Rádióriport – Kilépni a komfortzónából

Egy vállalkozás dolgozói számára mindig központi szívügy bármilyen csapatépítő lehetőség. Az utóbbi időben különösen népszerűek azok a rendezvények, ahol a munkavállalók kiléphetnek a komfortzónájukból, ahol kiélhető a sport és a teljesítmény iránti szenvedély, akár extrém környezetben is. Balogh Péter a Hunfoglalás nevű akadályfutás főszervezője és Gyovai Melinda az euCSOPORT marketing és kommunikációs vezetője egy nemsokára megrendezésre kerülő rendezvénysorozatról beszélgettek a Trend Fm Monitor délután című adásában.

Az adás ide kattintva érhető el

A megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci integrálása

Rengeteg megváltozott munkaképességű munkavállalónak jelent gondot az elhelyezkedés. Az euCSOPORT tagja, az euFA Alapítvány egyik fő küldetése ezen munkavállalók segítése, munkaerő piaci integrálása. Aktuális adásunkban Faragó Éva a Láthatatlan Kiállítás szervezője, Klaczkó Rozi a kiállítás túravezetője, valamint Gyovai Melinda beszélget a megváltozott munkaképességűek munkapiaci helyzetéről, potenciáljukról, és a Láthatatlan Kiállítás adta lehetőségekről.

Alapvetően napjainkban, a korábbiakhoz képest sok alapítvány foglalkozik ezzel a témával, és sokan segítenek az arra rászorulóknak. Az a tendencia, hogy a munkavállalók még mindig kevésbé mernek jelentkezni, viszont a munkáltatók egyre nyitottabbak a befogadásra. A vállalkozások felismerték, hogy nagyon hasznos megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatni. Adózás szempontjából különféle előnyökkel jár, és nem utolsó sorban a tipikus foglalkoztatási formában alkalmazottak számára is  nagyon jó hatással vannak a fent említett kollégák. Szociálisan érzékenyebbek lesznek és megismernek egy másfajta szemléletet, egy egészen más fajta életnézetet és munkavégzési módokat. „Nálunk az euCSOPORT-nál is tapasztaljuk, hogy egészen más szemlélettel jön egy megváltozott munkaképességű munkavállaló, egészen más motivációval áll a munkához, és ez nagyon jó hatással van a csapatra.” – meséli Gyovai Melinda

Közel 33 ezer vak, és több mint 218 ezer látássérült él hazánkban. A Láthatatlan Kiállítás fő célja a látó emberek érzékenyítése. A kiállításon a résztvevők csupán tapintás, hallás, szaglás és egyensúly érzékelés útján jutnak információkhoz. Így a látáshiány okozta új helyzetben a nehézségek mellett azt is megtapasztalhatják, hogy a szem mint érzékszerv kiiktatásával is lehet szép és teljes a világ. A láthatatlan utazás vak vezető kíséretében, speciálisan berendezett és teljesen besötétített helyszíneken történik, ahol egyedi hanghatások és helyszínre szabott illatok segítik, hogy igazán életszerű élményben legyen részük az odalátogatóknak. „A látogatókon is megfigyelhető egyfajta változás. – meséli Klaczkó Rozi, túravezető – van, aki többször eljön és „megnézi” a kiállítást, és ha olyan emberrel találkozunk az utcán, aki korábban már volt nálunk, sokszor odajönnek hozzánk, beszélgetünk és segítenek.”

A munkaerő piacon való elhelyezkedés nehézségének a problémája abból fakad, hogy a munkaáltatók nincsenek tisztában a látássértült munkavállalók képességeivel. Vannak olyan pozíciókat, amiket probléma nélkül betölthetne látássértült, hiszen ugyanúgy használják a telefont és a számító gépet, így ideálisak például a call centeri munkakörök betöltésére.

„A kiállítás látogatását szeretettel ajánljuk cégek részére is, csapatépítő céllal, ugyanis a kiállítás speciális jellegéből fakadóan az egészet különlegessé teszi, mivel teljesen sötétben vagyunk, ami alapból egy összekovácsoló erőt ad az embereknek, hiszen teljesen egymásra vannak utalva. Az egyik legnépszerűbb feladat, mikor welcome drinket kell együtt elkészíteni. Ilyenkor a csapattagok kitapogatják a szekrényt, adják egymásnak a poharak, megszagolják az italokat és a végén egészen katasztrofális italok születnek.” – meséli nevetve Faragó Éva, a Láthatatlan kiállítás szervezője.

Az érdeklődők minden információt megtalálnak a Láthatatlan Kiállítás weboldalán, a http://www.lathatatlan.hu/ oldalon, amennyiben pedig szervezeti döntéshozóként úgy gondja, a vállalkozása hasznára lehet egy, vagy akár több megváltozott munkaképességű kolléga foglalkoztatása, keresse fel bizalommal az euCSOPORT munkatársait.

Rádióriport – A megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci integrálása

Rengeteg megváltozott munkaképességű munkavállalónak jelent gondot az elhelyezkedés. Az euCSOPORT tagja, az euFA Alapítvány egyik fő küldetése ezen munkavállalók segítése, munkaerő piaci integrálása. Aktuális adásunkban Faragó Éva a Láthatatlan Kiállítás szervezője, Klaczkó Rozi a kiállítás túravezetője, valamint Gyovai Melinda beszélget a megváltozott munkaképességűek munkapiaci helyzetéről, potenciáljukról, és a Láthatatlan Kiállítás adta lehetőségekről.

Az adás ide kattintva érhető el

Dübörög az ipar, de munkavállaló alig akad

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, tavaly novemberben az ipari termelés volumene 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Továbbra is a gépjárműgyártás, ezen belül is a közúti járművek gyártása, illetve a háztartási elektronikai cikkek termelése mutat nagyon jó eredményt.

Az ipar növekedésének jelentős munkahelyteremtő hatása is van, az ötnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél 2015 júliusában 2,8 százalékkal bővült a foglalkoztatottak száma, bár sok helyen hiányzik a szakképzett, motivált munkaerő.

Nincs elég munkavállaló, nincs elég szakember, az igazán jó szakemberek vagy önálló vállalkozásba kezdenek, vagy kimennek külföldre dolgozni. Még nehezebb az állandó munkavállaló helyett a hirtelen fellépő, ideiglenes, projekt alapú munkákra alkalmas munkavállalót találni.

„Jelenleg Magyarország legkedvezőbb, legköltséghatékonyabb és legrugalmasabb foglalkoztatási formája a diákmunka, amely rövid, vagy akár hosszútávra is adhat megoldást. Rugalmasságából adódóan a diákmunka az, ami az év közben bármikor fellépő munkaerőhiányt a legjobban ki tudja szolgálni és a leginkább kedvező a cégek számára. Voltaképpen pont ez a diákmunkaerő egyik lényege: meghatározott időszakban, akár nagyobb létszámban azonnal mozgósítható plusz munkaerő, igen kedvezményes foglalkoztatási keretek között.” – meséli Bartkevics Anett, az euCSOPORT Koordinációs vezetője.

Diák foglalkoztatása esetében csak a valóban ledolgozott munkaórák után kell fizetnie a munkáltatónak, minimális az adminisztrációs teher és munkáltatói járulékot sem kell fizetni. 100.000 forintra vetítve egy főállású munkavállaló foglalkoztatása esetében a béren felüli költség 96 ezer forint, míg egy diák munkavállaló esetében csak 49.500 forint, így 46 600 forintot tud spórolni a vállalkozás diák foglalkoztatás esetében. Tehát a felnőttek kifizetésének 48%-át takarítja meg, vagyis fele annyiba kerül diákot foglalkoztatni!

Az euDIÁKOK Iskolaszövetkezetnek közel 60 000 fős adatbázisa van, melyből az azonnal mozgósítható diákok létszáma is nagyon magas, még a vizsgaidőszakban is. E mellett 2015. június 20-tól (a 2015. évi LXXIV. törvény nyomán) az úgynevezett passzív jogviszonnyal rendelkező 25 év alatti diákok a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagokkal azonos feltételek mellett végezhetnek munkát az iskolaszövetkezetben, így a vizsgaidőszaki terheltség sem akadály sok fiatal számára.

A diákmunkán felül az egyszerűsített foglalkoztatási forma és a szociális szövetkezetek térhódítása figyelhető meg a munkaerő piacon. Az egyszerűsített foglalkoztatás szintén egy költséghatékony és rugalmas foglalkoztatási forma, melynek fogalma összefonódott az alkalmi munkával. Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, ipari vagy turisztikai idénymunkára és bármilyen egyéb alkalmi munkára. Esti- és levelező tagozatos diákoknak, valamint felnőtt munkavállalóknak kiváló lehetőség a munkavégzésre.

