euCSOPORT bejegyzései

Munkaerőpiaci trendek, tanulságok az idei EDUCATIO kiállításról és előzetes a HVG Állásbörzéről

educatioAz Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás a magyar felsőoktatás legjelentősebb éves szakmai seregszemléje. E heti adásunkban Fekete-Kőrösi Mártával, az euCSOPORT HR vezetőjével beszélgetünk az idei évi EDUCATIO kiállításon tapasztaltakról, azok hatásairól és arról, hogy hogyan viszonyulnak a fiatalok a munka világához.

  • Kik a kiállítás látogatói? Mi jellemzi a célcsoportot?
  • Miben változtak a trendek tavaly óta? Megfigyelhető valamilyen általános tendencia?
  • Mi volt a legnagyobb meglepetés a kiállítás ideje alatt?
  • Miért érdemes a cégeknek fiatal munkaerőt alkalmazni?
  • Hogyan érdemes a vállalkozásoknak ezekhez a fiatalokhoz közelítenie, mit érdemes figyelembe venni az alkalmazásuk előtt?

A stúdióban Ércfalvi András beszélgetett Fekete-Kőrösi Mártával, az euCSOPORT HR vezetőjével.

Az adás itt érhető el:  első rész | második rész

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden tfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a megújult www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Üzleti döntések és végrehajtásuk a HR szempontjából

munka-delegalasCégvezetőként naponta hozunk döntéseket. Döntéseink súlya azonban az idő múlásával, a szervezet növekedésével és a környezet változásával egyre nő, ugyanakkor döntéseinket a szervezet egyre távolabbi pontjain hajtják végre.

A kezdetek kezdetén a vállalkozó önmaga hajtja végre saját döntéseit. Majd kollégái lesznek, és a döntéseket ők hajtják végre. A szervezet növekedésével azonban a hierarchia egyre mélyül, és már beosztottjainknak is lesznek beosztottjaik, és talán már azoknak is lesznek asszisztenseik, alárendeltjeik. Kommunikációs közhely, hogy minél nagyobb távolságot tesz meg egy üzenet, minél több kézen megy keresztül, annál nagyobb átváltozáson megy keresztül, mire a végfelhasználóhoz kerül. Minden közbülső állomás az üzenetet a saját szempontjai szerint értelmezi, kiemel belőle számára fontos, és elhagy számára értéktelennek vagy hátrányosnak tűnő részeket, így esetleg egy 2-3 rétegű szervezetben a vezető által meghozott döntések teljesen más formában érkeznek meg, illetve hajtódnak végre. Ha egyáltalán.

A vezetők erre sokszor úgy reagálnak, hogy újra ?kézbe veszik? a dolgokat: mint annakidején, amikor a szervezet még kicsi és átlátható volt, minden utasítást közvetlenül a vezető adott ki, a nagyobb szervezet végpontjain dolgozókat újra ?vagy még mindig? közvetlenül, és a napi munkavégzés részleteibe menően utasítja. Ezt a jelenséget a menedzsment tudomány ?mikromenedzsmentnek? hívja, és tengernyi irodalma van. A mikromenedzsment gyakorlatilag a vezető látszat-tevékenysége, amikor fontos dolgok helyett látványos dolgokkal foglalkozik.

A mikromenedzsmentnek 3 komoly veszélye van.

  1. Az apró, részletkérdésekkel foglalkozó vezető nem foglalkozik a cég stratégiai irányításával, így a cég a ?stratégiai sodródás? állapotába kerülve gyakorlatilag irányítatlanul, koncepció nélkül hányódik.
  2. Az alkalmazottak hozzászoknak ahhoz, hogy minden döntést készen kapnak, így nem is hoznak döntéseket. A vezető nélkül a szervezet megbénul, a döntések felelősségét senki nem meri felvállalni. Ez is a stratégiai sodródás egyik jelensége.
  3. Mivel nem csupán a döntések, hanem az azokkal ellentétes irányba áramló információk is torzulnak az átadási pontokon (pl. beosztott ? csoportvezető – középvezető ? felsővezető), a döntéseket meghozó felsővezető a döntéseket torzult információk alapján fogja meghozni, így azok a végeken ?érdekes? lelkiállapotot váltanak ki. A döntés címzettje nem fogja érteni a döntést, mert esetleg szembe megy azzal, amit a beosztott célszerűnek vagy kivitelezhetőnek talál, így a célszerűtlen döntések miatt az az érzése támad, hogy a vezető ?beleüti az orrát? olyan dolgokba, melyekről igazából már fogalma sincsen.

A végrehajtási helytől távolabb meghozott döntések ezért szükségszerűen rosszak lesznek: egy jó döntés inkább a szabályt erősítő kivétel lesz, semmint a szabály maga.

munka-delegalas2Egy jó vezető tehát szükségszerűen a lehető legalacsonyabb szintre delegálja a döntéseit: főszabály szerint a döntéseket mindig azon a legalacsonyabb szinten kell meghozni, aminél lejjebb azok már nem delegálhatók.

