Amikor jogosan büntet a munkaügyi felügyelő – Tipikus munkáltatói visszaélések

Múlt heti cikkünkhöz hasonlóan olyan olvasói kérdésekre adunk ismét választ, melyek széles körben érdekesek lehetnek. Jelen cikkünkben a leltárhiány és a munkaidőkeret, túlóra kérdéskörét érintjük.

Olvasói kérdés:

?Tisztelt Hoffmann Gábor Csaba úr!

M. Gábor vagyok. Vidéken dolgozom egy töltőállomáson, mint kútkezelő, illetve shop eladó.

Két kérdésem lenne.
Az első: Mi a leltárhiány, és például a lejárt szavatosságú termékek (csoki, üdítő, stb.) ennek számítanak-e?
 A második kérdésem: Mit jelent az “ismeretlen”, illetve az “ismert” okból keletkező leltárhiány fogalma?
Laikus vagyok ebben a témában. Azért fordulok Önökhöz, mert leltárhiány címen lejárt szavatossági idejű termékeket kell kifizetnünk, holott ezek a termékek bent vannak a raktárban, vagy selejtezési jegyzőkönyv által meg lettek semmisítve. Az “ismert okból keletkező” fogalmába bele tartozik-e a lejárt szavatossági idejű termék?

Előre is köszönöm válaszát.

Tisztelettel:  Gábor?

Válaszunk:

A levélíró egy rendkívül súlyos munkáltatói jogsértésre világított rá. Az Mt. 183. § (1) bekezdése tisztán kimondja: leltárhiány a leltári készletben ISMERETLEN okból keletkezett hiány. Amennyiben a hiány oka tehát megállapítható, akkor nem beszélhetünk leltári hiányról, hiszen az áru megvan.

Itt azonban ennél többről van szó! A levélíró munkáltatója rendkívül súlyos visszaélést követ el akkor, amikor a lejárt szavatossági idejű termékek árát a kútkezelővel megtérítteti. Ilyen módon ugyanis gyakorlatilag a munkavállalóval vásároltatja meg a megmaradó készletet, a forgalmazás minden kockázatát a munkavállalóra terhelve, míg a forgalmazás nyereségét megtartja magának.

Tehát az első kérdésre a válasz egyértelmű NEM, abban az esetben, ha a készlet megvan, csak lejárt a szavatossági ideje, nem beszélhetünk sem leltárhiányról, sem pedig a munkavállaló egyéb jogcímen megállapítható felelősségéről.

A második kérdés az ismeretlen vagy ismert ok fogalma. Itt a szavak szokásos, hétköznapi jelentése igazít el: ismeretlen minden, aminek az okát nem ismerjük. Ismeretlen oknak számít például jelen példánál, ha mondjuk 10 darab szendvicset vesz át, de csak kilencet értékesít, és nem tud elszámolni a különbözettel. A munkáltatónak minden lehetséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a munkavállaló a leltári készletet (árukészletet) biztonságban megőrizhesse. Amennyiben e kötelezettségét a munkáltató elmulasztja, a munkavállaló felelőssége korlátozott. Amennyiben az árukészletben bekövetkezett hiány oka ismertté válik – például egy vásárló vagy alkalmazott
lopott -, a hiány már nem felel meg a törvényi követelményeknek, mert oka nem ismeretlen. Ebben az esetben az eset összes körülményét figyelembe véve (például a videofelvételeket elemezve) lehet megállapítani a munkavállaló felelősségét, ha az elkövető személye ismeretlen marad. Leltári felelősség kérdése csak abban a kontextusban merülhet fel, amikor nincs más, aki ?elvigye a balhét?, tehát más személy felelőssége nem állapítható meg. A leltárfelelősség intézménye tehát azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló is tegyen meg mindent a hiány keletkezésének megakadályozásáért.
Amennyiben a termék azért nincs meg, mert szavatossági ideje lejárt, és jegyzőkönyvben rögzített módon, az előírásoknak megfelelően meg lett semmisítve, az semmiképpen sem felel meg a leltárhiány fogalmának.

Olvasói kérdés:

?Tisztelt Hoffmann Gábor Csaba!

Segítségüket szeretném kérni az alábbi problémával kapcsolatban. Lányom, aki munkaszerződése szerint heti átlagos munkaidőben lenne foglalkoztatva, az elmúlt hetekben a következő beosztás szerint dolgozik Szombathelyen egy multi cégnél.

Október 1-5-ig 06 órától 14 óráig = 40 óra
Október 6-án 14-22 óráig = 8 óra
Október 8-11-ig 6-14 óráig = 32 óra
Október 12-13-ig 6-18 óráig = 24 óra
Október 15-21-ig 18-06 óráig = 72 óra
Október 22-én 06-18-ig = 12 óra
Október 24-27-ig 06-18-ig = 48 óra
Október 29-től Nov. 01-ig 18-06 óráig. = 36 óra

Számításaim szerint október hónapban a 176 órával szemben hó végéig 272 órát dolgozik a lányom, azaz 96 órával többet a kötelező havi óránál. Ezt nagyon soknak tartom, még ha a munkáltató érdeke úgy is kívánja. 12 nappal többet dolgoznak a kötelező munkanapok számánál.  Két kiskorú gyermeke van, egy 12 éves és egy 8 éves. Vidéken lakik, még az sem érdekli a munkáltatót, hogyan jut be a munkahelyére munkaszüneti napon.  Augusztus hónapban is volt 3 szombati túlmunkája, amit a mai napig sem szabadnapban, sem munkabérrel nem váltottak meg. Szeretném megtudni, hogy havi szinten mennyi az elrendelhető többletmunka, valamint annak ellentételezésének mik a feltételei. Mennyi pihenőt köteles a munkáltató biztosítani a munkavállaló részére? A lányom már fizikailag és idegileg is nagyon fáradt.
Várom szíves tájékoztatásukat. Köszönettel.?

Válaszunk:

A levélíró több problémát is említett. Mivel leánya gyermekei elmúltak 3 évesek, ezért ennek a ténynek relevanciája nincsen. Úgyszintén nem releváns, hogy leánya vidékről jár be dolgozni: a munkaszerződés aláírásakor valószínűleg tudatában volt annak, hogy a bejárás időigényes és fárasztó lesz, ezért a munkáltató felelőssé nem tehető.

Az óraszámokkal azonban valószínűleg nincs minden rendben. Valószínűleg a munkáltatónál munkaidőkeret van érvényben, ugyanis eltérő hosszúságú munkanapokat csak ilyen módon állapíthat meg a munkáltató. Ennek hiányában a 8 órán felüli részt a munkáltató valóban köteles a túlóra szabályai szerint kifizetni vagy megváltani. Azonban a törvény 99. § (2) b) pontja a munkavállaló heti munkaidejét 48 órában maximálja, ennél többet munkavállaló (a készenléti munkakörben foglalkoztatott munkavállalón kívül) a 99. § (5) bekezdés alapján nem dolgozhat.

A munkáltató köteles a munkavállaló munkaidejét az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megfelelően beosztani. Amennyiben munkaidőkeretről beszélünk, elfogadható, hogy a munkavállaló csupán heti 1 pihenőnapot kap (ezt minden esetben meg is kapta a levélíró), azonban a hiányzó heti második pihenőnapot természetben a munkaidő végéig meg kell kapnia, akár összevontan is. A probléma jelen esetben tehát nem a pihenőidő csorbítása, hanem a maximális heti munkaidőre vonatkozó szabályok áthágása. Mindenképpen érdemes lenne ez ügyben a munkaügyi felügyelethez fordulni.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el az munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456