?Ha drágának találod a tudást, próbáld ki a tudatlanságot!?

Sok esetben olyan cég-specifikus ismeretek szükségesek egy munkavállaló számára, amelyeket nem tud máshol elsajátítani, csak a cég saját képzési rendszerében.

Ilyen helyzetek ma már szinte mindennaposak: akár meglévő, akár pályázó munkavállalókról van szó, ismereteik fejlesztése a cég sikerének záloga.

Azonban a vállalat belső képzései során a szabályok értelmében a munkavállalók munkaköri kötelezettségeiknek tesznek eleget: a tanfolyam ideje alatt ugyanúgy munkavégzési kötelezettségüknek tesznek eleget, mintha ténylegesen dolgoznának. A tanfolyam ideje alatt tehát ugyanúgy jogosultak a fizetésükre, szerepeltetni kell ezen időszakokat a jelenléti íveiken, és a tanfolyam minden egyéb kondícióiban is teljesen megegyezik a ?rendes? munkavégzés feltételeivel. Amely rendjén is van, hiszen a munkavállalók a munkaadó utasításának tesznek eleget: csak éppen tanulnak.

Másik megközelítésből kiindulva, amikor a munkavállaló nem rendelkezik szabadon a saját idejével, és valamilyen utasításnak tesz eleget, munkaidőnek számít. Ebből a szempontból mindegy, hogy a képzés saját telephelyen, vagy külsős helyszínen, külsős szervezésben van, a képzés időtartama munkaidőnek számít.

Innen nézve a munkahelyi képzés meglehetősen drága mulatság, azonban a képzések fontosak: a képzetlen, elavult tudású munkavállaló inkább kár, mintsem versenyelőny forrása a cég számára.

A munkavállalók képzésére azonban számtalan egyéb lehetőség is van. Ma már a munkavállalók számára evidens, hogy munkahelyük megtartásához önmaguk folyamatos fejlesztésére van szükség. Az a munkavállaló, aki nem képes az új ismereteket elsajátítani, elsüllyed, tudása elavul, versenyképességét elveszíti. Így a képzési programokat ? amennyiben erre lehetőség van – ajánlhatjuk úgy is munkavállalóinknak, hogy azokon munkaidőn kívül is részt tudjanak venni.  Az ilyen képzések ugyan nem tehetők kötelezővé ? hiszen akkor munkaidőnek minősülnének -, de minden munkavállaló jól felfogott érdeke, hogy ilyeneken részt vegyen, hogy munkahelyét, versenyképességét hosszútávon is fenntarthassa.

Egy másik megoldás lehet, hogy képzési programjainkat olyan online felületre ültetjük át, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy szabadidejükben, kötetlen keretek között, akár otthonról is megszerezhessék a szükséges tudást, illetve erről a beépített számonkérési lehetőséggel élve a munkáltató meg is győződhessen.

Erre nyújt például lehetőséget a skillbi.com oldal által kínált módszer. Az ilyen és ehhez hasonló online oktatási felületeken a vállalati belső képzési anyagok szinte teljes egészében online oktatási anyaggá alakíthatók, melyeket tetszőleges számban, tetszőleges helyen és időben lehet felhasználni, ugyanakkor a munkavállalók erre fordított ideje nem minősül munkaidőnek, tehát akár hétvégén vagy munkaidő után is alkalmazhatóak.

A vállalkozás versenyképessége szempontjából a képzés azonban nem csupán a megszerzett ismeretek naprakészen tartása szempontjából fontos. Érdemes megjegyezni, hogy a képzés komoly motiváló erővel is bír: a megszerzett tudás növeli a munkatársak önbecsüléslét, sikerességét, és elégedettségét.

Sok munkáltató azonban ódzkodik a munkavállalók képzésébe pénzt fektetni. Attól tartanak, hogy az ő pénzükön kiképzett munkavállaló munkaerő piaci értéke olyan szinten megnő, hogy elhagyja a vállalkozást, és megszerzett tudását máshol, akár konkurenciánál kamatoztatja tovább, így a képzésbe fektetett összeg nem térül meg.

