euCSOPORT bejegyzései

A mérgező emberek

MunkavállalókTalán már mindenki hallotta, hogy vannak úgynevezett ?mérgező emberek?. Talán már találkozott is ilyennel. Talán konkrét fogalma is van arról, hogy ki a ?mérgező ember?. Talán jelenlegi munkahelyén is meg tudná mutatni, hogy ki a ?mérgező?, és talán azt is meg tudná mondani, hogy miért.

A mérgező emberek komoly károkat tudnak okozni egy munkahelyen. Feszültségeket szítanak, galibát, felfordulást, problémákat okoznak, általában sokkal többet, mint amennyit megoldanak. De biztos, hogy minden problémás ember ?mérgező?? Egyáltalán: kik azok a ?mérgező emberek?? Honnan tudhatjuk biztosan, hogy valaki mérgezi a környezetét?

Ezekre a kérdésekre nincs egyértelmű válasz. Sokat segíthet, hogy megpróbáljuk azonosítani, hogy miért gondoljuk mérgezőnek az adott kollégát, és őt vajon mi mozgatja, mik azok, ami miatt ő ?mérgezővé? válhatott.

A ?mérgező? szó nem véletlenül van idézőjelek között. Ugyanis nem feltétlenül biztos, hogy mindenki mérgező, akiről mi azt gondoljuk, hogy az: attól, hogy valaki problémás, nem feltétlenül mérgező.

Egy munkahelyen nem feltétlenül kell mindenkinek mindenben egyetérteni: ha így lenne, akkor nem lenne szükség a másikra. A viták tehát természetesek. Attól, hogy valakivel sokat vitatkozunk, vagy gyakran nem értünk egyet, még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az illető ?mérgező?. Lehet, hogy csak más srófra jár az agya, másként lát dolgokat, máshogyan értelmezi a történéseket. Az is lehet, hogy csak az ?ördög ügyvédje? szerepet vállalta, és azért kritizál, hogy felhívja a figyelmet az érem másik oldalára. Ez a fajta gondolkodásmód és tulajdonság akár még sokat is érhet, ha egy szervezet hosszabb távú versenyképességéről van szó.

Ilyenformán nem lehet egyértelműen kijelenteni minden problémás emberről, hogy mérgező. Ahhoz, hogy valakiről megállapíthassuk, hogy valóban mérgező, meg kell vizsgálnunk a céljait, a motivációját. Sok esetben megállapíthatjuk, hogy az illető céljai alapvetően jók, és egybeesnek a szervezet kitűzött céljaival, egyszerűen csak más módon közelíti meg a problémát. Amennyiben azonban azt találjuk, hogy az illető céljai nem feltétlenül esnek egybe a szervezet által deklarált célokkal, akkor érdemes lehet elgondolkodnunk.

Ilyen lehet például egy felkészült vezető munkájának, tekintélyének aláaknázása, a csapat teljesítményének tudatos akár nem tudatos rombolása, az alternatívák és szakmai felkészültség nélküli kritikák megfogalmazása és hangoztatása, nem kívánatos informális hatalmi centrum kiépítése, és a sort folytathatnánk.

Milyen esetekben fordulnak elő mérgező emberek egy szervezetben? Az ilyen ?mérgezések? gyakran olyan helyeken fordulnak elő, ahol gyenge, szakmailag felkészületlen vagy következetlen a vezetés, ahol nem tudatos a munkavállalók kiválasztása, a személyzeti politika. Ahol egyesek olyan pozíciókat ambicionálhatnak, amelyekre felkészültségük okán nem lennének feljogosítva, azonban a nem megfelelő vezetést kihasználva lépéseket tehetnek a ?formális vagy informális- hatalom megszerzése érdekében, aláaknázhatják mások munkáját.

Hogyan kerülhető el a ?mérgező emberek? bekerülése és megjelenése egy szervezetben? Elsősorban gondos kiválasztással. A kiválasztás során érdemes figyelemmel lennünk nem csak az új kolléga végzettségére, tapasztalataira, személyiségére, hanem céljaira is. Abban az esetben például, ha egy kolléga fényes karrier és előléptetések reményében szerződik egy alacsonyabb pozícióra, viszont őt előléptetés lehetősége nélkül, ténylegesen csak az adott pozícióra alkalmazták, akkor a két fél várakozásai eltérnek egymástól, az úgynevezett ?pszichológiai szerződés? felborul. Az előléptetésben reménykedő, azért dolgozó munkavállaló belülről fogja feszíteni azt a szervezetet, ahol esetleg nyugodt munkára lenne szükség. Az ilyen problémák elkerülésében komoly segítséget jelenthet, amennyiben munkaerő-közvetítő cég, vagy kiválasztásban jártas szakember segítségét vesszük igénybe.

