Munkaügy kategória bejegyzései

Fekete foglalkoztatás: kockázatok és mellékhatások

foglalkoztataásA Nemzeti Munkaügyi Hivatal közzétette új ellenőrzési statisztikáit. A számok elrettentőek: a munkaadók 61%-ánál találtak szabálysértést az ellenőrök, és csaknem 304 millió Ft bírságot szabtak ki.

A feketemunka régi problémája a magyar gazdaságnak. A komplex adminisztratív terhek és a magas közterhek mellett a vállalkozói kultúra is az ?oldjuk meg okosba?? módszer felé tereli a foglalkoztatókat.

A foglalkoztatás olyan komplex ismereteket követel, amelyekkel az ?átlag? vállalkozó nem rendelkezik minden esetben. Kemény munkaügyi, munkavédelmi, adózási és társadalombiztosítási szabályok övezik a munkavállalók foglalkoztatását. Akár egy véletlenül elkövetett kis hiba is elég arra, hogy a felügyelő büntessen.

Bizonyos esetekben az ellenőr mérlegelhet, de vannak esetek, amelyekben nincs helye mérlegelésnek: az ellenőrnek büntetnie kell. A legjellemzőbb szabálysértés, amelyben a büntetés kiszabása nem is mellőzhető, a feketefoglalkoztatás, azaz a munkavállaló munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatása. Szintén ?klasszikus? eset a bejelentettnél hosszabb munkaidőben foglalkoztatás, illetve a bejelentettnél magasabb bér kifizetése, amikor a bér egy részét ?zsebbe? fizetik a munkáltatók.

A feketefoglalkoztatás, illetve a zsebbe fizetés minden esetben komoly szankciók okául szolgál, és az ellenőrző hatóságok komoly apparátussal is rendelkeznek az ilyen ügyek felderítésére. Egyrészt elemezhetik az egyes cégek kapcsolati hálóját: kimutatták, hogy azok a cégek gyakrabban követnek el ilyen szabálytalanságot, amelyek partnereit ilyenért már elmarasztalták. Vannak kockázatos iparágak, mint az évek óta ?legfertőzöttebb? építőipar, feldolgozóipar vagy vagyonvédelem.

Azonban nincs feltétlenül szükség kockázatelemzésre ahhoz, hogy ellenőrzés alá vonják a cégünket: elég egy elégedetlen munkavállaló vagy rosszakaró, aki névtelen bejelentést tesz, amit a hatóság köteles kivizsgálni, és ha tippre mennek az ellenőrök, akkor általában azt is tudják, mit kell nézni.

Amennyiben a munkaadó ügyel arra, hogy hatékonyan foglalkoztasson, akkor több eséllyel kerüli el az ilyen kényes helyzeteket. De mitől is lesz ?hatékony? a foglalkoztatás?

Amennyiben munkáltatóként ügyelünk arra, hogy a ?megfelelő embert? foglalkoztassuk a ?megfelelő helyen? és a ?megfelelő módon?, akkor sokat spórolhatunk költségeinken. A ?megfelelő ember? kiválasztásában a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó vállalkozások komoly szakértelemre tettek szert, ilyen módon biztosak lehetünk abban, hogy mindig a legmegfelelőbb embert alkalmazzuk. Amennyiben élünk a törvény adta lehetőségekkel, és nem a ?szokásos? 8 órás teljes munkaidőben foglalkoztatunk munkavállalókat, akkor érdemes kihasználnunk az alkalmazható atipikus foglalkoztatási formákat, mint például a munkaerő-kölcsönzés, vagy a Magyarországon leghatékonyabb és legrugalmasabb foglalkoztatási formát, az iskolaszövetkezeti foglakoztatást, esetleg ? ha saját létszámuk engedi – az egyszerűsített foglalkoztatást.