Ez a veszély kétségtelenül fennáll. Egyes képzések esetén, amennyiben a képzést nem a munkáltató rendelte el, és annak elvégzését anyagi eszközökkel támogatta ? pl. a tanfolyam díját vagy annak egy részét a munkavállalótól átvállalta – tanulmányi szerződéssel kötheti magához a munkáltató a munkavállalót.

Számtalan esetben azonban erre nincs lehetőség. Ilyenkor jó emlékezni arra, hogy ?Annál, hogy a frissen kiképzett munkavállalók elmennek, csak egy dolog rosszabb, ha nem képezzük őket, és maradnak.?

Versenyelőnyt elérni csak folyamatosan naprakész tudással rendelkező munkavállalókkal lehet, ez minden vállalkozás sikerének záloga.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

?Én nem vagyok fotogén alkat, nem szeretnék fényképet csatolni az önéletrajzhoz, sokkal jobb vagyok élőben. Egyáltalán minek kell a fénykép??

Sokszor teszik fel nekem a kérdést mind a fiatal, mind az idősebb álláspályázók, hogy kell-e, vagy miért kell fényképet csatolni, és ha igen, akkor hová és milyen fotó az elvárás?

A kapcsolódó fénykép ma már elengedhetetlen kelléke az önéletrajznak. Hogy miért? A HR-esek munkáját nagyban segíti, hogy az archoz köthetik a jelentkezőt és az információkat. Nem a ?portré modell? kinézet a cél, de fontos lehet az előnyös beállítás. Miután a kiválasztásért felelős szakemberekhez egy ?egy álláshirdetésre sok esetben akár száz feletti álláspályázat is beérkezik, így átlagban fél?egy percet szentelnek egy-egy önéletrajz első átfutására. A megnyerő fotó segítheti a figyelem felkeltését, a szimpátia kiváltását, de fordítva is igaz. Zsebre dugott kézzel álldogáló majdnem egész alakos képünk biztosan nem a jó benyomáskeltés irányába hat.

Milyen ne legyen?

Semmiképpen ne a családi, vagy a baráti összejövetelen készült képünket, vagy egy jól sikerült kirándulás kivágott darabját tegyük bele az önéletrajzunkba. Ne illesszünk be egészalakos, álló, vagy ülő testhelyzetben – pl. íróasztalnál – bennünket ábrázoló fotót sem.

Ügyeljünk arra is, hogy viszonylag friss legyen rólunk a kép. 1-2 év még belefér, de több évvel ezelőtt készült fotót ne csatoljunk.

A kialvatlan, fáradt és enervált arc látványa biztosan nem előnyös, ezért nem ajánlatos egy fárasztó nap, netán éjszaka után állni a masina elé.

Milyen legyen?

A megfelelő fotó az önéletrajzban egy szabvány igazolványkép méret a jobb felső sarokba illesztve a szövegszerkesztővel. Bár az igazolványképre nem jellemző a mosoly, ám az önéletrajzban ez előnyös lehet. Gondoljunk csak arra, hogy milyen érzést vált ki belőlünk egy szelíd mosoly – feltéve, ha az őszinte és nem egy műmosoly -, és milyet a szomorú, a szigorú, vagy a merev tekintet.

A homogén, semleges háttér és az üzleties öltözék – blúz, ing, zakó- az optimális. Az öltözékből ugyan kevés látszik, de ami igen, az legyen rendezett! Hölgyeknél a visszafogott smink is jól jöhet.

A műterembéli fotózások segítenek, hogy jó minőségű legyen a fénykép és előnyös a beállítás. Harmóniát és magabiztosságot sugárzó fotóval pozitív lenyomatot hagyunk magunkról.

Üdvözlettel:

Szűcs Katalin
business és karrier coach

www.jobforyou.hu

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Az atipikus foglalkoztatásról szóló cikksorozatunk második részében két teljesen új, és három régebb óta létező lehetőséget ismerhetnek meg.