„Főállású munkavállaló összetettebb keresése, kiválasztása esetén a munkaerő-közvetítést szoktuk javasolni, melyet cégcsoportunk másik tagja az euJOBS végez szakértő kollégáink segítségével. Ilyenkor az euJOBS, mint a közvetítő cég feladata, hogy az adott pozícióra az előzetesen egyeztetett elvárásokkal és feltételekkel megtalálja a megfelelő jelöltet, aki aztán a megbízóval köt szerződést. A munkaerő-közvetítés a megfelelő megoldás, ha a megbízónak nincs saját HR munkatársa vagy nincs ideje foglalkozni a kereséssel, de az is lehet, hogy azt sem tudja, hogy fogjon bele a keresésbe. Előfordulhat az is, hogy régóta eredménytelenül keresi a megfelelő munkatársat vagy többször csalódott a kiválasztási folyamat során. Egy munkaerő-közvetítő ilyenkor leveszi a terhet a megbízó válláról és garanciavállalás mellett, rövid időn belül felsorakoztatja a lehetséges jelölteket.” – mondta Bartkevics Anett, koordinációs vezető.

Rádióriport – Dübörög az ipar, de munkavállaló alig akad

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, tavaly novemberben az ipari termelés volumene 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Továbbra is a gépjárműgyártás, ezen belül is a közúti járművek gyártása, illetve a háztartási elektronikai cikkek termelése mutat nagyon jó eredményt.

Az adás ide kattintva érhető el

Kiégés, mint súlyos vállalati betegség és ellenszerei

A munkavállalók kiégése komolyan veszélyeztetheti egy vállalat sikerét, sőt még a működését is. Fekete-Kőrösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője elmondja, miből fakadhat és miként előzhető meg a kollégák kiégése és melyek azok a ráutaló magatartásformák, amikre mindenképpen figyelni kell, hogy még időben felismerhessük és megakadályozhassuk a kiégést.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség adatai szerint az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon kb. 440 milliárd forint érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős.
Az EU-OSHA 36 ezer vállalat megkérdezésével elvégzett korábbi felmérése szerint a munkabaleseteket követően a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az Unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a több mint 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy felismerjük a kiégés jeleit írja a HR portál.
„A segítő szakmák leginkább veszélyeztetettek. Ilyen munkakörök: az orvos, a nővér, ápoló, a pedagógus, vagyis olyan pozíciók, ahol állandóan más emberek problémáival, és azok megoldásával kell foglalkozni. Hasonlóan stresszes és problémakezelő munkaköre van az ügyfélszolgálaton dolgozóknak, a call centereseknek vagy az értékesítőknek, azonban a kiégés pozíciótól függetlenül mindenkit veszélyeztet.”- meséli Fekete-Kőrösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője
A kiégés egy visszafordítható folyamat, melynek felismerése a korai fázisban tökéletes megoldást nyújthat és megszűntetheti a problémát. A HR szakma szerint a kiégettség szakaszosan alakul.
Az első szakasz az idealista fázis. Ez a munka megkezdésekor jellemző. Itt vezetőként fel kell figyelni a túlzott lelkesedésre. Veszélyes, ha az újonnan felvett munkatárs túl nagy elánnal veti bele magát a munkába, mert hamar felhasználja a belső erőforrásait. Abban az esetben, ha világos és követhető, számára is szimpatikus karriertervet és feladatkört vázolunk neki, elérhetjük, hogy megnyugodjon és beossza az energiáit hosszútávon.
A második szakasz, egy természetesen kialakuló realizmus. Ez nem veszélyes, sőt, ilyenkor tudatos az elköteleződés a szakma iránt. Tudatos a törekvés az elvárásokhoz mért munkavégzésre, de vele együtt a távolságtartás és az együttműködés egyensúlyának megteremtésére is. A munkavállaló ekkor tehát reálisan szemléli a munkakörét, tudja, hogy mik a határok, mennyit bír, és tisztában van a munka-magánszféra viszonyával.
A harmadik szakaszban jön a stagnálás, vagy kiábrándultság szakasza. Ebben az időszakban rohamosan csökken a teljesítőképesség, a lelkesedés, és a kreativitás. A kommunikáció a minimálisra korlátozódik. Ebben a szakaszbana kollégákkal is csak a legszükségesebbekről beszél a motiválatlan munkavállaló. Sokan már ilyenkor a kiégést emlegetik.

