euCSOPORT bejegyzései

Rádióriport – A diák munkaerő

DiákmunkaA diákok rugalmassága, lelkesedése, terhelhetősége okán a cégek egyre szívesebben tölti fel szabad állományaikat fiatal munkaerővel ideiglenesen vagy hosszútávon. A diák munkaerő számos adózási és foglalkoztatási előnye mellett egész évben szezonját éli, az igazi csúcsidőszaka azonban mindig a nyár. A Gazdasági Rádió stúdiójában Gyovai Melinda, az euCSOPORT marketing igazgatója, az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet képviseletében, Érczfalvi Andrással beszélgetett a téma kapcsán.

  • Miért éri meg diák munkaerőt foglalkoztatni?
  • Milyen állami kedvezményekkel jár ez a foglalkoztatási forma?
  • Milyen komoly, hosszú távú előnyei vannak a diákállománynak?
  • Vannak-e buktatók és kockázat, ha diákot alkalmaz egy cég?

Az adás itt érhető el

A stúdióban Gyovai Melinda az euCSOPORT marketing igazgatója beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel. Munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában kéthetente hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Megéri atipikus foglalkoztatási formát választani

MunkavállalókKevesen ismerik és alkalmazzák az atipikus foglalkoztatási formákat Magyarországon. Annak ellenére, hogy számos kedvezménnyel jár, és az Unió is támogatja Magyarországon ezek a foglalkoztatási formák még mindig nem eléggé ismertek és elterjedtek. ? derült ki egy uniós szintű felmérésből. Ezen foglalkoztatási formák ismertetése, népszerűsítése céljából a Gazdasági Rádió műsorában Fekete-Kőrösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője beszélgetett Érczfalvi Andrással.

Atipikus foglalkoztatási formának tekintünk minden olyan munkaviszonyt, amely a hagyományos munkajogi foglalkoztatásból eltér. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a hagyományos munkajogviszonyon túlmutató, rugalmas munkavégzési formák sorolhatóak ide. Az eltérés megmutatkozhat a szerződés jellegében, a munkavégzés helyében vagy a munkaidő hosszában, a beosztásban. Az atipikus foglalkoztatás szinte minden típusát alacsonyabb mértékben veszik igénybe Magyarországon, mint az Unió más országaiban, azonban az évek során egy lassú terjeszkedés már hazánkban is megfigyelhető.

Az atipikus foglalkoztatás egyik legnépszerűbb formája a munkaerő-kölcsönzés. Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói jogokat közösen gyakorolja a kölcsönző (mint pl. az euCSOPORT) és a munkát biztosító cég. A munkavállaló ilyen esetben a kölcsönző cég állományába kerül, a bért onnan kapja, de a munkavégzés az Munkáltató érdekében, az ő cégénél történik. A kölcsönző cég feladata, hogy felkutassa a megfelelő munkavállalókat, és a megbízó munkáltató helyett ellássa a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó valamennyi adminisztratív és pénzügyi feladatot.

kivalasztasHazánkban egyenlőre főleg a pénzügyi és bank szektor választja ezt a megoldást. A pénzügyi cégek zavartalan működése és az ügyfélszolgálatok minőségbiztosítási elvárásainak maradéktalan teljesítése állandó kihívást jelenthet. Ezek a cégek ugyan nagy, saját HR osztállyal rendelkező vállalatok, mégis a meglévő állomány napi HR feladatainak ellátása olyan leterheltséget jelent, ahová adott esetben a toborzási, munkaerő kiválasztási feladatok már nem, vagy csak nagy nehézségek árán férnek bele. Ilyenkor hatalmas segítség lehet egy munkaerő-kölcsönzésre szakosodott cég, mint pl. az euCSOPORT, amely a megbízónál rövidebb idő alatt, és így a cég számára mindig költséghatékony módon, garanciavállalás mellett tud teljesíteni. A tendenciák szerint, a kölcsönzési formát inkább a nagyvállalatok választják, mivel jobban ismerik ennek előnyeit, mint a kis- és középvállalkozások. A nagyvállalatok multinacionális szemléletből fakadóan tájékozottabbak és kifejezetten keresik a közvetítők munkáját és tanácsait, ha felmerül az igény új munkavállalóra. Mindazonáltal, ha sikerül meggyőzni egy kis és középvállalkozás vezetőit és döntéshozóit ezeknek az alkalmazási formáknak az előnyéről, akkor az egyértelmű haszon náluk is megmutatkozik. ?Call centerek esetében például tökéletes választás a munkaerő-kölcsönzés. A call centerekben dolgozók számára speciális elvárásrendszert dolgoztunk ki annak érdekében, hogy csökkentsük a fluktuációt és megbízóink mielőbb dolgozhassanak az elvárt létszámú és adottságú dolgozói állománnyal. Természetesen a call centeres pozíció csak egy példa volt, kölcsönöztünk már nagyobb létszámban betanított munkásokat is számos területen, de a fenti pozíciók bármelyike esetén nem csak kölcsönzésre, de munkaerő-közvetítésre is fel vagyunk készülve, ami szintén számos előnyt jelent a megbízó számára.? ? tudhattunk meg Fekete-Kőrösi Mártától.

