Munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában kéthetente hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!
„Az ember marad a középpontban” – A HR szakma 2016-os nemzetközi trendjei.
Európa legnagyobb HR szakkiállításán, a Zukunft Personal-on járt Kölnben Tóth Károly az euJOBS Kft. nemzetközi részleg vezetője és csapata. A Gazdasági Rádió adásában megosztotta tapasztalatait németországi látogatásáról és elmesélte milyen fejlődési lehetőségekkel kecsegtet a szakma.
Az euCSOPORT nemzetközi részlege immáron 5 éve működik. Dinamikus fejlődését annak köszönheti, hogy szemléletét, munkatempóját és céljait minden tekintetben az aktuális nemzetközi trendekhez igazítja. Ennek érdekében szeptemberben a teljes nemzetközi részleg ellátogatott a Németországban megrendezett Zukunft Personal kiállításra, azzal a célkitűzéssel, hogy Európa legnagyobb szakmai kiállításán a nemzetközi HR szakmai trendeket megismerjék, valamint erősítsék a kapcsolataikat a személyes találkozókkal.
A kiállítás két mottója: „Az ember marad a középpontban”, valamint a „Gyorsaság, rugalmasság, mobilitás és digitalizáció.” Mindez hűen tükrözte a megjelent kiállítók által kínált szolgáltatások sokszínűségét. Az idei kiállításon fő szerepet kapott a rekreáció, a munkavállalói elégedettség maximalizálása, az egészség és elégedettség elérése a XXI századi modern munkahelyein, valamint a jövőbeli technológiai irányok. A kiállításra látogatóknak lehetőségük volt megismerni a legújabb HR piaci trendeket és információkat gyűjteni arról, hogy helyes irányba indították-e el saját vállalkozásuk fejlesztéseit.
Általános tapasztalatként elmondható, hogy hatalmas és egyre nagyobb méretek öltenek a digitális megoldások a HR szakmában. Az írásos anyagokat felváltották a videók, ami jórészt nem újdonság a cégek bemutatkozását, az imidzsépítést illetően, ám újdonság az álláshirdetések videós megjelenítése, továbbá az ún. ATS (Application Tracking System) nagyobb arányú elterjedése. Ez egy megjelenési forma, mely elsősorban a vállalati kiválasztással foglalkozók hatékonyabb kiszolgálását teszi lehetővé.
Hatalmas változást mutatott a kiállítói kör átalakulása is. A kölcsönző cégek helyett idén főként a csatolt szolgáltatásokat nyújtó, a munkaerő-kölcsönzés folyamatait nagyban támogató szoftver- vagy felhő alapú megoldásokat kínáló cégek kiugrójelenléte volt jellemző. Ilyeekn például a Talent Management szolgáltatások, melyek egyre inkább a még vállalatoknál nem dolgozó, jövő lehetséges vezetőinek megszerzésére törekednek. Ebben a szegmensben óriási a harc, hiszen a vezetőképzés vagy vezetőcsere mindig egy hosszadalmas és igen bonyolult folyamat.
„Egyre több vállalat kínál rekreációs szolgáltatásokat? ? mesélte Tóth Károly ? ?találkoztunk olyan céggel, akik gyümölcsszállításra specializálódtak, de volt olyan szervezet is, amely egészséget támogató, munkavállalói elégedettséget növelő speciális applikációt fejlesztett kiA munkatárs az egészségesebb életmódra ösztönző applikációt használva apró, könnyedén teljesíthető utasításokat kap, legyen ez aktivitást szolgáló, vagy egészségesebb étkezésre ösztönző üzenet. A nagy győzelmek ideje lejárt, mert ezek mindig hosszú távon fejtik ki a hatásukat, itt a kicsi apróbb, vállalható sikerekre vezet rá az APP, így változtatva meg a munkavállalói aktivitást és elégedettséget pozitív irányba.”
A piac nem áll meg, állandó mozgását a magyar cégeknek is le kell követniük. A világ egyik legjelentősebb álláshirdető portáljának felmérése szerint a mostani 20-35 éves korosztály inkább néz, mint olvas ? mely szerint youtube generációnak is nevezik őket, így a jövőbeli trend mindenképpen ebbe az irányba fog elmozdulni. E mellett a kommunikáció személyre szabása is nagy hangsúlyt kap. Igyekezni kell a beregisztrált potenciális munkavállalók számára a kiküldött hírleveleket, a tájékoztató anyagokat az alapján formálni, hogy ki milyen típusú munkát keres, hol és milyen célból. Az euCSOPORT jelenleg is azon dolgozik, hogy az állásajánlatok egy sokkal modernebb formában legyenek elérhetőek mind a hazai, mind a külföldi munkák vonatkozásában.
„A kiválasztás során, amit tapasztaltunk, hogy az önéletrajz böngészése, továbbá a pre-screen, azaz a telefonos interjúk folyamatait igyekszik jó pár szolgáltató cég digitális, automatizált megoldásokkal kiváltani. – meséli Tóth Károly. Az ilyen rendszerek sokat segítenek azamúgy is stresszes jelölteknek, akik egy rövid online lépéssorozaton keresztül, begyakorolva azt, végül a tudásuk legjavát adhassák. A rendszer állandó kapcsolatban van a hirdetést kiadó tanácsadóval, aki minden videó önéletrajzról egy értesítést kap. A cég adatai szerint rendszernek köszönhetően közel 50 százalékkal nő a produktivitás Összességében tapasztalatként így mindenképpen leszűrtük, hogy az euCSOPORT nemzetközi részlege jó úton halad és érdemes még tovább fejlődnünk a szegmentáció, a folyamatok tisztítása, továbbá a digitalizálás területein.”
Az euJOBS Kft., az euCSOPORT tagjaként valamennyi külföldi ügyfelét már több mint öt éve teljes körűen kiszolgálja és a hosszú távú, fair alapon szerveződő kooperációkban hisz. A teljes cégcsoport a hazai közvetítés üzletágba a nemzetközi iparágakból a logisztika, termelés, hotel területét vonják be, de folyamatosan erősítik az irodai adminisztráció, a call-center és help desk, továbbá a pénzügy, bank és FMCG szektorokat is. Célközönségük a hazai közepes és nagyobb vállalatok mellett, a nemzetközi anyavállalattal, rendelkező maximum 2000 fős vállalatok.
Az euCSOPORT a trendekből tanulva, a cégcsoportot támogató informatikai rendszerét folyamatosan fejleszti egyszerűsítve ezzel a jelentkezéseket, az adatbázisukat a piaci trendek alapján még jobban szűrhetővé teszi, továbbá a videós megjelenéseit kívánja bővíteni több témában.
Rádióriport – Európa legnagyobb HR szakkiállításán jártunk
Európa legnagyobb HR szakkiállításán, a Zukunft Personal-on járt Kölnben Tóth Károly az euJOBS Kft. nemzetközi részleg vezetője és csapata.
A Gazdasági Rádió adásában megosztotta tapasztalatait németországi látogatásáról és elmesélte milyen fejlődési lehetőségekkel kecsegtet a szakma.
- Mi volt az idei kiállítás fő üzenete? Miben volt különleges ez, az eddigiekhez képest?
- Milyen különbségek és hasonlóságok érzékelhetőek a nyugati az itthon HR felfogás, HR módszertanok között?
- Melyek voltak az előremutató tanulságokat, amikből minden itthoni vállalat tanulhat?
Az adás ide kattintva érhető el
A stúdióban Tóth Károly, az euCSOPORT nemzetközi részlegének vezetője beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.
Munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában kéthetente hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!
Teret nyertek a gazdaságban a szociális szövetkezetek
A szociális gazdaságban a szövetkezeti formák között is speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, melyek abból a célból szerveződtek, hogy segítséget adjanak a hátrányos helyzetű kistérségeknek, valamint segítsék az ott élőket szociális helyzetük javításában. Az elmúlt években egyre több szociális szövetkezet kezdte meg működését hazánkban is, melynek oka többek között az, hogy számos Európai Uniós forrás irányul erre a tevékenységi körre.
