Sokan nem is gondolják, hogy a feketemunka kifejezés lényegében kettős tényállást takar. Feketemunkának kell tekinteni az olyan eseteket,
- amikor a munkát végző személlyel nincs a munkavégzésének megfelelő írásos munkaszerződés kötve, illetve
- amikor a munkát végző személy nincs az adóhatóság számára a valósággal egyezően bejelentve.
E kettős tényállás számtalan „lehetőséget” rejt magában. A teljesség igénye nélkül:
- A munkát végző személlyel nem a tényleges munkavégzésének megfelelő szerződést kötöttek, pl. munkaviszonyát megbízási- vagy vállalkozási szerződéssel álcázták, vagy
- teljes munkaidős foglalkoztatására részmunkaidős szerződéssel kerül sor,
- vagy a munkát végző személlyel munkaszerződést egy másik (fantom) szervezet köt.
Külön ki kell emelni az olyan eseteket, amikor egy adott személyt a valóságosnál alacsonyabb munkakörre jelentenek be annak érdekében, hogy az őt megillető, magasabb összegű garantált bérminimum helyett az alacsonyabb összegű minimálbért fizessék. „E tényállás kétszeresen veszélyes, ugyanis a minimálbér fizetésére a FEOR 9-es kategóriájában van lehetőség, ugyanakkor jogszabály a FEOR 9-es kategóriában való foglalkoztatáshoz jelentős szociális hozzájárulási adó kedvezményt társít. Az adóhivatal egy erre irányuló ellenőrzés során felmérheti a munkavégzés tényleges körülményeit, egy új FEOR-kód megállapítása során pedig a munkáltatót egyszerre sújtja a jelentős adókülönbözet és az ehhez tartozó bírság megfizetésének terhe, illetve a munkaviszonyok átsorolásából eredő munkabér-különbözetek munkavállalói követelése.” – mondta Hoffmann Gábor.
A fekete foglalkoztatás egy szofisztikált, de mára már klasszikussá vált formája, amikor egy közbeiktatott vállalkozáson keresztül történik a foglalkoztatás. Ez a vállalkozás – adott esetben tiltott munkaerő-kölcsönzési tevékenységet is megvalósítva – a munkavállalókat látszólag legálisan foglalkoztatva, bejelentési – és szerződéskötési kötelezettségének eleget téve foglalkoztatja a dolgozókat, azonban utánuk az adókat és járulékokat „elfelejti” megfizetni. Néhány hónap működés után a szervezet felszívódik, a dolgozókat pedig „átveszi” egy új cég, miközben a munkavégzés gyakorlati feltételeiben nem történik változás: bár munkáltatók jönnek-mennek, a munkavállaló évek óta ugyanazon a helyen, ugyanazon személyek irányítása mellett ugyanazt a munkát végzi. Ezekben az esetekben a bíróság egyrészt megállapítja a jogviszony folytonosságát, tehát hiába „ért véget” a dolgozó jogviszonya az egyik cégnél, és ez a cég azóta hiába szűnt meg, attól a munkavállaló munkaviszonya még folyamatos lesz, tehát jogosult lesz a munkaviszonya megszűnésekor mindazokra a juttatásokra és védelemre, melyek a hosszabb munkaviszonnyal rendelkező munkavállalókat megilletik, mint például a hosszabb felmondási idő és magasabb végkielégítés.
Másrészt, a hatósági eljárás során megállapíthatják azt is, hogy a munkavállalókat ténylegesen nem a közbeiktatott vállalkozások foglalkoztatták, hanem az a cég, amely a munkavállalók tevékenységének hasznait ténylegesen élvezte. Ez a gyakorlatban a következőket jelentheti:
– a céggel a munkavállalók nem álltak munkaviszonyban, nem kötöttek velük munkaszerződést,
– a cég bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,
– a munkavállaló(k) ettől a cégtől nem kap(tak) fizetést.
Mindezen kötelezettségeket a cégnek utólag, akár évekre visszamenően kell teljesítenie. A gyakorlatban ez az igénybevevő vállalkozás fizetésképtelenségét, vagyonának zárolását jelenti.
Összegezve a feketemunka megjelenési formái rendkívül változatosak lehetnek, a lényegük az, hogy a tényleges foglalkoztató a foglalkoztatással összefüggő adminisztrációs és adófizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget, illetve a munkavállalók jogait csorbítják.
Tekintettel arra, hogy a jogszabályok változása miatt az utóbbi időben a munkaügyi bíróságok terhelése jelentősen csökkent, ezért a szabályokat megsértő munkáltató már nem bízhat az ügy évekig való elnyújtásában sem: a bíróságok akár néhány hónap alatt le is zárhatnak egy ilyen ügyet.
Azok a vállalkozások sem nyugodhatnak meg, melyek „nem ennyire” szabálytalanok: a munkaügyi szabályok csekélyebb fokú megsértése esetén – különösen akkor, ha az adott cég múltja „nem makulátlan” – az adott vállalkozás elveszíti a rendezett munkaügyi kapcsolatok minősítését, hosszú időre kizárva magát ezzel a különféle támogatásokból, pályázatokból, közbeszerzésekből.
Az euCSOPORT munkajogi szakértője szerint minden munkáltatónak tudnia kell, hogy a munkaügyi bírságok ténye és oka nyilvános, ezért az egyes jogsértések a továbbiakban akár a hitelt nyújtó banknál, akár szerződött partnereknél a kockázat emelkedését okozhatja, az esetleges büntetés összegén felül – a magasabb kamatok és rosszabb feltételek miatt – tovább emelve az elkövetett jogsértés anyagi következményeit. Mindezeken felül pedig a vállalkozás vezetőjét hosszú évekre is eltilthatják a cégvezetéstől.
Akár egy véletlenül elkövetett kis hiba is elég arra, hogy a felügyelő büntessen. Mindezek miatt a tudatos vállalkozók napjainkban ezekben az ügyben szakértői segítséget is kérnek. Bármelyik megoldást is választjuk, a gondos adminisztráció és szakmai támogatás elengedhetetlen. Általában a könyvelőkre, bérszámfejtőkre bízzák a foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket, azonban a téma számos fontos aspektusát csak profi munkaügyi szakemberek képesek lekezelni, így sokat tehetünk vállalkozásunk hatékonyságáért és biztonságunkért, ha az euCSOPORT profi HR szolgáltatóira bízzuk munkavállalóink foglalkoztatását.