A munkaidő beosztásával és szervezésével kapcsolatos változások az új Mt. kapcsán

A munkaidő beosztásával és szervezésével kapcsolatos változások az új Mt. kapcsán

Július elsejével hatályba lép az új Munka Törvénykönyve. Jelenleg is a Parlament előtt fekszik (vagy éppen ezekben a pillanatokban fogadják el) a hatályba léptetéséről szóló önálló törvényt, amely számos ponton módosítja, kiegészíti, illetve pontosítja a már elfogadott, de életbe még nem lépett jogszabályt.

Az új Mt. legmarkánsabb változásai a folyamatban lévő módosításokkal együtt talán éppen a munkaidő megszervezésével és beosztásával kapcsolatos kérdések körül fedezhetők fel.

Jelentősen megváltozik például a ?műszak? fogalma. Az eddigi szabályok szerint műszaknak – és így több műszakos munkarendnek, illetve munkaidő beosztásnak – az volt tekinthető, ha ?a munkavállalók időszakonként rendszeresen egymást váltva végezték azonos tevékenységüket?. Sajnos a jogszabály nem adott egyértelmű választ az ?időszak?, valamint a ?rendszeresség? fogalmainak tartalmára, így a műszak – és így a műszakpótlékok – kérdése folyamatos nézeteltérések forrása volt a munkaadók, valamint a munkavállalók, a munkaügyi felügyelet és a bíróságok között.

Az új szabály az egész kérdéskört az alapjaiban megváltoztatja. A továbbiakban – mindamellett, hogy a vita eddigi értelmét adó ?délutáni műszakpótlék? kérdése kikerült a jogszabályból – több műszakról akkor beszélhetünk, ha a munkaadó tevékenysége hetente meghaladja a 80 órát. Ez, és csak ez a műszak egyedüli kritériuma, a munkavállalók tevékenységének eltérő vagy hasonló mivolta indifferens lesz.

A munkaadó több műszakos működése abból a szempontból lesz fontos, hogy a több műszakos munkarendben dolgozó munkaadó jogosulttá válik a vasárnap rendes munkaidőben történő foglalkoztatásra, és így 100%-os bérpótlék helyett csupán 50% bérpótlékot kell munkavállalóinak kifizetnie. Ugyanakkor a több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak este 6 és reggel 6 óra között 30% pótlékot kell majd fizetnie, míg a nem több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak csupán este 10 órától kell, és mindössze 15% bérpótlékot megfizetnie. (A pótlékszámítás szabályai szintén jelentősen megváltoznak majd, arról majd a következő cikkben lesz szó részletesebben.)

Ez azt jelenti, hogy egy cég, amelyik – a hagyományos értelmezés szerint – csupán 1 műszakban működik, nem oszthatja be munkavállalóit rendes munkavégzésre vasárnap, de például ha tevékenységét jellemzően éjszaka végzi (például egy szórakozóhely személyzete vagy egy pékség), akkor éjszaka kedvezőbb feltételekkel működhet.

A továbbiakban is megmarad az a főszabály, miszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje nem lehet rövidebb napi 4, és nem lehet hosszabb napi 12, illetve heti 48 óránál.

Lazulnak ugyanakkor a vasárnap rendes munkaidőben való üzemelés szabályai. Mint azt az előbb említettem, vasárnap rendes munkaidőben az eddigi rendkívül feszes szabályozás helyett már a több műszakos munkarendben működő munkaadó is jogosult lesz foglalkoztatni, és a legújabb módosítás szerint a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó munkaadók is beoszthatják munkavállalóikat vasárnapra.

Kevésbé ismert, hogy jelenleg is elválik egymástól a naptári- és a munkanap fogalma: továbbra is lesz lehetőség ugyanis arra, hogy a napi pihenőidőt az egyik napi munkaidő vége, és a következő napi munkaidő kezdete közötti 11 órában határozzák meg. Ugyanitt biztosít lehetőséget a szabály arra, hogy a több műszakos tevékenységet folytató munkáltató ?forróváltásban?, mindössze 8 óra pihenés után újra munkára ossza be a munkavállalóját. Ez esetben is tekintettel kell lenni azonban arra, hogy a munkaidő 12 óránál hosszabb nem lehet.

A munkavállalók beosztását a továbbiakban szintén 7 nappal korábban kell a munkavállalóval közölni, azonban a munkaadónak lehetősége lesz arra, hogy e beosztását 4 nappal korábban módosíthatja.

Egy, az adminisztráció csökkentése érdekében hozott rendkívül életszerű újítása az új törvény munkaidő nyilvántartást egyszerűsítését célzó azon szabálya, hogy ezentúl nem kell elkülönült munkaidő beosztást (tervet) és a (megtörtént) munkaidőről vezetett nyilvántartást egyszerre, elkülönítetten vezetni: az új szabály szerint a munkaadó a munkaidő nyilvántartási kötelezettségének a munkaidő beosztás hónap végén való leigazolásával, és a közben történt változások naprakész feltüntetésével is teljesítheti.

A rugalmas munkavégzés érdekében a munkaadók számára üdvözlendő változás a munkaidő beosztásának új (jelenleg elfogadásra váró) szabálya, mely szerint ezentúl a munkaidő munkaidőkeret hiányában is beosztható egyenlőtlenül. A munkaidőkeret intézménye eddig is a munkaadók rendelkezésére állt, azonban annak adminisztrálása, követése jelentős terhet rótt a vállalkozásokra, amennyiben a munkaidőt egyenlőtlenül (nem minden nap egyformán) kívánták beosztani. A munkaidő azonban munkaidő keret hiányában eddig nem volt egyenlőtlenül beosztható. Az új szabály azonban lehetővé teszi a munkaidő egyenlőtlen beosztását munkaidőkeret, és az ahhoz tartozó adminisztráció nélkül is.

Mindent összevetve a július elsejétől élő új Munka Törvénykönyve jelentős, és kedvező változásokat hoz a munkaadók számára a munkaidő beosztásával, annak nyilvántartásával és az ehhez kapcsolódó adminisztrációval összefüggésben is.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Tisztelt Partnereink!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy elindult az EU-CSOPORT önálló munkaügyi adása a Gazdasági Rádió ?Délutáni Monitor? című műsorában.

Hetente frissülő érdekes témákkal, aktualitásokkal várjuk a kedves Hallgatókat minden hétfőn 16:30 és 17 óra között, Budapesten az FM 105.9-es,
Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián.

Hallgassák műsorunkat élőben, szóljanak hozzá a műsorhoz, keressék az aktuális adásokat honlapunkon! http://www.munkaugy.co.hu/gazdasagi-radio-interjuk/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük