Adótörvények 2011.

Az APEH új neve: Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV)

2010. október 1-jével az elsőfokú adóhatósági feladatok ellátására visszaállt a korábbi megyei szervezeti struktúra, ezzel egyidejűleg a másodfokú adóhatósági feladatok elvégzésére a jelenlegi régiók területén felállításra kerülnek a regionális főigazgatóságok.

A jövőben az APEH (NAV) hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben:

  • első fokon az igazgatóságok,
  • az igazgatóságok által első fokon hozott döntések tekintetében a főigazgatóságok,
  • a főigazgatóságok által első fokon hozott döntések tekintetében az APEH elnöke jár el másodfokon.

2011. január 1-jétől az új kormányhivatal átveszi az APEH és a Vámhivatal feladatait, általános jogutód lesz. Az összeolvadás célja:

  • a működéssel járó költségek csökkentése,
  • közös informatikai rendszer és törzsadat-állomány kialakítása és működtetése,
  • egyablakos ügyintézési rendszer működtetése,
  • valamint a folyószámlák egyesítése.

Az adóhatóság és a vámhatóság pénzforgalmi rendszere még nem kerül teljesen egyesítésre, várhatóan 2012-re valósul csak meg. Emiatt az egymás közötti elszámolásra a régi szabályok érvényesek, a jóváírás napja a megfizetés napja.

Járulékváltozások 2011-ben:

  • Az Egyéni nyugdíjjárulék mértéke 10%-ra módosul a jelenlegi 9,5%-ról
  • Az ígéretekkel szemben továbbra is marad a NYENYI adatszolgáltatás
  • Nyugdíjjárulék plafon: napi 21.000.- Ft ? éves 7.665.000.- Ft  (ez még csak javaslat)
  • Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege: 5.100.- Ft
  • Járulékalap a tárgyhó első napján érvényes minimálbér (78.000.- Ft), vagy a garantált bérminimum lesz (94.000.- Ft).

Az Adózás rendje

Áfa-bejelentkezés: újonnan alakuló cégeknek ezentúl nyilatkoznia kell arról is, ha az áfatörvény általános szabályai alá akar bejelentkezni, nem csak a különleges vagy eltérő szabályok alkalmazásáról.

Adóigazolások kiadásának határideje újra 8 nap lesz. Az együttes adóigazolás megmarad, de egyszeres illetéket kell csak ezentúl fizetni.

Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 12 havi működést feltételezve kell minden adónemben az adóalapot és a fizetési kötelezettséget megállapítani.

Az önellenőrzés csak akkor minősül megkezdettnek, ha az adózó az önellenőrzési bevallást legkésőbb az értesítés kézhezvétele előtti napon benyújtotta az adóhatósághoz, a folyamatban lévő önellenőrzések lezárására a továbbiakban nincs lehetőség.

Más adatbázisokban szereplő adatokat az adóhatóság a végrehajtáshoz is felhasználhatja, egyes adatokat ingyenesen beszerezheti. Illetve a nyomozóhatósági (ebben a NAV fegyveres szerve is bele tartozik) megkeresésekhez nincs szükség ügyészi jóváhagyásra január 1-től.

Az adó- és a vámhatóság kiutalás kérésekor megnézi a másik szervezet folyószámláját is, és ha ott az adózónak tartozása van, akkor annak összegét a kiutaláskor visszatartja.

Mulasztási bírság változások: az adózó 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható, ha közzétett beszámolója részben vagy egészben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, illetve ha a beszámolóját nem nyújtotta be.

Nem róható ki bírság ezentúl azon személy, illetve közvetlen felettese részére, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése. Nem sújtható továbbá mulasztási bírsággal az adózó azon alkalmazottja, aki közvetlen vezetője annak a személynek, aki a nyugta-, illetve számlaadást elmulasztja.

Ügyfélkapu létesítés: az adószámot követő 8 napon belül kötelező létesíteni, vagy meghatalmazottat kell bejelenteni, aki már rendelkezik ügyfélkapuval.

A törzsadatokról az APEH ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót.

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó csak ezen keresztül bonyolíthatja le a pénzforgalmát az adóhatósággal, csekken a jövőben már nem.

Az adótúlfizetést csak akkor fogja visszautalni a hatóság, ha minden bevallás benyújtásra került.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük