Precízen lefektetett és betartott technológia nélkül nincs minőségi termék vagy szolgáltatás.

Hanyagul lefektetett vagy be nem tartott technológiával ferdék lennének lakásaink falai, rendszeresen cserbenhagynának autóink, és lehetetlen volna megbízható repülőgépeket vagy mobiltelefonokat gyártani. Mai világunkban a technológiák precíz kidolgozása, leírása és betartása nem csupán a minőség, hanem a használhatóság, tehát a vállalkozás létének, életben maradásának kérdése.

Azonban nem csupán termékeket vagy szolgáltatásokat, hanem vállalkozások szervezésének kulcskérdéseit is különféle technológiák írják le. Ezeket a különböző technológiákat évtizedek alatt írták le különböző vezetési iskolák. A némileg tudományosnak, nehezen érthetőnek tűnő filozófiai megközelítések mögött azonban vérrel írt szabályok, sikeres vállalkozások felemelkedésének és mások csúfos bukásának története, valamint az ember alapvető pszichológiai tulajdonságai állnak.

Egy cikk kapcsán jutott eszembe, hogy ugyanúgy, ahogy a nem megfelelően kivitelezett épületszigetelést kezdik ki, és hordják szét a harkályok, úgy a nem megfelelően szervezett és irányított vállalkozásokat kezdi ki a piac, saját munkavállalóik vagy az ellenőrző hatóságok. Egy rosszul szervezett vállalkozás hamar elbukik, egy megfelelően felépített azonban ad lehetőséget arra, hogy az esetlegesen elkövetett hibák következményeit kijavítsák.

Egy vállalkozás felépítése, irányítása rendkívül komplex feladat, megfelelő szaktudás nélkül komoly hibákat lehet benne véteni: a vállalkozó anélkül szegi meg a vállalkozások szervezését szabályozó technológiai leírásokat, hogy egyáltalán ismerné őket.

Ezen technológiák megszegése néhány esetben tudatos, és innovációban ölt testet, azonban néhány esetben pótcselekvés, vagy olyan ?házi megoldások?, melyek során ?okosban? próbálják meg megoldani azokat a problémákat, amelyek megoldása első ránézésre túl drága lenne.

Ez utóbbira kiváló példa a harkályok által kikezdett szigetelés esete. Míg a szigetelésnél az olcsóbb anyagok felhasználása, esetleg a technológiai idő lerövidítése lehetett a cél, vállalkozások szervezésénél és vezetésénél például a vezető igényeit megfelelően kiszolgáló, hiteles adatokat szolgáltató számviteli rendszer kiépítése helyett egy ?saját fejlesztésű? vezetői információs rendszer bevezetéséről lehet szó. Csak míg a megfelelően kialakított számviteli rendszer ? szigorú szabályok szerint bár, de – hiteles adatokat szolgáltat viszonylag csekély költség mellett, üzemeltetéséhez pedig felkészült szakemberre van szükség, a saját fejlesztésű rendszer származtatott adatokból dolgozva, akár laikusok által is üzemeltethető formában nyújt téves, hosszú távon zsákutcába vezető információkat.

Kiváló példa a vállalkozásvezetők pótcselekvéseire az a törvénytelen és tisztességtelen eljárás, amellyel kapcsolatban egymástól függetlenül már többen megkerestek. Egyes benzinkút üzemeltető vállalkozások vezetőinek az a gyakorlata, hogy vezetési hiányosságaikat, gazdasági-vállalkozási ismereteik hiányát, vagy az általuk kötött előnytelen üzemeltetői szerződéseket például úgy próbálják meg ?helyrehozni?, hogy a lejáró szavatosságú termékeiket (szendvicseket, italokat, egyéb termékeket) ?leltárhiány? címén a kútkezelőkkel megvásároltatják. Ez az eljárás maximálisan törvénytelen, a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetével visszaélve a vállalkozás kockázatait rájuk hárítja.

Ez utóbbi példa is olyan támadási felület a ?harkály? ? ez esetben az ellenőrző hatóságok vagy egy agilisabb munkavállaló számára -, amely a vállalkozás végét jelentheti.