A szociális szövetkezeti foglalkoztatási forma teljesen eltér a hagyományos foglalkoztatási formáktól. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn.[1] A szociális szövetkezeti foglalkoztatásra így nem vonatkoznak az általános szabályok. Ez tehát egy nagyon rugalmas foglalkoztatási forma, a szociális szövetkezetben dolgozók munkaidejét jogszabály nem korlátozza. Egyetlen dolgot kell figyelembe venni, miszerint a dolgozó havi bére nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegét. Mindazonáltal a szociális szövetkezetet, a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után (2015-ben) havi 6.930.- Ft egészségbiztosítási járulék terheli, melyet a foglalkoztatás első évében az állam 100%-kal, 2. évében 75%-kal, 3. évében 50%-kal és 4. évében 25%-kal támogat. A tag a tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
A szociális szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás a foglalkoztató számára jelenleg a legolcsóbb az összes foglalkoztatási forma közül. Példa egy mindennapi jelenségre; ha nincs szükség a dolgozó munkájára adott napon, akkor fizetés nélkül hazaküldhető. Nem jár neki fizetett távollét, például szabadság sem, a munkáltató, a dolgozót csak a ledolgozott órák köteles kifizetni.
A szociális szövetkezetek tökéletes megvalósítási formáját a gyakorlatban példázza az euCSOPORT szakmai partnerének, az Erőforrás Szociális Szövetkezetnek a tevékenysége. Az Erőforrás Szociális Szövetkezet egy európai uniós forrásnak köszönhetően hívta életre a ‘Mobil Inkubátorház’ projektjét, melynek célja, hogy tanácsadóik eljussanak a hátrányos helyzetű kistérségekbe és az ott élő pályakezdőket vagy munkanélkülieket segítsék integrálni a munka világába. Ezen kívül tanácsadóik segítenek az ezen kistérségekben működő vállalkozásoknak is abban, hogy felkészülten fogadják az integrálandó dolgozókat. Tanácsadóik munkajogi, vállalkozás menedzsment, pénzügy, marketing, kontrolling, HR területen segítik fejlődni ezeket a vállalkozásokat.
„A Mobil Inkubátorház lehetőséget ad arra, hogy az álláskeresőkhöz helybe menjünk, nekik személyre szabott tanácsokat adjunk például önéletrajzíráshoz, önmenedzseléshez, egy állásinterjú szimuláció segítségével a szükséges tapasztalatszerzéshez. Ilyen esetekben a vállalkozások vezetőit is fel kell készíteni a hátrányos helyzetben élők fogadására. Tréningjeink, személyes tanácsadásunk révén a cégek sokkal könnyebben alkalmazkodnaj az új helyzethez és gyorsabban tudják integrálni az új kollégát.” – mesélte Sinka Lea, az Erőforrás Szociális Szövetkezet pszichológus tanácsadója.
Üdvözlettel:
Rumpf Nikoletta
marketing munkatárs
euCSOPORT
Rádióriport – Teret nyertek a gazdaságban a szociális szövetkezetek
A szociális gazdaságban a szövetkezeti formák között is speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, melyek abból a célból szerveződtek, hogy segítséget adjanak a hátrányos helyzetű kistérségeknek, valamint segítsék az ott élőket szociális helyzetük javításában. Az elmúlt években egyre több szociális szövetkezet kezdte meg működését hazánkban is, melynek oka többek között az, hogy számos Európai Uniós forrás irányul erre a tevékenységi körre.
– Miben tér el ez a forma a hagyományos foglalkoztatási formáktól?
– Kiket lehet foglalkoztatni szövetkezeti formában? Milyen szabályok vonatkoznak rájuk?
– Milyen állami kedvezményekben lehet részesülni ezt alkalmazva?
– Egy gyakorlati példát vizsgálunk! Bemutatjuk a Mobil Inkubátorház projektet!
Az adás ide kattintva érhető el
A stúdióban Gyovai Melinda, az euCSOPORT marketing vezetője és Sinka Lea, az Erőforrás Szociális Szövetkezet csoportvezetője és pszichológus tanácsadója beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.
Munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában kéthetente hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!
Bátran foglalkoztassunk megváltozott munkaképességű kollégát!
Évek óta nem volt hasonló példa ilyen mértékű áttörésre: A vállalkozások egyre inkább nyitnak a társadalmi felelősségvállalás felé, melynek kardinális részét teszi ki a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. A Gazdasági Rádió stúdiójában Pataki Tímea a Nézz Más Szemmel Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője és stratégiai-rehabilitációs tanácsadója, valamint Pataki Zoltán az euCSOPORT elnöke beszélgetett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról Érczfalvi András műsorvezetővel.
