Tanácsadóként vehettem részt a Forbes rendezvényén, ahol a Vodafone standján elkülönített helyen helyszíni tanácsadással segítettem a hozzám fordulókat. A három legemlékezetesebb eset a következő volt.

A rendezvény iránt feltűnően sok ifjú üzletember-üzletasszony reménység is érdeklődött. Ők a továbbtanulás, a szakmaválasztás és a jövőbeli sikerek közötti kapcsolat mibenlétéről kértek hasznos információkat. Magyar vagy angol nyelven tanuljanak? Ha angolul, akkor magyar vagy angol rendszer szerint? Milyen értéke van az egyes diplomáknak, és milyen eséllyel tudnak a későbbiekben elhelyezkedni velük?
A nálam érdeklődő gólyák most kezdték tanulmányaikat egy angol rendszerben működő, és angol tanítási nyelvű budapesti egyetemen. Kissé összezavarodtak a gimnáziumi éveik alatt megszokott poroszos, a lexikális tudást középpontba helyező és az egyetem által alkalmazott, jóval szabadabb, a lexikális tudás helyett az alkalmazott tudást, a számonkérés helyett a támogatást középpontba helyező oktatási módszertől. Gondolkodtak egy szintén angol nyelvű, de magyar rendszer szerinti képzést kínáló egyetemre való átjelentkezésen. Az angol és a magyar felsőoktatásban szerzett személyes tapasztalataim alapján egyértelműen azt tudtam nekik javasolni, hogy ne ijedjenek meg a furcsaságokon, különbözőségeken, mert jövőbeli épülésüket egyértelműen az idegen kultúrákkal, idegen módszerekkel, idegen gondolkodásmóddal szerzett tapasztalataik fogják hatékonyabban szolgálni.

A tanácsot kérők egy következő rétegét az egyéni vállalkozásból lassan kinövő vállalkozók adták. Általános probléma, hogy már nem győzik a munkát egyedül. Nagyon sok, számukra idegen, nem szívesen végzett adminisztrációs munkával kell foglalkozniuk, amely a megnövekedett forgalmukkal van összefüggésben, azonban alaptevékenységük folytatásában akadályozza őket. A feladatok súlya alól menekülni szeretnének, de saját maguktól nem találták a kiutat.
Számukra azt javasoltam, hogy készítsenek egy listát a ?nem szeretem? feladatokról. E feladatok döntő többsége jellemzően adminisztratív feladat: követelések kezelése, alvállalkozók koordinálása, szerződések és teljesítések ellenőrzése, kapcsolattartás a könyvelővel, és más hasonlók. E feladatok ?bár valóban fontosak-, általában távol állnak a vállalkozóktól, azonban például diákok foglalkoztatásával egyszerűen megoldható, könnyen strukturálható tevékenységek. Az összeállított listákból kiválóan összeállítható egy olyan munkaköri leírás, amelyre egy, a célnak megfelelően kiválasztott diák munkavállaló ?közgazdászhallgató- kiválóan és költséghatékonyan elláthat heti 10-15 órában. A diákok foglakoztatása azzal az előnnyel is járhat, hogy a diák gyakorlatilag a kezdetektől együtt növekedhet a céggel, az egyetemen megszerzett tudását a gyakorlatban is alkalmazhatja, és tanulmányai végeztével a közben növekvő cég első középvezetőivé válhatnak, így a szervezet szempontjából később fontossá váló pozíciókban már kipróbált és lojális munkavállalók tevékenykedhetnek.

A legérdekesebb probléma, amivel szembesültem egy családi vállalkozás ügyvezetői pozíciójának öröklési kérdése volt. Egy mérnöki szolgáltatásokkal foglakozó vállalkozás alapítója és ügyvezetője egy fiatal hölgy édesapja, a közeljövőben szeretné átadni a stafétát. A hölgy, mint kijelölt utód ezzel kapcsolatban felmerült kérdésekben kért tanácsot.

Egy tanácsadó értelemszerűen nem adhat konkrét választ ilyen esetekben, sokkal inkább célszerű hallgatni, és további kérdéseket feltenni.

• A kijelölt ügyvezetőnek egyáltalán egybeesnek-e a karriercéljai a rábízandó feladatokkal?
• Mennyire célszerű fenntartani a cég családi jellegét, ezáltal esetleges családi problémákkal terhelni a vállalkozást, és viszont: munkahelyi problémákkal terhelni a családot?
• Mennyire célszerű az ügyvezetést saját kézben tartani, illetve milyen hátrányokkal járhat egy profi ügyvezető megkeresése?
• Mennyire terhelik a céget a személyes rokoni-baráti viszonyok, és milyen árat kellene fizetni, ha e terhektől a cég meg szeretne szabadulni?
• A szervezet mennyire alkalmas a külső szakértő segítségével összeállított stratégiai és üzleti terv végrehajtására, és hogyan lehetne a családi-baráti viszonyok között a szükséges módosításokat végrehajtani?
• Mennyire elfogadott a magasabb beosztású, a kezdetektől jelenlévő kollégák körében a kijelölt ügyvezető, és mit tehet az ismert, és a még felszín alatt lapuló személyes problémák azonosítása, megelőzése és feloldása érdekében?
• Egyáltalán: mennyire vetül rá az apja árnyéka? Képes lesz-e, akar-e megfelelni az alapító által felállított magas mércéknek egy férfiak által dominált, férfias szervezetben, fiatal nőként?

A tanácsot kérőnek ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kell a jövőben megtalálnia a választ ahhoz, hogy a szervezetet sikerrel vihesse tovább.

Tanácsadóként a Forbes rendezvényén komoly problémákkal szembesültem és jó érzés töltött el, hogy ha csak egy fél órás beszélgetés során is, de hasznos tanácsokkal tudtam szolgálni az érdeklődőknek.

Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó
euJOBS

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746