos feladatok elvégzésére egyetlen személlyel kötnek munkaszerződést. Ideális megoldás pl. kis, egymástól független cégek bizonyos pozícióinak betöltésére: például recepcióst, könyvelőt vagy informatikust lehet ilyen módon alkalmazni.

Mindezeken kívül még számos lehetőség adódik a munkáltatók számára foglalkoztatási költségeik kordában tartására: megoldás minden esetben létezik, érdemes mindehhez szakértő segítségét kérni.

Azonban érdemes leszögezni: nem a jogi eszközök azok, amelyek a tényleges versenyelőnyt és megtakarítást jelentik cégünknek, hanem a megfelelő ember kiválasztása, munkatársaink, munkavállalóink megválogatása.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársunkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Foglalkoztasson olcsón a munkaszerződés adta lehetőségekkel!

DiákmunkaNe oldja meg ?okosba?, rengeteg pénzt lehet legálisan is spórolni! A lehetőségek tárháza nyitott a munkáltatók előtt, mégsem élnek a kiemelkedően kedvezményes alternatívákkal.

Az előző heti adásunkban megvizsgáltuk, milyen adókedvezményeket lehet igénybe venni a munkavállalók foglalkoztatása után. Ezen a héten a legideálisabb munkaszervezési formákat mutatja be Hoffmann Gábor, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR tanácsadója.

  • Mit takar pontosan a ?tipikus? foglalkoztatási forma? Kik esetében éri meg alkalmazni? Mik lehetnek a hátulütői?
  • Az egyik legnépszerűbb módszer a munkaidőkeret alkalmazása. Ez nagyon komoly flexibilitást jelent, ugyanakkor a munkaügyi felügyelők könnyen beleköthetnek, ha nem figyel a munkáltató. Mit kell mindenképpen szem előtt tartani?
  • Régi ismerősünk: a határozott idejű munkaviszony. Miért nem tudják ezt kedvezően használni?
  • Az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaadó kezére játszik! Elmondjuk, hogyan!
  • Újdonság! Miért nem terjedt el a megosztott munkakör?
  • Magyarországon ennél olcsóbb és nagyobb kifizetési hányaddal rendelkező foglalkoztatási forma nincsen. Mégis miért nem mernek diákokat alkalmazni?
  • Hogyan spóroljon akár milliókat, aki sok embert foglalkoztat? Keressen szakértőt, hallgasson a jövő héten is!

Az adás itt érhető el

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon! Hallgassa élőben, szóljon hozzá a műsorhoz, kérdezzen tanácsadónktól!

Foglalkoztassunk olcsón: adókedvezmények

adokedvezmenyMint azt a múlt heti cikkünkben említettük, Magyarországon a foglalkoztatás terhei a legmagasabbak közé tartoznak Európában ? ha éppen nem a legmagasabbak. A magas közterhek ellen ugyan védekezni nem lehet, de az okos vállalkozó számára adott néhány legális eszköz, amivel mégis kordában tarthatók a foglalkoztatási költségek.

A legkézenfekvőbb megoldás lehet élni azokkal a gyakorlatilag alanyi jogon járó adókedvezményekkel, amelyekkel a legmagasabb közteher, a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adó csökkenthető. E lehetőségek közös pontja, hogy igénybevételükhöz nincsen szükség semmilyen külön teendőre: az egyes munkavállalók foglalkoztatása után automatikusan jár az adókedvezmény. Néhány esetben szükséges hozzá külső hatóság igazolása, azonban azokat az adott állásra pályázó munkavállaló egyszerűen be tudja szerezni, így nincs más dolgunk, mint ezeket az igazolásokat eljuttatnunk a bérszámfejtőnknek.

A legismertebb ilyen kedvezmény az úgynevezett Munkahelyvédelmi Akciótervben foglalt Szociális hozzájárulási adóból adott kedvezmény. Az adó (röviden: szochó) mértéke alapesetben 27%: mint láthatjuk, ez az egyik legtetemesebb foglalkoztatást sújtó közteher.