Mindhárom foglalkoztatási forma jellegzetessége, hogy vagy rugalmasságuk, vagy alacsonyabb adminisztrációs igényük, vagy pedig a hagyományos foglalkoztatáshoz képest számított olcsóságuk miatt lényegesen kedvezőbb alternatívát nyújtanak a foglalkoztatók számára.

A munkakörmegosztás lényege, hogy egy munkáltató és több munkavállaló között jön létre munkaviszony. Ennek értelme, hogy a munkavállalók közösen töltik be a munkakört: egyikük akadályoztatása esetén a másik ugrik be dolgozni. A munkavállalók maguk készítik a beosztásukat, eredendően kötetlen munkaidőben. Ha csak az fontos, hogy az adott pozícióban mindig legyen valaki, de a beosztás elkészítését a munkavállalókra lehet hagyni, akkor ez egy ideális megoldás. Fő előnye, hogy a munkarend a törvény erejénél fogva kötetlen, tehát megfelelő rugalmasságot biztosít olyan munkakörben is, ahol az általános szabályok nem teszik lehetővé a kötetlen munkarendet. (kötetlen munkarend az, amelyben a munkakör sajátosságaira, a munkavégzés önálló megszervezésének szükségességére tekintettel a munkaadó a munkaidő megszervezésének jogát legalább a munkaidő felére átengedi)

Az egy munkavállaló és több munkáltató között létrejött munkaviszony szintén újdonság. Lényege az, hogy adott munkavállalóval egyszerre több munkáltató köt munkaszerződést. Ez főleg olyan pozíciókban lehet hasznos, amikor a munkavállaló több munkáltatót egyszerre „szolgál”: mint például egy osztott iroda közös recepciósa, vagy több kisebb cég által közösen alkalmazott titkárnő vagy takarító. Előnye, hogy egyszerűsíti az adminisztrációs terheket: 1 munkaszerződés, 1 bevallás, 1 bérszámfejtés, 1 jelenléti ív. A munkáltatók megállapodnak egymás közt, hogy melyikük gyakorolja a munkáltatói kötelezettségeket (bevallás, bérszámfejtés, stb…), majd egymás közt elszámolnak.

A lehetőségekhez képest nem túl elterjedt foglalkoztatási forma a távmunka, melynek során IT eszközzel (számítógéppel), a munkáltató telephelyétől távol kell a tevékenységet végezni. Általában különböző önálló feladatok elvégzésére, pl. programozásra, fordításra alkalmazható, de újabban akár komplett call-centereket, telefonos ügyfélszolgálatokat is ki lehet ilyen módon szervezni. Kötetlen munkaidő, és a munkaadó csökkentett felelőssége, valamint az ezekkel járó egyszerűbb adminisztráció miatt lehet vonzó.

A bedolgozói munkaviszony valamilyen feldolgozóipari tevékenység, ahol a munkavállaló otthon végez valamilyen munkát, általában saját eszközeit de a munkaadó anyagát felhasználva, teljesítménybérezés alapján. Előnye, hogy a törvény erejénél fogva nem jár díjazás, ha a munkavállaló neki felróható okból nem teljesít.

Az egyszerűsített foglakoztatás régóta ismert foglalkoztatási forma. Sok indokolatlan korlátozás megszűnt, de a létszám- és időkorlátokra figyelni kell! Fontos tudni, hogy az a munkaadó, aki foglalkoztatással összefüggő adók, járulékok megfizetésével késedelemben van, nem alkalmazhat egyszerűsített foglakoztatásban munkavállalót.

Az atipikus foglalkoztatási formákat felsoroló cikksorozatunk befejező részében az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásról és a munkaerő kölcsönzésről lesz szó.

Üdvözlettel:

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó

EU-CSOPORT

Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban,
vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.

Munkaerő-kölcsönzéssel ill. közvetítéssel, valamint diákmunkával kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456

Elek Tamás: tamas.elek@eucsoport.hu +36 20 996 5456