Egy vállalatvezető által megszeghető egyik legkomolyabb ?technológiai előírás? az alkalmazottak kiválasztásával és foglalkoztatásával kapcsolatos. A vállalkozók nagyon sok esetben alkalmatlan, adott munkakörhöz képzettsége vagy képességei alapján nem megfelelő munkavállalót vesznek fel: aki legelőször jelentkezik, aki valakinek az ismerőse, vagy aki első pillanatban a legszimpatikusabb (legrutinosabb) álláskereső. Másik tipikus probléma, amikor az adott pozícióra felvett és arra alkalmas munkavállalót egy teljesen más jellegű munkakörre alkalmazzák, mivel a vállalkozó úgy gondolja, hogy arra is alkalmas lesz. Természetesen a legtöbbször téved. Alkalmatlan ? vagy az adott pozícióra alkalmatlan – munkavállalókkal nem lehet értékes, versenyképes produktumot előállítani, így az ilyen jellegű hibákba alapvetően bele van kódolva a vállalkozás bukása.

Erre szakosodott tanácsadó – munkaerő-közvetítő – igénybevételével azonban bármely munkáltató megtalálhatja a megfelelő embert a megfelelő helyre.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

A múlt heti cikkünkben sorra vettük azt a 7 munkavállalót, akitől minél előbb búcsút kell vennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el vállalkozásunkkal. Ezen a héten azzal foglalkozunk, hogy ki az, akivel eredményt érhetünk el. Munkaerő-közvetítőként évente több 100 betöltendő álláshelyre több 1000 jelöltet interjúztatunk. Ez alapján tapasztalatként leszűrhető, hogy nem csak a színpadon, hanem a munkavállalás során is fontos, hogy a munkavállalóban meglegyen az „X-faktor”.

Sajnos a jelöltek többsége nem rendelkezik ezzel a nehezen megfogható tulajdonsággal. De mi is ez?

1. Gondolkodási, probléma megoldási képesség. Sajnos még képzettebb pozíciókra jelentkező jelöltek között is ritkaság, hogy képesek a gondolkodásra. Nem gondolják tovább a munkájukat, nem foglalkoznak annak következményeivel, folyományaival, környezetével. A saját munkáját elvégzi, de semmi többet.
2. Tenni akarás, tulajdonosi szemlélet. Akár a legalacsonyabb pozíciókban is komoly előnyt jelenthet az, ha valaki nem csupán úgy végzi a munkáját, hogy az el legyen végezve, hanem úgy, hogy arra büszke is lehessen, amit akkor se csinálhatna jobban, ha övé lenne a cég. Az igényes, nem csupán fizetésért, hanem elismerésért, szakmai kihívásért dolgozó munkavállaló ritkaság, pedig nélkülük sikert elérni nem lehet.
3. Szakmai fejlődésre való igény és képesség. Saját tapasztalat alapján sajnos jellemző a magyar munkaerőre, hogy nem nagyon fordítanak energiát arra, hogy saját munkaerő-piaci értékük fejlesztésével foglalkozzanak. A versenyképesség szempontjából kincs a képzettségét folyamatosan karbantartó munkavállaló: elavult tudással ma már lehetetlen versenyképes produktumot előállítani, még szakmunkás szinten is. Sem egy kőműves, sem vízvezeték szerelő, sem közgazdász vagy jogász nem ülhet a babérjain anélkül, hogy folyamatos képzésére ne fordítana figyelmet és energiát. Sokak szerint a képzés, a tudás megszerzése drága dolog. Még munkáltatók is gyakran mondják ezt, amikor munkavállalók képzési költségeiről van szó. Számukra ajánlom, hogy ha drágának találják a képzést, a tudás megszerzését, akkor próbálják ki a tudatlanságot!

A munkavállalóknál tehát az „X-faktor” megléte vagy hiánya döntő lehet a versenyképesség szempontjából.

Nem könnyű dolog egy felvételi elbeszélgetés során észrevenni valakiben ezt a bizonyos ?X ?faktort?, vagy annak hiányát. Szinte bármelyik jelölt képes arra, hogy ideig-óráig színleljen, ezért munkáltatóként könnyen melléfoghatunk. Nagyon sokszor a Munka törvénykönyve által kínált maximum 3 hónapos próbaidő sem elegendő: az új munkavállalóknál általában csak ennél hosszabb idő, kb. fél év alatt derül csak ki, hogy munkáltatóként nem azt kaptuk, amit szerettünk volna.