A törvény kimondja, a munkaadó 25 fő felett rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni, melynek összege 964.500,- forint/év/fő. Amennyiben ezt nem szeretné kifizetni a cég, akkor a saját vállalkozásában megváltozott munkaképességű alkalmazásával ezt le tudja csökkenteni. Ezáltal nem csak CSR-ban, vagyis a társadalmi felelősségvállalásban vesznek részt, hanem egy hosszú távú fenntartható fejlődést segítenek elő társadalmi szinten, melyhez a Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek és a hivatalok komoly együttműködési alapot biztosítanak.
A megváltozott munkaképességűek több tényező mentén is eltérnek az egészségesnek tekintett társaiktól. A jog a következők mentén határozza meg, kit tekint fogyatékos személynek: „az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;” (A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény)
„A saját cégcsoportunknál is alkalmazunk megváltozott munkaképességűeket. A kollégák nagyon jó érzik magukat nálunk, besegítenek a pénzügy, bérszámfejtés, elszámolás, valamint a recepción, ügyfélszolgálaton felmerülő adminisztratív feladatok elvégzésébe.” – mesélte Pataki Zoltán.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása jót tesz a szervezet összes dolgozójának, egymásra is teljesen más szemmel néznek, egymás elfogadására rendkívül pozitív hatással van, a megváltozott munkaképességűek életében pedig látványos életminőség javulást jelent, hogy hasznos tagjaként a kollektívának minden nap számítanak a munkájukra. Önbizalmuk napról napra nő és ennek köszönhetően a szakértői tapasztalatok szerint egyre összetettebb feladatokat is képesek ellátni.
Pataki Tímea szerint a megváltozott munkaképességűek motivációja abszolút pozitív, az önértékelésük azonban nem a legmegfelelőbb, viszont egy jó munkahely elnyerésével sokkal lojálisabbak, sokkal dolgosabbá válthatnak. Mindazonáltal a kiválasztásuk egy hosszabb folyamat, többkörös, a beilleszkedésüket kontaktus-hipotézissel, mentorálással, konfliktuskezelés feloldásával és később utógondozással is nyomon kell követni.
„Azt gondolom, hogy nem beszélni kell róla, hanem tenni és tenni érte. Mi az euCSOPORT-nál saját jó példával próbálunk elöl járni, így adott esetben a partnereknek be tudjuk mutatni, hogy nálunk ez hogyan történik és működik és erre buzdítok más vállalkozásokat is, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. „- nyilatkozta Pataki Zoltán.
Az euCSOPORT ezen tevékenysége piaci viszonylatban unikumnak számít. Segíti a megfelelő, munkavégzésre alkalmas megváltozott munkaképességű állomány közvetítését, amivel a cég nem csupán teljesíti a törvényben előírt kötelezettségeit, de adót is optimalizál ezzel a döntéssel.
Üdvözlettel:
Rumpf Nikoletta
marketing munkatárs
euCSOPORT
Passzív féléves diákok újra a munkaerőpiacon
2015 június 19-től minden nappali tagozatos, passzív jogviszonyú felsőoktatási hallgató vállalhat diákmunkát iskolaszövetkezeteken keresztül a 2015. június 9.-én előterjesztett törvényjavaslat alapján (2015. évi LXXIV. törvény). Jelenleg mintegy 130 ezer nappali tagozatos fiatal dolgozik iskolaszövetkezeteken keresztül, a megszavazott törvénymódosítással pedig újabb 25.000 diák kap lehetőséget arra, hogy legálisan, ellenőrizhetően, biztonságos munkát végezhessen. A Gazdasági Rádió aktuális adásában Érczfalvi András beszélgetett a témáról Fekete-Kőrösi Márta, HR vezetővel.
A magyar Iskolaszövetkezetek a hallgatóknak a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó gyakorlati munkatapasztalat-szerzési, kapcsolatteremtési, legális pénzkereseti lehetőséget biztosítanak. Aktív foglalkoztatáspolitikai katalizátorként működnek és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítésében is egyre nagyobb szerepet játszanak.
Az új szabályozás értelmében a levelezős, estis hallgatók azonban továbbra sem foglalkoztathatóak iskolaszövetkezeti tagként, ez a lehetőség továbbra is csak a nappali tagozatosok számára adott. Amennyiben a nappalis diák hallgatói jogviszonya szünetel ? azaz passzív – és még nem töltötte be a 25. életévét úgy mostantól bármikor vállalhat munkát Iskolaszövetkezeten keresztül.
