Vihar a távolléti díj körül

numbers2Az utóbbi napokban számos cikk, vélemény és ellenvélemény látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy vajon rosszabbul járnak-e azok, akik februárban mennek szabadságra, mint azok, akik mondjuk júliusban.

A dolog lényege, hogy a törvény szövegét értelmezve annak szellemével ellentétes értelmezésre jutunk. A törvény ugyanis azt rendeli, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló távolléti díjra jogosult ? tehát minden olyan esetben, amikor munkavégzés nélkül jogosult bérre, tehát szabadság illetve betegszabadság alkalmával, valamint bizonyos esetekben a munkanapra eső fizetett ünnepek esetén -, akkor annak egy órára számolt összege a munkavállaló havi bérének 174-ed része ? függetlenül attól, hogy az adott munkabért 160, vagy 184 törvényes (általános munkarend szerinti) munkaórában kereste meg.

Ha tehát valaki 100.000 Ft-os havibérrel megy szabadságra, akkor az egy munkanapra eső távolléti díja 100.000 Ft / a törvény szerinti 174 óra x 8 óra = 4.598. Ft/nap lesz.

Ha februárban megy szabadságra, akkor az adott hónapban a törvényes (általános munkarend szerinti) munkaórák száma 160 (20 munkanap), tehát egy nap szabadság esetén 152 órára (19 munkanapra) megkapja a 100.000 Ft-os alapbérének 19/20-ad részét, ami 95.000 Ft. A szabadság napjára viszont nem 5.000 Ft-ot kap, csupán 4.598 Ft-ot. Összesen tehát a havi jövedelem összege 99.598 Ft lesz, alacsonyabb, mint a szerződés szerinti munkabére.

Viszont ha júliusban megy szabadságra, akkor a törvényes munkanapok száma 23, a munkaóráké tehát 184. Ebben az esetben is 174-gyel kell osztani a 100.000 Ft-os bérét az egy órára jutó távolléti díj maghatározása során, azonban a 22 munkanapra járó bére a 100.000 Ft-nak 22/23-ad része lesz, tehát 95.652 Ft. A szabadságára viszont ugyan az a 4.598 Ft fog járni, tehát ebben a hónapban a jövedelme 100.250 Ft lesz, mely összeg magasabb, mint a szerződés szerint járó bére. A különbség tehát egyetlen nap szabadság februárban vagy júliusban való kivétele között 652 Ft lesz.

Ugyan ezt a logikát végigkövetve egy 10 munkanapos szabadság esetén a különbség már ?érezhető?, 6.520 Ft lesz. Ha valaki szabadságát megelőzően, de a szabadság hónapjában betegszabadságon volt, a szabadságra járó távolléti díja még kevesebb lesz.

Érezhető, hogy ez semmiképpen nem lehetett a jogalkotó szándéka, azonban amíg e szabályokat nem módosítják, a munkáltatók nagy része nem fogja tudni kezelni ezt a helyzetet: a bérszámfejtő programok ugyanis a hatályos jogszabályok szerint fogják számítani a munkavállalók járandóságát.

A munkáltatók egyéni jogkörükben eljárva azonban elvileg kipótolhatják a hiányzó összegeket: a jogszabály ugyanis a minimális feltételeket szabják meg csupán: a munkáltatók a jogszabályban leírtnál többet adhatnak, kevesebbet viszont nem, mert az jogszabályba ütközik.

HR szakmai szempontból tehát mindenképpen célszerűnek látszik a hibás törvényi szabályozás miatt pórul járt munkavállalók eseti kompenzációja addig, amíg a jogalkotó hibáját nem korrigálja.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Varju Szilvia: szilvia.varju@eucsoport.hu +36 20 257 7103