A döntések meghozatalának a szint mellett van egy másik dimenziója is: a módszer, amivel a döntést meghozzák.

Egy döntést alapvetően háromféle módon lehet meghozni.

  1. Az ad-hoc döntés gyakorlatilag a ?fej vagy írás? módszer. Ez a módszer alkalmazható olyan döntési helyzetekben, amikor két, az adott pillanatban objektív szempontok szerint eldönthetetlen alternatíva közül kell választani, azonban egy szervezetet ad-hoc döntésekre értelemszerűen nem lehet alapozni.
  2. Az érdek alapú döntések vészhelyzetekben lehetnek rendkívül eredményesek: egy süllyedő hajón a túlélés az egyetlen cél, ilyen helyzetekben nem nagyon érünk rá moralizálni. Míg a cég kezdeti életszakaszában illetve válság szituációkban az érdek alapú döntések jelenthetik a túlélés zálogát, a normál napi működés során az érdek alapon meghozott döntések a szervezet bukását okozhatják. Az érdekek ugyanis nem csupán időben, de személyek vagy szervezeti egységek között is viszonylag gyorsan változhatnak. Nekem ez az érdekem, neki az. Ma ez az érdekem, holnap az. Az érdek alapú döntésekkel bár gyors sikereket lehet elérni, önellentmondásokhoz vezetnek, ugyanakkor a beosztott dolgozók és az elsőszámú vezető érdekei közti különbségek miatt a végrehajtási helyeken ugyanolyan hatást válthatnak ki, mint az ad-hoc döntések. Érdek alapú döntésekkel a vezető saját magával is könnyen szembekerülhet, a szervezetben zavart kelt, és komoly működési hibákhoz vezet. Az érdek alapú döntéseknél minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az érdek fenn áll-e még, így az egyes döntések nem csupán önellentmondásokkal terheltek és célszerűtlenek, hanem lassúak is lesznek.
  3. Az érték alapú döntések kiegyensúlyozott normál napi működés biztosításának eszközei. Az értékek időben és térben is lényegesen stabilabbak mint az érdekek, olyan bázist képeznek, melyre biztosan lehet építeni. Az érték alapú döntések rövidtávon korlátozhatják a vezető szabadságát, azonban hosszú távon konzisztensek és kiegyensúlyozottak, a szervezet szereplői számára kiszámíthatóak és biztonságot nyújtanak. Az értékek viszonylagos állandósága miatt a döntések gyorsak és jók lesznek, ugyanakkor ez a döntési mód teszi egyedül lehetővé a döntések alsóbb szintekre való delegálását. Alapfeltétele azonban, hogy a szervezet számára fontos értékeket mindenki számára pontosan és előre tisztázzák, az értékek kommunikációja pedig tiszta, egyértelmű, határozott és világos legyen.

Egy stabil és kevés belső súrlódással működő szervezet esetében tehát a lehető legalacsonyabb szinten, a szervezet értékei alapján meghozott döntések lesznek a legcélravezetőbbek.

Ez azonban komplex HR problémákat vet fel, ugyanis a szervezet szereplőinek alkalmasnak kell lenniük

  • az értékek felismerésére
  • a döntési helyzetek azonosítására
  • a megfelelő döntések meghozatalára.

Nyilvánvaló, hogy egy alkalmatlan emberekkel feltöltött szervezetben a vezető mintegy önvédelemből központosítja a döntéseit, hiszen beosztottjai felkészültségére, szaktudására és jellemére nem hagyatkozhat, azonban ez a kérdés sokkal inkább felveti a vezető alkalmasságát: egy jól vezetett szervezetben nem halmozódhatnak fel ilyen szereplők.

A szervezet tehát csak akkor lesz alkalmas a fent leírt módszerrel való döntéshozatalra illetve a döntések végrehajtására, ha a vezető a HR szakmai szempontokat is figyelembe véve tudatosan alakítja ki a szervezeti kereteket, a szervezet személyzeti politikáját, a kiválasztás és bérezés módszereit, hogy ezáltal hosszútávon biztosíthassa a szervezet sikerét és működését.

Az euCSOPORT felkészült tanácsadóival segíthet Önnek felmérni azokat a tényezőeket, melyek segíthetnek Önnek egy harmonikusan működé szervezet felépítésében, a megfelelő munkatársak kiválasztásában illetve a bérezési rendszer felépítésében.

Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba

Munkajogi és HR tanácsadó
euJOBS

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Idén megéri pályázni

uzletemberA Gazdasági Rádió év eleji adásában Ércfalvi András beszélgetett Pataki Zoltánnal az euCSOPORT Elnökével, valamint Madarász Andrással, a Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. értékesítési igazgatójával a 2015. évben várható munkahely-teremtési és foglalkoztatást elősegítő pályázatokról és azok vonzatairól.