Amennyiben egy kolléga ?mérgező? emberként kezd el viselkedni, érdemes elbeszélgetni vele. Egy őszinte beszélgetés során megtudhatjuk, mi frusztrálja a munkavállalót: a megváltozott vagy szélsőséges viselkedés mögött sokszor komoly frusztrációk állnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor azok a munkavállalók válnak frusztrálttá, akik akarnak dolgozni, teljesíteni, de nem hagyják őket, vagy a körülmények miatt nem tudnak. A problémák felszínre kerülésével a szervezet értékes információkat nyerhet, míg azok szőnyeg alá söprése hosszú távon a szervezet létét és versenyképességét fenyegetheti.

Erős, de nem autoriter vezetéssel, hozzáértéssel, a munkavállalók megfelelő kiválasztásával, letisztult hatalmi struktúrákkal, és ha mindenkit a maga helyén kezelünk, akkor ezek a problémák megelőzhetők.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársunkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Rádióriport – Hallgatói kérdésekre válaszoltunk

munkavallalo-felelossegEgy cifra hallgatói levéllel kezdünk: ?Átszervezés?, ?szervezeti átalakítás? ? és volt, nincs munkahely!

?Egy cég belső működésébe a munkáltató kivételével senkinek nincs joga beleszólni? ? mondja a ??gumiparagrafus??, ami mögé rendszeresen bújnak a munkáltatók. Ám így hamar munkaügyi per borul a nyakunkba! Jogi és HR aspektusból vizsgáljuk a témát!

  • Mi számít jogszerű, és mi jogszerűtlen felmondásnak? Ezt nagyon gyakran elrontják, pedig megvan mindennek a módja.
  • Kik azok a ?mérgező emberek?? Hogyan kerülhetőek el? Megelőzés, kezelés, kockázatok és mellékhatások.
  • Figyelem: attól, hogy valaki problémás, nem feltétlenül mérgező!
  • Hogyan használhat egy szervezetnek az ?ördög ügyvédje?, és hogyan a?fenegyerek? karakterű munkavállaló?

Az adás itt érhető el

Munkaerő-kölcsönzés, közvetítés és tanácsadás; a stúdióban Hoffmann Gábor, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR tanácsadója beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon.

Hallgassa élőben, szóljon hozzá a műsorhoz, kérdezzen tanácsadónktól, böngésszenek az aktuális és korábbi adások között honlapunkon!

A hülyék a leghangosabbak

orult-uzletemberÉrdekes bejegyzés található a stressz.blog.hu-n.

A bejegyzés olyan témát feszeget, amely gyakorlatilag bármely munkahelyen, bármelyik cégben előfordulhat: olyanok veszik át az irányítást, azok a leghangosabbak, akik a legkevésbé értenek az adott problémakörhöz.

Ilyen személyek gyakorlatilag bárhol akadnak: valamilyen módszerrel formális vagy akár informális hatalmat építenek ki, és e hatalom birtokában minden szakmai megfontoláson nagyvonalúan átlépve, a szakmai érveket lesöpörve nagy meggyőződéssel ?és adott esetben nagy hitelességgel- képviselnek valamilyen álláspontot, miközben a témához értő szakember hitetlenkedve és értetlenkedve, meghökkenve szemléli az eseményeket.

Tekintettel arra, hogy egy komplexebb munkakörnyezetben lényegesen nagyobb számban találhatók olyanok, akik egy adott problémakörnek nem szakértői (mivel ők jobb esetben máshoz értenek), ez a többség könnyedén elnyomhatja a szakértők egy-két fős kisebbségét.

A hozzá nem értők dominanciája nem feltétlenül hangerőben nyilvánul meg. Amennyiben az illető erős személyiség, úgynevezett véleményvezérré válhat, aki akár a háttérből is mozgathatja a szálakat, maga mellé állíthat, vagy más ellen hangolhat embereket. Kommunikálhat akár halkan, de rendkívül meggyőzően, érvelése akár tűnhet logikusnak is, azonban az biztos, hogy a szakmai alapokat általában nélkülözi. Az ilyen emberek komplex problémákra általában egyszerű megoldásokat kínálnak, amelyek hosszabb távon szinte bizonyosan nem jók.

