Ha lelép a kulcsember…

Ha a kulcsember távozikSzinte nincs olyan vállalkozó, akivel ne fordult volna már elő, hogy egy kulcsembere elhagyta.

A kulcspozícióban levő kolléga vesztesége fölött érzett fájdalmat azonban néha túlszárnyalja a távozó kolléga által magával vitt adatok, információk, esetleg partnerek felett érzett aggodalom.

Mit tehet ilyenkor a munkáltató? Milyen lehetőségei vannak a foglalkoztatónak az ilyen nem várt veszteségek megakadályozására?

Egy vállalkozónak gyakran sok éves munkája és egész egzisztenciája az általa kitalált eljárásokon, módszereken, megszerzett ügyfeleken nyugszik. Egy korábban bizalmi pozícióban levő munkavállaló távozása mindenkit érzékenyen érint, azonban a bizalmas adatok, információk elvesztése, adott esetben konkurenciához vándorlása minden piaci szereplő rémálma.

Ilyen esetekben azonban a munkavállaló több olyan szabályt is megsért, amelyek áthágásáért komoly szankciókra számíthat.

A Munka törvénykönyve ugyanis nem csupán a munkaviszony tartama alatti időszakra tartalmaz rendelkezéseket. Bizonyos normákat a (volt) munkavállalónak is ugyanúgy meg kell tartania a továbbiakban, mint korábban. Ezek a rendelkezések közvetlenül a törvény elején, az alapvető szabályok között találhatók, a 8. § (4) bekezdésében:

távozik a kulcsember?A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.?

Az üzleti titkok, konkrét adatok megőrzése tehát minden volt és jelenlegi munkavállaló kötelessége, a tudomására jutott információkat később sem használhatja fel még saját új cégében sem, és nem hozhatja harmadik fél (pl. új munkáltatója) tudomására.

Mindezek mellett a munkáltatóknak (akár vállalkozás, akár magánszemély) személyiségi jogaik és magántitkaik is vannak, amelyeket a Polgári törvénykönyv mellett a Büntető törvénykönyv is véd.

A munkavállaló ugyanúgy nem keltheti volt munkáltatójának rossz hírét, és nem oszthatja meg munkáltatója személyes titkait, mint ahogyan ezt fordítva is zokon venné.

A Polgári törvénykönyv szintén egyértelműen fogalmaz:

?81. § (1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.?

?86. § (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll.

(2) A védelmet – e törvény rendelkezésein kívül – az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg.

(3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.

(4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg.

87. § (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik – a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül – a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja.

(2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben.?

Gyakorta előforduló eset, hogy az eltávozó munkavállaló le nem tiltott jelszavaival volt munkáltatója informatikai rendszerébe belépve titkokat, ismereteket szerez meg. Ez azonban már a büntetőjog területe. Ezt a Büntető törvénykönyv a következőképpen rendeli büntetni:

?178/A. § (1) Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából

d) hírközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon megismert magántitkot továbbít vagy felhasznál.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

            a) hivatalos eljárás színlelésével,

            b) üzletszerűen,

            c) bűnszövetségben,

            d) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.?

A munkáltatók azonban gyakorta túlzásba esnek, amikor volt munkavállalójuk elhelyezkedési esélyeit saját piaci érdekeiket szem előtt tartva korlátozni szeretnék.

A Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállalóval úgynevezett ?versenytilalmi megállapodást? köthessen, azonban ennek szigorú feltételei vannak. Egyrészt, az ilyen megállapodást írásba kell foglalni. Ennek keretében a munkavállaló maximum 2 évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ezért azonban a munkáltató ellenértéket köteles fizetni: munkáltatónak a munkavállaló utoljára esedékes alapbérének egyharmadát kell minden versenytilalom alá eső hónapra megfizetnie.

Mindezek mellett a munkáltató nem korlátozhatja a szükségesnél nagyobb mértékben a munkavállaló későbbi elhelyezkedési esélyeit, tehát nem ?tilthatja el? például szakmájától, csupán azt határozhatja meg, hogy milyen cégeknél és milyen földrajzi körben nem folytathat azonos tevékenységet.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103