A másik rendkívül előnyös atipikus foglalkoztatási forma a munkaerő közvetítés. Ebben az esetben, a cég, akinek munkaerőre van szüksége, megbíz egy munkaerő közvetítésre szakosodott vállalkozást, ahova gyakorlatilag kidelegálja a toborzás, felkeresés, interjúztatás és kiválasztás feladatköreit, vagyis szakmai hozzáértőre bízza a teljes folyamatot. Sok középvállalatnál, de nagyobbaknál is tapasztalható, hogy szakember hiánnyal küzdenek, ha például valaki távozik a cégtől és hosszú időn át nem találják a megfelelő jelöltet vagy éppen idejük, emberük sincs arra, hogy megtalálják az utódot. Ilyen pozíciók például a könyvelő, bérszámfejtő, kontroller, a legtöbb szakasszisztensi pozíció, marketinges, értékesítő, vagy bármilyen szakirányú végzettséghez kötött pozíció. Rossz megoldás ilyenkor, ha házon belül próbálják megoldani a felgyülemlett feladatok elvégzését akár a meglévő állomány további terhelésével, az adott pozícióhoz tartozó feladatok szétosztásával vagy egy végzettség nélküli kolléga megbízásával. Ritka esetben beválhat, de általában a szervezetben dolgozók és végül a cég maga is megsínyli egy ilyen rossz döntés következményeit.

palyazat?A munkaerő közvetítés általában úgy indul, hogy megbeszéljük a megbízónkkal az elvárásait, a követelményrendszerét. Ezeket mi szakmai szempontból sokszor kategorizáljuk, van, hogy specifikusabbá tesszük, de az elmondott igények alapján már pontos képünk lesz a cég ideális jövőbeli munkavállalójáról, így küldhetünk majd olyan jelölteket, aki tökéletesen megfelelőek az adott pozícióra.? ? meséli Fekete-Kőrösi Márta. Abban az esetben is tehát, ha csupán egy vagy két pozícióról van szó, érdemes szakértő segítséget kérni és külsős munkaerő-közvetítő cégre bízni a keresést, akik a megfelelő garanciával gyorsan és hatékonyan megoldják a problémát. Biztosan költséghatékonyabb lesz ez így a cégnek, mint az előbb említett megoldások bármelyike, érdemes tehát ezeket a lehetőségeket mérlegelni és a döntés előtt elvégezni a szükséges számításokat, kockázatelemzést. Az euCSOPORT a közvetítési szolgáltatás esetén 3 hónap garanciát ad, ami arról szól, hogy ha objektív okok miatt végül mégsem megfelelő a jelölt vagy a próbaidőn belül elmegy a cégtől, akkor díjmentesen pótolják egy új jelölt közvetítésével.

Fekete-Kőrösi Márta egyik kedvenc példáját osztotta meg velünk, amit az asszisztensi pozíciók megítélése során rendszeresen tapasztal. ?Rengeteg cégnél látjuk, hogy nem vagy nagyon rosszul választanak asszisztenciát a cég legfontosabb emberei, a szakmai vezetők mellé. A vezetők ilyen esetekben túlterheltek, stresszesek és valójában csak részben tudnak a saját munkájukra, a stratégiailag fontos döntésekre koncentrálni. Sajnos ez visszatérő probléma a „praxisunkban”, pedig egy jó asszisztens, akár hosszú-hosszú éveken át több munkahelyen is elkísérheti főnökét, amennyiben sikerül kialakítaniuk a megfelelő munkafolyamatokat és az elengedhetetlenül szükséges bizalmat egymás között. Ehhez azonban az első lépés mindig a megfelelő szakmai felkészültség, hiszen pusztán szimpátia alapon nem lesz valaki profi pénzügyi, marketing vagy jogi asszisztens. Ezek a pozíciók ugyanis nem azonosak a titkárnői pozícióval, hiszen a megfelelő szakasszisztens átlátja a szakmai elvárásokat, feladatokat és azok előkészítésében, konkrét kivitelezésében nyújt segítséget főnökének vagy adott esetben egy egész osztálynak. Egy jó asszisztens segítségével szárnyalni képes egy értékesítési, pénzügyi vagy marketing osztály?