A problémát csak tovább fokozza, hogy amíg a hozzá nem értők általában hangosan, kitartóan és nagy meggyőződéssel mondják a rosszat, addig a hozzáértők hajlamosabbak kételkedni saját magukban: ?talán mégis én gondolom rosszul?? A válasz egyértelmű: NEM! Az ilyen ?sok lúd disznót győz? alapú helyzetek egy vállalkozás hosszú távú sikerességét, életkilátásait egyértelműen rontják, egy vállalkozás vagy szervezeti egység nem lehet sikeres, ha hozzá nem értők irányítják.

Hangos, erőszakos, ámde hozzá nem értő emberek egy vállalkozás bármely szintjén előfordulhatnak a legfelső vezetőktől a legutolsó beosztottig. A szakirodalomban közismert, hogy a vállalkozások fejlődése során mindig eljön például az a pillanat, amikor az alapítók válnak a cégben a szűk keresztmetszetté, így sajnos a vállalkozások legfelső szintjei sem védettek e jelenséggel szemben. Erre a problémára utaló jel lehet például, amikor a vezető erővel kell, hogy folyamatokat átvigyen, mert például a meggyőzés erejével ?felkészültség híján- nem élhet: egy felkészületlen vezető a felkészült beosztottjait nehezen tudja meggyőzni, ezért az erő eszközéhez fordul.

De a vezetőnek erőhöz kell fordulnia akkor is, ha felkészült, ámde felkészültségét beosztottjai nem képesek fogadni. Ilyen helyzet állhat például elő akkor, amennyiben egy csoport élére utólag neveznek ki egy, a csoport átlagánál lényegesen felkészültebb vezetőt. A csoport ellenállását ilyenkor meggyőzés útján nem minden esetben tudja legyőzni, hiszen környezete ?felkészültség hiányában- nem feltétlenül érti.

Az ilyen helyzetek olyan csapdákat teremthetnek egy vállalkozás számára, amelyek hosszabb távon a létét fenyegetik. Elkerülésük érdekében néhány egyszerű szabály betartásával sokat tehetünk.

Ilyen szabályok lehetnek például, hogy minden feladatot olyan munkavállalóra bízzunk, aki tapasztalattal és szakképzettséggel rendelkezik az adott területen: bízzunk meg szakembereket a feladatokkal, a szakemberekben pedig bízzunk meg! A szakemberek javaslatait, tanácsait további viták során lehet finomítani, strukturálni, azonban minden esetben vegyük figyelembe az adott szakemberek véleményét, előzzük meg, hogy a szakmai megfontolások elfogadhatatlan mértékben felhíguljanak vagy politikai megfontolások áldozatául essenek.

Mindig legyenek pontos elképzeléseink arról, hogy a szervezetben adott szakterületnek ki a szakértője, és az adódó problémákat mindig azonos koncepció alapján szignáljuk ki. A kapkodás, a hasonló feladatok koncepció nélküli kiosztása, a keresztbe szervezés vagy, ha engedünk a hangoskodók nyomásának, komoly káoszhoz, belső feszültségekhez vezethet.

Kezeljük a beosztott kollégákat a helyükön. Ne feltételezzünk nagyobb kompetenciákat egyes munkavállalóinkról, mint amelyekkel valóban rendelkeznek. Bár a kompetencia nem minden esetben feleltethető meg egy az egyben a megszerzett végzettséggel, és kivételek mindig lehetnek, de alapvetően sokkal kisebb az esélye annak, hogy egy, az adott szakmában végzettséggel nem rendelkező kolléga kompetensebb, mint az, aki valamilyen végzettséggel rendelkezik az adott szakterületen.

A blogbejegyzésben foglalt helyzet sikertelenséghez, a hozzáértő kollégák frusztrációjához és elvándorlásához vezet. Ennek elkerülése, megakadályozása egyértelműen az adott szervezet vezetőjétől, a vezetési módszerektől, a kialakult struktúráktól, legvégső soron a legfelső vezető felkészültségétől függ.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársunkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Amikor a határozott vélemény elnyomja a hozzáértés moraját

dominans-munkavallalo

Avagy a nem bátor, hanem vak ?lovak? esete. Általánosan megfigyelhető, hogy egy munkahelyen belül vannak olyan témák, amikhez csak kevesen értenek, esetleg csak egy-két szakértője van, ám a hozzá nem értők dominanciája minden tevékenységet sutba vághat. Míg a halk hozzáértőket elnyomja a többség, addig akár formális, akár informális hatalmat kaphatnak a hangos hozzá nem értők. Mi történik ilyenkor?

