Az új Mt. változásai: a munkaviszony megszüntetése és a munkavállaló kártérítési felelőssége

Néhány hét múlva, 2012. július elsején hatályba lép az új Munka törvénykönyve, amely az 1992-es szabályozást váltja fel.

Az új törvény elsősorban a korábbi, mára már elhasználódott, toldott-foldott és számos ponton elavult szabályozást szedi újra rendbe, egyszerűsítve annak alkalmazását. Másik fontos ?erénye? az új törvénynek, hogy a rendszerváltás után kialakított szabályozással szemben, – mely a korábbi rendszer örökségét követve a verseny és a hatékony munkavégzés elősegítése helyett inkább a munkavállalók jogaira fektetett nagyobb hangsúlyt – inkább az ország versenyképességét, a foglalkoztatás hatékonyságának növelését helyezi a szabályozás középpontjába. A jelenleg is a Parlament előtt fekvő hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvény – mely a már elfogadott új Mt.-vel kapcsolatban is tartalmaz számos módosítást – tovább növeli a versenyképességet, és összességében egy igen kedvező, a munkahelyek megtartása és újak létrehozása szempontjából nagyon fontos szabályozást ad a következő évekre.

Az új Mt.-t a különböző munkavállalói szervezetek gyakran kárhoztatják amiatt, hogy olyan eddig megszokott kedvezményeket vesz el tőlük, mint például a délutáni pótlék, és emellett összességében hozza az eddiginél hátrányosabb helyzetbe a munkavállalókat. Azonban érdemes figyelembe venni, hogy a munkavállalói jogok túlzott érvényre juttatása olyan folyamatokat indított el, amelyek megakadályozták egy rugalmasabb munkaerőpiac kialakulását Magyarországon. A ma még hatályos, a munkavállalókat hangsúlyozottan védő ’92-es jogszabály egyik következménye például, hogy az állásukat elveszítő munkavállalók lényegesen nehezebben kaphatnak csak újra munkát, mert a munkáltatók kétszer is meggondolják, hogy a számukra kedvezőtlen, rugalmatlan feltételekkel alkalmazzanak-e valakit.

A munkavállalók jogainak központi szerepe nyilvánult meg abban is, hogy a ’92-es Mt.-ben a munkavállalók képviseleti és kollektív jogai jóformán minden egyéb szabályozás előtt kaptak helyet.

Az új, júliusban hatályba lépő törvény számos ponton másként szabályozza az eddig megszokott viszonyokat, illetve (újra) bevezet néhány olyan szabályt, amely eddig nem, vagy csak ’92 előtt volt.

A munkáltatók és a munkavállalók közötti ?macska-egér játék? egyik fő színtere volt a munkavállaló hirtelen jött betegsége, vagy terhessége, amely általában a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésének közlése után derült ki. Az eddigi szabályozás például a munkavállaló terhességét objektív felmondási tilalomnak vette: a terhesség ténye a már közölt felmondást akkor is jogszerűtlenné tette, ha a terhesség tényéről a munkaadónak nem volt tudomása. Hasonlóképpen nem közölhette felmondását a munkaadó, ha munkavállalója keresőképtelen (beteg) állományban volt. Ez a helyzet áldatlan vitákhoz vezetett, amelyeket a munkaadó és a munkavállaló a bíróságon folytatott a teherbeesés illetőleg a keresőképtelen állományba kerülés időpontjának tisztázására.

A továbbiakban az új Mt. ennél lényegesen életszerűbben szabályozza például ezt a kérdést is: a munkavállaló terhessége vagy keresőképtelensége csak akkor lesz akadálya a munkáltatói rendes felmondásnak, amennyiben a munkavállaló együttműködési kötelezettségét teljesítve e tényről a munkáltatóját a felmondás közlése előtt igazoltan tájékoztatta. Mindezek mellett a munkavállaló keresőképtelensége az új Mt. szerint már nem fogja akadályát képezni a felmondás közlésének. Ez esetben a felmondási idő a keresőképtelenség végeztével, a munkavállaló újbóli munkába állásával kezdődik.

Szintén életszerűbben szabályozza az új Mt. a munkavállaló kárfelelősségét. Az eddigi szabályok szerint a munkavállaló (kollektív szerződés hiányában) maximum 1,5 havi átlag keresetével felelt az általa okozott károkért. Az új szabály szerint júliustól a munkavállaló 4 havi bérével fog felelni, amennyiben munkaköri kötelességei során ?nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható?. A felelősségi szabályok egy további szigorítást is tartalmaznak: eddig a munkavállaló csupán a szándékosan okozott kárt volt köteles 100%-ban megtéríteni, ezek után viszont a szándékosság mellett a súlyos gondatlanság is bekerült a munkavállaló korlátlan felelősségét megalapozó tényállások közé.

A munkavállaló kártérítési felelősségével függ össze egy teljesen új intézmény, a munkavállalói biztosíték is. Az új Mt. a pénz- és értékkezelők számára megengedi, hogy a munkaadó a munkaszerződés megkötését a munkavállaló által adott biztosíték megfizetéséhez kösse. Ez a biztosíték a szabály szerint nem haladhatja majd meg a munkavállaló 1 havi alapbérét, mely összeget a későbbiek során megvalósuló béremelés miatt ismételten megemelni nem lehet. Azonban a munkaadók e letét összegéhez nem nyúlhatnak: a letét összegéből csak a szokásos eljárással, a munkabérből való levonás általános szabályai szerint enyhíthetik kárukat. Ez az intézmény azonban különleges odafigyelést igényel a munkaadóktól: a letét összegét ugyanis elkülönített számlán kötelesek kezelni, a munkaviszony végeztével vagy a munkakör módosulásával azonnal és kamatostul vissza kell fizetni.

A megőrzési és leltárfelelősség szabályai nem változnak az eddigiekhez képest: a munkavállaló továbbra is korlátlan felelősséggel tartozik mindazokért az eszközökért, amelyeket jegyzéken átvett, kizárólagosan őrizetében tart vagy használ, azon készletekért, amelyről leltár felelősségi megállapodást írt alá, illetve az általa kezelt pénzeszközökért és értéktárgyakért.

A munkáltatói felmondás és a munkavállalói felelősség tehát azt mondhatjuk, hogy igazságosabban, életszerűbben lesznek szabályozva a jövőben.

Az új Mt. mindezek mellett számos változást hoz, melyek egy része még jelen pillanatban is a Parlament előtt van. A következő hetekben e változásokat igyekszünk tematikusan végigvenni.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Tisztelt Partnereink!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy elindult az EU-CSOPORT önálló munkaügyi adása a Gazdasági Rádió ?Délutáni Monitor? című műsorában.

Hetente frissülő érdekes témákkal, aktualitásokkal várjuk a kedves Hallgatókat minden hétfőn 16:30 és 17 óra között, Budapesten az FM 105.9-es,
Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián.

Hallgassák műsorunkat élőben, szóljanak hozzá a műsorhoz, keressék az aktuális adásokat honlapunkon! http://www.munkaugy.co.hu/gazdasagi-radio-interjuk/