Idén mind a diákmunkát, mind a munkaerő-kölcsönzést érintő jogszabályváltozások – bérkompenzáció, kölcsönzött állomány bejelentési kötelezettsége, stb. – jelentősen módosították e kétféle atipikus foglalkoztatás igénybevételének feltételeit. E változásokról aktív ügyfeleinket korábban tájékoztattuk, ezért a változások helyett e havi hírlevelünkben a diákmunka és a munkaerő-kölcsönzés által elérhető előnyökről ejtenénk néhány szót.
A foglalkoztatás és annak egyéb terhei képviselik a legmagasabb arányt a vállalkozások költségvetésében. Éppen ezért érdeke a vállalkozásoknak, hogy e költségeiket a lehető legalacsonyabban tartsák, ugyanakkor a felmerülő költségekkel a lehető legmagasabb eredményt érjék el.
Miből állnak azok a terhek, amelyek a ?tipikus? foglalkoztatást megdrágítják? A munkaerő ?ára?, azaz a jogszabályokban előírt legalacsonyabb kifizetendő munkabér, a szintén kötelező bérpótlékok, valamint a mindezek után fizetendő közterhek mellett a munkaadónak számolnia kell a betegségekből eredő hiányzásokkal, a munkavállalókat jogszabály alapján megillető fizetett szabadsággal, valamint a munkaviszony megszüntetésekor fellépő olyan terhekről, mint a felmondási időre járó bér, illetve a végkielégítés kérdése.
Sem a diákmunka, sem a munkaerő-kölcsönzés nem nyújt lehetőséget a minimálbérnél kedvezőbb, illetve az előírt pótlékoktól mentes foglalkoztatásra. Azonban számos más területen jelentős kedvezmények érhetők el az atipikus foglalkoztatással.
A munkaerő-kölcsönzés – az idei évtől bevezetett adminisztratív szigorítás ellenére – továbbra is egy rendkívül népszerű, és hatékony foglalkoztatási forma. Lényege, hogy a kölcsönzött munkavállalókat gyakorlatilag kötelezettségvállalás nélkül lehet foglalkoztatni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy rájuk jelenleg rendkívül kedvező elbocsátási szabályok vonatkoznak, felmondási idejük akár 100%-ban ledolgoztatható – ellentétben a saját munkavállalókat munkáltatói felmondás esetén megillető, a felmondási idő felét elérő munkavégzés alóli felmentési kötelezettséggel -, és őket végkielégítés sem illeti meg. Adminisztrációs terheik is lényegesen kedvezőbbek: a kölcsönvevőt a kölcsönzött munkavállaló bejelentésén és munkaidejének nyilvántartásán kívül sem bérszámfejtési, sem egyéb adminisztrációs kötelezettség nem terheli. A munkaerő-kölcsönzés ezért a hosszabb távú megrendelések kiszolgálásának kiváló eszköze abban az esetben, ha az alkalmazott összlétszám bizonyos hányadával szemben a rugalmasabb elbocsátás feltételei a vállalkozás működésének szempontjából fontosak. A munkaerő-kölcsönzésből adódó legális lehetőség az úgynevezett ?try and hire? szolgáltatás, amelynek lényege, hogy a munkaadó egy-egy kulcspozíció betöltésére kiszemelt munkavállalót bizonyos ideig munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat, és csak később veszi saját állományba, amikor már maradéktalanul meggyőződött az adott munkavállaló megfelelőségéről. Ezzel a megoldással a rendesen 3 hónapos próbaidő jelentősen meghosszabbítható, ezáltal csökkentve az új munkavállaló alkalmazásának kockázatát. Azonban figyelni kell arra, hogy a kölcsönzött munkavállaló saját állományba történő átvételét követően ismételt próbaidő kikötése rendeltetésellenes joggyakorlás.
Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás – azaz a diákmunka – a hagyományos foglalkoztatáshoz és a munkaerő-kölcsönzéshez képest további jelentős előnyökkel és költség megtakarítással jár. Egyrészt a diákok után nem kell szociális hozzájárulási adót (korábbi nevén TB-járulékot) fizetni, így változatlan feltételek mellett foglalkoztatásuk 27%-kal olcsóbb. Ezt a kedvezményt azonban csak iskolaszövetkezeten keresztül lehet igénybe venni. A diákmunka további jelentős előnye, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diákok rendkívül rugalmasan vehetők igénybe, valamint számukra sem fizetett szabadság, sem betegszabadság, munkaviszonyuk végén pedig sem felmondási idő, sem végkielégítés nem jár. Mindezen előnyök összességében akár a ?hagyományos? foglalkoztatás költségeinek feléért is lehetővé teszik a munkával elérhető eredmény elérését.
Az alábbi grafikonon bemutatjuk a saját, a kölcsönzött és az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás kombinálásának költséghatékony módját:
A vállalkozások tevékenysége legtöbbször az időben nem állandó: időszakos termelési csúcsok, és ?üresjáratok? jellemzik. Termelési csúcs keletkezhet egyes részlegekben is: pl. az áru beérkezése vagy a késztermékek kiszállítás termelési csúcsot jelent a raktárban, vagy a kamionok pakolásával foglalkozó személyzetnél. A vállalkozás akkor jár el költséghatékonyan, ha saját alkalmazottainak állományát az átlagos terhelési szint alá ?lövi be?, így üresjáratok esetén nem kell nagyszámú munkavállalót munka nélkül eltartania. Az átlag körüli munkaterhelést pedig kölcsönzött alkalmazottakkal elégíti ki, akiket az üresjáratokban könnyedén el lehet küldeni. A továbbiakban is munkaerővel fedezetlen kiemelkedő termelési csúcsokat pedig diák-munkavállalókkal elégítik ki, akik még a kölcsönzött állománynál is kedvezőbben foglalkoztathatók.
E lehetséges elméleti modell megvalósulását ugyanakkor számos egyéb tényező – például a végzendő munka jellege – is befolyásolhatja, így például elképzelhető, hogy a saját állomány egy bizonyos szint alá nem csökkenthető, vagy a fenti módszerekkel való kiváltása csupán korlátozottan lehetséges. Ugyanakkor bizonyos tevékenységek megengedik a kölcsönzött vagy iskolaszövetkezeti munkavállalók bővebb körű alkalmazását is.
Mindezen előnyök és lehetőségek mellett a fent ismertetett atipikus foglalkoztatási formák közös előnye, hogy alkalmazásukkal a bérszámfejtésből és egyéb adminisztrációs kötelezettségek teljesítéséből eredő munkaügyi bírságok teljes egészében a kölcsönbeadót illetve az iskolaszövetkezetet terhelik, így Önnek ilyen kockázatokkal nem kell számolnia.
Az EU-CSOPORT tanácsadó kollégái készséggel állnak rendelkezésére, hogy egy munkaerő felmérés keretében tanácsot adjanak a legköltséghatékonyabb foglalkoztatási forma kialakításában az Önök cégénél. Személyes találkozót az eucsoport@eucsoport.hu e-mail címen kérhet.
Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba
Munkaügyi szakértő
