Május 14-15-én volt a Munkaerő-kölcsönzők XI. Országos Szakmai Konferenciája. A konferencián hagyományosan a szakmát magas fokon űző munkaerő-kölcsönző vállalkozások mellett a sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztató vállalkozások is képviseltették magukat.

A gazdasági élet kilátásainak javulásával emelkedik a foglalkoztatás, és így emelkedik a munkaerő-kölcsönzés iránti igény is. A körülmények változásával azonban nem csupán a kölcsönbeadó cégek, de ügyfeleik, a kölcsönvevők is újabb és újabb kihívásokkal kerülnek szembe.

A kölcsönvevők előtt álló legnagyobb kihívás, hogy olyan szolgáltatóval kössenek szerződést, amely rendelkezik a szükséges magyar hatósági engedélyekkel, valamint megbízható szakmai háttérrel. Nagyon sok esetben lehet olyan esetekkel találkozni, amikor a kölcsönvevő gyanútlanul olyan, – adott esetben külföldi- munkaerő-kölcsönzővel kötött szerződést, amely a magyar szabályok kijátszása céljából jött létre.

Ez azonban nem csupán a külföldi székhelyű vállalkozásokra igaz. Az ellenőrizetlen hátterű és történetű kis munkaerő-kölcsönző cégeknél gyakorta tapasztalható, hogy ?gyanúsan olcsó? áron értékesítik szolgáltatásaikat. A gyanúsan olcsó szolgáltatók általában valami olyan tételen spórolnak, amely nem feltétlenül jogszerű: a munkavállalók nem kapják meg a nekik járó szabadságot, fizetett ünnepnapot, illetve gyakorta az ilyen kölcsönbeadók a munkavállalók bejelentésével is trükköznek.

A bejelentési trükk az egyik leggyakoribb módszer a spórolásra. Lényege, hogy a kölcsönbeadó a kikölcsönzés kezdetén bejelenti a munkavállalót, és a körültekintő kölcsönvevő számára annak rendje és módja szerint be is mutatja a bejelentési dokumentumokat. Egy kis idő múlva azonban a munkavállalókat kijelentik, és a továbbiakban utánuk adókat, járulékokat nem fizetnek. Az így megtakarított (tetemes) összegeket pedig az áron alul megkötött munkaerő-kölcsönzési szerződésből eredő veszteségek pótlására fordítják, illetve ezen felül szintén tetemes extraprofitra is szert tesznek: mivel a munkavállalók folyamatosan kapják a havi bérpapírokat, ők sem nagyon vesznek észre semmit a dologból, a tőlük levont adók és járulékok pedig szintén a csalárd kölcsönbeadó kasszáját gyarapítják.

Probléma akkor adódik, amikor ?véletlenül? megjelenik egy munkaügyi ellenőr, aki ilyen esetben a kölcsönvevőnél állapítja meg a fekete foglakoztatást, és sújtja a kölcsönvevőt komolyabb összegű bírsággal.

A külföldi kölcsönbeadó cégek esetében a tevékenységi engedély hiánya mellett további probléma lehet az a magyar szabályozás, hogy ilyen esetekben a belföldi kölcsönvevőnek kell bevallania és megfizetnie a kölcsönzött munkavállalók utáni járulékokat (Tbj. 56/A. § (4) b) pont).

A kölcsönvevők és a kölcsönbeadók számára kihívás lehet még az utóbbi időben egyre terjedő ?alternatív? kölcsönzési megoldások. Az ilyen, a legalitás (általában túlsó) határán mozgó megoldások veszélye az, hogy az ?egyéni jogértelmezések? a jövőben esetleg a bíróságon elbuknak, és komoly meglepetések forrásai lehetnek, ezért célszerű a hagyományos munkaerő-kölcsönzés keretein belül megmaradni, egy félreértés esetén ?akár egy munkavállalóval, akár egy ügyféllel- folytatott per során ugyanis a bíróság nem a szerződés neve, hanem annak tényleges megvalósulása után fogja megítélni az adott jogviszonyt, így könnyen munkaerő-kölcsönzés válhat minden olyan ?trükkös? jogviszonyból, amit neve alapján a szerződést kötő felek nem annak szántak. Amennyiben ez feketefoglalkoztatással vagy engedély nélküli kölcsönzéssel is párosul (a munkaerő-kölcsönzés csak hatósági engedély keretében folytatható tevékenység), a probléma még komolyabbá is válhat.

HR szolgáltatások igénybevételével és okos alkalmazásával növelhetjük vállalkozásunk termelékenységét, előnybe kerülhetünk versenytársainkkal szemben. Megéri hangsúlyt fektetni a megfelelő szolgáltató és szolgáltatás kiválasztására ahhoz, hogy ezeket az előnyöket veszélyek nélkül tudjuk élvezni. Mint minden üzleti kapcsolatban, így a HR szolgáltatások terén is fontos, hogy az üzlet bizalomra és tisztességre épüljön.

Egy HR szolgáltatóval szemben a bizalom hatványozottan fontos tényező, tekintettel arra, hogy sok esetben a kölcsönbeadó cég által elkövetett szabálysértések általában kölcsönvevő ügyfelénél realizálódnak, ennek következményeit sok esetben a kölcsönvevő viseli.