A törvénymódosítás előtt azok a nappalisok, akik passzíváltatták a félévüket nem vállalhattak diákmunkát, pedig sokan szerettek volna.
„A passzívosoknak abban az adott félévben egyáltalán nem kell bejárni a főiskolára, egyetemre, így ugyanúgy tudnak dolgozni mint bármely más főállású munkavállaló abban az adott félévben és erre elég nagy igény is van. A diákmunkásokat egyébként is szeretik a munkáltatók, így pedig még inkább népszerű lesz hiszen a adó és egyéb kedvezményekkel és előnyökkel együtt tudják a diákot akár heti 30-40 órában foglalkoztatni, amit korábban nagyon nehéz volt megoldani. Ezek a lehetőségek most nyitva állnak.” – mondta Fekete-Kőrösi Márta
A fiatalok a passzív félév alatt tehát rugalmasabban, a nagyobb munkaóra szám igényű pozíciókra is elhelyezkedhetnek. A hosszú távú foglalkozatás alatt a diákok nem csupán pénzt tudnak keresni, de szakmai tapasztalatot is gyűjthetnek és a tanulmányaikat folytatva több ötletük lesz arra vonatkozóan, hogy mit is szeretnének csinálni a jövőben. A fenti pontok okán vált aktuálissá a törvénymódosítás. Mostantól ennek köszönhetően, minden passzívos diáknak lehetősége nyílik munkát találni így, akár a karrierpályáját elkezdeni.
Az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet immáron 11 éve az ország legnépszerűbb diákszövetkezeteinek egyike. Ügyfelei számára professzionális szolgáltatást nyújt, költséghatékony megoldással és egyedülálló adatbázissal. Cégre szabott díjaik kedvezőek, melyeket a szerződő partnerrel – a tevékenység kritériumainak megfelelően – közösen alakítanak ki személyre szabott igények alapján.
Üdvözlettel:
Fekete-Kőrösi Márta
HR vezető
euCSOPORT
Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.
Munkaerő-kölcsönzés ill. Munkaerő közvetítés, valamint diákmunka szolgáltatással kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:
Email: ertekesites@eucsoport.hu
Telefon: + 36 20 409 55 94
Rádióriport – Passzív féléves diákok újra a munkaerőpiacon
2015 június 19-től minden nappali tagozatos, passzív jogviszonyú felsőoktatási hallgató vállalhat diákmunkát iskolaszövetkezeteken keresztül a 2015. június 9.-én előterjesztett törvényjavaslat alapján (2015. évi LXXIV. törvény). Jelenleg mintegy 130 ezer nappali tagozatos fiatal dolgozik iskolaszövetkezeteken keresztül, a megszavazott törvénymódosítással pedig újabb 25.000 diák kap lehetőséget arra, hogy legálisan, ellenőrizhetően, biztonságos munkát végezhessen. A Gazdasági Rádió adásában Érczfalvi András beszélgetett a témáról Fekete-Kőrösi Márta, HR vezetővel.
– Mik az előzmények? Minek okán történt a törvénymódosítás?
– Miért hatalmas lehetőség ez most a diákoknak?
– Mennyivel előnyösebb passzív félévét töltő diákot alkalmazni cégek számára?
– Milyen helyzetekben tudja egy vállalkozás leginkább kihasználni a diákok adta foglalkoztatási lehetőségeket?
Az adás ide kattintva érhető el
A stúdióban Fekete-Kőrösi Márta, az euCSOPORT HR vezetője beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel.
Munkaügyi rovatunk a Gazdasági Rádió ? Monitor Délután című adásában kéthetente hétfőn 16:30 és 17 óra között Budapesten az FM 105.9-es frekvencián, vagy online a www.gazdasagiradio.hu oldalon!
Történelmi csúcson a kivándorlási szándék
Négy évvel ezelőtt még ?csak? 70 ezer magyar tartózkodott rövidebb ideig – azaz egy éven belüli időtartamnál kevesebb ideig – külföldön, amelyből 57 ezren dolgozni mentek ? derült ki a KSH népszámlálási adatok alapján végzett kutatásából. Mostanra megduplázódott a létszámuk: mára 105-110 ezer magyar dolgozik rövidebb ideig külföldi telephelyen, jellemzően nyugat-európai országban.