Bármelyik megoldást is választjuk, a gondos adminisztráció és szakmai támogatás elengedhetetlen. Általában a könyvelőkre, bérszámfejtőkre bízzák a foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket, azonban a téma számos fontos aspektusát csak profi munkaügyi szakemberek képesek lekezelni, így sokat tehetünk vállalkozásunk hatékonyságáért és biztonságunkért, ha profi HR szolgáltatóra bízzuk munkavállalóink foglalkoztatását.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Csányi Eszter: eszter.csanyi@eucsoport.hu +36 20 282 0637

Ha a munkavállaló kárt okoz: a munkavállaló kártérítési felelőssége és a kártérítés érvényesítésének módja

?Csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik?, tartja a közhely. A dolog, – mint a közhelyek általában – igaz, ez azonban nem vigasztalja azt a munkáltatót, akinek a munkavállalója kárt okoz.

Az új Munka törvénykönyve erre az esetre gondolva szabályozza a munkavállaló kártérítési felelősségének kérdéseit.

Az új törvény a régihez képest meglehetősen kitágította a munkavállalók kártérítési felelősségének összeghatárait, másrészt kissé átalakította a felelősség megállapításának lehetőségeit. A korábbi szabályozással szemben, amely a munkavállaló kártérítési felelősségét csupán 1,5 havi átlagkeresetében limitálta, az új törvény már 4 havi bére erejéig teszi felelőssé a munkavállalót az általa okozott kárért. Ha mindez nem jelentene elég visszatartó erőt a munkavállalók számára, az új szabály bevezeti azt az eddig csak a polgári jogban használt formulát, amely szerint a munkavállalónak mindig olyan magatartást kell tanúsítania, ?amely az adott helyzetben általában elvárható?. Az ?általában elvárhatóság? formulája tehát általános jogszabályi kötelezettséggé vált: amennyiben a munkavállaló adott helyzetben nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható, és e magatartásával kárt okoz, akkor e kárt köteles megtéríteni.

Hogy egy banális példával szemléltessem: egy csöndes, elmélyült munkát igénylő üzemben – például porcelánfestő üzemben – dolgozó munkavállaló egy hangos robbanásszerű hang hatására megijed, és egy rossz mozdulattal összetöri az általa festett nagy értékű kerámiákat. Ebben az esetben a munkavállaló valószínűleg pont úgy járt el, ahogyan az általában elvárható volt: csöndben végezte munkáját, amelyben kellőképpen el is mélyedt, majd a hirtelen hanghatásra megijedt. Amennyiben ugyanez az eset egy gépgyár lakatosüzemében történik, ahol nagy lemezeket kalapálnak, akkor munkavállalónk már megszegte ezt a szabályt, hiszen neki a hanghatásra számítania kellett, ezért ijedtsége indokolatlan volt.

Az új törvény az összeghatár emelésén kívül egyéb szigorítást is tartalmaz. A munkavállaló a szándékosan okozott kárt 100%-ban eddig is köteles volt megtéríteni. Az új szabály a 100%-os megtérítési kötelezettséget kiterjeszti a súlyosan gondatlanul okozott károkra is. Tehát a munkavállaló már nem csupán azt a kárt köteles teljes összegében megtéríteni, amelynek bekövetkezését kívánta (szándékosság), hanem azt is, amelynek bekövetkezésére számítania kellett. Például amennyiben egy munkavállaló a munkafolyamat egyszerűsítése érdekében az általa kezelt gép néhány biztonsági berendezését kiiktatja, akkor már számítania kell arra, hogy ebből kár is keletkezhet, csupán ennek elmaradásában bízott. Egy ilyen tényállás az új szabályok szerint már megalapozza a munkáltató teljes kártérítési igényét.

Azonban a kár összegének megtérítése korántsem egyszerű. Bár a törvény viszonylag világosan leírja, hogy a munkavállaló mikor, milyen mértékű kártérítési felelősséggel tartozik, maga a kár érvényesítése összetett feladat.

A legelső szabály az, hogy a kár tényének, összegének, a károkozó személyének és a károkozó magatartásnak egyértelműnek kell lennie, és e tényezők közötti összefüggést – miszerint az adott károkozó személy adott cselekménye vezetett az adott kárhoz, melynek összege pontosan kimutatható – minden esetben a munkáltatónak kell bizonyítania. Kár bekövetkezése esetén a munkavállaló joggal hivatkozhat például a munkáltató olyan utasítására, amely a kárhoz vezetett, és amelyre a munkavállaló a munkáltató figyelmét korábban felhívta. Például amikor a munkáltató olyan utasítást ad, hogy nem kell nyugtát adni, és ezt az utasítást a munkavállaló valamilyen módon bizonyítani is tudja, majd az adóhatóság a vállalkozást ebből kifolyólag megbírságolja, a munkaadó nem háríthatja tovább e bírságból származó kárát.

