Új Munka Törvénykönyve 2011

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a munkaügyi módosító csomagot, amely a Munka törvénykönyvét is több ponton módosítja.

A Munka Törvénykönyvét érintő módosítások várhatóan 2011. augusztus elején lépnek hatályba.

Szabadságot érintő változások:

A szabadságot továbbra is kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A módosító javaslat szerint azonban kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer minimum tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

A javaslatban foglaltak szerint – a munkáltatói terhek csökkentése érdekében – a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra.

A gyermek, gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, és a felek megállapodnak, azt pénzben is meg lehet váltani. (Mt 136 § (1))

Szülési szabadság idején csak az első fél év lesz szabadságra jogosító időszak.

A gyermek ápolása miatti fizetés nélküli szabadság lejártának dátumáról a munkavállaló köteles 30 nappal a munkába állás előtt értesíteni a munkáltatót.

Túlmunka, felmondások

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A jövőben a munkáltató egyoldalúan előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés szabályai változatlanok.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg, a többlet óradíjat ki kell fizetni.

A vezető állású munkavállalók tekintetében emelkedik a védelmi szint: míg a hatályos szabályozás szerint munkaviszonyuk rendes felmondással történő megszüntetését a munkáltató nem köteles megindokolni, a törvényjavaslat e szabályt szűkíti: a vezető állású munkavállaló terhessége kezdetétől a szülési szabadság végéig a munkáltatót az általános szabályok szerint terheli indoklási kötelezettség.

Munkaidő átcsoportosítás: (Mt 117/C. §)

“Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról” című törvényjavaslatból kitűnik, hogy az eredetileg a gazdasági válság miatt bevezetett munkaidő csökkentések lehetőségét véglegesítenék. Abban a formában, hogy a rendes munkaidő mértékének (legalább heti 36 óra) átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók legyenek, úgy hogy a munkavállalók legfeljebb heti 44 órát dolgozhatnak, heti 40 órára járó bérért.

Ezzel a lehetőséggel legfeljebb egy évig lehet élni, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve a korábbi megállapodás lejártát követően csak egy év elteltével lehet ismét magasabb munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót. Részleges felmondási tilalom védi a munkavállalókat, a felemelt óraszám ideje alatt nem lehet gazdasági érdekekre hivatkozva felmondani a munkaviszonyát.

A kormány tervei szerint, akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet a munkaadó, abban az esetben, ha a munkáltatónál hatályos kollektív szerződésbe foglalják, ennek hiányában továbbra is a maximum 90 napos próbaidő érvényes.

Munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104 EK irányelv átvétele: A törvény ide vágó szabályai várhatóan 2011. december 1-től lépnek életbe.

Ezen uniós irányelv átültetése érdekében a javaslat kimondja, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind pedig részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében, a határozatlan idejű, illetve a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell.

A jövőben kölcsönbeadó nem csupán az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet lehet, hanem az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás is, amely a rá irányadó jog szerint kölcsönzést folytathat.

Továbbra is tilos a kölcsönzés, ha a munkáltatónál sztrájk van érvényben.

A terhes vagy szoptatós, ill. fiatal munkavállalónak minősülő kölcsönzött munkavállalók védelmének érdekében biztosítják számukra mindazon jogokat, amelyek a kölcsönbevevő e körbe tartozó munkavállalóit megilletik. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve is kibővítésre kerül: az új szabályozás főszabályként előírja, hogy ez az elv a kikölcsönzés első napjától, minden bérelem vonatkozásában érvényesítendő. Az új szabályozás kiterjeszti továbbá a kölcsönvevőnél hatályban levő kollektív szerződés és egyéb szabályzatok alkalmazhatóságát a kölcsönzött munkavállalókra is.

Mivel a jogszabályt cikkünk megjelenésével egy időben tárgyalja a parlament, és számos módosító indítványt nyújtottak be, a pontosítást illetve a hatályba lépés időpontját a következő cikkünkben közöljük.

Nagy Szilvia

Munkaügyi vezető
EU-DiákOK Iskolaszövetkezet

Elérhetőségeink:
eucsoport@eucsoport.hu

EU-CSOPORT


MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé)

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>