Munkaerő-kölcsönzés: Döntsön a költséghatékonyság mellett!

Egy mondatban összefoglalva a munkaerő-kölcsönzés lényege a foglalkoztatási tevékenység kiszervezése. A munkaerő-kölcsönzés olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi egy vállalkozás számára, hogy a fő tevékenységére fókuszáljon, az azzal össze nem függő terheket és tevékenységeket pedig kiszervezze más gazdálkodókhoz. A munkaerő-kölcsönzés, mint szolgáltatás tehát hasonlít a könyvelési szolgáltatásra, ugyanis az ott a termelő tevékenységgel össze nem függő könyvelést szervezzük ki abban az esetben, ha az azt igénylő szaktudással nem rendelkezünk, illetve az azzal járó kockázatokat nem kívánjuk viselni.

Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönvevő gyakorlatilag minden foglakoztatással összefüggő tevékenységet, vagy e tevékenységek egy részét kiszervezi, úgymint:

  • A munkaerő toborzása (hirdetési felületek, jelöltek felkutatása, hirdetések megfogalmazása)
  • A munkaerő kiválasztása (akár több száz jelentkezés osztályozása, pályázatok feldolgozása, többkörös kiválasztások)
  • A munkaerő felvételével kapcsolatos adminisztráció (munkaszerződések, bejelentések, adatszolgáltatások)
  • Az évközi számfejtésekkel és egyéb munkaügyi teendőkkel kapcsolatos adminisztráció (adatszolgáltatások, adóbevallások, statisztikák)
  • Az év végi elszámolásokkal kapcsolatos teendők (adóbevallások, munkavállalók SZJA bevallásaival összefüggő teendők)
  • Az évközi HR teendők (károkozásokkal, fegyelmi ügyekkel, munkaszervezéssel kapcsolatos jogi támogatás)
  • A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos teendők (munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentumok, kilépő papírok, bejelentések, adatszolgáltatások)

A kiszervezés konkrét megtakarítással jár a kölcsönvevő számára. Nem neki kell gondoskodnia például a toborzást és kiválasztást végző HR személyzetről, és az ehhez szükséges infrastruktúráról, mint hirdetések kezelése, pályázatok feldolgozása, interjúztatás, vagy mondjuk bérszámfejtés esetében a bérszámfejtő programról és a bérszámfejtőkről, illetve ezen szakszemélyzet folyamatos képzéséről, fejlesztéséről és pótlásáról sem. – meséli Hoffmann Gábor az euCSOPORT munkajogi szakértője.

Az általános szabályokhoz képest jelentős jogi előnyben részült ez a foglalkoztatási forma, mely a foglakoztatás rugalmasságát érinti.

 Munkaerő-kölcsönzésben:

  1. a foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának felmondását gyakorlatilag nem szükséges indokolni, (v.ö.: a munkáltatói felmondás szigorú indokláshoz kötött, a nem megfelelően megindokolt felmondás jogellenes), illetve
  2. a felmondási idő fix 15 nap (v.ö.: a felmondási idő 30 nap, és a jogviszonyban töltött idővel növekszik).

“A munkaerő-kölcsönzés tehát egy olyan hozzáadott értéket képviselő szolgáltatás, mely kézzelfogható előnyöket hordoz a kölcsönvevő számára. Ebből következik, hogy a munkaerő-kölcsönzés nem lehet olcsóbb a kölcsönvevő számára, mintha saját maga foglalkoztatná a munkavállalókat.” – mondta a Hoffmann Gábor az euCSOPORT munkajogi szakértője.

Sok félreértés övezi a munkaerő-kölcsönzést. A kölcsönvevők gyakran többet szeretnének, mint amit a kölcsönzés nyújt. A legnagyobb közkeletű tévedés, hogy kölcsönzött munkavállaló által okozott kárért a kölcsönbeadó felel, hiszen a munkavállaló a kölcsönbeadóval van munkaviszonyban. Ez azonban téves elgondolás. Amennyiben így lenne, az azt jelentené, hogy a kölcsönbeadók minden egyes kikölcsönzött munkavállalóval egy biankó csekket nyújtanak át ügyfeleiknek, akik a rendelkezésükre bocsájtott munkavállalókat akár felelőtlenül is foglalkoztathatnák. A munkaerő-kölcsönzésnek a lényege az, hogy a kölcsönbe adó a munkavállalót munkavégzésre átengedi a kölcsönvevőnek, így a munkavállaló a továbbiakban a kölcsönvevő szervezeti keretei között, annak utasításai szerint, a kölcsönvevő javára, és így kockázatára tevékenykedik. A munkavállalót a kölcsönvevő jogosult és köteles utasítani, munkáját ellenőrizni, magyarán a munkavállaló teljes egészében a kölcsönvevő fennhatósága alá kerül. “A kölcsönvevők a kölcsönzött munkavállalók által okozott károk, vagy alacsony termelékenység tekintetében gyakran hivatkoznak a Ptk. alkalmazottért való felelősségi szabályaira a kölcsönvevőkkel szemben, – meséli Hoffmann Gábor – viszont az alkalmazotti felelősség munkaerő-kölcsönzésben nem alkalmazható. Ezzel szemben a Ptk. egyértelmű szabályt fogalmaz meg a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó felelősség kérdésében: Ptk. 6:525. § (3) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.”