Az interjú során a szakemberek betekintést engedtek az idén várható foglalkoztatást elősegítő támogatási formákba és azok kiaknázási lehetőségeibe.

Kiemelten 2 típusú pályázati lehetőségre hívják fel a cégvezetők a figyelmet.

Az egyik a ‘Munkahelymegőrző bértámogatás’ a másik ‘Munkahelyteremtő beruházások támogatása’. A ‘Munkahelymegőrző bértámogatás’ atipikus pályázatnak számít, melynek célja, hogy bér és járulék formájában támogassa azokat a vállalkozásokat, akik átmenetileg nehéz helyzetbe kerültek, s a támogatás híján létszámleépítésre kényszerülnének. A projekt keretén belül a vállalkozások az alkalmazottak után bér- és járuléktámogatás formájában kapnak segítséget. A támogatás mértéke elérheti a kötelező minimálbér 150%-át is, ami munkavállalónként akár havi 157.500 forintot is jelenthet. Ez egy rendkívül népszerű pályázati típus, mely folyamatosan igényelhető, ám a korlátozott támogatási összegek miatt érdemes rá nagyon gyorsan reagálni.

Régiós megkötések nincsenek, ezek országos támogatások és minden esetben az illetékes munkaügyi központok biztosítják a projektet, valamint ők bírálják el különböző pénzügyi adatok alapján.

A ‘Munkahelyteremtő beruházások támogatása’ egy minden évben kiírásra kerülő, szintén népszerű támogatási forma, melynek célja olyan vállalkozásfejlesztési beruházások támogatása, amik új munkahelyeket teremtenek, ezzel javítva a foglalkoztatást.

Pályázó lehet akár gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni vállalkozó, aki az új munkahely teremtésével legalább két teljes időben foglalkoztatott munkavállalót alkalmaz. A beruházások, melyre támogatást kapnak a vállalkozások lehetnek többek között új gépek, eszközök, berendezések s ezek beszerzése, de akár új épület, épületrész felépítésével kapcsolatos építési költségeket is támogat a projekt. „Egy pályázati projekt úgy áll össze, hogy adott esetben egy vállalkozás vezetőjének van egy kezdeti ötlete, amit mi szeretnénk kiegészíteni, újabb ötletekkel – hiszen ez a fő feladatunk – így a projekt a mi hozzáadott értékünkkel, projektgenerálásunkkal valósul meg.” – mondta el Madarász András. Az előző évből kiindulva a támogatás mértéke átlagosan 1,5 millió forint létrehozott új munkahelyenként, de ez például álláskereső foglalkoztatása esetén tovább növelhető, akár 3 millió forintig.

A munkahelyteremtő beruházások támogatásánál az egyik legfontosabb szempont a megfelelő munkavállaló megtalálása és megtartása. A fent említett pályázatok esetében az alkalmazott munkaerőt jellemzően 2 évig kell megtartani, az ún. fenntarthatóság érdekében. Ennek alapvető bázisa a megfelelő és profi kiválasztás. Egy munkaerő-közvetítésre és -kölcsönzésre szakosodott cég ebben tud segítséget nyújtani, így elősegítve a projekt sikerességét.

„A felnőtt álláskereső adatbázisunkban több ezer megfelelő szakképzettséggel és több éves szakmai tapasztalattal rendelkező felnőtt munkavállaló van, akik számára hatalmas lehetőséget jelentenek azok a munkahelyek, amelyek a fenti pályázatnak köszönhetően jönnek létre.” – mondta Pataki Zoltán.

A legtöbb munkahely-teremtési pályázatnál az adott pozíciót, munkakört jellemzően legalább 2 évig fenn kell tartani, az ún. fenntarthatóság érdekében, rendkívül fontos, hogy ezzel mind a munkaadó, mind a munkavállaló tisztában legyenek. Professzionális eszközrendszerével a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás a munkaadó számára felkutatja, leszűri és megtalálja a megfelelő jelöltet, jelölteket. A tanácsadó a végső kiválasztásnál, az adott jelöltnél, a kiválasztási szempontok között már azt is figyelembe veszi, hogy olyan jelöltet találjon, aki legalább erre az időtávra hajlandó elköteleződni. Egy általános fluktuációból fakadóan, menet közben a kiválasztott munkatárs felmondhat, ilyenkor pedig a be nem töltött pozícióra szánt uniós forrás nem hívható le vagy adott esetben visszafizetendő. Erre a problémára is megoldást kínál a közvetítő cég; a munkaadónak azonnal tud B és C opciókat felajánlani, a kiválasztási folyamatoknak és az adatbázisának köszönhetően, így rövid időn belül újra be tudják tölteni a pozíciót. E-képpen még egy plusz terhet vesz le a munkaadó válláról, hogy ő folyamatosan a saját tevékenységére tudjon koncentrálni.

