Munkáltatóként gyakran ütközünk a foglalkoztatás bejelentésével kapcsolatos dilemmákba.

1. ?Gyorsan kell pótolnom/helyettesítenem egy embert, csupán néhány nap az egész!?
2. ?Állandó ember kell, de ?okosba?, mert túl sok rajta az adó, és túl macerás az adminisztráció, legyen minél olcsóbb és egyszerűbb, az a lényeg!?

Vállalkozóként hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni azonban e ?megoldások? veszélyeit, az esetleges hatósági ellenőrzések után pedig úgy érezzük, hogy az egész rendszer összeesküdött ellenünk.

Nemrég egy vállalkozó csak egy kiesett munkavállalóját szerette volna pótolni egy autómosóban 1-2 napig, azonban már az első napon megjelent a munkaügyi felügyelet, és komoly büntetés lett a vége.

Néhány dolog, amit az ilyen helyzetekkel kapcsolatban nem szabad elfelejteni:

1. Véletlenek pedig nincsenek. A munkaügyi felügyelet illetve az adóhivatal a jogszabály alapján hivatalból köteles kivizsgálni minden névtelen, úgynevezett ?közérdekű? bejelentést. Elég egy volt vagy jelenlegi munkavállaló, akinek bármilyen okból savanyú a szája íze, és olyan bennfentes információkat szolgáltat a hatóságnak, amelyekkel a bírság gyakorlatilag garantált. A példában említett eset is egy ilyen helyzet volt: az a ? volt – munkavállaló ?dobta fel? az autómosót üzemeltető vállalkozót, akit helyettesíteni kellett. Az általában a ?trükköket? kedvelő vállalkozók kiemelt eséllyel számíthatnak tehát ilyen ellenőrzésre, mert vagy a konkurencia, vagy a jogaiban sértett alkalmazott tesz erről.
2. A bejelentés nélküli foglalkoztatás (még ha csupán aznap kezdődött is) az egyik legsúlyosabb munkaügyi szabálysértés. Ezért ilyen esetekben a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető: az ellenőr köteles büntetni.
3. A bírság összege érintett munkavállalónként 30 ezer és 10 millió között van: ez a gyakorlatban általában 1 millió forintot jelent minden egyes feketén foglalkoztatott munkavállaló után.
4. A munkaügyi bírságon túl a munkaügyi felügyelő jelzi a problémát az adóhatóságnak is, aki a feketén foglalkoztatás után kiszámolja az elmaradt adókat, járulékokat, az ezek után esedékes kamatokat, pótlékokat és bírságokat, és így a vállalkozó az előző tételnél sokkal vastagabb összegre számíthat.
5. Ha a vállalkozónak ?szerencséje van?, akkor az adóhatósági ellenőrzés kiterjed nem csupán a bejelentési kötelezettség elmaradása miatt meg nem fizetett adókra és járulékokra, hanem a feketén kifizetett bér forrására is. Így a ?nem megalapozott? (vásárolt) számlák után jogosulatlanul visszaigényelt ÁFA és elszámolt társasági adó után is bírságokra és kamatokra számíthatunk.
6. És ha mindezek nem lennének elegendők, az államháztartási törvény értelmében kiestünk a közbeszerzésekből, pályázatokból, támogatásokból.
7. A kiszabott bírság nyilvános, az illetékes hivatalok adatbázisaiban megtalálhatók, illetve egyes piaci szolgáltatók ezeket össze is gyűjtik, így minden bírság egy helyen megtekinthető. Ezzel banki hitelképességünket, illetve partnereinkkel való szerződéskötési képességünket döntjük romba.

A fentiekből látható, hogy a fekete foglalkoztatás nem játék. Azonban számos lehetőség áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy elkerülhessük ? az akár csak adminisztrációs hibából vagy időhiányból adódó – helyzeteket.

1. Ha csupán 1-2 napos foglalkoztatásról lesz szó, éljünk az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségével. Ennek keretében a munkavállalót akár telefonon is bejelenthetjük, és még munkaszerződést sem kell kötnünk vele. Ennél egyszerűbb foglakoztatási formát nem nagyon lehet elképzelni. Azonban tartósan, vagy több főt érintő alkalmazásra ez nem lesz megfelelő, mert e lehetőséggel csupán korlátozottan élhetünk.
2. Ha 1-2 főnél több munkavállalóról, vagy 1-2 napnál hosszabb időről lenne szó, akkor mindenképpen keressünk meg egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozást vagy iskolaszövetkezetet, akik minden adminisztrációs terhet átvállalnak tőlünk, nekünk csupán a munka megszervezése, a feladatok kiosztása, tehát a tényleges, gyakorlati foglalkoztatás marad. Ebben az esetben természetesen a bejelentés elmulasztásával járó kockázatok is a kölcsönző céget terhelik!

Végezetül néhány rendkívül elterjedt, de illegális gyakorlatra hívnám fel a figyelmet:

1. Az egyik az úgynevezett ?próbamunka? intézményére. Ennek lényege, hogy az állásra jelentkező 1-2 napig bejelentés nélkül ?próbamunkát végez?, vagy ?próbanapon van?, és annak eredménye alapján kötnek, vagy nem kötnek vele munkaszerződést.
2. A másik ilyen gyakorlat a helyszíni betanítás, a munkaszerződést megelőző tréning, mely adott esetben akár hetekig is eltarthat.

Mind a két gyakorlatnak a lényege, hogy a ?jelöltek? kötelesek a munkáltató által megjelölt helyen és időben a munkáltató által kijelölt feladatot végezni: tehát minden egyéb hit vagy látszat ellenére munkaviszonyban állnak. Munkaviszonyt pedig a fent leírtak miatt be kell jelenteni. A felügyelőt nem fogja érdekelni, hogy ott csak ?tanfolyam?, vagy felkészítés, betanítás folyt, ugyanis ilyen tevékenységet csak akkreditált képző intézmények folytathatnak, és arról bizonyítványt, oklevelet kell adniuk. Amennyiben egy munkáltató nem akkreditált képző intézmény, akkor az ő oktatásán jelen lévők sem tanfolyamra járnak, hanem munkát végeznek ? bejelentés nélkül feketén. Az esetleges munkaszerződés előtti betanítást, tanfolyamot ezért vagy online tanfolyam keretében vagy akkreditált képző intézmény bevonásával kell elvégeztetni.

Az úgynevezett ?próbamunka?, ?próbanap? problémájára pedig a Munka törvénykönyve által biztosított, maximum 3 hónapig terjedő próbaidő intézménye a megoldás: azonban ez alatt se feledkezzünk meg bejelentési kötelezettségünkről.

Vállalkozóként felmerülhet a kérdés: de miből lehet kifizetni a legálisan foglalkoztatott munkavállaló bérét és járulékait? Ennek megválaszolása azonban már egy másik kérdés, melyre a jövő héten térünk vissza.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456