A munkavállalók a vállalkozások erőforrásai, csakúgy, mint az anyagi erőforrások, a pénz, a gépek és az energia. Azonban az emberi erőforrások egy lényeges ponton különböznek az egyéb erőforrásoktól: lelke van, érez, gondolkodik, önálló akarattal bír. Ezért speciális bánásmódot igényel és érdemel.

Sok vállalkozó elfeledkezik erről a tényről, és egyfajta pénzbedobó automatának tekinti a munkavállalóit: jobb esetben úgy gondolkodnak, hogy ha több pénzt ?dobnak bele?, akkor magasabb teljesítményt is kapnak. Rosszabb esetben kevesebb pénzért szeretnének magasabb teljesítményt. Mindkét alapállás hibás:

• attól, hogy több pénzt adunk a munkavállalóknak, még nem fognak magasabb teljesítményt nyújtani
• ha pedig kevesebb pénzt kapnak, akkor egészen biztosan alacsonyabb lesz a teljesítményük.

Ennek oka, hogy a pénz úgynevezett ?higiénés tényező?: nagyobb mennyiség nem okoz teljesítményjavulást, a kisebb mennyiség viszont a teljesítmény romlását okozza.

Pszichológiai kutatások szerint a munkavállalók motiválására használható eszközök két csoportba oszthatók: az úgynevezett ?motivációs tényezők?, és a ?higiénés tényezők? csoportjába. A ?motivációs tényezők? azok, amelyek használata a teljesítmény javulását okozza, elmaradásuk azonban nem jár együtt közvetlenül a teljesítmény romlásával. A ?higiénés tényezők? alkalmazásával nem lesz jobb, de elmaradásukkal kimutathatóan csökken a munkavállalók teljesítménye. Érdekes módon a pénz ez utóbbi kategóriába esik: attól, ha többet adunk, nem lesz hatékonyabb a munkavégzés.

De miért is van szükség a gyakorlatban a munkavállalók motiválására? Képzeljünk el egy 40 fős gyárat, ahol nem figyelnek a munkavállalók elégedettségére. Egy zsarnok művezető sanyargatja az alkalmazottakat, egyre magasabb teljesítményt kipréselve belőlük. A munkavállalók egy idő után nem tűrik ezt tovább, és bosszút fognak állni a maguk módján: ha a cég sem törődik velük, akkor ők miért törődjenek a munkaadóval? Miért kezeljék a gépeket, eszközöket, alapanyagokat, késztermékeket óvatosan, körültekintően? Miért dolgozzanak alaposan? Egyáltalán: miért dolgozzanak? A munkavállalók életében ilyen esetekben mindig eljön az a pont, amikor -bármennyit is kapnak – nem mennek be többé. A munkaadónak ilyen esetben alapanyag- és energiaköltségeinek, a selejt arányának növekedésével, esetleg szabotázzsal, szándékos munkalassítással vagy károkozással kell számolnia: versenyképessége romlik, és végül akár csődbe is mehet.

A munkavállalók motiválása tehát nem feltétlenül pénzkérdés. A munkaadók előtt számos lehetőség áll a munkavégzés hatékonyságának növelésére, és ezek nem is feltétlenül kerülnek pénzbe.

Azonban mielőtt egy ilyen program megvalósításába belevágunk, érdemes leszögezni: jobb munkára motiválni csak azt lehet, aki képes, és hajlandó is többet/jobban dolgozni. A nem megfelelően kiválasztott munkaerő esetén erőfeszítéseink hiábavalóak lehetnek: esetlegesen túlképzett munkavállalóink nem lesznek hajlandóak, esetlegesen alulképzett munkavállalóink pedig nem lesznek képesek jobban teljesíteni. A nagyobb hatékonyság kezdő lépése tehát a megfelelő kiválasztással kezdődik.