A 2015.évben várható munkahely teremtési és foglalkoztatást elősegítő pályázatok remek lehetőségeket biztosítanak a nehéz helyzetbe került vagy fejlődni vágyó vállalkozások számára. „Ezekkel a lehetőségekkel a cégek akár új területre is léphetnek, egy teljesen új perspektívát érhetnek el 2015-ben.” – hívta fel a figyelmet Pataki Zoltán, az euCSOPORT Elnöke. A pályázatoknak köszönhetően különböző értékes tárgyi és anyagi javakhoz juthatnak a pályázók, s ezek elérésnek kulcsát biztosítja egy pályázati tanácsadó és egy munkaerő-közvetítésre, -kölcsönzésre szakosodott céggel való sikeres együttműködés.

Üdvözlettel:
Rumpf Nikoletta

marketing munkatárs
euCSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Rádióriport – Megéri pályázni?

palyazatA 2015.évben várható munkahely teremtési és foglalkoztatást elősegítő pályázatok remek lehetőségeket biztosítanak a nehéz helyzetbe került vagy fejlődni vágyó vállalkozások számára.
E heti adásunkban két cégvezetőt kérdeztünk az idei legnépszerűbb pályázatokról.

  • Milyen pályázati lehetőségekre számíthatunk 2015-ben?
  • Miben áll a programok népszerűsége?
  • Kinek érdemes a támogatást igényelni és pontosan kik pályázhatnak?
  • Mit jelent az ?átmenetileg nehéz helyzetben lévő vállalkozás? fogalma és mit takar a „támogatható tevékenység”?
  • Egy munkaerő-közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó cégcsoport miben tud a segítségére lenni azoknak, akik ilyen típusú forráshoz folyamodnának?
  • Milyen előnyt jelent a munkaadó számára ha igénybe vesz egy közvetítőcéget akkor, amikor egy uniós munkahelyteremtő pályázatnak kíván megfelelni?

Az adás ide kattintva érhető el

A stúdióban Ércfalvi András beszélgetett Pataki Zoltánnal az euCSOPORT Elnökével és Madarász Andrással, a Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. értékesítési igazgatójával.

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden tfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a megújult www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Ismét pezseg a munkaerő piac

line-graphs2A 2013-2014-es évek összehasonlításában komoly trendváltozás volt érzékelhető a munkaerő versenypiacán. A diákmunka közvetítés kapcsán a 2013-as évhez képest 2014 során a komplex munkaerő-szervezéssel foglalkozó cégcsoportunkon keresztül számfejtett diákként foglalkoztatottak száma közel 80%-kal nőtt. Ezt egy rendkívüli növekedésnek mondhatjuk, ami egyértelműen mutatja, hogy egyre több munkáltató ismeri fel a minőségi diákmunka előnyeit, mi pedig az elmúlt 10 éves tapasztalatunknak köszönhetően egyre több cégnek, egyre szélesebb spektrumon tudunk segíteni a hirtelen vagy időszakosan megnövekedő munkaerőhiány fellépése esetén, munkaerő-kölcsönzéssel, diák munkaerővel vagy akár az egyszerűsített foglalkoztatási formával.

A munkaerő igény fellépésével párhuzamosan a cégek is felismerték a fent felsorolt rugalmas foglalkoztatási formának az előnyeit. A hazai gazdaságot tekintve jó jel, hogy egyre nagyobb a felszívó ereje a vállalatoknak és egyre szélesebb körben kínálnak pozíciókat a fiatal munkavállalóknak. Most már nem csak a hagyományos csomagolási és bolti kisegítői munkákra kell gondolni diákmunkát illetően, hanem komoly pozíciókra, szakmai munkákra is ki tudjuk választani az egyetemekről azokat a hallgatókat, akik az adott szakirányra specializálódtak. Egyre több lehetősége van a fiatal munkavállalóknak a piacon. Sok a lendületes és ambiciózus fiatal, a csiszolatlan gyémánt, aki hatékonyan képes dolgozni a cégben, felhasználva a legújabb és legkorszerűbb tudását az adott szakmában. A diákokat kitanítva a vállalkozások a jövőben főállású munkavállalóként is alkalmazhatják a diákokat, ők pedig addig is tanulmányaikkal összeegyeztetve, azokat kiegészítve szerezhetnek gyakorlati tudást és tapasztalatot, ami végzett diplomásként versenyelőnyhöz juttatja őket, kortársaikkal szemben.