Szakmai tapasztalat, hogy a munkavállalók időnként megijednek attól, hogy egy kölcsönző cégen keresztül kerül sor a foglalkoztatásukra. Ez némileg érthető, ugyanakkor érdemes tudni, hogy Magyarországon léteznek azért az euCSOPORThoz hasonló, több éves múlttal és kitűnő referenciákkal rendelkező munkaerő-kölcsönző cégek, amelyek megfelelő védőhálót jelentenek a munkavállaló számára. Tudni kell ugyanis, hogy sok esetben egy cégnek csupán a munkaerő-kölcsönzési forma ad lehetőséget a létszámbővítésre, hiszen pl. létszámstop esetén a kölcsönzési összeg nem a bérköltségeknél jelentkezik. Ilyen esetekben a jól teljesítő munkaerő állandó állományba való átvételére később sokkal nagyobb esély van a kölcsönzött állományból, mint kívülről, amit a cégek meg is szoktak tenni amint erre lehetőségük nyílik. ?Bíztatnék minden munkavállalót tehát, ha felismeri, hogy kölcsönző, közvetítő cég állásajánlatát nézi éppen, tájékozódjon a cég múltjáról és referenciáiról. és ne szalassza el a munkalehetőséget csupán azért, mert mondjuk kölcsönzési konstrukcióról van szó.? ? nyilatkozta magabiztosan a HR vezető.

Üdvözlettel:
Rumpf Nikoletta
euCSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. munkaerő közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Rádióriport – Megéri atipikus foglalkoztatási formát választani

motivációKevés cég ismeri és alkalmazza az atipikus foglalkoztatási formákat Magyarországon, pedig számos előnnyel és kedvezménnyel járnak.

Ezen foglalkoztatási formák ismertetése, népszerűsítése céljából a Gazdasági Rádió műsorában Fekete-Kőrösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője beszélgetett Érczfalvi Andrással.

  • Milyen esetben éri meg a munkaerő-kölcsönzést választani?
  • Milyen tipikus munkakörökben igazán kedvező ez a foglalkoztatási forma?
  • Mi jellemzi a munkaerő közvetítést?
  • Mely üzletágakban a legnépszerűbb, s kiknek van a legnagyobb szüksége rá?

Az adás ide kattintva érhető el

A stúdióban Fekete-Kőrösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.
Munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában kéthetente hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!

A HR vezető a jó edző – Figyelő HR reggeli

Kedves Partnerünk!

hr-reggeliEzúton szeretettel hívom meg Önt és kedves kollégáit a jövő pénteki  FIGYELŐ HR Reggelire. Ez lesz a második alkalom, az első az Employer Branding témaköre volt áprilisban. A HR Reggelit HR vezetők, HR menedzserek havi rendszerességű műhelymunkájára hívtuk életre, hogy egy-egy téma kapcsán tapasztalatokat és jó gyakorlatokat hallgassanak meg, és osszanak meg egymással az adott témákban.

Témánk:

A fociból tudjuk, hogy az új igazolásoknak csak 45 %-a válik be. Vajon mi a helyzet a munkahelyen  egy-egy új munkaerő „igazolása” esetében? Hogyan növelhető a hatékonyság és a beválási arány a HR mint jó edző segítségével? – Fókuszban a munkaerő-kiválasztást és  beillesztést támogató rendszerek és programok, mint  jó gyakorlatok.

  1. A jó edző tudja, hogy a pályán dől el minden, ezért dolgozzunk a legjobbakkal! Toborzás és kiválasztás mérhetően, a modern technológia eszközeivel –Zilahi Balázs, Indivizo Kft.,  head of customer experience
  2. A jó edző támogatja a játékosait, hogy minél hamarabb megismerjék a pályát, a játékostársakat  és a szabályokat!  INTEGRÁCIÓ és MENTORPROGRAM az AAM-ben – Hradek Viktória, AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt., működési igazgató, a 2014-es év Mentor Oscar díj egyéni III. helyezettje
  3. A jó edző  vendégjátékosokkal  is erősíti csapatát és fókuszál az utánpótlás nevelésre –  vendégjátékosok és diákok a pályán –  Fekete Márta EUJOB Kft. HR vezető

 

A helyszín: Trófea Étterem, Óbuda

1033 Budapest, Laktanya u. 3 – 5.

Időbeosztás:

7.45-8.00 Érkezés, ismerkedés, kávé

8.00 -8.05 Moderátori köszöntő, téma és előadók bemutatása

8.05 – 8.55 Előadások a fenti 3 témában

8.55 -9.45 World Cafe, azaz  az előadások témáinak kiscsoportos megbeszélése

(asztalgazdák a téma előadói )