Nagyon sok kellemetlenséget, időt és energiát spórolhatunk meg, ha profi munkaerő-közvetítő cég szolgáltatásait vesszük igénybe, illetve a próbaidő legális meghosszabbításához egy munkaerő-kölcsönző cég ?Try&Hire? szolgáltatását vesszük igénybe. Ennek lényege, hogy az új munkavállalót kb. 6 hónapig kölcsönözzük, mely időből 3 hónap próbaidő, majd ezt követően a munkaerő-kölcsönzésre irányadó 15 napos felmondási határidővel és könnyített indoklási szabályokkal a bármikor megszüntethetjük a munkavállaló munkaviszonyát.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Múlt heti cikkünkben sorra vettük, milyen jogi következményekkel néz szembe az, aki munkavállalót feketén foglalkoztat. Ezen a héten azt vesszük sorra, hogy miért nincs szükség munkavállalókat feketén foglalkoztatni, és hogyan lehet elkerülni az ilyen helyzeteket.

Egyszer egy ?munkaügyi tanácsadó? a munkaügyi bírság elkerüléséről szóló előadásán azt az elmés megjegyzést sütötte el, hogy ?a munkaügyi bírságot úgy lehet a legjobban elkerülni, ha betartjuk a szabályokat?. Nos, ezzel nagyon nehéz vitatkozni: a büntetések megúszásának valóban legjobb módja a szabályok betartása. Azonban a szabályok betartása nagyon sok pénzbe kerül: egy átlagos (kedvezményekre nem jogosult) munkavállaló 100.000.- Ft-os bruttó bére a munkáltatónak 128.500.- Ft-jába kerül, míg a munkavállaló csupán 65.500.- Ft-ot kap kézhez. Magyarul: a különböző közterhek a munkavállalók díjazására szolgáló összegnek az 50%-át felemésztik.

Ez az arány rendkívül csábító ahhoz, hogy ?máshogyan? próbáljuk megoldani a problémát. Azonban a fekete foglalkoztatás kockázatai és az abból származó egyéb károk meggondolás tárgyává teszik, hogy vállalkozóként maradjunk inkább a helyes úton.

Közgazdasági oldalról megközelítve a foglalkoztatás egy értékteremtő tevékenység. A foglalkoztatás során a munkavállaló a munkába fektetett energiáival, tudásával a termék, szolgáltatás értékét megnöveli: ez képzi azt a hozzáadott értéket, amely a későbbiek során a cég profitja lesz. A munkabér fedezetét tehát a vállalkozás által termelt hozzáadott érték – az alapanyagok beszerzési, és a végtermékek eladási ára közti különbözet – adja.

Hogy egy plasztikus példával éljek: korunk egyik legfelkapottabb mobiltelefonjának előállítási ára mindössze 167 Dollár, míg kártyafüggetlen eladási ára legalább 649 Dollár. Ebben az esetben egy magas hozzáadott értékű termékről beszélünk, ahol az árrés, a hozzáadott érték a teljes előállítási költség 390%-a. Ez a mérnökök, programozók, beszerzők munkájának terméke, ez az árrés nyújt fedezetet az ő (igencsak magas) bérükre, és foglalkoztatásuk egyéb költségeire.

Ezzel szemben egy kevésbé jól megszervezett vállalkozás kevésbé igényes, kevésbé jól megtervezett terméke alig 1-2% árrést tartalmaz ? ha egyáltalán eléri ezt a szintet. A vállalkozás sikere, a kifizethető bérek összessége tehát azon múlik, hogy

1. a vállalkozás végterméke mennyire versenyképes, mekkora hozzáadott értéket képvisel a piacon, valamint
2. mennyire értékesek azok az emberi erőforrások, amelyekkel előállítják, illetve
3. mennyire jól szervezett, mennyire céltudatos, mennyire profi a szervezet.

Itt nyilvánvaló kapcsolat található az emberi erőforrások minősége valamint a vállalkozás szervezettsége, a vezető profizmusa, valamint az előállított végtermék piaci értéke között. Egy tucat Szilikon-völgyi mérnök, illetve egy tucat árokásó segédmunkás produktumát soha nem lehet összemérni, azonban munkájuk eredményességét, az általuk hozzáadott értéket igen. Az adott termék vagy szolgáltatás piaci ára, az érte kapott forintok beszédesen fejezik ki, hogy termékünk-szolgáltatásunk milyen értéket képvisel a piacon.

Vállalkozóként azokat a módszereket kell keresnünk, hogy mit adhatunk még hozzá termékünkhöz, amiért a vevőink többet vásárolnának belőle, vagy többet fizethetnének érte. Amennyiben megtaláltuk, úgy sokkal jobb eséllyel fogunk tudni magasabb béreket adni, illetve el fogjuk tudni kerülni a fekete foglalkoztatást, amennyiben vállalkozóként azon vagyunk, hogyan tudunk jobban dolgozni, jobban vállalkozni, nem pedig azon, hogyan tudjuk kijátszani a szabályokat.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456