Az Országgyűlés elfogadta a régi Munka törvénykönyvét 2012. július 1-jétől felváltó új Munka törvénykönyvét, a 2012. évi I. törvényt.
Az új jogszabály számos ponton változást hoz a megszokottakhoz képest.
A változások sorában az egyik elrejtett és új szabályozás a munkavállaló személyes adatainak védelméről szól. Már a jelenleg hatályos jogszabály is kimondja, hogy a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, amely személyiségi jogait nem sérti, és amely a munkaviszonyának létesítése vagy teljesítése szempontjából fontos. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalótól nem kérhető olyan nyilatkozat, amely nincs szoros összefüggésben a munkavégzésével: például általában a munkavállaló felkészültségét vagy munkavégző képességét nem befolyásolja gyermekeinek száma, családi állapota, világnézete, bőrszíne vagy testmagassága, ezért ezen adatok megadására a munkavállalót/pályázót nem lehet jogszerűen kötelezni.
Az új adatvédelmi törvény szerint
?személyes adat:
az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;?
A jogszabály kacifántos megfogalmazása lefed gyakorlatilag mindent: a fizetési adatoktól kezdve az egészségügyi információkon keresztül a fényképéig, aláírásáig, de még a munkavállaló neve is védelem alatt áll. E szerint mindezek az adatok csak és kizárólag meghatározott célból, az érintett hozzájárulásával kezelhetők. Például a céges honlapon ezek után csak a munkavállaló hozzájárulásával közölhető a neve vagy a fényképe. Az adatvédelmi törvény (a 2011. évi CXII. tv.) részletesen szabályozza azokat a teendőket, amelyek a munkavállalók személyes adatainak kezeléséhez szükségesek (pl.: adatvédelmi szabályzat létrehozása, stb…)
A nyáron hatályba lépő új Mt. alapján az adatkezelésről a munkavállalókat tájékoztatni kell. Ilyen adatkezelésnek minősül például a személyes adatok külső bérszámfejtőnek vagy könyvelőnek való átadása, a vállalati intranetet működtető külső vállalkozás számára történő átadása, vagy bármilyen más hasonló, külső szervezet által történő feldolgozása is.
Tekintettel arra, hogy az új Mt. e kötelezettségeket a Munka Törvénykönyvébe emelte, így elképzelhető, hogy az új törvény hatálybalépése (2012. július 1.) után megtartásukat a munkaügyi felügyelők ellenőrizni fogják, ezzel új lehetőségeket teremtve a bírságbevételek növelésére.
Érdemes tehát jogásszal vagy adatvédelmi szakértővel konzultálni, ugyanis az új adatvédelmi törvény már hatályos, az új Mt. pedig ez év július elsejétől lép életbe.
Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba
Munkaügyi szakértő