  • Mi a teendő, ha egy tanácsadó/közvetőt cég ilyet észlel? Hogyan folyik ilyen esetben a hivatalos eljárás?
  • Személykultúra vagy szerepkultúra. Mit jelentenek ezek? Milyen üzleti funkció esetében melyiket alkalmazzuk?

Az e heti adásban Hoffmann Gábor, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR tanácsadója összegyűjtötte nekünk a tavalyi év munkaügyi toplistás témáit. Lássuk melyek voltak a legnépszerűbb cikk

Ismét rengeteg hallgatói kérdés érkezett a slágertémákból. Az adás első felében ezekből is szemezgettünk:

  • Az átcsúsztatott szabadság okirat hamisítás? Ha a munkáltató erőfölényével visszaélve aláírathat egy papírt a munkavállalóval, azzal ő cinkos lesz?
  • Spóroljunk! Miért nem szabad munkaügyi formanyomtatványokból dolgozni?
  • Mikor lehet a munkavállalót kártérítésre kötelezni?

Az adás itt érhető el

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Hallgassa élőben, szóljon hozzá a műsorhoz, kérdezzen tanácsadónktól, böngésszenek az aktuális és korábbi adások között honlapunkon!

Foglalkoztassunk olcsón: Munkaszervezés

Atipikus foglalkoztatásBár a foglalkoztatás terhei Európában nálunk a legmagasabbak, még ebben a kellemetlen vállalkozói környezetben is vannak lehetőségek a költségek kordában tartására.

Az előző cikkünkben említett adókedvezmények mellett a munkaszervezésben illetve a megfelelő jogi formák megtalálásában további lehetőségek vannak.

A ?tipikus? foglalkoztatás a napi 8, heti 40 órában való teljes munkaidős munkavégzés. Amennyiben munkavállalónkkal ilyen szerződést kötünk, akkor őt ilyen keretek között kell foglalkoztatnunk akkor is, ha éppen nem tudunk neki megfelelő munkát adni, ha pedig több munkánk van, akkor számára túlórát kell elrendelni. Ez a nem túl rugalmas módszer éppen ezért rendkívül drága is, hiszen a munkavállalónak akkor is fizetnünk kell, ha nincs munka, és adott esetben akkor is túlórát kell fizetnünk számára, ha előtte elvégzendő munka hiányában 2 hétig állásidőn volt.

Az egyik legnépszerűbb módszer a munkaidőkeret alkalmazása. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkavállaló szerződés szerinti munkaidejét a munkaidőkeret átlagában kell teljesítenie, illetve a szükséges pihenőidőknek is a keret átlagában kell kijönnie. A törvény azt mondja, hogy a munkaidő csak munkaidőkeret alkalmazásával osztható be ?nem egyenletesen?, tehát ha rugalmasan szeretnénk a munkavállalók munkaidejét megszervezni, akkor munkaidőkeretet kell alkalmaznunk. Ehhez nem szükséges semmilyen megegyezés, szerződésmódosítás a munkavállalókkal, a munkaadó egyszerűen csak elrendeli, és akár 4 hónapon keresztül is ?logisztikázhat? a munkaidővel. Ennek során csupán annyi megkötéssel kell számolni, hogy a munkavállalók napi munkaideje 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet, elegendő 6 naponként 1 pihenőnapot kiadni. Mivel a munkavállalót heti 2 nap pihenőidő illeti meg, illetve heti átlag 40 óránál többet nem dolgozhat, ezért a munkaidőkeret során ki nem adott pihenőnapokat, illetve a 40 órás átlagot meghaladó munkaidő miatt felmerült ?csúszó-napokat? a munkaidőkeret végéig, akár egybevontan is ki lehet adni. A munkaidőkeret így egy igazán elterjed és rugalmas foglalkoztatási forma.

Amennyiben rugalmas foglalkoztatási lehetőségekről beszélünk, akkor nem kerülhetjük meg az egyszerűsített foglalkoztatást. Ennek lényege, hogy a ?rendes? állományi létszámtól függő mennyiségben egyszerűsített foglalkoztatás illetve alkalmi munka keretében foglalkoztathatunk munkavállalókat: ilyenkor a munkavállalók előzetes bejelentésével és az 500 illetve 1000 Ft. közteher utólagos megfizetésével eleget tehetünk mindenféle adminisztrációs kötelezettségünknek. A bejelentést telefonon, ügyfélkapun, sőt, most már okos telefonos applikáció segítségével is megtehetjük:  http://www.vg.hu/vallalatok/infokommunikacio/mobilalkalmazassal-is-be-lehet-jelenteni-az-egyszerusitett-foglalkoztatast-419694

Az egyszerűsített foglakoztatás egy vonzó lehetőség, azonban nem minden esetben megfelelő. A törvény azonban további ésszerűsítési lehetőségekkel is szolgál. Ezek az úgynevezett ?atipikus? foglalkoztatási formák.