A külföldi munkavállalási kedv a népszámlálás óta sem esett vissza, sőt, történelmi magasságba emelkedett azoknak a száma, akik nem itthon dolgoznának. Mindezt a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. nemrég kiadott felmérése is megerősítette. 2014-ben 50 százalékos emelkedést tapasztalhattunk 2013-hoz képest, emellett még többen mennének 1 évnél is hosszabb időre dolgozni másik országba. A migrációs szándék tehát történelmi csúcson van hazánkban, hiszen a 2013-as 2,5 százalékról idén 10 százalékra emelkedett azok aránya, akik végleg elhagynák az országot.
A sok külföldre vágyó azonban nem mindig van tisztában a pontos kinti körülményekkel és lehetőségekkel, még kevésbe konkrétan azzal, hogy ki lesz a jövőbeli munkáltatója, hol lesz a szállása, milyenek lesznek a munkavégzés körülményei. A személyes felderítés, vagyis a helyszínre utazás hatalmas költséggel járhat, éppen ezért a legtöbben kénytelenek, szerencsétlenebb esetben a vakszerencsére vagy ismerőseik tapasztalataira, szerencsésebb esetben egy megbízható közvetítő cégre hagyatkozni.
„Nálunk skype-on és telefonon is lehet interjúzni a munkaadó partnerrel, ami megadja a kellő biztonságérzetet, így időben kiderül, megvan-e a kölcsönös szimpátia, amely megalapozza a hosszú távú, eredményes együttműködést. Ezen kívül évente pár alkalommal személyes találkozásra is lehetőség nyílik, ekkor a külföldi partnervállalat munkaadói Budapestre utaznak, és egy egész napos kiválasztás keretében ismerkednek meg a toborzott jelentkezőkkel.” – mesélte Reigl Angéla, nemzetközi toborzási tanácsadó.
Az euJOBS Kft. több éves kiválasztási tapasztalatának köszönhetően felméri a pályázó esélyeit, tanácsot és segítséget ad a sikeres jelentkezéshez, valamint személyre szabottan, a profilhoz illő pozíciót igyekszik találni a külföldre vágyó munkavállaló számára. Mindemellett a jelentkezéssel járó stresszt, adminisztrációt is csökkentik, az interjúra alapos felkészítést biztosítanak. Ez az ún. personal management kellő biztonságot nyújt a hazáját elhagyni kívánó dolgozónak.
„A már kiutazott munkavállalóink életét is nyomon követjük, tartjuk a kapcsolatot, így az ő személyes tapasztalataikat, praktikus információikat is át tudjunk adni a következő jelöltnek.” – tudhattuk meg a nemzetközi toborzási tanácsadótól.
Az euJOBS Kft. 3 éve került partnerkapcsolatba egy német vendéglátó ipari anyavállalattal, akik hatalmas ausztriai terjeszkedést követően most Angliában is éttermet nyitnak és ide keresik a vendéglátásban elhelyezkedni vágyó magyar jelentkezőket is.
„Aki angol nyelvterületre szeretne menni dolgozni, annak érdemes már most jelentkeznie nálunk, mivel ez a rendkívül vonzó lehetőség feltehetően hamar feltöltődik a kívánt létszámmal. A jelentkezés és a munkalehetőség részletei megtalálhatóak a www.eujobs.hu weboldalon.” – buzdított Reigl Angéla
Munkaügyi audit – Nem csak bírságok megelőzésére
Közkeletű hiedelem, hogy a munkaügyi audit csupán a munkaügyi bírságok megelőzésére, elkerülésére szolgál. Ami részben igaz is.
Egy munkaügyi bírság a közvetlen anyagi következményeken túlmutatóan, a bírság összegén felül további károkat okoz a munkáltatónak: a továbbiakban ugyanis nem felel meg a ?rendezett munkaügyi kapcsolatok? feltételrendszerének. Ez pedig számos következménnyel jár. A megbírságolt munkáltató a továbbiakban nem vehet részt
- közbeszerzésekben
- Uniós és kormányzati pályázatokban
- Széchenyi és MNB hitelprogramokban, illetve
- adózási, banki és ügyfélkapcsolataiban ?a bírság nyilvános volta miatt- magasabb kockázati kategóriába fog tartozni, vele szemben a bizalom megrendül, így partnerei vele szemben kockázati felárat érvényesíthetnek.