9.45 – 9.55 Összegzés, konklúziók

9.55 – 10.30 Svédasztalos reggeli a Trófea ízeivel

 

Facebook: https://www.facebook.com/events/1441525166162238/
Weboldal:
http://figyelo.hu/konferenciak/cikkek/419017-a-hr-vezeto-a-jo-edzo– 

A hozzáadott érték

ÉrtékteremtésMinden vállalkozás értéket termel: az általa elérhető erőforrásokat, anyagokat, energiát, tudást valamilyen új, a piacon értékesíthető termékké vagy szolgáltatássá alakít. A vállalkozásban elvégzett munkával a gyakorlatban a vállalkozás értéket ad hozzá a számára elérhető erőforrásokhoz. Amennyiben azt feltételezzük, hogy minden vállalkozás egyforma mértékben jut hozzá a szükséges erőforrásokhoz (azokat az emberi erőforrások kivételével minőségben homogénnek, mennyiségben pedig az éppen szükséges mértékűnek tekintjük), akkor az átalakító munka során termelt hozzáadott érték egyedül az emberi erőforrások minőségén múlik.

Egy vállalkozás termelékenysége, hatékonysága a vállalkozás által hozzáadott értéktől függ: minél magasabb a cég hozzáadott értéke, annál több felosztható jövedelem keletkezik. Amennyiben egy vállalkozás tevékenysége alig képvisel nagyobb értéket, mint az előállításához felhasznált anyagok összértéke (1+1=2,1), akkor a tulajdonosoknak és a munkavállalóknak csupán kevés pénzen kell megosztozniuk. Amennyiben azonban a végtermék jóval értékesebb, mint a felhasznált anyagok értéke (1+1=1000), bőséges pénzmennyiségen lehet osztozkodni. A hozzáadott érték tehát az első esetben gyakorlatilag nulla, vagy alig kimutatható, a második esetben pedig kifejezetten magas. A hozzáadott érték nagysága egyenes arányosságot mutat az értéket előállító emberi erőforrások színvonalával, a munkavállalók felkészültségével, képességeivel.

Hasonlóan működik mindez a vállalkozások világában is. Ahhoz, hogy vállalkozásunk hozzáadott értékét maximalizálni tudjuk, azonosítani kell, hogy az emberi erőforrások mely minősége az, ami a vállalkozás számára értéket termel. Szükséges azonosítani, hogy a lehetséges tényezők közül melyek azok, melyek a vállalkozás számára potenciálisan értéket hordoznak.

Az emberek által hordozott készségek és képességek igen sokrétűek lehetnek. Manapság divatos ezeket úgynevezett ?hard? (kemény), és ?soft? (puha) kategóriákba sorolni.

A ?hard? tényezők az objektíven és viszonylag egyszerűen mérhető dimenziók, mint például a végzettség, a nyelvtudás, bizonyos ismeretek vagy munkatapasztalat. Egyszerű ?igen/nem? kérdésekről beszélünk: megvan-e a végzettsége, beszéli-e az adott nyelvet, rendelkezik-e a szükséges tapasztalatokkal, vagy sem.

A másik kérdés sokkal összetettebb. A ?soft? tényezők legalább olyan fontosak, mint a ?hard? tényezők, ha bizonyos esetekben nem éppen fontosabbak. Ezek bizonyos személyiségtényezők, melyek rendkívül változatos dimenziókban nyilvánulhatnak meg. A teljesség igénye nélkül:

  • monotonitástűrés: tömeggyártásba keresünk szalag mellé operátort, vagy utazó szerelőt?
  • extrovertált/introvertált személyiségtípus: egy nyitott, embereket kedvelő értékesítőt keresünk, aki szeret szerepelni, vagy egy kontrollert, aki egész nap Excel táblákkal bíbelődik?
  • konfliktuskerülés: egy garanciális igényeket fogadó ügyfélszolgálatra keresünk talpraesett kollégát, akivel nem lehet mindent ?megetetni?, vagy egy simulékony, csendes kollégát?
  • szabálykövetés/kreativitás: olyan embert keresünk, aki betűről-betűre betartja a szabályokat (pl. beosztottat, ügyintézőt), vagy olyan kollégát, aki kreatívan megtalálja a megoldást minden problémára?
  • követő/vezető: beosztottat keresünk, aki híven végrehajtja a kapott utasításokat, vagy vezetőt, aki mindig tudja, hogy milyen utasítást kell kiadnia, és azokat be is tartatja?