A másik fontos számadat, ami mindenképpen említésre méltó az a 2010 óta elérhető ún. egyszerűsített foglalkoztatás, ahol az előző évhez képes 8-szoros növekedést tudtunk produkálni. ?Az egyszerűsített foglalkoztatási forma a megrendelőink többségénél idén még nem volt ismert alternatíva, ezért ezt a megoldást legtöbbször mi javasoltuk az ügyfeleinknek?- mondta el Pataki Zoltán, az euCSOPORT elnöke. Abban az esetben érdemes ebben a foglalkoztatási formában gondolkodni, ha nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező diákokkal már nem teljesíthető maradéktalanul a megrendelő munkaerőigénye. Az ilyen esetek előfordulásának oka, hogy a munkaerő igényt tekintve egyértelműen nőtt a kereslet, de nem lett több diák. Leginkább ez jellemezte az előző év utolsó negyedévét is. Az egyszerűsített foglalkoztatás a diákmunka alternatívája lehet minden olyan munkavállaló számára, akinek nincs nappali tagozatos diákigazolványa, tehát estis, levelezős diákoknak és felnőtteknek egyaránt kiváló megoldás alkalmi munka, idénymunka esetén. A munkáltatóknak pedig kiváló és a leginkább költséghatékony megoldás a hirtelen megnövekedett munkaerőigények rugalmas kiszolgálására.

fastA jövő jelmondata a hatékonyság és a gyorsaság. A piac elvárása pedig: „Többet ugyanannyival.” A diákok, de bármely munkavállaló számára ebben a felgyorsult online világban a modern, gyors és hatékony tájékoztatás és visszajelzés, valamint az egyszerű adminisztráció az, ami a legfontosabb. Különféle fejlett informatikai háttér-technológiák használatával és innovatív megoldásokkal biztosítjuk, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyaránt a megfelelő időben, a megfelelően megszűrt és előkészített információt kapja meg. Munkaerő közvetítő és kölcsönző cégként hozzáadott értéket várnak tőlünk a partnerek, éppen ezért a legfontosabb feladatunk, hogy szakértői csapatunkkal ezt a hozzáadott értéket növeljük számukra évről évre. Például felismertük fontosságát, a HR egy nélkülözhetetlen feladatának, a munkavállalók motiválásának. A fiatal, pályakezdő munkavállalókat az önfenntartáson kívül a jó szakmai referencia és a fejlődés lehetősége mozgatja leginkább. Ezt az igényt is kielégítve karrierprogramokat szervezünk, s mentor programokra inspiráljuk a partnereinket.

A foglalkoztatás dinamikájától és a gazdasági növekedés ütemétől függ, hogy a 2015-ös évben is érezhető lesz a tavalyihoz hasonló növekedés a foglalkoztatás kapcsán. Napjaink felgyorsult világát a bemutatott foglalkoztatási formák tudják leginkább lekövetni. Sok cég időszakosan, projektekre kap megrendeléseket és ezekre nem feltétlenül szeretne felvenni hosszútávra munkavállalót. Ebben segít az egyszerűsített foglalkoztatási forma vagy a diákmunka, ahol is képesek vagyunk nagy létszámú munkaerőt biztosítani rövid idő alatt, s a partner igényei szerint gyorsan és hatékonyan kiközvetíteni. Ami bizonyos, komoly hozzáadott értéket biztosít majd egy cég sikereihez az, ha a HR és a menedzsment célkitűzései egyesülnek. hogy azokban a vállalkozásokban, ahol egyesülnek a HR és a menedzsment célkitűzései, komoly hozzáadott értéket biztosítanak majd a cég sikeréhez.

Üdvözlettel:
Rumpf Nikoletta

marketing munkatárs
euCSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Rádióriport – Összegzés

sikerAz elmúlt évben rengeteg munkaügyi témát érintettünk ez euCSOPORT szakembereivel.

Számos munkajogi tanáccsal egyszerűbb és bonyolultabb, a foglalkoztatás különböző formáit érintő kérdéseket feszegettünk.

E heti adásunk a cégcsoport Elnöke egyfajta évösszegzést tart.

  • Milyen fontos különbségeket tapasztaltak a munkaerő piacon 2013-as és a 2014-es évi a tevékenységek során?
  • Mit tesznek annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a diákmunka közvetítés a cégnél?
  • Milyen egyéb tanulságot hozott a munka világában a 2014-es év?
  • Van e valami újdonság, ami a 2015-ös év során nagy változást hozhat a szférában?
  • A stúdióban Ércfalvi András beszélgetett Pataki Zoltánnal az euCSOPORT Elnökével.

Az adás ide kattintva érhető el

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden tfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a megújult www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Hogyan motiválj valakit, akit nem szeretsz?

Liane Davey Harvard Business Review-on megjelent cikke alapján. https://hbr.org/2014/11/how-to-motivate-someone-you-dont-like

Menedzserként, vezetőként nem feladatunk, hogy mindenkit szeressünk. Ez nem lehet célunk, hiszen a vezetői munkának merőben más céljai vannak: az a vezető, aki csak olyan emberekkel veszi körül magát, akiket szeret (és akik viszont szeretik) egyrészt könnyen elszigetelődhet a valóságtól, másrészt munkájának célját (eredmény elérését, egy adott terület vagy feladat minél magasabb szinten való ellátását vagy kiszolgálását) elhomályosítják a munkatársai iránti érzelmek. Ha egy vezetőt döntéseiben az motivál, hogy csak meg ne bántson valakit, akkor ott a szervezeti célok háttérbe kerülnek, a vezető pedig alkalmatlanná válik feladata ellátására.

A csapatunkban minden bizonnyal vannak/lesznek olyanok, akiket nem kedvelünk, azonban valamilyen szempontból értékes tagjai a szervezetnek. Őket is motiválni kell valamilyen módon, ugyanis ha eleve negatív érzésekkel viszonyulunk hozzájuk, ők is hasonlóképpen fognak érezni irányunkban. A negatív légkör megfertőzi a szervezetet, rányomja béljegét a teljesítményre, és bukáshoz vezet: elsősorban a mi bukásunkhoz.

Vezetőként az egyik legnehezebb feladat motiválni azokat a beosztottjainkat, akiket nem kedvelünk. A szervezet egészsége ? és saját mentális egészségünk ? érdekében célszerű komolyabb erőforrásokat szánni, és mélyebben megismerni az ilyen beosztottakat, találni legalább valamit, amit kedvelhetünk bennük.

Mielőtt belevágunk, célszerű tisztába kerülnünk az érzéseinkkel. Ha negatív érzéseink vannak a beosztott kolléga irányába, vissza kell szereznünk az uralmat az érzéseink felett, meg kell változtatnunk őket, és újra kell gondolnunk a dolgokat. Az idegesség, bizalmatlanság vagy frusztráció a MI érzésünk, és senki nem válthat ki belőlünk ilyen érzést a mi hozzájárulásunk nélkül. Vizsgáljuk meg, miért érzünk negatívan az illetővel szemben, és próbáljunk meg leásni a probléma gyökeréig. Vezetőként uralnunk KELL tudnunk a saját érzéseinket, a beosztottunknak azonban nem, hiszen ezért beosztott ő, és ezért vagyunk a vezetők mi.

Ha azonosítottuk, hogy MIT nem szeretünk az adott kollégában, kipróbálhatjuk az alábbiakat.

1: ha kényelmetlenül érzed magad valakivel, keresd a társaságát! Ha első hallásra ez meghökkentőnek is hangzik, mindenképpen érdemes megpróbálni. Ha kényelmetlenül, frusztrálnak vagy idegesnek érezzük magunkat valaki társaságában, automatikusan igyekszünk távol tartani magunkat tőle. Ilyen módon a kettőnk közti szakadék tovább mélyül, és még inkább idegesítőnek fogjuk érezni az illető jelenlétét. Az együtt töltött idő növelésével lehetőséget kapunk az illető mélyebb megismerésére, ami kétféle haszonnal is kecsegtet. Egyrészt megszokhatjuk a csípős megjegyzéseit, így növelhetjük saját önbizalmunkat, szavakkal nem tud már nagyot ütni az illető. Másrészt felderíthetjük, hogy mi nem tetszik az illetőnek, mi váltja ki belőle a nem kívánt viselkedést, és milyen értékek vezérlik. Ezt a tudást pedig felhasználhatjuk az illető motiválására. Kezdeményezzünk minél több beszélgetést az illetővel, kérdezzük meg az érzéseiről és kérjük ki a véleményét, a hallottakat pedig próbáljuk felhasználni a teljesítmény, és az illetővel való kapcsolatunk javítására.

2: Ha valakit idegesítőnek találunk, fókuszáljunk a pozitívumaira. Biztos van neki is olyan tulajdonsága, ami értékessé teszi a szervezet számára. Folyamatosan arra koncentrálni, hogy mit szeretnénk megváltoztatni az illetőben, bukáshoz fog vezetni, legtöbbször mindkettőnk számára. Ehelyett azt keressük, hogy mit értékelünk az illetőben, mi az, amiben valóban jó, amivel mély benyomást tett ránk. Szenteljünk több figyelmet a pozitív dolgoknak, amiket bátorítani szeretnénk. Az illetőt minden bizonnyal motiválni fogja, ha szembesül vele, a csapat milyen szinten épít az ő erősségeire.