A megfelelő, motiváló munkakörülmények megteremtése nem egy ?csekklista?, amin pontról-pontra végig tudunk menni, sokkal inkább egy átfogó gondolkodásmód, amelyet el kell sajátítanunk. Ha mégis el szeretnénk kezdeni valahol, akkor érdemes a korábban említett ?higiénés tényezőknél? kezdenünk: amíg azok nem teljesülnek, addig minden, a munkavállalók motivációjára fordított erőfeszítésünk hiábavaló lesz. De melyek ezek a ?higiénés tényezők?? A teljesség igénye nélkül:

• Az ellenőrzés, a teljesítményre vonatkozó folyamatos visszajelzés: jól dolgozik-e a munkavállaló, hogyan kaphat segítséget a jobb munkához, egyszóval a munkavállalóra való odafigyelés
• a személyes kapcsolatok: a munkavállalók barátkozása, emberi kapcsolataik építése családi napokkal, közös programok szervezésével
• a munkakörülmények: tisztaság, kulturált munkakörülmények megteremtése. Amennyiben a munkaadó által megteremtett munkakörülmények jobban hasonlítanak egy disznóólhoz, mint egy munkahelyhez, akkor munkavállalói színvonala is a munkakörülményeikhez fog hasonlítani. Egy szép, tiszta és rendezett munkahelyen a munkavállalók szépen, tisztán és rendben fognak dolgozni, káoszban pedig a munkavégzés is kaotikus lesz. Nem nehéz belátni, melyik hatékonyabb.
  
• Kompenzációs (fizetési) rendszer: azokat a célokat szolgálja-e a fizetési rendszer, amelyeket kitűztünk? Ha csapatmunkára van szükségünk, de az egyéni teljesítményt díjazzuk, akkor értelemszerűen, nem azt fogjuk kapni, amiért fizettünk. Ugyanez a helyzet akkor, ha pl. odafigyelést várunk munkavállalóinktól, de szigorúan csak a ledolgozott 8 órát fizetjük meg.

A ?higiénés tényezők? között tehát egyedül a kompenzációs rendszer az, amely pénzzel kapcsolatos, azonban ez is inkább a jelenleg is a munkavállalókra fordított anyagi erőforrásaink átcsoportosítását, mintsem bővítését jelenti.

Amennyiben ezeket a feltételeket teljesítettük, elkezdhetjük ?motiválni? is munkavállalóinkat: érdekes módon azonban a ?motivációs tényezők? között nem találunk olyat, amely anyagi erőforrásokat igényelne:

• ?köszönöm?: a munkavállaló teljesítményének elismerése, a kifejtett erőfeszítés megköszönése. Ez mindenképpen ingyen van.
• fejlődés, előmenetel: a munkavállalók személyes fejlődése a munkaadó versenyképességét is szolgálja. Egy mondás szerint ?annál, ha képzed a munkavállalóidat és elmennek, csak egy rosszabb van: ha nem képzed őket, és maradnak?. A munkavállalók fejlesztésébe fektetett összegek tehát tulajdonképpen a vállalkozás versenyképességébe való befektetésként értékelhetők 
• a munka természete: amennyiben a munka megfelel a munkavállaló képességeinek és elvárásainak, akkor magasabb teljesítményt várhatunk. A kihívást jelentő feladatok és tevékenységek motiváló erővel bírnak
  
• a felelősség: a munkavállalók kitüntetésként értékelik, ha felelősséget ruháznak rájuk. Amiért valaki felelős, azt a sajátjának érzi, és úgy is viszonyul hozzá. A felelősség – a hozzá járó hatáskörrel együtt – erősíti a munkavállalók motivációit
  
• a teljesítés: ahol a munkavállalóknak lehetőségük van teljesíteni, ott jobban is fognak dolgozni.

Mindenképpen érdemes azonban szem előtt tartani a következőket: ?Sokkal biztosabban tudjuk az emberek motiváltságát és teljesítményét fokozni, ha olyan felszabadult, kihívásokkal és lehetőségekkel teli munkakörnyezetet alakítunk ki, amelyben az egyenek képességeiket hasznosítva, olyan értelmes munkát végeznek, amelyért maguk is érzik, hogy nagyra becsülik őket ? bár egy ilyen környezet létrehozása nehezebb és több időt vesz igénybe, mintha egész egyszerűen beindítjuk az ösztönzés gépezetét.?

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT