Az APEH új neve: Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV)
2010. október 1-jével az elsőfokú adóhatósági feladatok ellátására visszaállt a korábbi megyei szervezeti struktúra, ezzel egyidejűleg a másodfokú adóhatósági feladatok elvégzésére a jelenlegi régiók területén felállításra kerülnek a regionális főigazgatóságok.
A jövőben az APEH (NAV) hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben:
- első fokon az igazgatóságok,
- az igazgatóságok által első fokon hozott döntések tekintetében a főigazgatóságok,
- a főigazgatóságok által első fokon hozott döntések tekintetében az APEH elnöke jár el másodfokon.
2011. január 1-jétől az új kormányhivatal átveszi az APEH és a Vámhivatal feladatait, általános jogutód lesz. Az összeolvadás célja:
- a működéssel járó költségek csökkentése,
- közös informatikai rendszer és törzsadat-állomány kialakítása és működtetése,
- egyablakos ügyintézési rendszer működtetése,
- valamint a folyószámlák egyesítése.
Az adóhatóság és a vámhatóság pénzforgalmi rendszere még nem kerül teljesen egyesítésre, várhatóan 2012-re valósul csak meg. Emiatt az egymás közötti elszámolásra a régi szabályok érvényesek, a jóváírás napja a megfizetés napja.
Járulékváltozások 2011-ben:
- Az Egyéni nyugdíjjárulék mértéke 10%-ra módosul a jelenlegi 9,5%-ról
- Az ígéretekkel szemben továbbra is marad a NYENYI adatszolgáltatás
- Nyugdíjjárulék plafon: napi 21.000.- Ft ? éves 7.665.000.- Ft (ez még csak javaslat)
- Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege: 5.100.- Ft
- Járulékalap a tárgyhó első napján érvényes minimálbér (78.000.- Ft), vagy a garantált bérminimum lesz (94.000.- Ft).
Az Adózás rendje
Áfa-bejelentkezés: újonnan alakuló cégeknek ezentúl nyilatkoznia kell arról is, ha az áfatörvény általános szabályai alá akar bejelentkezni, nem csak a különleges vagy eltérő szabályok alkalmazásáról.
Adóigazolások kiadásának határideje újra 8 nap lesz. Az együttes adóigazolás megmarad, de egyszeres illetéket kell csak ezentúl fizetni.
Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 12 havi működést feltételezve kell minden adónemben az adóalapot és a fizetési kötelezettséget megállapítani.
Az önellenőrzés csak akkor minősül megkezdettnek, ha az adózó az önellenőrzési bevallást legkésőbb az értesítés kézhezvétele előtti napon benyújtotta az adóhatósághoz, a folyamatban lévő önellenőrzések lezárására a továbbiakban nincs lehetőség.
Más adatbázisokban szereplő adatokat az adóhatóság a végrehajtáshoz is felhasználhatja, egyes adatokat ingyenesen beszerezheti. Illetve a nyomozóhatósági (ebben a NAV fegyveres szerve is bele tartozik) megkeresésekhez nincs szükség ügyészi jóváhagyásra január 1-től.
Az adó- és a vámhatóság kiutalás kérésekor megnézi a másik szervezet folyószámláját is, és ha ott az adózónak tartozása van, akkor annak összegét a kiutaláskor visszatartja.
Mulasztási bírság változások: az adózó 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható, ha közzétett beszámolója részben vagy egészben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, illetve ha a beszámolóját nem nyújtotta be.
Nem róható ki bírság ezentúl azon személy, illetve közvetlen felettese részére, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése. Nem sújtható továbbá mulasztási bírsággal az adózó azon alkalmazottja, aki közvetlen vezetője annak a személynek, aki a nyugta-, illetve számlaadást elmulasztja.
Ügyfélkapu létesítés: az adószámot követő 8 napon belül kötelező létesíteni, vagy meghatalmazottat kell bejelenteni, aki már rendelkezik ügyfélkapuval.
A törzsadatokról az APEH ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót.
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó csak ezen keresztül bonyolíthatja le a pénzforgalmát az adóhatósággal, csekken a jövőben már nem.
Az adótúlfizetést csak akkor fogja visszautalni a hatóság, ha minden bevallás benyújtásra került.