A felsorolás tetszőlegesen folytatható. A ?soft? tulajdonságok rendkívül fontosak. Képzeljünk el például egy monotonitást nem tűrő, extrovertált, tehát szereplési vágytól fűtött, feltűnősködő, konfliktuskereső, a szabályokkal nem annyira foglakozó, inkább kreatív, vezetői attitűdökkel rendelkező beosztott bérszámfejtőt. Egy ilyen ember vajon hány nap alatt fogja felrobbantani az irodát? Vagy képzeljünk el egy művezetőt, aki kedveli a monoton, egyszerű, ismétlődő feladatokat, végtelenül introvertált, magának való, aki alig beszél másokkal, ugyanakkor vezetői ambíciói egyáltalán nincsenek. Rá hogyan fognak felnézni a beosztottjai?

Mint láthatjuk, a személyiségtípusok, a ?soft? tulajdonságok legalább olyan fontosak, mint a ?hard? tényezők. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy vagy egyiket vagy másikat fontosabbnak kiáltják ki a másiknál.

Egy építész végzettséggel nem rendelkezővel felépíttetnénk-e a házunkat? Bíznánk-e peres ügyeinket zugügyvédre? Irodánk informatikai rendszerét rábíznánk-e a szomszéd fiára, aki ?nagyon ügyes?, de szakmunkásképzőben kosárfonást tanul? Rábíznánk-e vadonatúj, sokmilliós termelő gépünk karbantartását Józsi bácsira, aki az elmúlt 40 évben iskolai gondnok volt?

A megfelelő, potenciálisan magas értéket termelni képes munkaerő felkutatása, kiválasztása tehát a vállalkozás alapvetően sikerének vagy kudarcának kulcskérdése. Ezt a döntést ne bízza a véletlenre, hanem vegyen igénybe egy megfelelően felkészült munkaerő-közvetítő vállalkozást.

Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba

Munkajogi és HR tanácsadó
euCSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzés ill. Munkaerő közvetítés, valamint diákmunka szolgáltatással kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Hozzáadott érték, valamint a továbbra is aktuális a vasárnapi zárva tartás feltételeiről és az ezeket érintő változásokról

Hozáadott értékEheti adásunkban szakértőnkkel tárgyaljuk a hozzáadott érték azonosításának módszertanát, a megfelelő munkaerő kiválasztásánál, valamint beszélgetünk a továbbra is aktuális a vasárnapi zárva tartás feltételeiről és az ezeket érintő változásokról.

  • Ki lehet nyitva? Kik a kedvezményezettek?
  • Ki dolgozhat? Ki számít tulajdonosnak, ki „segítő családtagnak”, ki a „kereskedelmi tevékenységet végző személyzet”?
  • Mik az aktuális változások március 15-e óta?
  • Mit takar a hozzáadott érték jelentése?
  • Hogyan kell azonosítani? Milyen személyiségjegyek alapján lehet felismerni ezeket?
  • Miért kulcsfontosságú egy vállalatnak, hogy hozzáadott értékkel rendelkező munkaerővel bírjon?

Az adás itt érhető el

A stúdióban Hoffmann Gábor, az euCSOPORT munkajogi és HR tanácsadója beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.
Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!

A vasárnapi zárva tartás munkajogi összefüggései

locAz utóbbi idők egyik legellentmondásosabb, de mindenképpen leghangosabb munkajogi témája a vasárnapi zárva tartást övező félreértések és szabályok.

A kérdést számos jogszabály szabályozza. Ezek:

  • a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény
  • a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről szóló 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet,
  • a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, illetve
  • a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.

A továbbiakban csupán a szabályozás munkajogi-munkaügyi vonatkozásait vizsgáljuk.

Az új szabályozás újraszabja a kereskedelmi vállalkozások vasárnapi foglalkoztatásának kereteit.

Alaphelyzetben a kiskereskedelmi egységek számára a vasárnapi nyitva tartás tiltott, tehát zárva kell maradniuk. Ez alól jelen pillanatban a következő kivételek vannak:

Időbeli kivételek:

  • a karácsonyt megelőző Adventi időszak 4 vasárnapja,
  • ezen felül az év egy, tetszőlegesen megválasztott vasárnapja,

mely napokon a kiskereskedelmi egységek ?előzetes bejelentés után- nyitva lehetnek.

Az időbeli kivételeken kívül kedvezményeket állapít meg a törvény a következő üzletekre:

  • a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő
  • az újságot árusító
  • a virágot árusító, illetve
  • profil megkötés nélkül a 200 m2 alatti alapterületű üzletekre.

Azonban valamennyi esetben vasárnap csak az üzlet ?legalább 1/5-öd részben- tulajdonosa, vagy annak segítő családtagja folytathat kereskedelmi tevékenységet.

