Munkaügyi változások 2016-ban

munkaugyA 2016-os év is hozott pár jelentős változást a munkaügyek területén. A munka törvénykönyve aktuális módosítását egyelőre elhalasztották, ám január elsejétől több kisebb változás megy végbe. A minimálbérek változásáról, az SZJA mértékéről és a szabadnapokról Hoffmann Gábor, az euCSOPORT munkajogi szakértője tájékoztatja a Trend FM hallgatóit és az olvasókat.

Az első, és legfontosabb változás 2016-ban a minimálbér és a garantált bérminimum változása. A minimálbér új összege 639 forint / óra vagy havibér esetén 111.000 forint / hónap. A garantált bérminimum új összege 742 forint / óra, illetve havibér esetén 129.000 forint / hónap.

Nem mindenki számára világos azonban, hogy mikor melyiket kell alkalmazni.
A végzettséget nem igénylő munkakörök esetében kell minimálbért fizetni, melyek a FEOR 9-es kategóriájában találhatóak, és úgynevezett ?szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások?, mint pl. a szemétgyűjtők, kubikusok, rakodómunkások és gyorséttermi eladók. Fontos körülmény, hogy nem a munkavállaló tényleges végzettsége számít, hanem az, amit a munkakör igényel. A FEOR 9-es kategóriáján kívüli munkaköröket betöltő munkavállalók számára pedig minden esetben a magasabb összegű juttatás, legalább a garantált bérminimum jár. A magasabb összegű garantált bérminimumot akkor kell a munkavállalónak kifizetni, ha a munkaköre általános iskolai végzettségnél magasabb szintű tanulmányokat igényel.

A minimálbér emelése mellett egy másik kis ajándék a munkavállalók számára, hogy 16%-ról 15%-ra csökkent a személyi jövedelemadó mértéke, így változatlan bér mellett is mindenki egy kicsivel többet vihet haza.

2016-os változás az, hogy az adózás rendjéről szóló törvény megváltozott előírásai miatt idéntől munkaviszony létesítésekor a munkavállaló adatai mellett be kell jelenteni a munkavállaló végzettségét, annak szintjét, az azt igazoló okirat számát, és a kiállító intézmény adatait is. Bár ezt a pályakövetést elősegítő lépést a vállalkozások többsége csupán adminisztrációs teherként fogja fel, jobban megvizsgálva akár gyakorlati haszna is lehet a vállalkozások számára. A vállalkozások, munkaadók néhány kivételtől eltekintve nem fordítanak különösebb figyelmet a munkavállalók végzettségére. Így vagy bemondás, önéletrajz alapján elfogadják, vagy egyszerűen csak feltételezik, hogy az adott munkavállaló rendelkezik az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal, végzettséggel. Azonban a megfelelő végzettség megléte ?ha garanciát nem is nyújt a magasabb teljesítményre- nagyobb eséllyel jár együtt a magasabb szintű szakmai felkészültséggel, és a potenciálisan nagyobb értékteremtésre való képességgel. Jogszabály továbbra is csak nagyon ritkán ír elő kötelező végzettséget egy adott munkakörhöz, ez a lépés ugyanakkor alkalmas lehet a szerényebb felkészültségű lelkes amatőrök, önjelölt szakemberek kiszűrésére, és javíthatja az adott szakmához valóban értő profi munkavállalók esélyeit.

Az új évben is lesznek hosszú hétvégék. Az ilyen alkalmak ugyanakkor a munkanap-áthelyezések kapcsán együtt járnak szombati munkanapokkal.

A munkaszüneti napok 2016-ban a következőképpen alakulnak:

  • 2016. január 1. péntek, pihenőnap (hosszú hétvége)
  • 2016. március 5. szombat munkanap (március 14. ledolgozása)
  • 2016. március 14. hétfő pihenőnap (március 5. szombaton kell ledolgozni)
  • 2016. március 15. kedd (hosszú hétvége)
  • 2016. március 28. hétfő, Húsvét hétfő (hosszú hétvége)
  • 2016. május 1. vasárnapra esik
  • 2016. május 16. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége)
  • 2016. augusztus 20. szombatra esik (nemzeti ünnep)
  • 2016. október 15. szombat munkanap (október 31. ledolgozása)
  • 2016. október 23. vasárnapra esik, az 1956-os forradalom évfordulója
  • 2016. október 31. hétfő pihenőnap (október 15. szombaton kell ledolgozni)
  • 2016. november 1. kedd, Mindenszentek (hosszú hétvége)
  • 2016. december 24. szombat, Szenteste, pihenőnap
  • 2016. december 25. vasárnap, Karácsony
  • 2016. december 26. hétfő, Karácsony másnapja (hosszú hétvége)

“A jogszabály adta kereteknek megfelelően a munkavállaló szabadságát 2016-ban is ? ellentétben a ?kiveszem a szabit? kifejezésben is megnyilvánuló általános vélekedéssel ? a munkáltató adja ki, ezért munkáltatóként célszerű ezeken a szombati munkanapokon a munkavállalókat szabadságra küldeni, a tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a szombati munkanapok hatékonysága messze elmarad egy átlagos, másik munkanapétól. Ilyen módon a munkáltatót kár nem éri, ugyanis a szabadságot munkavállalók tárgyévi szabadságkerete terhére tudják kiadni.” – meséli Hoffmann Gábor, az euCSOPORT munkajogi szakértője.

Az új évben is hatékony és sikeres foglalkoztatást kíván Önöknek az euCSOPORT.