Az adókedvezmény igénybevételének legegyszerűbb esete, amikor szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat. Ebben az esetben az adó mértéke 27% helyett csupán 14,5%, a munkabér első 100 ezer forintja után. E kedvezmény igénybevételéhez nincs szükség másra, csupán arra, hogy az adott munkavállalót a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) 9-es kategóriájába sorolt munkakörben foglalkoztassuk. Ezt a KSH oldalán találjuk: http://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlista.html. Figyelni kell arra, hogy ebben a kategóriában valóban csak a legegyszerűbb munkakörben foglalkoztatott munkavállalók szerepeltethetők. Amennyiben a munkavállaló munkaköre nem illeszthető be a KSH oldalán adott leírásokba, akkor utánuk az adókedvezmény nem érvényesíthető. Fontos, hogy ebből a szempontból nem az számít, hogy az adott munkavállalónak mi a végzettsége, hanem az, hogy a munkaköre igényli-e azt a végzettséget. Csak az ilyen munkavállalónak adható az alacsonyabb összegű minimálbér a magasabb összegű garantált bérminimum helyett.

Automatikusan 100% adókedvezmény illeti meg azt a munkáltatót, aki 25 év alatti pályakezdőt foglalkoztat. Pályakezdőnek minősül mindenki, akinek nincs még 180 napi biztosítással járó jogviszonya, azaz korábban sehol nem dolgozott még összesen 180 napot. Azon munkavállaló után, aki az adóhivatal igazolása alapján még soha összesen 180 napot nem dolgozott, és 25 év alatti, a 27%-os adót tehát nem kell megfizetni egészen addig, amíg a 25. életévét be nem tölti. Amennyiben a nálunk dolgozó, vagy munkát kereső fiatal 25 év alatti, de már bárhol máshol már összesen 180 napnál többet dolgozott, akkor utána az adót csökkentett, 14,5%-os mértékben kell megfizetni egészen addig, amíg a 25. születésnapját be nem tölti. Ugyanekkora mértékű kedvezményt érvényesíthetünk automatikusan, minden külön igazolás nélkül az 55 éven felüli munkavállalóink után. Fontos azonban, hogy ebben az esetben is az adókedvezmény maximum 100 ezer Ft-os adóalapig vehető igénybe: amennyiben az érintett munkavállaló fizetése ezt az összeget meghaladja, akkor a kedvezmény a 100 ezren felüli rész után már nem érvényesíthető, de a 100 ezer alatti rész után igen. Példa: ha a fizetés 200.000.- Ft, akkor az adó mértéke: 100.000.- * 14,5%= 14.500.- Ft, + 100.000.- *27%= 27.000.- Összesen: 41.500.- Ft.

Szintén adókedvezmény jár a tartósan álláskeresők foglalkoztatása után. Az minősül tartósan álláskeresőnek, aki a megelőző 275 napból legalább 183 napot munka nélkül volt, a közfoglalkoztatást nem számolva. Az ilyen személy foglalkoztatása 2 évig 100% szochó kedvezmény jár, a harmadik évben pedig csupán 14,5% adót kell fizetni utánuk.

Hasonló módon jár az adókedvezmény az anyasági ellátásban részesülő munkavállalók után az ellátás (Gyes vagy Gyed) folyósítása alatt az első 2 évben a 27%-os szochó adó alól teljes mértékben mentesül, míg a 3. évben a megfizetendő adó csupán 14,5%. Még kedvezőbbek a feltételek abban az esetben, ha 3 vagy többgyermekes anya foglalkoztatásáról van szó.

Hasonlóan kedvezően lehet alkalmazottakat foglalkoztatni az úgynevezett
szabad vállalkozási zónákban, amennyiben az új munkavállaló a vállalkozás létszámát bővíti. Az ilyen zónák felsorolását külön kormányrendelet tartalmazza: http://jab.complex.hu/document/jog/WKHU-QJ-XML-00000A1300027KOR

Az adókedvezmények közös vonása, hogy minden esetben legfeljebb 100 ezer forintnyi bruttó munkabér után érvényesíthetők.