A negyedik szakasz, a frusztráció szakasza, amiben megkérdőjeleződik a hivatás értelme, naponta bántja a munkavállalót a gondolat, hogy fogalma sincs mit keres a munkahelyén, sőt a szakmában.

Minden benyomás iránt való érzéketlenség, érzelmi közönyösség figyelhető meg az ötödik fázisban. Ilyenkor már minden interakció terhes, minimális a kommunikáció, a segítő szándékú közeledés is visszautasításra kerül.

Természetesen ezek a szakaszok nem szükségszerűen következnek egymásból. A kiégés megelőzhető, ideális esetben, stabilan a második szakaszban tartható.
A Semmelweis Egyetem magatartástudományi Intézetének kutatása szerint a magyaroknál fokozottan jelentkezett a magas fokú emocionális kimerülés, az elidegenedés, vagyis a deperszonalizáció. Mindez komoly teljesítménycsökkenéssel jár, de míg az Unió más országaiban 20-30%-os teljesítményromlás jellemző, Magyarországon ez az arány 96%-ra tehető. Ezek szerint mi, magyarok fokozottan hajlamosak vagyunk a kiégésre.
„A magyarok szeretik magukat a munkájukon keresztül meghatározni. Ez más országokra nem jellemző. – meséli Fekete-Kőrösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője. Mivel ezen nehezen tudnánk változtatni, ezt érdemes pozitív irányba mozdítani. Éreztessük a munkavállalóval, hogy fontos a vállalat számára. Például, ha valamilyen változás áll be a cégen belül, akkor vonjuk be a munkavállalót. Ha azt látjuk, hogy nehezen élik meg a változásokat, vagy észleljük rajtuk a kiégés első jeleit, akkor érdemes jobban bevonni őket a folyamatba – akár a döntésekbe is. Nagyon sok munkáltató gondolja úgy, hogy erre nincs szükség, mert ezek az információk nem tartoznak a munkavállalóra, de érdemes rááldozni az időt és az energiát, mert ez új lendületet adhat, és visszafordíthatja a káros folyamatokat.”

Rádióriport – Kiégés, mint súlyos vállalati betegség és ellenszerei

A munkavállalók kiégése komolyan veszélyeztetheti egy vállalat sikerét, sőt még a működését is. Fekete-Kőrösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője elmondja, miből fakadhat és miként előzhető meg a kollégák kiégése és melyek azok a ráutaló magatartásformák, amikre mindenképpen figyelni kell, hogy még időben felismerhessük és megakadályozhassuk a kiégést.

Az adás ide kattintva érhető el

A tudatos változásmenedzsment

A külső vagy belső tényezők által indikált változások egy cég életében folyamatosan jelen vannak. A vállalkozás sikerének kulcsát jelentheti, hogy milyen gyorsan és hatékonyan képes ezekre a változásokra reagálni. Újító ötletekről, a piaci trendekről és a 2016-os változásokról beszélget Érczfalvi András a Trend FM műsorvezetője Gyovai Melindával, az euCSOPORT marketing vezetőjével.

A menedzsment feladata egy szervezet vagy szervezeti egység menedzselése, azaz eredményes és hatékony működtetése. Ennek okán minden változás alapjaiban érinti a menedzsmentet, sőt ideális esetben ő generálja. A szervezet szintjén kétfajta változást különböztetünk. Az egyik esetben a rendszer maga változatlan marad, csak részegységek módosulnak, újulnak meg. A második eset, amikor a teljes rendszer

Nagyon fontos, hogy a vállalat folyamatosan monitorozza saját magát, így egyedi fejlődési ütemet tud diktálni versenytársaihoz képest és ő képes generálni változást, nem pedig kényszerítve van rá. Önmonitorozáshoz tökéletes eszköze lehet egy cégnek a belső elégedettségi kérdőív, melyben a kollégák véleményét kérik ki a vállaltról, érzéseikről, elvárásaikról. Másik irányból pedig a partner elégedettségi kérdőívek, ahol a velünk együttműködő szervezetek mondhatják el véleményüket, érzéseiket. „A tavaly év végén végzett ügyfél elégedettségi kérdőívünkből kiderült például, hogy a partnereink számára nagyon fontos, hogy a weboldalunkon megtalálják azokat az információkat, amiket egyébként lehet, hogy keresniük kellene, akár munkajoggal, akár a foglalkoztatással kapcsolatban. Erre hoztuk létre több mint 5 éve a www.munkaügy.co.hu weboldalt, ahol a HR szakmában dolgozóknak kívánunk friss információkat adni a szakmáról.”- meséli Gyovai Melinda, az euCSOPORT marketing vezetője.