Ilyen többek között a különböző részmunkaidős megoldások, a munkavégzés behívás alapján illetve a munkakör megosztása, a határozott időre kötött munkaszerződések, a diákmunka illetve a munkaerő-kölcsönzés. Ezek bizonyos körben akár egymással is vegyíthetők, így megfelelő munkaügyi felkészültséggel komoly összegeket spórolhatunk a foglalkoztatás költségein.

A legegyszerűbb megoldás, ha egy-egy munkavállalót határozott időre veszünk fel: egy kiesett kolléga helyettesítésére, vagy egy projekt idejére. A határozott idő végével a munkaviszony automatikusan, minden külön értesítés nélkül megszűnik. A határozott időt ?naptárilag, vagy más alkalmas módon? is meghatározhatjuk: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy akár egy olyan projektre is felvehetünk így egy munkavállalót, hogy pontosan tudnánk, meddig tart az adott munka. Ilyen esetekben a munkaviszony végeként egy közelítőleges dátumot kell megadni, pl.: ?xy projekt végéig vagy XY munkavállaló szülési szabadsága idejére, előreláthatólag 2015.05.03. napjáig.? Az ilyen módon meghatározott ?határozott idő? az esemény bekövetkeztekor, és nem az adott dátum eljövetekor ér véget, a közölt dátum csupán ?tájékoztató jellegű?.

A törvény újítása az úgynevezett ?behívás szerinti munkavégzés?, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót a munkavégzés előtt 3 nappal értesítjük, hogy mikor kell munkára megjelennie.

A munkakörmegosztás lényege, hogy adott állásra egyszerre több munkavállalóval kötünk munkaszerződést: a tényleges munkaidő-beosztást pedig a munkavállalók maguk közt intézik. Ideális lehet pl. bizonyos adminisztratív feladatoknál kismamák vagy megváltozott munkaképességűek alkalmazására, akik után adókedvezmény jár!

Ennek fordítottja az egy munkavállaló több munkáltató: az egy helyen működő különböző munkáltatók bizonyos feladatok elvégzésére egyetlen személlyel kötnek munkaszerződést. Ideális megoldás pl. kis, egymástól független cégek bizonyos pozícióinak betöltésére: például recepcióst, könyvelőt vagy informatikust lehet ilyen módon alkalmazni.

Mindezeken kívül még számos lehetőség adódik a munkáltatók számára foglalkoztatási költségeik kordában tartására: megoldás minden esetben létezik, érdemes mindehhez szakértő segítségét kérni.

Azonban érdemes leszögezni: nem a jogi eszközök azok, amelyek a tényleges versenyelőnyt és megtakarítást jelentik cégünknek, hanem a megfelelő ember kiválasztása, munkatársaink, munkavállalóink megválogatása.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársunkat az alábbi elérhetőségeken:

Pócs Gyula: gyula.pocs@eucsoport.hu, +36 20 451 6746

Foglalkoztasson olcsón a munkaszerződés adta lehetőségekkel!

DiákmunkaNe oldja meg ?okosba?, rengeteg pénzt lehet legálisan is spórolni! A lehetőségek tárháza nyitott a munkáltatók előtt, mégsem élnek a kiemelkedően kedvezményes alternatívákkal.

Az előző heti adásunkban megvizsgáltuk, milyen adókedvezményeket lehet igénybe venni a munkavállalók foglalkoztatása után. Ezen a héten a legideálisabb munkaszervezési formákat mutatja be Hoffmann Gábor, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR tanácsadója.

  • Mit takar pontosan a ?tipikus? foglalkoztatási forma? Kik esetében éri meg alkalmazni? Mik lehetnek a hátulütői?
  • Az egyik legnépszerűbb módszer a munkaidőkeret alkalmazása. Ez nagyon komoly flexibilitást jelent, ugyanakkor a munkaügyi felügyelők könnyen beleköthetnek, ha nem figyel a munkáltató. Mit kell mindenképpen szem előtt tartani?
  • Régi ismerősünk: a határozott idejű munkaviszony. Miért nem tudják ezt kedvezően használni?
  • Az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaadó kezére játszik! Elmondjuk, hogyan!
  • Újdonság! Miért nem terjedt el a megosztott munkakör?
  • Magyarországon ennél olcsóbb és nagyobb kifizetési hányaddal rendelkező foglalkoztatási forma nincsen. Mégis miért nem mernek diákokat alkalmazni?
  • Hogyan spóroljon akár milliókat, aki sok embert foglalkoztat? Keressen szakértőt, hallgasson a jövő héten is!