Fontos tehát, hogy a munkáltató minden káreseményről azonnal jegyzőkönyvet vegyen fel. A jegyzőkönyvben minden, a kárhoz vezető eseményt és tényt, valamint magát a kárt és annak minden körülményét rögzíteni kell. E jegyzőkönyvet célszerű két (nem elfogult) tanúval és a károkozó munkavállalóval is aláíratni, valamint lehetőség szerint fényképes dokumentációt is készíteni. Amennyiben a munkavállaló e jegyzőkönyv aláírását megtagadja, akkor ezt a tényt kell a jegyzőkönyvbe foglalni, és ezt is célszerű két tanúval leigazoltatni. Ez a jegyzőkönyv fogja megalapozni a munkaadó kártérítési igényét.

Fontos tudni, hogy akár elismerte a munkavállaló a kárt, akár nem, a kár összegét a munkabérből levonni nem szabad! A munkavállaló nem adhat olyan nyilatkozatot, hogy a kár összegét vonják le a fizetéséből, már csak azért sem, mert sok esetben a kár teljes összege a fizetésnapig nem is derül ki. A munkavállaló minden olyan nyilatkozata érvénytelen, amelyben előre lemond járandóságáról, tehát előre gondolkodva, a munkaviszony létesítésekor sem köthetünk ki olyat, hogy a majdani kárt a munkaadó a munkabérből automatikusan levonhatja. Ilyen jogcímen a munkabérből levonni tilos!

A szabály értelmében, amennyiben a kártérítés összege nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor ezt a kárigényét a munkaadó fizetési felszólítással érvényesítheti. Fontos kiemelni, hogy a fizetési felszólítás ellen a munkavállaló az illetékes Munkaügyi Bíróságnál 30 napon belül fellebbezhet, mely tényre a felszólításban fel kell hívni a munkavállaló figyelmét. Amennyiben e felhívást a munkaadó elmulasztja, akkor a munkavállalónak 6 hónapja van a fizetési felszólítás megtámadására.

Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólítást a rendelkezésére álló idő alatt nem támadta meg, de a fizetést sem teljesítette, akkor a követelés érvényesíthető. A követelés érvényesíthetőségnek tényét az illetékes Munkaügyi Bíróság a fizetési felszólításra feljegyzi, mely alapján azt a munkáltató a Polgári Perrendtartás szabályai szerint érvényesítheti.

A fellebbezéssel megtámadott fizetési felszólítás munkaügyi perré alakul, melyet a Munkaügyi Bíróság folytat le. Ebben az esetben tesz majd jó szolgálatot az a jegyzőkönyv, amelyet a korábban ismertetett szabályok szerint felvettünk.

Amennyiben a kártérítési igény összege meghaladja a minimálbér háromszorosát, akkor a munkaadó kárának megtérítése érdekében mindenképpen a Munkaügyi Bírósághoz kell, hogy forduljon, elvileg abban az esetben is, ha a munkavállaló a kárt elismerte. Az ezt az összeghatárt meghaladó kárt a munkaadó ugyanis csak a Munkaügyi Bíróság előtt munkaügyi perben érvényesíthet. Ez egyfajta garanciális szabály, amely a munkavállalót védi.

Természetesen a jegyzéken átvett vagy leltárfelelősség körébe tartozó eszközökben, vagy pénzkezelő tevékenysége során keletkezett kárt vagy hiányt a munkavállaló teljes összegében köteles megtéríteni, azonban ennek különleges feltételei vannak.

Fontos kiemelni, hogy a károk keletkezése a munkavállalók gondos oktatásával, a munka megfelelő szervezésével és ellenőrzésével, a munkavállalókkal való helyes bánásmóddal megelőzhető!

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre.

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Rádióriport – A munkavállalók kártérítési felelőssége

Tisztelt Partnereink!