3: Ha egy munkavállaló tiszteletlen, keresd meg, miért! Ha a negatív érzések forrása a munkavállaló nem helyénvaló viselkedése (pl. erőszakosság, túlzásba vitt ?önfuttatás?, mások mellőzése) nem fogjuk tudni motiválni az illetőt, amíg nem éljük bele magunkat egy kicsit a helyzetébe. A legtöbb ilyen viselkedés célja nem a rombolás, hanem az önvédelem. derítsük fel, mivel szemben védekezik a munkavállaló ilyen módon. Törékeny az önbecsülése? Aggódik valami miatt? Ássunk mélyre! Tegyünk fel neki nyitott kérdéseket, amelyekre őszintén és befolyástól mentesen válaszolhat. Ha megtaláljuk, hogy mi az oka a nem kívánt viselkedésnek, jobban ráérezhetünk, hogyan motiváljuk a kívánt viselkedéseket. Például ha azt találjuk, hogy valakinek alacsony az önbecsülése, több ?dicsőséget? kell neki adni, többször ismerjük el a munkáját a közösség előtt, adjunk neki több szereplési lehetőséget, míg mást kisebb, teljesíthető feladatokkal, kockázat nélküli fejlődési lehetőséggel motiválhatunk.

Az okoktól függetlenül nagyon nehéz bárkit motiválni, ha nem ismerjük, ha nem fejlesztjük a vele való kapcsolatunkat.

A vezetőnek nem feladata, hogy mindenkit szeressen, sem az, hogy őt mindenki szeresse. A munkahelyek másért vannak. De a rossz kapcsolatok komoly negatív hatással lehetnek a szervezet teljesítményére, a vezető megítélésére. Ha egy munkavállalóval való rossz viszony nehézzé teszi egy motivált csapat felépítését, és ennek kockázata és következménye visszahull a vezetőre. Legyünk urai a munkavállalókkal való kapcsolatainknak, és tegyünk kis lépéseket a róluk való gondolkodásban. Ha barátokká nem is válunk, a kapcsolat elég erőssé válhat ahhoz, hogy az illetőt motiválni tudjuk.

Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba

Munkajogi és HR tanácsadó
euJOBS

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

 

Rádióriport – Hogyan motiválj valakit, akit nem szeretsz?

generaciokEgy jó vezetőnek nem feladata, hogy mindenkit szeressen, sem az, hogy őt mindenki szeresse. Hogyan képes mégis motiválni minden alkalmazottat egy ideális vezető? E heti adásunkban a motiváció témakörét tárgyaljuk.

  • Miért hiba és szereptévesztés egy vezetőnél, ha azt szeretné, hogy mindenki szeresse?
  • Hogyan uralhatja egy vezető az érzéseit, személyes érzelmeit?
  • Miként motiválhat olyan munkavállalót egy vezető, akit nem szeret?
  • Hogyan azonosítsuk az antipatikus munkavállalóban a pozitív dolgokat?
  • Mennyi az ideális figyelem mennyiség, amit egy munkavállalóra érdemes fordítani?

Az adás itt érhető el

A stúdióban Hoffmann Gábor, az euJOBS munkajogi és HR tanácsadója beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a megújult www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Rádióriport – A vállalkozások tipikus halálozási okai

Szakértőnk, Hoffmann Gábor menedzsment és emberi erőforrás tanácsadóként tartott előadást egy informatikai klaszter találkozón a vállalkozások tipikus halálozási okairól.

  • Milyen lehetőségeket rejt magában a vállalkozások szintjén egy ilyen szakmai találkozó?
  • Mely generációk tagjai képviselték magukat a konferencián?
  • Mik a legnépszerűbb karriertörekvési tervek és melyek voltak a legfőbb karriertervezési kérdések?
  • Hogyan válik a pályakezdőből egyéni vállalkozó? Mi történik, ha az egyéni vállalkozó kinövi a saját vállalkozását?
  • Generációváltás és öröklés. Hogyan adjuk át, és miként fogadjuk a stafétát?
  • Milyen kérdésekkel tematizál egy jó tanácsadó? Milyen módszert alkalmazott szakértőnk a konferencia során?

Az adás itt érhető el

A stúdióban Hoffmann Gábor, az euJOBS munkajogi és HR tanácsadója beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a megújult www.gazdasagiradio.hu oldalon!

A Forbes rendezvénye a tanácsadó szemével

Tanácsadóként vehettem részt a Forbes rendezvényén, ahol a Vodafone standján elkülönített helyen helyszíni tanácsadással segítettem a hozzám fordulókat. A három legemlékezetesebb eset a következő volt.

A rendezvény iránt feltűnően sok ifjú üzletember-üzletasszony reménység is érdeklődött. Ők a továbbtanulás, a szakmaválasztás és a jövőbeli sikerek közötti kapcsolat mibenlétéről kértek hasznos információkat. Magyar vagy angol nyelven tanuljanak? Ha angolul, akkor magyar vagy angol rendszer szerint? Milyen értéke van az egyes diplomáknak, és milyen eséllyel tudnak a későbbiekben elhelyezkedni velük?
A nálam érdeklődő gólyák most kezdték tanulmányaikat egy angol rendszerben működő, és angol tanítási nyelvű budapesti egyetemen. Kissé összezavarodtak a gimnáziumi éveik alatt megszokott poroszos, a lexikális tudást középpontba helyező és az egyetem által alkalmazott, jóval szabadabb, a lexikális tudás helyett az alkalmazott tudást, a számonkérés helyett a támogatást középpontba helyező oktatási módszertől. Gondolkodtak egy szintén angol nyelvű, de magyar rendszer szerinti képzést kínáló egyetemre való átjelentkezésen. Az angol és a magyar felsőoktatásban szerzett személyes tapasztalataim alapján egyértelműen azt tudtam nekik javasolni, hogy ne ijedjenek meg a furcsaságokon, különbözőségeken, mert jövőbeli épülésüket egyértelműen az idegen kultúrákkal, idegen módszerekkel, idegen gondolkodásmóddal szerzett tapasztalataik fogják hatékonyabban szolgálni.