Az adás itt érhető el

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon! Hallgassa élőben, szóljon hozzá a műsorhoz, kérdezzen tanácsadónktól!

Foglalkoztassunk olcsón: adókedvezmények

adokedvezmenyMint azt a múlt heti cikkünkben említettük, Magyarországon a foglalkoztatás terhei a legmagasabbak közé tartoznak Európában ? ha éppen nem a legmagasabbak. A magas közterhek ellen ugyan védekezni nem lehet, de az okos vállalkozó számára adott néhány legális eszköz, amivel mégis kordában tarthatók a foglalkoztatási költségek.

A legkézenfekvőbb megoldás lehet élni azokkal a gyakorlatilag alanyi jogon járó adókedvezményekkel, amelyekkel a legmagasabb közteher, a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adó csökkenthető. E lehetőségek közös pontja, hogy igénybevételükhöz nincsen szükség semmilyen külön teendőre: az egyes munkavállalók foglalkoztatása után automatikusan jár az adókedvezmény. Néhány esetben szükséges hozzá külső hatóság igazolása, azonban azokat az adott állásra pályázó munkavállaló egyszerűen be tudja szerezni, így nincs más dolgunk, mint ezeket az igazolásokat eljuttatnunk a bérszámfejtőnknek.

A legismertebb ilyen kedvezmény az úgynevezett Munkahelyvédelmi Akciótervben foglalt Szociális hozzájárulási adóból adott kedvezmény. Az adó (röviden: szochó) mértéke alapesetben 27%: mint láthatjuk, ez az egyik legtetemesebb foglalkoztatást sújtó közteher.

Az adókedvezmény igénybevételének legegyszerűbb esete, amikor szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat. Ebben az esetben az adó mértéke 27% helyett csupán 14,5%, a munkabér első 100 ezer forintja után. E kedvezmény igénybevételéhez nincs szükség másra, csupán arra, hogy az adott munkavállalót a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) 9-es kategóriájába sorolt munkakörben foglalkoztassuk. Ezt a KSH oldalán találjuk: http://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlista.html. Figyelni kell arra, hogy ebben a kategóriában valóban csak a legegyszerűbb munkakörben foglalkoztatott munkavállalók szerepeltethetők. Amennyiben a munkavállaló munkaköre nem illeszthető be a KSH oldalán adott leírásokba, akkor utánuk az adókedvezmény nem érvényesíthető. Fontos, hogy ebből a szempontból nem az számít, hogy az adott munkavállalónak mi a végzettsége, hanem az, hogy a munkaköre igényli-e azt a végzettséget. Csak az ilyen munkavállalónak adható az alacsonyabb összegű minimálbér a magasabb összegű garantált bérminimum helyett.

Automatikusan 100% adókedvezmény illeti meg azt a munkáltatót, aki 25 év alatti pályakezdőt foglalkoztat. Pályakezdőnek minősül mindenki, akinek nincs még 180 napi biztosítással járó jogviszonya, azaz korábban sehol nem dolgozott még összesen 180 napot. Azon munkavállaló után, aki az adóhivatal igazolása alapján még soha összesen 180 napot nem dolgozott, és 25 év alatti, a 27%-os adót tehát nem kell megfizetni egészen addig, amíg a 25. életévét be nem tölti. Amennyiben a nálunk dolgozó, vagy munkát kereső fiatal 25 év alatti, de már bárhol máshol már összesen 180 napnál többet dolgozott, akkor utána az adót csökkentett, 14,5%-os mértékben kell megfizetni egészen addig, amíg a 25. születésnapját be nem tölti. Ugyanekkora mértékű kedvezményt érvényesíthetünk automatikusan, minden külön igazolás nélkül az 55 éven felüli munkavállalóink után. Fontos azonban, hogy ebben az esetben is az adókedvezmény maximum 100 ezer Ft-os adóalapig vehető igénybe: amennyiben az érintett munkavállaló fizetése ezt az összeget meghaladja, akkor a kedvezmény a 100 ezren felüli rész után már nem érvényesíthető, de a 100 ezer alatti rész után igen. Példa: ha a fizetés 200.000.- Ft, akkor az adó mértéke: 100.000.- * 14,5%= 14.500.- Ft, + 100.000.- *27%= 27.000.- Összesen: 41.500.- Ft.