Hétfői adásunkban annak jártunk utána, hogyan változott a munkavállalók kártérítési felelőssége 2012. július 1-je óta, és hogyan lehet munkáltatóként az okozott kárt érvényesíteni.

 

  • Kinek a javára változtak a kárfelelősségek és milyen mértékben?
  • Milyen összeggel tartozott eddig a munkavállaló, ha kárt okozott?
  • Mi a különbség szándékos és nem szándékos károkozásban?
  • Hogyan lehet megállapítani a szándékosságot?
  • Mi számít súlyos gondatlanságnak?
  • Hány havi bérével felel a munkavállaló a károkért az új Mt. szerint?
  • Hogyan lehet munkáltatóként a kárt érvényesíteni?
  • Levonható-e a munkavállaló béréből a követelt összeg?
  • Milyen dokumentumokkal kell igazolni a károkozást?
  • Kinek kell bizonyítani az okozott kárt?
  • Mit kell tartalmazni a jegyzőkönyvnek?

A témával kapcsolatban Tasnádi Zoltán, a FOX Autorent Gazdasági Vezetője nyilatkozott, a stúdióban pedig Hoffmann Gábor, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR tanácsadója volt a Gazdasági Rádió vendége.

Az adás itt érhető el: http://www.eucsoport.hu/mediadir/gazdasagi_radio/eujobs_20120903.mp3

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Délutáni Monitor című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között, Budapesten az FM 105.9-es, Balassagyarmaton az FM 95.7-es, valamint Egerben az FM 100.7-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Hallgassák műsorunkat élőben, szóljanak hozzá, keressék az aktuális adásokat honlapunkon!

A vasárnapi munkavégzés szabályai

Az idén júliusban életbe lépett új Mt. jelentősen átírta a vasárnapi foglalkoztatás szabályait. A már elfogadott törvény utolsó pillanatban történt módosítása során a taxatív felsorolás egy új elemmel bővült: a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatók is jogosulttá váltak arra, hogy vasárnap rendes munkaidőben munkavállalókat foglalkoztassanak.

Itt érdemes tisztázni a ?vasárnap rendes munkaidőben foglakoztatás? fogalmát. A ?rendes munkaidő? azt jelenti, hogy nem rendkívüli munkaidőben, tehát nem túlórában történik a foglalkoztatás. Az új törvény alapján a túlóra pótléka 100%, ugyanakkor azon munkáltatók számára, akik a törvény felsorolása alapján nem rendelhetnek el vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzést, vasárnapra a rendkívüli munkaidő (túlóra) elrendelése is tilos. Erre való jogosultság esetén a vasárnapra elrendelt túlmunka (túlóra) esetén a munkáltató egyrészt 100% pótlékot köteles fizetni, másrészt pedig figyelemmel kell lennie a munkavállalók számára elrendelhető túlórák maximális számára is, amely naptári évenként és munkavállalónként maximum 250 óra lehet.

Mindezen tényezőket a munkaügyi felügyelet is kiemelten vizsgálja, és a szabályok megszegőit komoly büntetéssel sújtja. Érdemes tehát tisztában lenni azzal, hogy kik is azok, akik az új szabályok fényében jogosultak vasárnap foglalkoztatni, és milyen feltételekkel tehetik ezt meg.

Az új Mt. 101. § (1) bekezdése tartalmazza azt a taxatíve felsorolást, amely a jogosultak körét meghatározza. E felsorolás a következő:

101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

b) az idényjellegű,

c) a megszakítás nélküli,

d) a több műszakos tevékenység keretében,

e) a készenléti jellegű munkakörben,

f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához ? a szolgáltatás jellegéből eredően ? e napon szükséges munkavégzés esetén,

h) külföldön történő munkavégzés során, valamint

i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

Érdemes kielemezni ezt a felsorolást, mert könnyen félreértés áldozatai lehetünk. A törvény – bár különböző helyeken – tételesen elmagyarázza a fenti fogalmakat.

Ennek megfelelően a 102. § (3) bekezdése szerint egy munkáltató vagy munkakör akkor minősül rendeltetése folytán e napon is működőnek, ha

a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

A ?b)? pont egyértelmű, azonban a következő pontok – különösen az i) pont – fényében az a) pont alapján igen kevés munkáltatót vagy munkakört tudunk csak megnevezni, hiszen e feltételnek a különböző vallási tárgyú munkakörökön kívül szinte senki sem felel meg.