E vonatkozásban ?segítő családtag? lehet:

  • a házastárs
  • az egyeneságbeli rokon (déd- és nagyszülő vagy unoka, dédunoka)
  • az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
  • az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő
  • és a testvér.

A fentieken túl egyéb kereskedelmi személyzet a boltban nem foglalkoztatható. A törvény azonban nem tiltja az árufeltöltők illetve egyéb, az értékesítésben közvetlenül közre nem működő kisegítő- illetve háttérszemélyzet foglalkoztatását.

A jövőben 100% vasárnapi pótlékot kell fizetni minden kiskereskedelmi üzletben vasárnap, bármilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után, tehát:

  • a zárva tartás alól mentesített üzletekben vasárnap,
  • a zárva tartás alól nem mentesített üzletekben vasárnapi zárva tartás alatt háttérmunkával,
  • a zárva tartás alól nem mentesített üzletekben a négy adventi és egy szabadon választott vasárnap nyitva tartás alatt bármilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára.

Mindent összefoglalva:

  • A ?kiskereskedelmi üzlet? fogalmát kiterjesztőleg kell értelmezni, tehát vegyes ügyfélkör esetén az üzletet kiskereskedelminek kell tekinteni.
  • A törvény csak a kiskereskedelmi üzletek nyitva tartását szorítja keretek közé, tehát az üzletek vasárnap vevőt nem szolgálhatnak ki.
  • Azonban a kiskereskedelmi üzletek háttérműködését (leltározás, árufeltöltés, polcrendezés, egyéb tevékenységek) a törvény nem szabályozza, az ilyen tevékenységek korlátozás nélkül folytathatók vasárnap is.
  • A kiskereskedelmi üzletben vasárnap kereskedelmi tevékenységet csak tulajdonos, és annak közeli hozzátartozója folytathat, de az előbbiekben részletezett háttértevékenységeket például már alkalmazott is végezheti.
  • A kiskereskedelmi üzletekben vasárnap bármilyen céllal foglalkoztatott munkavállaló számára 100% bérpótlékot kell fizetni.

Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba

Munkajogi és HR tanácsadó
euJOBS

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Munkaerő-piaci változások a vasárnapi zárva tartás kapcsán

locAz euCSOPORT komplex HR szolgáltató cégcsoport szakértői felkészültek a vasárnapi zárva tartás kapcsán adódó munkaerő-piaci kihívásokra. A boltok vasárnapi kötelező zárva tartása érinti a meglévő főállású dolgozókat, valamint országszerte több ezer diákot is, akiket korábban változatos munkafolyamatok elvégzésére foglalkoztattak a kereskedelmi hálózatok. Ezen munkafolyamatok egy része várhatóan továbbra is végezhető lesz a vasárnap zárva tartó kereskedelmi egységekben. Az áruházakban vasárnaponként dolgozó nappali tagozatos diákok számára a turizmus, vendéglátás, banki, valamint ügyfélszolgálati munkák területén bővülnek a lehetőségek a hétvégéi időszakokban.

A boltok vasárnapi zárva tartására vonatkozó új szabályozás mindössze néhány napja lépett életbe. A munkavállalók, a munkáltatók és a szakmai szervezetek is vizsgálják a változás lehetséges hatásait. Az euCSOPORT szakértői előzetes felmérések alapján felkészültek arra, hogy mind a bolthálózatok munkavállalói, mind a diák- és a főállású munkaerő számára kész megoldásokkal szolgáljanak.

Az elmúlt időszakban min. heti 3 napos vállalás mellett foglalkoztatott nappali tagozatos diákok egy része a vasárnapok kivételével, a továbbiakban is teljesíteni tudja majd a heti 3 napos vállalást, amennyiben az órarendje ezt engedi. Azok számára, akiknek a munkavégzésre továbbra is elsősorban a hétvégék az ideálisak, az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet munkatársai folyamatosan bővítik az állások kínálatát a turizmus, fesztivál/rendezvény, vendéglátás, mozi üzemeltetés, call center, valamint az ügyfélszolgálati munkák területén. Ezeken a területeken továbbra is szükség lesz a minőségi diákmunkára, így a bolti munkákhoz képest kedvezőbb jövedelem és hosszabb távú karrierlehetőségek mellett válogathatnak a nappalis diákok a munkalehetőségekből. A pénzügyi és a bankszektor irányában folytatott tárgyalások azt prognosztizálják, hogy az elkövetkezendő időszakban az adatrögzítési feladatok kapcsán szintén megnövekedhet a minőségi diákmunka iránti kereslet.

A cégcsoport szakértői elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a boltokban eddig éjszakai műszakban végzett feladatok egy része átkerül a vasárnapi napra, amikor is a minőség-ellenőrzési, áruátválogatási munkakörök elvégzése zavartalanul és a munkaadó számára költséghatékonyabban végezhető.

