Az influenzaszezon közepén a megbetegedések sok gondot és többletköltséget okoznak a vállalkozásoknak. A beteg munkavállalók hiányzása által okozott termelés-kiesés, valamint az utánuk fizetendő táppénz-hozzájárulás gyakorlatilag kétszeres kárt okoz a munkáltatóknak. A munkaadók ezért mindent megpróbálnak, hogy munkavállalóikat munkában tartsák.

A legfrissebb felmérések szerint egy munkavállaló (a szabadságokat nem számítva) évente átlagosan 7,7 napot van távol munkájától. Emberek vagyunk, a munkaadónak is érdemes elfogadni azt a tényt, hogy munkavállalói is lehetnek betegek, történhetnek velük váratlan események, amelyek távol tartják őket munkahelyüktől. A statisztikai adatok szerint ez a 7,7 nap/fő/év (bár vállalati szinten jelentős), statisztikailag elfogadható. Természetesen a vállalkozás profilja, az alkalmazottak kor és nem szerinti összetétele, a munka természete nagyban befolyásolja, hogy adott vállalkozásnál mekkora ez a szám. Ahol nehéz fizikai munkát kell végezni, ott például nagyobb lehet ez az érték a munkavállalók derékpanaszai miatt, ahol zömmel nők dolgoznak, ott a gyermekek miatt, stb.

Jelentős károkat okozhat a munkavállalók olyan ?betegsége?, amely zömmel egyes mezőgazdasági idénymunkákhoz, háztáji teendőikhez köthető. Hasonlóképpen sűrűsödhetnek a hiányzások egyes sportesemények környékén, vagy a nyári iskolai szünet alatt. A munkaadók az ilyen hiányzások kiküszöbölése érdekében pl. jelenléti bónuszokkal, fenyegetéssel, váratlan ellenőrzésekkel próbálják munkavállalóikat munkavégzésre ?ösztönözni?. Az angol szakirodalom az ilyen hiányzásokat ?absenteeism? kifejezéssel illeti.

Legalább ekkora kárt okoz ennek ellentettje, angol terminológiával a ?presenteeism?. A magyarra lefordíthatatlan kifejezés a munkavállalók minden áron való ?dolgozni akarását? takarja: amikor a munkavállaló betegen, egyéb gondokkal terhelve jelenik meg munkahelyén azért, mert a bónusz elvesztésével, rosszabb esetben kirúgással fenyegetik a távol maradókat.

Túl azon, hogy az ilyen légkörű munkahelyek a munkavállalók negatív attitűdje miatt alapvető hátrányokat szenvednek (szabotázs, pazarlás, hanyag munkavégzés, stb.), a betegen munkába álló munkavállaló teljesítménye messze az elvárt alatt marad, mind mennyiségileg, mind minőségileg. Az ilyen munkavállaló nagyobb számban és súlyosabban hibázik, mely hibák kijavítása utólag újabb erőforrásokat köt le, munkatársai között terjeszti a betegséget és a rossz hangulatot. Így egy beteg dolgozó egy egész csoport teljesítményére lesz negatív hatással, melynek költségei messze túlmutatnak az egy munkavállaló hiányzásával okozott károkon.

A helyes út megtalálása kellő körültekintést igényel a vállalkozóktól: a hiányzásokat szigorúan, de az emberi tulajdonságokat figyelembe véve kell kezelni. Az ismét angol szóval ?absence management? (azaz a hiányzások menedzselése, figyelemmel kísérése) során figyelemmel kísérhetjük azon munkavállalóinkat, akik a kelleténél többet vagy éppen kevesebbet hiányoznak. Mindkét jelenség mögött komoly negatív hatások állhatnak: egy munkavállaló egy rossz művezetőtől meg is betegedhet, de egy ilyen miatt akár betegen is dolgozhat. Az iparági átlagokat, az elfogadhatónak tűnő mulasztott napokat azonban érdemes figyelemmel kísérni: az ettől való eltérések jelentős problémák, tehát versenyhátrány-tényezők indikátorai lehetnek.

De mi a teendő akkor, ha a munkavállalók hiányzása a megrendelések teljesítését veszélyezteti?

A kieső munkaerő pótlása a vállalkozó elemi érdeke, hiszen megrendelőit nem nagyon érdekli a vállalkozó alkalmazottainak egészségi állapota: a megrendelőnek általában csak a határidőben való teljesítés számít. Ebben az esetben érdemes alternatív eszközökhöz folyamodni a kiesett munkaerő pótlására. A munkaerő-kölcsönző cégek, illetve iskolaszövetkezetek rövid idő alatt képesek a megfelelő mennyiségű munkaerőt munkába állítani. Ez a megoldás egyszerű, gyors és rugalmas megoldást jelenthet, akár kieső munkaerő pótlására, akár termelési csúcsok kezelésére, illetve költségszint-optimalizálásra. Mindkét módszer (a diákmunka, illetve a munkaerő-kölcsönzés) lényege, hogy nem kell új munkaerő kiválasztásával, felvételével foglalkoznia, nem kell hosszú távon elköteleznie magát, elegendő a foglalkoztatásban jártas, kellő számú munkaerő-tartalékkal rendelkező profi munkaerő-kölcsönző céggel vagy iskolaszövetkezettel felvenni a kapcsolatot, aki néhány napon belül, vagy akár előre ütemezetten, munkára kész, megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező munkavállalót biztosít a cég rendelkezésére. Önnek ebben az esetben a munka megszervezésén kívül semmi egyéb dolga nincs, a munkaerő-kölcsönző cég vagy diákszövetkezet minden adminisztrációs terhet levesz az Ön válláról: bérszámfejtés, beléptetés és egyéb papírmunka helyett csupán egy számlát kap a bérbevett munkaerőről. A munkaerő-kölcsönzők, illetve iskolaszövetkezetek az igény felmerülését követő néhány napon belül képesek a kellő számú és összetételű munkavállaló biztosítására, az igényeknek megfelelően ? elkötelezettség nélkül, teljes kiszolgálással.

Hoffmann Gábor
Munkaügyi szakértő
EU-CSOPORT