Változási kényszereknek tekinthetjük a globalizációt is, valamint a globális versenyt, ami hatalmas nyomást jelent a vállalatok, a vállalati döntéshozók számára. A verseny sokkal intenzívebbé vált, mint amilyen eddig valaha is volt. Ez megmutatkozik a munkaerő, a munkatársak lojalitásában is. A mai fiatalok pillanatok alatt hoznak döntéseket és tudatosan tervezik a karrierjüket. „Az a tapasztalatunk, hogy azok a fiatalok, akik akár érzelmileg, akár egy csapat összeszokottsága miatt kötődnek az iskolaszövetkezethez, ők sokkal jobban dolgoznak a partnernél, megbízhatóbbak, szorgalmasabbak. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy közösséget építünk, ezért különböző lojalitásnövelő kampányokat alkalmazunk így létrehozva az euDIÁKOK közösségünket. Munkaerő-kölcsönzésnél illetve közvetítésnél, diákmunkánál és összességében a HR szakmában mindenképpen hosszú távban kell gondolkodni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek idő, munkaerő és tőke-költséges kampányok, azonban mindig megtérülnek. ” – meséli Gyovai Melinda

Egy vállalat életképessége az innovációs képességén múlik. Mindent áthat a gyorsaság és a hatékonyság. Az munkakeresők nem szeretnek órákat azzal tölteni, hogy egy álláskereső felületre regisztráljanak, mégis korosztály szinten eltérnek az elvárások. Az euCSOPORT ezt a magatartást felismerve még a tavalyi évben forradalmasította regisztrációs felületét. Mind az euDIÁKOK mind az euJOBS weboldalán pár perc alatt kitölthető egyéni profil felületet lehet létrehozni személyre szabottan, majd ezután egy kattintással tudnak az álláskeresők a meghirdetett pozíciókra jelentkezni.

Rádióriport – A tudatos változásmenedzsment

A külső vagy belső tényezők által indikált változások egy cég életében folyamatosan jelen vannak. A vállalkozás sikerének kulcsát jelentheti, hogy milyen gyorsan és hatékonyan képes ezekre a változásokra reagálni. Újító ötletekről, a piaci trendekről és a 2016-os változásokról beszélget Érczfalvi András a Trend FM műsorvezetője Gyovai Melindával, az euCSOPORT marketing vezetőjével.

  • Hogyan lehet kihasználni a változásmenedzsmentet?
  • Milyen innovatív lehetőséget rejt magában a HR szakma?
  • Melyek a leghatékonyabb lojalitásnövelő módszerek a HR-ben?
  • Melyek a munkaszüneti napok 2016-ban?

Az adás ide kattintva érhető el

A stúdióban Gyovai Melinda, az euCSOPORT marketing vezetője beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.
Munkaügyi rovatunk a Trend FM ? Monitor Délután című adásában kéthetente hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 94.2-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon

Munkaügyi változások 2016-ban

munkaugyA 2016-os év is hozott pár jelentős változást a munkaügyek területén. A munka törvénykönyve aktuális módosítását egyelőre elhalasztották, ám január elsejétől több kisebb változás megy végbe. A minimálbérek változásáról, az SZJA mértékéről és a szabadnapokról Hoffmann Gábor, az euCSOPORT munkajogi szakértője tájékoztatja a Trend FM hallgatóit és az olvasókat.

Az első, és legfontosabb változás 2016-ban a minimálbér és a garantált bérminimum változása. A minimálbér új összege 639 forint / óra vagy havibér esetén 111.000 forint / hónap. A garantált bérminimum új összege 742 forint / óra, illetve havibér esetén 129.000 forint / hónap.