Szintén adókedvezmény jár a tartósan álláskeresők foglalkoztatása után. Az minősül tartósan álláskeresőnek, aki a megelőző 275 napból legalább 183 napot munka nélkül volt, a közfoglalkoztatást nem számolva. Az ilyen személy foglalkoztatása 2 évig 100% szochó kedvezmény jár, a harmadik évben pedig csupán 14,5% adót kell fizetni utánuk.

Hasonló módon jár az adókedvezmény az anyasági ellátásban részesülő munkavállalók után az ellátás (Gyes vagy Gyed) folyósítása alatt az első 2 évben a 27%-os szochó adó alól teljes mértékben mentesül, míg a 3. évben a megfizetendő adó csupán 14,5%. Még kedvezőbbek a feltételek abban az esetben, ha 3 vagy többgyermekes anya foglalkoztatásáról van szó.

Hasonlóan kedvezően lehet alkalmazottakat foglalkoztatni az úgynevezett
szabad vállalkozási zónákban, amennyiben az új munkavállaló a vállalkozás létszámát bővíti. Az ilyen zónák felsorolását külön kormányrendelet tartalmazza: http://jab.complex.hu/document/jog/WKHU-QJ-XML-00000A1300027KOR

Az adókedvezmények közös vonása, hogy minden esetben legfeljebb 100 ezer forintnyi bruttó munkabér után érvényesíthetők.

A kutatással foglalkozó vállalkozások a PhD fokozattal rendelkező, illetve a PhD képzésben résztvevő munkavállalók után jogosult adókedvezményt érvényesíteni.

A foglakoztatás közterheinek csökkentéséről szóló cikksorozatunk következő része a munkaszervezési eljárásokról fog szólni.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Rádióriport – Hogyan lehet olcsóbban foglalkoztatni munkavállalóinkat?

olcsó foglalkoztatásA következő hetekben körbejárjuk, hogyan lehet olcsóbban foglalkoztatni munkavállalóinkat, és összeszedjük az összes lehetséges verziót a kedvezményes lehetőségekre. Az egyik legnagyobb tételt az élőmunkát sújtó terhek jelentik. A mai adásban ismertetjük, milyen adókedvezményeket lehet igénybe venni a munkavállalók foglalkoztatása után.

  • Áttekintést adunk, melyek ezek a munkavállalói csoportok, s melyek után hány %-os adókedvezmény jár?
  • Melyek a premizált és favorizált korcsoportok? Ki számít tartósan álláskeresőnek?
  • Mérlegeljünk! Kit éri meg a legjobban alkalmazni?

Adásunk első felében pedig ismét hallgatói kérdésekre adott válaszokat Hoffmann Gábor, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR tanácsadója.

  • Mit tehet meg a munkáltató a beosztások ütemezésekor? Szabadnap vagy szabadság? Ne keverjük össze!
  • Próbamunka, avagy hogyan dolgoztassunk embereket ingyen. Miben tér el ez a próbaidő intézményétől a Munka Törvénykönyve szerint?
  • Mikor indokolt a felmondás és jogszerűtlen az elbocsátás?

Az adás itt érhető el

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában minden hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!

Hallgassa élőben, szóljon hozzá a műsorhoz, kérdezzen tanácsadónktól, böngésszenek az aktuális és korábbi adások között honlapunkon!

2014: Néhány tudnivaló az új évre

termelesi-csúcsAz év elejével érdemes áttekinteni cégünk működését, tájékozódni az új vagy megváltozott szabályokról, és végig gondolni, mit is szeretnénk az új évtől.

A legfontosabb változás a minimálbért érintik. 2014-ben a hivatalos, kihirdetett minimálbér a következő:

?A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4 670 forint, órabér alkalmazása esetén 584 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 118 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint, napibér alkalmazása esetén 5 430 forint, órabér alkalmazása esetén 679 forint.?

Az egyszerűsített foglalkoztatásban minimálbér esetén az irányadó számok 2014-re:

Napibér: 3 970.-, órabér: 497.- Ft.

A garantált bérminimum fizetése esetén pedig a napibér: 4 724.-, az órabér: 591.- Ft.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkabér elszámolható napi maximuma 2014-ben 9.340.- Ft.

A minimálbér kötelező jellegű emelésével egyidejűleg érdemes figyelemmel lenni a bértorlódások- és bérfeszültségek elkerülésére. A legalsó bérsávok emelése során ugyanis azok rátorlódhatnak a (kicsivel) magasabb bérsávokra, így az ezekben foglalkoztatott munkavállalók fizetése relatíve csökkenni fog, amely a dolgozók ?munkakedvét? hátrányosan befolyásolja. A minimálbérek emelésével egyidejűleg tehát érdemes a többi bérsávot is felülvizsgálni.

