Változó járulék és adószabályok

A most beterjesztett adócsomagban a kormány több társadalombiztosítási szabály módosítását javasolta: pl. megszűnik a főállású vállalkozókra irányuló, a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés. Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum lép életbe. Az EVA adózóknál is a járulékalap a minimálbér összege lesz, módosul a járulékalapot képező jövedelmek felsorolása. A hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár, ezáltal társadalombiztosítási jogosultságot is teremt.

Megváltozik a minimálbér fogalma, jön az egykulcsos adó.

A minimálbér 2011-től a teljes munkaidőben, munkaviszonyban foglalkoztatottak kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, illetve ha a főállású vállalkozó főtevékenysége megkívánja a legalább középfokú szakképzetséget, akkor a minimálbér a garantált bérminimum összegét fogja jelenteni. A pontos összeg még nem ismert.

A magánszemélyeknek a javaslat szerint az egykulcsos adózásról szóló előzetes bejelentéseknek megfelelően valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (kamatjövedelem, árfolyamnyereség, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, osztalék) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék.)

Az adójóváírás egyelőre megmarad, azonban mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet majd érvényesíteni.

A tervek szerint a szuperbruttót 2013-ban kivezetik az adórendszerből, így valójában akkor válik tisztán 16 százalékossá az SZJA.

Az adócsomag rendelkezik arról is, hogy 2013-tól a társasági adó 10 százalékra csökken.

Új családi kedvezmények

A beterjesztett javaslat alapján a családokat már az első gyermek vállalásától kezdve is támogatják, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezetnek be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Eddig 3 gyerektől lehetett igénybe venni és csak havi 4000 forinttal mérsékelte a befizetendő adót, az új szabályozás azonban igen bőkezűvé teszi a kedvezményt. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

Elbúcsúzhatunk továbbá az APEH-től is, 2011-től jön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rövidített nevén a NAV.

Egyszerűbb adóbevallás

A munkáltatói adó megállapítása mellett az adózóknak a jövőben további három lehetőségük lenne az adó bevallására: 1) adónyilatkozat tétele, 2) adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített adóbevallás, 3) normál adóbevallás. Az adónyilatkozat alkalmazására akkor lenne lehetőség, ha az adózó jövedelmét kizárólag egyazon munkáltatótól szerezte, vagy olyan más kifizetőktől, akik az adóelőleget előzetesen levonták és az így szerzett jövedelem kifizetésenként nem érte el a 100 ezer Ft-ot, továbbá ahol a munkáltató és más kifizetők által előlegként levont adó és a tényleges kötelezettség közötti különbség kevesebb, mint 1.000 Ft. Az egyszerűsített bevallás pedig lényegében az adóhatósági adó megállapítás új formája lenne, amely már adókedvezmények utólagos alkalmazására, illetve adó visszaigénylésére is alkalmas lenne. Ugyan az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás tartalma még nem ismert, de nagy valószínűséggel már a 2010-es jövedelmek bevallására is alkalmazhatók lennének.

Kíváncsian várjuk az új szabályok elfogadását, bár igen kicsi a valószínűsége, hogy bármilyen akadály gördülne a jogszabályt benyújtók elé.

Nagy Szilvia