A felelős HR szolgáltató cégek Magyarországon négy érdekvédelmi szervezetbe tömörülnek, amelyek gondoskodnak arról, hogy tagszervezeteik etikusan és jogszerűen működjenek. E négy szervezet közül az ISZOSZ és a DiákÉsz az iskolaszövetkezeti szektort, az MMOSZ és az SZTMSZ a munkaerő-kölcsönzőket tömöríti. Amennyiben új szolgáltatót keresünk, célszerű olyan szolgáltatót választani, amelyik tagja e négy érdekképviseleti szerv valamelyikének.

Az EU-Jobs Kft. az MMOSZ, az EU-DiákOK Iskolaszövetkezet pedig az ISZOSZ tagja.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársunkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Adódhat olyan helyzet, amikor nem találunk olyan jogszerű indokot, amivel egy adott munkavállalót el tudunk bocsájtani, azonban gyakran nem is keresünk ilyen indokot, hanem úgy véljük, hogy ?erőből? oldjuk meg a problémát, és egyszerűen minden további tájékozódás nélkül felmondjuk a munkavállaló munkaviszonyát.

Az erőből való problémamegoldás azonban az esetek nagy részében komoly problémákat okozhat: a jogellenesen elküldött volt munkavállalónk komoly pert akaszthat a nyakunkba, mely során nem csak kártérítést, hanem az új polgári törvénykönyvvel bevezetett sérelemdíjat is követelhet.

Amennyiben a munkáltató ?eltekint? a munka törvénykönyvében leírt formaságoktól az elbocsájtás során, úgy a munkavállaló kártérítést követelhet, és általában ezt a bíróság meg is ítéli számára. A törvény a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló számára nem csupán maximum 12 havi bérét, hanem a jogszerű felmondás során számára járó végkielégítés összegét is megítéli.

Mint láthatjuk, a jogellenes felmondás nem olcsó mulatság, azonban a dolognak itt még nem minden esetben van vége. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyát méltatlan körülmények közt szünteti meg ? akár jogszerűen, akár jogellenesen ?, a munkavállaló a számára járó kártérítésen felül sérelemdíjra is jogosult lehet. A sérelemdíj lényege, hogy a sérelmet elszenvedett félnek csak a sérelem bekövetkeztét kell bizonyítania, nem feltétel az, hogy a sérelemből kárnak is kell származnia. Tehát ez nem kártérítés, hanem egyfajta szankció, amely a másik fél jogait védi.

A polgári törvénykönyv külön nevesíti azokat a főbb jogokat, amelyeket a sérelemdíj véd. Ezek pedig a következők:

a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;

b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;

c) a személy hátrányos megkülönböztetése;

d) a becsület és a jó hírnév megsértése;

e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;

f) a névviseléshez való jog megsértése;

g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Mint láthatjuk, az itt felsoroltak közül egy óvatlan munkáltató gyakorlatilag bármelyiket meg tudja sérteni a foglalkoztatás során.

Klasszikus eset, amikor a munkáltató amúgy jogszerű intézkedése válik diszkriminációvá ? és így sérelemdíj ? gyanússá. Például a munkáltatónak joga és kötelessége a munkavállalók munkaképességét például alkoholszondával ellenőrizni, vagy kilépéskor ruházatukat és csomagjaikat átvizsgálni. Amíg a szondázás vagy átvizsgálás teljesen véletlenszerű, vagy a teljes személyi körre kiterjed, addig nem beszélhetünk diszkriminációról. Amennyiben azonban az ilyen lépések célpontja az esetek nagy többségében egy adott személy, a jogszerű lépés jogszerűtlenné válik, a munkavállaló pedig sérelemdíjat követelhet. De ugyan ez igaz a munkavállalók értékelésére, vagy a leépítési szempontokra is, amennyiben az ilyen lépések során felülreprezentáltak bizonyos munkavállalói csoportok.

A munkaviszonyt azonban nem csak a munkaadó tudja jogellenesen megszüntetni, illetve nem csak a munkavállaló követelhet sérelemdíjat.

Gyakori eset, amikor a munkavállaló jobb ajánlatot kap egy másik helyről, és egyik reggel egyszerűen nem megy be dolgozni a munkahelyére. Gyakori, hogy ilyen esetekben a munkáltató igazolatlan hiányzásra hivatkozva azonnali hatállyal megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát, azonban ez nem minden esetben védhető eljárás. A munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése ugyanis egy munkáltatói aktus, melyet nem tud egyoldalúan visszavonni, és adott esetben a munkáltató ezt az aktusát jogellenesen gyakorolja. Például egy munkavállaló balesetet szenved, és azért mulaszt igazolatlanul. A munkáltató megszünteti a jogviszonyát, majd néhány hét múlva megjelenik, a táppénzes papírjával: ebben az esetben a munkaadó a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg, mely miatt a munkavállaló kártérítésre jogosult.
Amennyiben a munkavállaló bármely, akár ismeretlen okból napokon keresztül nem jelenik meg a munkahelyén, azt a munkáltató kell, hogy úgy tekintse, hogy a munkavállaló szüntette meg jogellenesen a munkaviszonyát, a munkáltató csak tudomásul veszi ezt. Ebben az esetben a példabeli balesetet szenvedett munkavállaló felbukkanása esetén saját aktusát támadja meg, és így a munkaadó megszabadul egy lehetséges kellemetlen munkaügyi pertől.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársunkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