Bár a Munkaügyi Felügyelet ellenőrei elsősorban kockázatértékelés (pl. kockázatos kapcsolati háló, kockázatos iparág, korábbi vagy más hatóságok által kirótt bírságok) módszerével választják ki ?áldozataikat?, nagyon sok esetben megjelenésük ennél jóval direktebb.
A munkaügyi felügyelők célzott látogatásainak indokát négy (3+1) csoportba tudjuk sorolni:
- Gyakori eset, hogy egyébként legitim munkáltatói elvárásokat a munkáltató nem jogszerű eszközökkel valósítja meg, és ez egyes munkavállalók igazságérzetét sérti. Pl. egyes függelemsértéseket a munkaadó bérlevonással ?honorál?.
- Ennél súlyosabb a helyzet, ha a munkáltatói igény nem is legitim: a munkavállalók pontosan tudni fogják, hogy ez azért nem fair. Pl. a munkáltató a munkaidő kezdete előtti kötelező megjelenést ír elő, vagy a gép leállításakor számolja a munkaidő végét, a takarítást pedig már nem számítja a munkaidőhöz.
- Szintén gyakran előfordul, hogy a munkaadó és a munkavállaló valamilyen ?egyezségre? jut. Egy olyan megállapodásra, ami a szabályok rugalmas értelmezésével adott pillanatban mindkét félnek megfelelő, amely azonban ellentmond a munkaadó jogszabályi kötelezettségeinek. Pl. a munkavállaló ?eladja? a munkaközi szünetét, cserébe hamarabb hazamehet, vagy a munkaadó ?megveszi? a munkavállaló éves szabadságát.
Ezekben az esetekben a felek közti viszony megromlásával a munkavállalók gyakran panaszolják el sérelmeiket a Munkaügyi Felügyelet anonim bejelentésekre szolgáló internetes felületén, mely közérdekű bejelentéseket a munkaügyi felügyelők kötelesek minden alkalommal kivizsgálni.
- Az előbbiekben felsorolt három belső okok mellett nem elhanyagolható egy külső ok sem: a konkurencia feljelentése. A piaci vetélytársak a konkurencia nem tisztességes eszközökkel (pl. feketemunkával) elért előnyeivel nehezen vehetik fel a versenyt, ezért érthető, ha versenytársuk vélt vagy valós tisztességtelen előnye miatt a felügyeleti szervekhez fordulnak.
Vállalkozóként tehát több oldalról is kockázatoknak vagyunk kitéve a foglalkoztatás terén, és célszerű ezeket a kockázatokat a jogszabályok betartásával minimalizálni. Ennek módja a jogszabályi minimumfeltételeknek való megfelelés. Ezt irányozza elő egy munkaügyi audit.
Ezt azonban célszerű csupán kiindulópontnak használni. Ha ugyanis a foglalkoztatás során a minimális törvényi megfelelőséget biztosítjuk, akkor csupán annyit érünk el, hogy munkaügyi bírság nem fog minket fenyegetni. Azonban célszerű a dolgot tovább is gondolni, és megvizsgálni, hogy milyen lehetőségeket biztosítanak a vonatkozó jogszabályok, melyekkel igényünk szerint olcsóbbá, rugalmasabbá, megbízhatóbbá, a termelési igényekhez jobban alkalmazkodóbbá tehetjük a foglalkoztatást.
Egy munkaügyi audit eredményeinek kiterjesztésével, a teljes termelési, illetve az azt kiszolgáló HR folyamatok értelmezésével és igény szerinti átalakításával, és egy mindezt kiszolgáló munkajogi háttérrel akár komoly százalékokban is kimutatható versenyelőnyt érhetünk el.

Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó
euCSOPORT
Munkaügyi, ill. munkajogi témájú kérdéseiket tegyék fel hozzászólásban, vagy küldjék el a munkaugy@eucsoport.hu e-mail címre.
Munkaerő-kölcsönzés ill. Munkaerő közvetítés, valamint diákmunka szolgáltatással kapcsolatos kérdéseivel, árajánlat kéréssel keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:
Email: ertekesites@eucsoport.hu
Telefon: + 36 20 409 55 94