A kutatással foglalkozó vállalkozások a PhD fokozattal rendelkező, illetve a PhD képzésben résztvevő munkavállalók után jogosult adókedvezményt érvényesíteni.

A foglakoztatás közterheinek csökkentéséről szóló cikksorozatunk következő része a munkaszervezési eljárásokról fog szólni.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Rádióriport – Hogyan lehet olcsóbban foglalkoztatni munkavállalóinkat?

olcsó foglalkoztatásA következő hetekben körbejárjuk, hogyan lehet olcsóbban foglalkoztatni munkavállalóinkat, és összeszedjük az összes lehetséges verziót a kedvezményes lehetőségekre. Az egyik legnagyobb tételt az élőmunkát sújtó terhek jelentik. A mai adásban ismertetjük, milyen adókedvezményeket lehet igénybe venni a munkavállalók foglalkoztatása után.

  • Áttekintést adunk, melyek ezek a munkavállalói csoportok, s melyek után hány %-os adókedvezmény jár?
  • Melyek a premizált és favorizált korcsoportok? Ki számít tartósan álláskeresőnek?
  • Mérlegeljünk! Kit éri meg a legjobban alkalmazni?

Adásunk első felében pedig ismét hallgatói kérdésekre adott válaszokat Hoffmann Gábor, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR tanácsadója.

  • Mit tehet meg a munkáltató a beosztások ütemezésekor? Szabadnap vagy szabadság? Ne keverjük össze!
  • Próbamunka, avagy hogyan dolgoztassunk embereket ingyen. Miben tér el ez a próbaidő intézményétől a Munka Törvénykönyve szerint?
  • Mikor indokolt a felmondás és jogszerűtlen az elbocsátás?

Az adás itt érhető el

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Hallgassa élőben, szóljon hozzá a műsorhoz, kérdezzen tanácsadónktól, böngésszenek az aktuális és korábbi adások között honlapunkon!

2014: Néhány tudnivaló az új évre

termelesi-csúcsAz év elejével érdemes áttekinteni cégünk működését, tájékozódni az új vagy megváltozott szabályokról, és végig gondolni, mit is szeretnénk az új évtől.

A legfontosabb változás a minimálbért érintik. 2014-ben a hivatalos, kihirdetett minimálbér a következő:

?A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4 670 forint, órabér alkalmazása esetén 584 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 118 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint, napibér alkalmazása esetén 5 430 forint, órabér alkalmazása esetén 679 forint.?

Az egyszerűsített foglalkoztatásban minimálbér esetén az irányadó számok 2014-re:

Napibér: 3 970.-, órabér: 497.- Ft.

A garantált bérminimum fizetése esetén pedig a napibér: 4 724.-, az órabér: 591.- Ft.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkabér elszámolható napi maximuma 2014-ben 9.340.- Ft.

A minimálbér kötelező jellegű emelésével egyidejűleg érdemes figyelemmel lenni a bértorlódások- és bérfeszültségek elkerülésére. A legalsó bérsávok emelése során ugyanis azok rátorlódhatnak a (kicsivel) magasabb bérsávokra, így az ezekben foglalkoztatott munkavállalók fizetése relatíve csökkenni fog, amely a dolgozók ?munkakedvét? hátrányosan befolyásolja. A minimálbérek emelésével egyidejűleg tehát érdemes a többi bérsávot is felülvizsgálni.

A Munka törvénykönyvében 2014 január elsejével 2 kisebb változás történt:

A kötetlen munkaidő meghatározásánál az eddigi megszorító kikötés, – mely szerint az a munkaidő számít kötetlennek, amelyben a munkavállaló legalább a munkaidő felét saját belátása szerint osztja be ? megszűnt. Az új szabályozás szerint kötetlen munkarend esetén ?A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát ? a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel ? a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.?