Nem mindenki számára világos azonban, hogy mikor melyiket kell alkalmazni.
A végzettséget nem igénylő munkakörök esetében kell minimálbért fizetni, melyek a FEOR 9-es kategóriájában találhatóak, és úgynevezett ?szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások?, mint pl. a szemétgyűjtők, kubikusok, rakodómunkások és gyorséttermi eladók. Fontos körülmény, hogy nem a munkavállaló tényleges végzettsége számít, hanem az, amit a munkakör igényel. A FEOR 9-es kategóriáján kívüli munkaköröket betöltő munkavállalók számára pedig minden esetben a magasabb összegű juttatás, legalább a garantált bérminimum jár. A magasabb összegű garantált bérminimumot akkor kell a munkavállalónak kifizetni, ha a munkaköre általános iskolai végzettségnél magasabb szintű tanulmányokat igényel.

A minimálbér emelése mellett egy másik kis ajándék a munkavállalók számára, hogy 16%-ról 15%-ra csökkent a személyi jövedelemadó mértéke, így változatlan bér mellett is mindenki egy kicsivel többet vihet haza.

2016-os változás az, hogy az adózás rendjéről szóló törvény megváltozott előírásai miatt idéntől munkaviszony létesítésekor a munkavállaló adatai mellett be kell jelenteni a munkavállaló végzettségét, annak szintjét, az azt igazoló okirat számát, és a kiállító intézmény adatait is. Bár ezt a pályakövetést elősegítő lépést a vállalkozások többsége csupán adminisztrációs teherként fogja fel, jobban megvizsgálva akár gyakorlati haszna is lehet a vállalkozások számára. A vállalkozások, munkaadók néhány kivételtől eltekintve nem fordítanak különösebb figyelmet a munkavállalók végzettségére. Így vagy bemondás, önéletrajz alapján elfogadják, vagy egyszerűen csak feltételezik, hogy az adott munkavállaló rendelkezik az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal, végzettséggel. Azonban a megfelelő végzettség megléte ?ha garanciát nem is nyújt a magasabb teljesítményre- nagyobb eséllyel jár együtt a magasabb szintű szakmai felkészültséggel, és a potenciálisan nagyobb értékteremtésre való képességgel. Jogszabály továbbra is csak nagyon ritkán ír elő kötelező végzettséget egy adott munkakörhöz, ez a lépés ugyanakkor alkalmas lehet a szerényebb felkészültségű lelkes amatőrök, önjelölt szakemberek kiszűrésére, és javíthatja az adott szakmához valóban értő profi munkavállalók esélyeit.

Az új évben is lesznek hosszú hétvégék. Az ilyen alkalmak ugyanakkor a munkanap-áthelyezések kapcsán együtt járnak szombati munkanapokkal.

A munkaszüneti napok 2016-ban a következőképpen alakulnak:

  • 2016. január 1. péntek, pihenőnap (hosszú hétvége)
  • 2016. március 5. szombat munkanap (március 14. ledolgozása)
  • 2016. március 14. hétfő pihenőnap (március 5. szombaton kell ledolgozni)
  • 2016. március 15. kedd (hosszú hétvége)
  • 2016. március 28. hétfő, Húsvét hétfő (hosszú hétvége)
  • 2016. május 1. vasárnapra esik
  • 2016. május 16. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége)
  • 2016. augusztus 20. szombatra esik (nemzeti ünnep)
  • 2016. október 15. szombat munkanap (október 31. ledolgozása)
  • 2016. október 23. vasárnapra esik, az 1956-os forradalom évfordulója
  • 2016. október 31. hétfő pihenőnap (október 15. szombaton kell ledolgozni)
  • 2016. november 1. kedd, Mindenszentek (hosszú hétvége)
  • 2016. december 24. szombat, Szenteste, pihenőnap
  • 2016. december 25. vasárnap, Karácsony
  • 2016. december 26. hétfő, Karácsony másnapja (hosszú hétvége)

„A jogszabály adta kereteknek megfelelően a munkavállaló szabadságát 2016-ban is ? ellentétben a ?kiveszem a szabit? kifejezésben is megnyilvánuló általános vélekedéssel ? a munkáltató adja ki, ezért munkáltatóként célszerű ezeken a szombati munkanapokon a munkavállalókat szabadságra küldeni, a tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a szombati munkanapok hatékonysága messze elmarad egy átlagos, másik munkanapétól. Ilyen módon a munkáltatót kár nem éri, ugyanis a szabadságot munkavállalók tárgyévi szabadságkerete terhére tudják kiadni.” – meséli Hoffmann Gábor, az euCSOPORT munkajogi szakértője.

Az új évben is hatékony és sikeres foglalkoztatást kíván Önöknek az euCSOPORT.