A Munka törvénykönyvében 2014 január elsejével 2 kisebb változás történt:

A kötetlen munkaidő meghatározásánál az eddigi megszorító kikötés, – mely szerint az a munkaidő számít kötetlennek, amelyben a munkavállaló legalább a munkaidő felét saját belátása szerint osztja be ? megszűnt. Az új szabályozás szerint kötetlen munkarend esetén ?A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát ? a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel ? a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.?

A másik kisebb változás pedig az éves szabadságok következő évre való átvételének jogát illeti: A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az éves szabadság 20 napon felüli részét az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki.

A jogi feltételek változásán túl érdemes 2014-ben is figyelemmel lenni a foglalkoztatás költségeire.

Egy érdekes felmérés látott napvilágot az idei év első napjaiban, amely tartalmaz egy, a foglalkoztatás terheiről szóló grafikont. Ezek alapján az élőmunka terhei szempontjából Magyarország a felsorolt országok közül a legdrágább: 1000 eurós bruttó fizetés a munkáltatónak 1960 euróba kerül, míg a munkavállaló ebből csupán 655 eurót kap kézhez. Összehasonlításként: Ausztriában ugyan ez az 1000 eurós bruttó bér 1540 eurós teljes munkáltatói költséget, és 851 eurós nettó bért jelent.

A bérköltségeket tehát minden vállalkozás igyekszik ? így vagy úgy ? optimalizálni. Akik a legális utat választják, azok számára több legális megoldás is kínálkozik 2014-ben is. Egyrészt továbbra is sokat spórolhatnak a munkáltatók a munkavállalók megfelelő kiválasztásával. A nem megfelelően kiválasztott munkavállaló felvételi, betanítási, elbocsájtási költségei, az új felvételi eljárás és a mindeközben termelés nélkül kifizetett munkabérek akár milliós költségeket is jelenthetnek a vállalkozások számára. A munkaerő-kölcsönzés, illetve a diákmunka mellett még számtalan rugalmas, atipikus foglalkoztatási forma adott a vállalkozások számára, amivel munkaerő-költségeiket optimalizálhatják. Bizonyos munkavállalói körök foglalkoztatását az állam jelentős adókönnyítésekkel ösztönzi, továbbá érdekes lehet megvizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel kedvezményesen vagy akár adómentesen juttathatnak pénzt a munkavállalók számára. Ezek egyike lehet például a sokakat érintő lakáshitel-átvállalás.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

 

Rádióriport – Tankönyvbe illő példák a munkavállalók kizsákmányolásáról

ellenőrzésEzen a héten hallgatói kérdések alapján vizsgálunk meg a tipikus eseteket egy dohányáru és egy élelmiszer bolt példájából.

Megtudhatjuk, mit mutatnak a hazai élőmunka foglalkoztatás terheiről az idei év első napján napvilágot látott felmérések grafikonjai.

  • Korábbi nyitás, elhúzódó zárás, elmaradt szabadnapok?
  • Mit kezd a rendszer a jelenléti íven felül ledolgozott idővel?
  • Az előkészítő és befejező tevékenységek részei a munkaidőnek?
  • Mit ír elő a Munka Törvénykönyve a szabadnapok beosztásáról és a pihenőnapok ütemezéséről?
  • Ha a bolt nem zárhat be, hogy oldja meg a 20 perces munkaidő közti szünetet?
  • Mennyi időnek kell eltelnie két munkaidő között?
  • Milyen rugalmas megoldásokat alkalmazhat a munkáltató ezen problémák kiküszöbölésére?

A második részben megvizsgáltuk a 2014-es Munka Törvénykönyvének változására vonatkozó általános tudnivalókat:

  • Minimálbér változás! Mik lettek az új számok?
  • Figyelem: a bértábla torlódásával kialakulhat bérfeszültség, relatív értékű bércsökkenés!
  • Mikor jár a munkavállalónak a minimálbér és mikor a garantált bérminimum? Melyik után jár adókedvezmény?
  • Miben változott a kötetlen munkarend fogalma s hogyan lehet szabadságot átvinni a következő évre?

 Az adás itt érhető el

Heti munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában Érczfalvi András beszélgetett Hoffmann Gáborral, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR tanácsadójával

Hallgassa élőben, Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon és szóljon hozzá a műsorhoz, kérdezzen tanácsadónktól, böngésszen az aktuális és korábbi adások között honlapunkon! ? www.munkaugy.co.hu