A válság enyhülésével a munkáltatók számára a létszám bővítése lassan időszerűvé válik, azonban azzal találkoznak, hogy az eddig megszokott áron (értsd: eddigi fizetés és juttatások mellett) nem találnak maguknak megfelelő munkaerőt. Ez a munkaerőpiac csaknem valamennyi szegmensére igaz: a diákmunkától a szakmunkán keresztül egészen a diplomás állások betöltéséig, egyre nehezebb az eddigi kondíciók mellett, megfelelő munkaerőt találni. Erre hívta fel a figyelmet például ez a cikk is, amelyben a gyártulajdonos arra panaszkodik, hogy nincs megfelelő szaktudású munkaerő, akivel a gyárát üzemeltetni tudja.

Pedig van! Van annyi CNC-s, hegesztő, mérnök, amennyire szükség van, csak nem a 10 évvel ezelőtti áron. Amióta a munkavállalók szabadon vállalhatnak munkát az EU-ban, a minőségi munkaerőért a vállalkozásoknak már nem a hazai, hanem az Uniós munkaerő-piacon kell versenyre kelniük. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a minőségi munkaerő vagy külföldre távozott, vagy itthon van olyan munkája, amelyet nem szívesen hagyna ott, így a megszerzéséhez az új munkáltatóknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk. A fenti cikkben a gyártulajdonos által tapasztalt probléma nem az, hogy nincs munkaerő, hanem az, hogy azért a pénzért nincs. Amennyiben versenyképes munkavállalókat szeretnénk alkalmazni, akkor ezért versenyképes, Európában versenyképes bért kell kínálnunk számára, hiszen most már nem csupán a munkáltatóknak van választási lehetőségük, hogy melyik országban kívánnak működni, hanem a munkavállalóknak is. Egyszerűen annyi pénzt kell ajánlani, amennyiért megéri visszajönni Nagy-Britanniából, Németországból vagy Skandináviából.

A magasabb bérek kigazdálkodása azonban új szemléletmódot igényel: új hozzáállást, profibb menedzsmentet, magasabb árakat. Az angol mondás szerint: „If you pay peanuts, you get monkeys”, tehát ha csupán mogyoróval fizetünk, ne csodálkozzunk, ha csupán szerényebb képességű munkavállalók jelentkeznek. A vállalkozásoknak meg kell tanulniuk, hogy hogyan lehet a magasabb béreket kigazdálkodni, hatékonyabban, profibban dolgozni.

A munkaerőpiac is pont ugyanolyan piac, mint bármi más: a keresletet és a kínálatot az egymáshoz való viszonyuk határozza meg. A vállalkozásoknak adaptálódniuk kell a megváltozott körülményekhez: a képzett munkaerő szűk keresztmetszetté válik, amely az árak emelését teszi szükségessé, szinte a teljes munkaerőpiacon.

Mit néznek a munkavállalók, amikor egy állásról döntést hoznak?        
Egyrészt természetesen a fizetést. Ezen kívül azonban még számos tényezőt figyelembe vesznek, a munka természetét, az alkalmazott és megtanulható eljárásokat, a munkakörülményeket, a cég hírnevét, és még számtalan tényezőt.

A versenyképesség egyedüli záloga a képzett munkaerő. A munkaerő minősége az egyetlen tényező, ami egy vállalkozás sikerét megalapozhatja, hiszen a korszerű gépeket vagy modern eljárásokat csak magasan képzett munkavállalók képesek üzemeltetni. A képzett munkaerőnél azonban nem csupán az ár a lényeg, hanem a minőség is. Egy munkaerő felvétele ? különösen akkor, ha drága munkaerőről beszélünk ? komoly költséget ró a vállalkozásra, komoly kockázatot rejt magában. Amennyiben a felvételi döntés nem kellően megalapozott, akár milliós veszteségeket is elkönyvelhet egy vállalkozás, mire a megfelelő munkatársat megtalálja. Ennek okán érdemes a munkavállalók kiválasztását olyan ügynökségekre bízni, akik hivatásszerűen munkaerő toborzásával (megtalálásával) és kiválasztásával foglalkoznak. Az munkaerő-közvetítők gyakran garanciát is adnak a kiválasztott munkaerőre: amennyiben mégsem felelne meg, a garanciaidő alatt ingyenesen pótolják az általuk kiválasztott munkavállalót. A toborzással-kiválasztással foglalkozó tanácsadók évente több tucat kiválasztási projektet visznek véghez, és több száz embert interjúztatnak, szakmailag tehát rendkívül megalapozott döntést hoznak a munkavállaló felvételével kapcsolatosan.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársunkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746