Amennyiben a bolthálózatok saját létszámot kényszerülnek csökkenteni, de meghosszabbított nyitva tartással reagálnak az új szabályozásra, úgy számukra a szakértőkkel közös hosszabb távú tervezést követően költségkímélő megoldás lehet a csoportos munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás igénybevétele. Az euJOBS Kft. szakértői estis, levelezős diákok, valamint főállású munkavállalók számára bővülő álláskínálattal várják azokat a munkavállalókat, akiket bármilyen okból kifolyólag érint a kereskedelmi hálózatok vasárnapi zárva tartása. Rövid távú, átmeneti megoldásként egyszerűsített foglalkoztatás formájában is lehetőség nyílik azon munkavállalók számára, akik egyelőre még nem találták meg álmaik pozícióját.

Miért felel a munkavállaló?

problemaA munkavégzés során óhatatlanul előfordul, hogy a munkavállaló valamilyen kárt okoz, ilyen esetekben pedig a munkaadó joggal várhatja el kárának megtérítését. A munkavállaló felelőssége ilyen esetekben azonban sokszor korlátozott, illetve jó tisztában lenni a felelősség megállapításának szabályaival.

A Munka törvénykönyve alapján az okozott kárt a munkavállaló teljes összegben köteles megtéríteni, ha azt szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozta. Szándékosságról akkor beszélhetünk, ha a kár bekövetkezését a munkavállaló egyértelműen kívánta, vagy abba belenyugodott (pl. szándékosan nem húzta meg a csavart, hogy a gép tönkremenjen). Súlyos gondatlanságról pedig akkor, ha tisztában volt ugyan cselekménye lehetséges következményeivel, azonban bízott azok elmaradásában (pl. tudta, hogy ha nem húzza meg a csavart, akkor lehet, hogy tönkremegy a gép, de ?jó lesz ez így is? alapon lazán hagyta azt). Az ilyen módon keletkezett kárt a munkavállalónak összeghatárra tekintet nélkül meg kell térítenie.

(Nem súlyos) gondatlanságról akkor beszélünk, amikor a kár bekövetkezését a munkavállaló nem kívánta. (Egyszerűen csak elfelejtette meghúzni a csavart). Ilyen esetben a munkavállaló négy havi bérével felel hibájáért.

A bekövetkezett kár megítélésénél azonban komolyabb körültekintésre is szükség lehet. Gondatlanul kárt okozni ?akár súlyos akár ?rendes? gondatlanságról beszélünk- csak valami ellenében lehet: ez a ?valami? pedig szakmai szabályok, technológiai utasítások lehetnek. Károkozásnál tehát ?amennyiben az nem szándékos- meg kell vizsgálni, hogy a munkavállaló kellően felkészült volt-e a feladat végrehajtására. Egy megfelelő oktatásban nem részesített, felkészületlen munkavállaló ugyanis híján van azoknak a képességeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól, tehát károkozás nélkül végezze a munkáját, az ilyen eset tehát felveti a munkaadó felelősségét is: miért olyan munkavállalóra bízta a különösen kényes precíziós lézerhegesztést, aki addig csak fémhulladékok darabolására használta a hegesztőpisztolyt?

A kérdés tehát felveti a munkaadó felelősségét is: megtett-e mindent annak érdekében, hogy a kár ne következzék be, eleget tett-e kármegelőzési illetve kárenyhítési kötelezettségének?

A munkaadó megszegi kármegelőzési kötelezettségét például akkor is, ha egy üzletben nem szerel fel lopásvédelmi eszközöket: ilyen esetben a munkavállalókon nem követelheti a lopásokból eredő kárt, hiszen a munkavállaló kártérítési felelőssége nem jelentheti azt, hogy a munkaadó minden felelősséget a munkavállalóra hárít.

Hasonló a helyzet a munkaadó kárenyhítési kötelezettségével. A járművezetés veszélyes üzem, ami nagy vonalakban azt jelenti, hogy minden, a járművel okozott kár a járművezető munkavállaló súlyos gondatlanságára vezethető vissza. Súlyos esetben egy gépkocsiban okozott kár akár a tízmilliós nagyságrendet is elérheti, tehát elvileg a gépkocsivezetőnek e kárt teljes összegben meg kellene térítenie. Ez nyilvánvalóan nem áll arányban a munkavállaló teherviselő képességével, illetve a gondatlanság súlyával. Ilyen helyzetekben a bírói gyakorlat alapján a munkaadót kárenyhítési kötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy köteles a járműre biztosítást kötni. A munkavállalót károkozás esetén csak a biztosítás önrésze terheli. Ilyen módon mind a munkaadó, mind pedig a munkavállaló által vállalt kockázat teherviselő képességükkel arányos.

A munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatos gyakori félreértés forrása a leltárfelelősség. A munkavállaló leltárfelelősségét csak bizonyos komoly keretek között lehet megállapítani, melynek több feltétele is van. Ilyenek a

  • munkavállalóval kötött ?csoportos- leltárfelelősségi megállapodás
  • megfelelő vagyonvédelmi intézkedésekkel a leltári készlet elzárhatósága, az illetéktelen hozzáférés megakadályozása

Érdekes helyzetet teremt ebből a szempontból a nyitott eladóterű üzletek kérdése, ahol a nagyközönség az árukészlet között mozog. Mivel ezen a helyen a leltári felelősség legelemibb szabályai sem valósulnak meg, ezért az itt dolgozókkal szemben a leltári felelősség szabályai ?legalábbis a kihelyezett készlet vonatkozásában- nem alkalmazhatóak.

A leltári felelősséghez hasonló helyzet a megőrzési felelősség, melynek feltétele, hogy a megőrzésre átadott eszközt a munkavállaló ?kizárólagosan őrizetében tartsa vagy használja?. Megőrzési felelősség tehát nem terheli a munkavállalót, ha az általa használt laptopot a nap végén az íróasztalán kell hagynia, és annak reggelre lába kél, ugyanis az ?őrizetben tartás? feltétele nem valósul meg. A megőrzési felelősség másik fontos feltétele, hogy a munkavállaló az adott eszközt mennyiségben és minőségben vegye át, ugyanis csak abban az esetben tehető felelőssé az eszközben keletkezett állapotromlásért, ha bizonyítható, hogy az eszköz állapota az átvételhez viszonyítva romlott.

Különleges eset a pénzkezelők felelőssége, ők ugyanis összeghatárra tekintet nélkül felelnek a pénztárban bekövetkezett hiányokért. Azonban ebben az esetben is biztosítani kell, hogy az adott munkavállalón kívül senki ne férhessen hozzá a pénzhez, tehát nem megfelelő gyakorlat például az, hogy egy üzletben több pénztáros használja ugyan azt a pénzfiókot. Ilyen esetben ugyanis nem állapítható meg, hogy a kárt ki okozta, munkavállalót pedig csak olyan kárért terhelhet felelősség, melyet ő maga okozott. (Ettől eltérőek a csoportos leltárfelelősségi megállapodás különös szabályai)

Ha kár keletkezett, akkor az sem mindegy, hogyan érvényesítjük a munkavállalón.

A kárt akkor lehet a munkavállalóval megtéríttetni, ha

  • bizonyítjuk, hogy a kárt valamilyen szándékos, súlyosan gondatlan vagy gondatlan magatartás okozta,
  • bizonyítjuk, hogy ezt a magatartást az adott munkavállaló tanúsította
  • pontosan meghatározzuk a kár összegét.

Ez utóbbi kérdésnél a hangsúly a ?pontosan? szón van, tehát nem elegendő, hogy ?körülbelül?, ?nagyjából? mennyi volt a kár: a kár összegét a számviteli és egyéb nyilvántartásokból egyértelműen kell meghatározni.

A kár összegét nem lehet ?csak úgy? levonni a munkavállaló munkabéréből. A fő szabály az, hogy a minimálbér háromszorosát meg nem haladó kárt a munkaadó közvetlenül, fizetési felszólítás útján érvényesítheti a munkavállalóval szemben. E fölött azonban kötelező a bírósági út igénybevétele.

Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba

Munkajogi és HR tanácsadó
euJOBS

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Rádióriport – Miért felel a munkavállaló

felelősségA munkavégzés során óhatatlanul előfordul, hogy a munkavállaló valamilyen kárt okoz, ilyen esetekben pedig a munkaadó joggal várhatja el kárának megtérítését.

A munkavállaló felelőssége azonban sokszor korlátozott, illetve jó tisztában lenni a felelősség megállapításának szabályaival. E heti adásunkban ezt a témakört tárgyaljuk szakértőnkkel.

  • Tudatosság, gondatlanság, súlyos gondatlanság, szándékosság. Mi a különbség?
  • Ki és hogyan állapítja meg a felelősség mértékét?
  • Melyek a kár megtérítésének szabályai?
  • Leltári felelősség. Pénz vagy kasszahiány. Céges járműben keletkezett kár. Hol húzódik a munkavállaló felelőssége?
  • Speciális károk esetében mi a jellemző?

Az adás ide kattintva érhető el

A stúdióban Hoffmann Gábor, az euJOBS munkajogi és HR tanácsadója beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden tfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!