A másik kisebb változás pedig az éves szabadságok következő évre való átvételének jogát illeti: A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az éves szabadság 20 napon felüli részét az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki.

A jogi feltételek változásán túl érdemes 2014-ben is figyelemmel lenni a foglalkoztatás költségeire.

Egy érdekes felmérés látott napvilágot az idei év első napjaiban, amely tartalmaz egy, a foglalkoztatás terheiről szóló grafikont. Ezek alapján az élőmunka terhei szempontjából Magyarország a felsorolt országok közül a legdrágább: 1000 eurós bruttó fizetés a munkáltatónak 1960 euróba kerül, míg a munkavállaló ebből csupán 655 eurót kap kézhez. Összehasonlításként: Ausztriában ugyan ez az 1000 eurós bruttó bér 1540 eurós teljes munkáltatói költséget, és 851 eurós nettó bért jelent.

A bérköltségeket tehát minden vállalkozás igyekszik ? így vagy úgy ? optimalizálni. Akik a legális utat választják, azok számára több legális megoldás is kínálkozik 2014-ben is. Egyrészt továbbra is sokat spórolhatnak a munkáltatók a munkavállalók megfelelő kiválasztásával. A nem megfelelően kiválasztott munkavállaló felvételi, betanítási, elbocsájtási költségei, az új felvételi eljárás és a mindeközben termelés nélkül kifizetett munkabérek akár milliós költségeket is jelenthetnek a vállalkozások számára. A munkaerő-kölcsönzés, illetve a diákmunka mellett még számtalan rugalmas, atipikus foglalkoztatási forma adott a vállalkozások számára, amivel munkaerő-költségeiket optimalizálhatják. Bizonyos munkavállalói körök foglalkoztatását az állam jelentős adókönnyítésekkel ösztönzi, továbbá érdekes lehet megvizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel kedvezményesen vagy akár adómentesen juttathatnak pénzt a munkavállalók számára. Ezek egyike lehet például a sokakat érintő lakáshitel-átvállalás.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Rádióriport – Tankönyvbe illő példák a munkavállalók kizsákmányolásáról

ellenőrzésEzen a héten hallgatói kérdések alapján vizsgálunk meg a tipikus eseteket egy dohányáru és egy élelmiszer bolt példájából.

Megtudhatjuk, mit mutatnak a hazai élőmunka foglalkoztatás terheiről az idei év első napján napvilágot látott felmérések grafikonjai.

  • Korábbi nyitás, elhúzódó zárás, elmaradt szabadnapok?
  • Mit kezd a rendszer a jelenléti íven felül ledolgozott idővel?
  • Az előkészítő és befejező tevékenységek részei a munkaidőnek?
  • Mit ír elő a Munka Törvénykönyve a szabadnapok beosztásáról és a pihenőnapok ütemezéséről?
  • Ha a bolt nem zárhat be, hogy oldja meg a 20 perces munkaidő közti szünetet?
  • Mennyi időnek kell eltelnie két munkaidő között?
  • Milyen rugalmas megoldásokat alkalmazhat a munkáltató ezen problémák kiküszöbölésére?

A második részben megvizsgáltuk a 2014-es Munka Törvénykönyvének változására vonatkozó általános tudnivalókat:

  • Minimálbér változás! Mik lettek az új számok?
  • Figyelem: a bértábla torlódásával kialakulhat bérfeszültség, relatív értékű bércsökkenés!
  • Mikor jár a munkavállalónak a minimálbér és mikor a garantált bérminimum? Melyik után jár adókedvezmény?
  • Miben változott a kötetlen munkarend fogalma s hogyan lehet szabadságot átvinni a következő évre?

 Az adás itt érhető el

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában Érczfalvi András beszélgetett Hoffmann Gáborral, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR tanácsadójával

Hallgassa élőben, Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon és szóljon hozzá a műsorhoz, kérdezzen tanácsadónktól, böngésszen az aktuális és korábbi adások között honlapunkon! ? www.munkaugy.co.hu