A tanácsot kérők egy következő rétegét az egyéni vállalkozásból lassan kinövő vállalkozók adták. Általános probléma, hogy már nem győzik a munkát egyedül. Nagyon sok, számukra idegen, nem szívesen végzett adminisztrációs munkával kell foglalkozniuk, amely a megnövekedett forgalmukkal van összefüggésben, azonban alaptevékenységük folytatásában akadályozza őket. A feladatok súlya alól menekülni szeretnének, de saját maguktól nem találták a kiutat.
Számukra azt javasoltam, hogy készítsenek egy listát a ?nem szeretem? feladatokról. E feladatok döntő többsége jellemzően adminisztratív feladat: követelések kezelése, alvállalkozók koordinálása, szerződések és teljesítések ellenőrzése, kapcsolattartás a könyvelővel, és más hasonlók. E feladatok ?bár valóban fontosak-, általában távol állnak a vállalkozóktól, azonban például diákok foglalkoztatásával egyszerűen megoldható, könnyen strukturálható tevékenységek. Az összeállított listákból kiválóan összeállítható egy olyan munkaköri leírás, amelyre egy, a célnak megfelelően kiválasztott diák munkavállaló ?közgazdászhallgató- kiválóan és költséghatékonyan elláthat heti 10-15 órában. A diákok foglakoztatása azzal az előnnyel is járhat, hogy a diák gyakorlatilag a kezdetektől együtt növekedhet a céggel, az egyetemen megszerzett tudását a gyakorlatban is alkalmazhatja, és tanulmányai végeztével a közben növekvő cég első középvezetőivé válhatnak, így a szervezet szempontjából később fontossá váló pozíciókban már kipróbált és lojális munkavállalók tevékenykedhetnek.

A legérdekesebb probléma, amivel szembesültem egy családi vállalkozás ügyvezetői pozíciójának öröklési kérdése volt. Egy mérnöki szolgáltatásokkal foglakozó vállalkozás alapítója és ügyvezetője egy fiatal hölgy édesapja, a közeljövőben szeretné átadni a stafétát. A hölgy, mint kijelölt utód ezzel kapcsolatban felmerült kérdésekben kért tanácsot.

Egy tanácsadó értelemszerűen nem adhat konkrét választ ilyen esetekben, sokkal inkább célszerű hallgatni, és további kérdéseket feltenni.

  • A kijelölt ügyvezetőnek egyáltalán egybeesnek-e a karriercéljai a rábízandó feladatokkal?
  • Mennyire célszerű fenntartani a cég családi jellegét, ezáltal esetleges családi problémákkal terhelni a vállalkozást, és viszont: munkahelyi problémákkal terhelni a családot?
  • Mennyire célszerű az ügyvezetést saját kézben tartani, illetve milyen hátrányokkal járhat egy profi ügyvezető megkeresése?
  • Mennyire terhelik a céget a személyes rokoni-baráti viszonyok, és milyen árat kellene fizetni, ha e terhektől a cég meg szeretne szabadulni?
  • A szervezet mennyire alkalmas a külső szakértő segítségével összeállított stratégiai és üzleti terv végrehajtására, és hogyan lehetne a családi-baráti viszonyok között a szükséges módosításokat végrehajtani?
  • Mennyire elfogadott a magasabb beosztású, a kezdetektől jelenlévő kollégák körében a kijelölt ügyvezető, és mit tehet az ismert, és a még felszín alatt lapuló személyes problémák azonosítása, megelőzése és feloldása érdekében?
  • Egyáltalán: mennyire vetül rá az apja árnyéka? Képes lesz-e, akar-e megfelelni az alapító által felállított magas mércéknek egy férfiak által dominált, férfias szervezetben, fiatal nőként?

A tanácsot kérőnek ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kell a jövőben megtalálnia a választ ahhoz, hogy a szervezetet sikerrel vihesse tovább.

Tanácsadóként a Forbes rendezvényén komoly problémákkal szembesültem és jó érzés töltött el, hogy ha csak egy fél órás beszélgetés során is, de hasznos tanácsokkal tudtam szolgálni az érdeklődőknek.

Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba

Munkajogi és HR tanácsadó
euJOBS

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746