Így tehát a minimálbér várható összege 111.000.- Ft-ról 127.500.- Ft-ra (órabér esetén 639 Ft/óráról várhatóan 733 Ft/órára), a garantált bérminimum összege pedig 129.000.- Ft-ról 161.250.- Ft-ra (órabér alkalmazása esetén 742 Ft/óráról várhatóan 927 Ft/órára) fog emelkedni.
A minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán az első praktikus kérdés, hogy kinek jár az egyik, és kinek a másik. Hüvelyujj-szabályként elmondható, hogy a minimálbér annak jár, aki olyan munkakört tölt be, mely a 8 általánoson kívül semmilyen egyéb végzettséget, szakképzettséget nem igényel. Ezen munkaköröket a FEOR a 9. osztályban listázza (szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások). Általában elmondható, hogy minden, ami 8 általánosnál magasabb végzettséget igényel jellemzően a FEOR 1-8 osztályaiba tartozó munkakörök a magasabb kategóriába tartoznak.
A jelentős mértékű béremelést az tette szükségessé, hogy gyakorlatilag elfogytak a munkavállalók a magyar munkaerő-piacról, aki tehette, külföldre ment. A magyar bérek még így sem versenyképesek, de a kormány célja valószínűleg az, hogy emelje a magyar keresetek versenyképességét.
A munkáltatók tehát elég szorult helyzetbe kerültek:
- Egyrészt kevés számú elérhető munkaerőért kell versenyezniük a munkaerő-piacon, tehát nehéz a munkaerő beszerzése,
- másrészt pedig ez a munkaerő egyre drágább lesz.
A munkáltatóknak tehát az eddigieknél sokkal hatékonyabban kell gazdálkodniuk az emberi erőforrásaikkal, illetve egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük nehezen megszerzett dolgozóik jólétére, motiválására és megtartására.
A hatékonyság emelése és a dolgozók jóléte kéz a kézben jár: egy rosszul szervezett, nem hatékony munkahelyen senki nem érzi jól magát, és ezt a helyzetet főleg a legversenyképesebb munkavállalók tolerálják a legnehezebben, tehát ők hagyják el leghamarabb a céget. A vállalkozásoknak tehát párhuzamosan kell erőfeszítéseket tenniük a hatékonyabb toborzás, illetve a hatékonyabb megtartás érdekében, valamint emelniük a munkavégzés hatékonyságát.
A toborzás mára egy külön szakmává fejlődött: a megfelelő munkavállalók felkutatása speciális szakértelmet kíván. Ezen a területen a vállalkozásoknak – amennyiben méretük okán nem tartanak fent saját ezzel foglalkozó részleget – célszerű külső szolgáltatót bevonniuk.
A megszerzett munkavállalók megtartása és munkájuk hatékonyságának emelése azonban összetett probléma, melynek érdekében számos lépést kell megtenni.
Korábban egy vállalatok hatékonyságának növelésével foglalkozó mérnök mondta, hogy „attól még egy vállalkozás sem lett hatékonyabb, hogy betartja az Mt.-t”. Ez a hozzáállás talán igaz volt addig, amíg a vállalkozások hatékonysága a munkavállalók rovására volt emelhető, azonban a mai helyzetben mindez már túlhaladottá vált. A munkavállalók jogainak betartása megtartásuk alfája: minden lépés, amit egy jogaiban sértett munkavállaló motiválása, elégedettségének növelése érdekében tesz egy vállalkozás, gyakorlatilag kidobott pénz.
A hatékony foglalkoztatás kiindulópontja tehát az, hogy a munkavállalók jogait a munkáltató ne sértse. Ha a felek közötti együttműködés keretei jogszerűek, akkor lehet különböző lépéseket tenni a helyzet további javításáért: vállalati légkör és munkavállalói elégedettség felmérésével, új (Magyarországon új) vezetési módszerek bevezetésével, tudományos alapokon megtervezett, a külső és belső bérfeszültségeket kizáró bérezési rendszerek bevezetésével, feszesebb gazdálkodással. A munkaszervezés hatékonyságának folyamatos felülvizsgálatával és növelésével pedig mindennek a fedezete is megteremthető. Az ebbe az irányba tett lépések azonban komolyabb vezetői felkészültséget igényelnek a 2017-es évben.