A 90. § c) pontja alapján idényjellegűnek az a munkakör tekinthető, amely munkaszervezéstől függetlenül az év egy adott időszakához köthető. Ilyen például a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, vagy például a fesztiválszezon.

Egy munkáltató tevékenysége a 90. § a) pontja alapján akkor megszakítás nélküli, ha

naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

a) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy

b) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

Itt tehát többes feltételnek kell megfelelni: egyrészt a tevékenység szünetelésének időtartama vagy célja, másrészt pedig a tevékenység jellege is számít. A ?társadalmi közszükséglet? fogalma a közösségi közlekedést, a közműszolgáltatást, az egészségügyet vagy más, hasonló szolgáltatásokat takarja, de mint később látni fogjuk, az eddig evidenciának számító éttermek, benzinkutak és virágüzletek nem társadalmi közszükségletet elégítenek ki.

A 90. § b) pontja választ ad arra a kérdésre, hogy mely munkáltató végez több műszakos tevékenységet: ?a munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartalma eléri a 80 órát?. E körben tehát azt kell megvizsgálni, a foglalkoztató adott telephelyen foglalkoztatott munkavállalói hetente 80 órán keresztül dolgoznak-e az adott helyen. Ez hétfőtől vasárnapig napi körülbelül 11,5 óra működést feltételez.

A 91. § ad választ a készenléti jellegű munkakör mibenlétére: Készenléti jellegű a munkakör, ha

a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt ? hosszabb időszak alapulvételével ? a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

b) a munkavégzés ? különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel ? a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Ebbe a körbe jellegzetesen a különféle őrök és portások, illetve a hiba- és zavarelhárítók tartoznak.

A kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetén a hangsúly a ?kizárólag? szón van: az így foglalkoztatott munkavállaló sem pénteken, sem más egyéb napon nem foglalkoztatható az adott munkáltatónál. Ha mégis foglalkoztatják, akkor a munkáltató – vasárnapi foglalkoztatásra való jogosultsága hiányában – bírságra számíthat, illetve pótlék megfizetésére is köteles.

Külföldre történő szolgáltatást jellemzően olyan call-centerek nyújtanak, amelyek fő feladata, hogy egy másik országból érkező hívásokat kezeljenek, vagy másik országban oldjanak meg feladatokat, így nekik munkájuk jellegénél fogva kell e másik ország időbeosztásához alkalmazkodniuk.

Végül pedig vizsgáljuk meg, kik azok, akik a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartoznak. A 2005. évi CLXIV törvény 1. §-a ide sorolja a kereskedelmi, a kereskedelmet kiszolgáló és a turisztikai szolgáltató tevékenységeket is. Ez a törvény viszonylag pontosan meghatározza mindazok körét, akikre vonatkozik, így nem érdemes a szabály ?kreatív? értelmezésével önhatalmúlag alkalmazni szabályait. A 2. § 13. pontja a kiskereskedelmi tevékenység alá sorolja a vendéglátást is, így e pont értelmében gyakorlatilag mindenki, aki pénzért bármit is árul – akár virágboltot, benzinkutat vagy éttermet üzemeltet -, e törvény hatálya alá tartozik, és mint ilyen, vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztathat munkavállalókat.

Azonban az Mt. 140. § (1) bekezdése értelmében az előző felsorolás d), e) és i) pontjai alá tartozó munkáltatók csak 50% bérpótlék fizetése mellett foglalkoztathatnak vasárnap is: tehát a több műszakos, a készenléti és a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatók 50% pótlékot kötelesek fizetni, amennyiben vasárnap, rendes munkaidőben munkavállalót foglalkoztatnak. Ebből a szempontból tehát a ruhaüzletek, az élelmiszerboltok és a korábban pótlékmentességet élvező benzinkutak, virágüzletek és éttermek a továbbiakban 50% pótlék fizetésére kötelezettek.

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre.

Munka szervezéssel kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Kérdéseit hozzászólásban, vagy az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címre elküldve teheti fel.