Az előző cikkekben áttekintettük, hogy milyen atipikus ? azaz nem tipikus, nem hagyományos – foglalkoztatási formákat teremtett meg az új Munka törvénykönyve.

Ezen foglalkoztatási formák között nem csupán a már régebbről ismerteket, hanem a korábbi ? akkor még büntetés terhe mellett folytatott – gyakorlat törvénybe emelése által jogszerűvé tett megoldásait is megtalálhatjuk.

Említettük a határozott idejű munkaviszonyt, a behívás alapján történő munkavégzést, valamint a munkakör több munkavállaló közötti megosztásának szabályait is. Ennek ellentéte, amikor egy munkavállaló több munkáltatóval köt munkaszerződést egy munkakör betöltésére. Beszéltünk még a munkáltató telephelyétől távoli munkavégzést lehetővé tevő távmunkáról, illetve a bedolgozói jogviszonyról is, valamint kitértünk arra, hogy jelentős egyszerűsítések történtek az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai terén.

Az atipikus foglakoztatási formák közül azonban a legfajsúlyosabbak a munkaerő-kölcsönzésre valamint a diákmunkára, azaz az iskolaszövetkezeti munkavégzésre irányulók.

Mindkét foglalkoztatási formában közös vonás, hogy az erre jogosított vállalkozás (munkaerő-kölcsönző vagy iskolaszövetkezet) biztosítja az ügyfele gazdásági tevékenységének folytatásához szükséges munkaerőt.

A két foglalkoztatási forma közötti alapvető különbség, hogy a jogszabályok értelmében diákokat járulék, azaz szociális hozzájárulási adómentesen lehet foglalkoztatni, azonban egyebekben tulajdonképpen megegyeznek. Mindkét esetben a munkaerőt a szolgáltató (kölcsönbeadó, vagy iskolaszövetkezet) tartja állományban és végzi el utána az adminisztratív teendőket, azonban a munkavállalók munkájukat a szolgáltatást igénybe vevő szervezeti rendjébe illeszkedve, az ügyfél utasításai alapján, és az ügyfél kockázatára végzik. Ebben tehát alapvetően különböznek például a bérmunkától: bérmunka esetén ugyanis a bérmunkát vállaló szakmailag is felkészült a vállalt munkafolyamatok elvégzésére, azonban a munkaerő-kölcsönzők vagy az iskolaszövetkezetek általában nem rendelkeznek az ehhez szükséges szakmai háttérrel. Az ő szakmájuk a foglalkoztatás, ezért szolgáltatásaik igénybevevője teljes egészében szakmai tevékenységére koncentrálhat.

Mind a munkaerő-kölcsönzés, mind pedig az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás általában együtt jár a kihelyezett munkavállalók gondos kiválasztásával, illetve diákmunka esetén a munkaerő akár napi szintű megszervezésével is, jelentős terheket véve le ezzel a tényleges foglalkoztató válláról.

Mindkét foglalkoztatási forma rendkívüli előnye, hogy a jogszabályok olyan jogosítványokkal látták el a kölcsönbeadókat illetve az iskolaszövetkezeteket, amelyek lehetővé teszik a foglalkoztatók gyors és hatékony reagálását a piaci viszonyokra: mindkét esetben gyorsan, és az általános szabályokhoz képest ?fájdalommentesen? történhet a munkavállalók leépítése. Ezen felül ráadásul a diákmunka esetében foglalkoztatási kötelezettségről sem beszélhetünk, ugyanis a diák számára csak a tényleges munkavégzés időtartamára jár fizetés, azon kívül nem.

Nappali tagozatos diákok iskolaszövetkezeten történő foglalkoztatása esetén tehát:

• Csak a ténylegesen ledolgozott munkaórák után kell fizetnie
• Nincs szabadság, betegállomány, fizetett ünnep
• Egy adott szolgáltatás költségszámlájaként jelentkezik a könyvelésében
• Rugalmas, költséghatékony, kevesebb adminisztrációval jár
• Munkáltatói járulék mértéke: 0 Ft!

Munkaerő-kölcsönzés előnyei:

• Rugalmasan alakítható, költséghatékony megoldás
• Időszakos vagy hosszú távú feladatok esetén is alkalmazható
• Költséghatékony: nem a megrendelőt terheli a hirdetés, toborzás, kiválasztás költsége
• A potenciális jelöltet a munkaerő-kölcsönző cég választja ki, és ők veszik állományba
• Munkavállalók tartós betegsége, szabadságolási időszak, GYES, vagy megüresedett pozíció esetén is igényelhető
• Szezonális ingadozás áthidalására is kitűnő megoldás (pl. havi zárások, akciók, kiemelkedő projektek esetén)
• A szolgáltatásról ÁFÁ-s számlát állít ki a munkaerő-kölcsönző cég, így ez a tétel nem növeli tovább bérköltségeit

Összehasonlító táblázat

	Kölcsönzés	Diákmunka	Bér-bérszámfejtés (saját állományba vétel)
Munkavállalók toborzása, kiválasztása
Beléptetés, kiléptetés, ezzel kapcsolatos adminisztráció
Adatszolgáltatások NAV, OEP, KSH, Munkaügyi Hivatal felé
Foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció (igazolások kiadása, munkaszerződések karbantartása, stb?)
Rugalmas elbocsájtás lehetősége	Felmondási idő: 15 nap, amely végig ledolgoztatható		Felmondási idő 30 napról indul és emelkedik
Csoportos létszámleépítés szabályrendszere alóli mentesülés	Munkaerő-kölcsönzés esetén nem kell alkalmazni a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat		?Hagyományos? foglalkoztatás esetén, ha az állományi létszámot 10%-kal csökkentik, rendkívül bonyolult és hosszadalmas (kb 60 napos) procedúra árán lehet az elbocsájtásokat lebonyolítani
Elbocsájtások indokolási kötelezettsége alóli mentesülés	Munkaerő-kölcsönzés esetén az elbocsájtás indoka a törvény szerint a kikölcsönzés megszűnése (egyszerűen nem kéri tovább az adott embert)		?Hagyományos? foglalkoztatás esetén a munkavállalók elbocsájtását részletesen meg kell indokolni, mely ellen a munkavállaló keresettel élhet
Munkavégzés hiányában a bérfizetés alóli mentesülés
A foglalkoztatás során elkövetett adminisztratív hibákért a munkaügyi bírság, és egyéb következményei más céget (a kölcsönbeadót vagy az iskolaszövetkezetet terhelnek

 

Érdemes tehát meggondolni ezen atipikus foglalkoztatási formák alkalmazását, hiszen számos előnyt jelentenek.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456